Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-02 / 242. szám

Dt 1945 óta több műemlék pusztult el, mint a második világháborúban Hungária Nostra? Beszélgetés Henry de Kosterral, az Europa Nostra elnökével ti ,«u tűit napló 19$9. szeptember 2., szombat e9¥ evvel a szetualas után Talpon az ÉPSZÖV és a DELTA Hogy 9Í és miért kezdeményezte a szétválást? Ez ma már szinte lényegtelen. Egy éve mondták ki a „válást" és a tel­jes vagyonmegosztást az eladdig igencsak eredményesen te­vékenykedő Pécsi Építőipari Szövetkezetnél, ugyanis kivált be­lőle a DELTA Pécsi Ipari *$ Szolgáltató Kisszövetkezet, ma­gával vive az ÉPSZOV vagyonának és létszámának mintegy harmadát. Amikor a fehérszakállú, szemüveges úr a mikrofon elé lépett és erősen tört magyar nyelven köszöntötte a konfe­renciát, viharos tops jutalmaz­ta ezt a gesztust. Aztán, már felszólalásának kész magyar- nyelvű fordítását olvasták fel, s abból egy figyelemreméltó gondolat rögzült valameny- nyiünikben. Dr. Otto C. Corls- son, az Europa Nostra tava­lyig volt elnöke évekkel ez­előtt személyesen hozta el a szennai falumúzeumnak Ítélt nemzetközi díjat, ám akkor fölöttébb nagy nehézségekbe ütközött, hogy egyáltalán be­utazhasson Magyarországra. Nem úgy, mint most... Rajta kivül ugyanis sok közép- és nyugat-európai ven­dége volt a Város-Községvé- dő és Szépítő Egyesületek Pé­csett megrendezett 8. orszá­gos tapasztalatcsere-konferen­ciájának, köztük Henry de Koster is, az Europa Nostra jelenlegi elnöke, aki szintén felszólalt a nyitó plenáris ülé­sen, hogy elmondja: az Euro­pa Nostra a kormányoktól füg­getlen. szabad nemzeti szö­vetségek együttese, amelyek a műemlék-, a falu-, a környe­zetvédelem stb. terén nem tgyszer szemben is álltak az államhatalommal. A konferencia - mint meg­írtuk - megszavazta, hogy a magyar szövetség kérje felvé­telét az Europa Nostra-ba. Ezért is kértünk nyilatkozatot Henry de Koster úrtól, akitől megtudtuk: frissen végzett egyetemistaként a mostani lá­togatását megelőzve 1937-ben - tehát 52 esztendeje - járt hazánkban, pontosabban Bu­dapesten, Így a mostani alka­lom régi, kellemes emlékek fel­idézését is jelentette a szá­mára. Koster úr egyébként - így mondta el - egyszerű ál­lampolgárként került a hol­land politika sodrásába, s lett előbb hazája külügyeinek, majd hadügyeinek az irányi­tója. E politikusi előélete alap­ján választották utóbb az Eu­rópa Tanács elnökévé. Innen vezetett az útja az Europa Nostra elnöki székébe. Ennek előzménye, hogy tíz esztendőn át volt a. Rembrandt-alapit- vány elnöke; ez a szervezet rendkívül sóikat tett és tesz a holland múzeumokért, fej­lődésükért. — Egész életemben - an­nak ellenére, hogy politikus voltam - mindig is érdekelt voltam a műemlékvédelemben és harcoltam a környezetvéde­lemért, főleg a levegő tiszta­ságáért. Ebben mindig az o gondolat vezérelt, amit még az édesapám mondott nekem: ■mi a magunk személyében csupán vendégek vagyunk tt a Töldön, tehát kötelességünk jól sáfárkodni mindazzal, ami a földi életet jelenti, hogy úgy adhassuk tovább a gyer­mekeinknek, ahogy mi meg­kaptuk. Úgy látom azonban, sajnos, nem egészen így van .. . — Mire alapozza ezt? — Például arra, hogy 1945 óta földrészünkön több mű­emléket pusztítottak el a bull­dózerek, mint az egész, ke­gyetlen második világháború. — Mikor és miért alakult meg az Europa Nostra? - kérdeztük ezután. — 27 ■ évvel ezelőtt Svájc, Anglia, Olaszország, Francia- ország és Hollandia képviselői tárgyaltak először arról, hogy valamennyi országban oly ne­héz megakadályozni, hogy mű­emléket tegyenek tönkre, hol­ott nekünk, európaiaknak nagy szükségünk van a műemlékek­re, a régi városokra és fal­vakra, amelyek történelmünk­ről tudnak még beszéni. Kell tehát egy olyan szervezet — vélekedtek -, amely a mű­emlékek szószólója. Ezután ala­kult meg 1963-ban az Euro­pa Nostra.- Ma mely országok a tagjai?- Nem az országok a ta­gok - jelentette ki de Kos- tér úr —. hanem 23 ország e kérdésikörrel foglalkozó szer­vezete. Egyébként e 23 or­szág jelenti az Európa Taná­csot is. Magyarország, illetve a magyar csúcsszervezet lesz az első, amelyik e körön kí­vülről kéri a felvételét Egyéb­ként pedig, amely országok­ba-« nem léteztek ilyen, az Europa Nostra vállalt feladat­körének megfelelő csúcsszerve- zeték, ott mi magunk segítet­tük ennék a megalakulását, így jött létre pl. Ausztriában húrom éve az Austria Nostra, vagy Törökországban a Patria Nostra. S ha. szabad javasol­nom, én magam örömmel fo­gadnám, ha a maqyar szer­vezet a Hunqoria Nostra ne­vet venné fel.- Hogyan tudia megvalósí­tani az Europa Nostra a cél­jait, tud-e hatni a kormányok­ra?- Az az igazság, hogy mi már azért is nagyon boldogok vagyunk, ha a kormányok egy­általán meghallgatnak minket. De azért vannak jó tapasz­talataink is. Egy alkalommal Melina Mercouri, a görög kulturális ügyek minisztere ke­resett meg bennünket azzal, hogy a. nagyszerű ókori mű­emlékegyüttes, a hojdani del­phoi jóshely közelében egy nagy olumíniumiipari gyárat akarnak létesíteni szovjet ér­dekeltséggel. En akkor be­széltem Raiszo Gorbacsovával, aki a moszkvai műemlékvé­delmi bizottság elnökeként nagyszerű munkát végez. Ké­sőbb tudomásunkra jutott: a szóban forgó gyárat Delphoi romvárostól 80 km-re építet­ték fel. Nem mondhatok ha­sonló jót Romániával kapcso­latban. Ott nem veszik figye­lembe a mi tiltakozásainkat. Talán hallanak minket, de nem hallgatnak meg ...- Tárgyalt-e, vagy fog tár­gyalni illetékes magyar kor­mányzati szervekkel?- Volt szerencsém itt a kon- ferencián megismerkednem Ba- ráth államtitkár úrral, s re­mélem, hogy tudok is még vele tárgyalni.- De Koster úr! Mit vár a magyar csatlakozástól?- Mindenekelőtt az a leg­fontosabb, hogy a szeptem­beri közgyűlésen felvegyék az Europa Nostra tagjai sorába a magyar szövetséget. Aztán mi a magunk tapasztalatait szívesen bocsátjuk az önök rendelkezésére. Tudjuk, hogy Magyarországon is nagyon sok clyan műemlék van, amit a közös európai örökség része­ként kell megőrizni. Ebben is segíteni szeretnénk. Hársfai István Vajon az eltelt, első önálló évükben hogyan állt talpra az ipari főüzemétől „megfosztott” ÉPSZÖV és hogyan boldogult a DELTA? Balogh Andor (a korábbi főmérnök), az ÉPSZOV elnöke:- Mit mondjak? Megmaradt nálunk az építőmesteri, a szak- és szerelőipari tevékeny­ség és a siküvegkereskedelem, viszont a kivált építésszerelés nélkül váratlanul nehéz hely­zetbe kerültünk volna. Ezt a hiányt külső vállalkozók be­vonásával igyekeztünk pótolni és gyorsan létrehoztuk a hely­színi javításokra a 4-5 fős asztalos üzemünket. Sajót ér­dekünkben is meg kellett tar­tanunk a kőműves, burkoló és festő szakmunkásképzést, új tanműhelyt és szociális létesít­ményeket kellett kialakíta­nunk . .. A tavalyi év második fél­évében már „csonkán" ugyan, de a jelenlegi szervezetként önállóan dolgoztak. A cél mi más is lehetett, mint, 'hogy munkát biztosítsanak a meg­maradtoknak - ne kerüljön sor leépítésre -, hogy stabi­lan és eredményesen működ­jenek. — A tavalyi második és oz idei első félévet eredménye­sen zártuk - mondja Balogh Az Országos Munkaerőpiac! Központban összesítették a munka nélküli-segélyek első félévi adatait. Ezek szerint 4625-en vették igénybe ezt a támogatást, a munkaerőköz­vetítő irodáknál állást keresők körülbelül ötödrésze. A segélyt igénylőknek 48,5 millió forint bruttó összeget fizettek ki: egy napra átlag 133, egy hónapra 3991 forin­tot. A segédmunkásoknál 3248, a betanított munkások­nál 3596 forint volt az átlag, ami nem érte el a 3700 forin­tos bérminimumot. Ennek ma­gyarázata, hogy legtöbbször, „kilépett" munkakönyvi be­jegyzéssel szüntetik a munka- viszonyt, s így az érintettek az amúgy is alacsony átlag- keresetnek csak 65 százalékát kaphatják segélyként. A segélyezettek csaknem kétharmadának a bruttó segé­lye nem «éri el a 4 ezer forin­tot. A fennmaradó egyhar­Andor -, a korábbi időszak­hoz képest növeltük a nettó árbevételünket és .megdupláz­tuk a nyereségünket. Tehát nem kerültek padlóra, sőt egyre erősebbek. A koráb­bi megrendelőik bizalma nem rendült meg, s ez abban is lemérhető, hogy bár egyes szakmákban nem kiegyensú­lyozott, mégis kielégítő a munkaellátottságuk. A távoli jövőt még ők sem tudják megjósolni. Azzal min­denképp számolnak, hogy az építőmesteri profilt sehogy sem akarják feladni, hisz igény van felújításra, új épü­let építésére, még ha egyre csökken is a megrendelők pénze. ■ - Ezt hogyan igyekeznek át­hidalni? - kérdem az elnököt.- Tárgyalásokat kezdtünk a PIK-kel, hogy az állami meg­rendelői forráshiányokat el­lensúlyozandó, esetleg közös vállalkozásban végezhessük el a pécsi tanácsi bérlakások, valamint lakóházak felújítását. Rugalmasnak kell lennünk, hisz létezni, tehát dolgozni szeretnénk, ugyanakkor a pé­csi lakóház-felújításokat sem lehet a végletekig odázni. Az ÉPSZOV-nél is egyik alapkérdés: megtartom á dol­gozókat munkával, bérrel és egyéb érdekeltséggel. Munká­juk von. De vajon hogyan alakult az egyéni érdekeltség madban magas segélyösszegeit, is szerepelnek. Budapesten, a 6000 és 8000 forint közötti kategóriába, Veszprém megyé­ben a 10 ezer forint felettibe a segélyezettek 22, illetve 19 százaléka tartozik. A támoga­tásban részesülők 43 százalé­ka két megyében: Borsod­Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár megyében "található, ám igen sok a kifizetés Bara­nya megyében is. A segélyen töltött napok száma átlagosan 79. A fél év alatt az ily mádon támoga­tottak 24 százaléka tudott is­mét munkába állni, s ez csu­pán 14 százalékuknak sikerült viszonylag rövid idő -, egy­két hónap - alatt. Júniusban 484 új segélyfolyósítás volt, miközben 397 személynél meg­szűnt a támogatás. A munkanélküli-segélyekből élők 60 százalékának életkora 30-50 év között van, az ennél a szövetkezetnél? A lehető­ségeiket maximálisan kihasz­nálva, az elmúlt évben, (ez lényegében a már önálló ta­valyi, második félévükre ér­tendő) elérték az átlagbér 6- 7 százalékos fejlesztését. Ez- évre 10 százalékos a tervezett bérfejlesztésük, mégpedig a dolgozóknál a teljesítmény arányában, míg az irányítók­nál eredményarányosan diffe­renciálva. A tagság munka­kedvét - érdekeltségét va­gyonjeggyel is igyekeznek növelni, amint erre az új szö­vetkezeti törvény lehetőséget nyújt. Hiába, a tulajdonosi szemlélet erősítése, önmagá­ban is többet hozhat az egyénnek és a közösségnek. Az, hogy a szabályok ma még nem mindenben kiforrot­tak, sok a „csak" - logikájú, hátrányos megkülönböztetés, tudomásul veszik, ha nem is lelkendezve. Ez van. Ma még sok szempontból nincs össz­hangban a munka és annak nyereségtartalmát konkrét for­mában fehéren-feketén garan­táló rendeleti szabályozás. Nem könnyű így dolgozni, az biztos. De szerencsére van munkájúk és annak hasz­na is. A válási sokkon túl, saját magukra alapozva talpra áll­tak és egyre erősödnek. Fel­mérték, ha siránkoznak, azzal nem mennek semmire. Már­pedig, a „csokazértis megmu- tatjuk”-ot oly annyira komo­lyan vették, hogy korábbi boldog házasságukhoz képest még a vagyonmegosztás kö­vetkeztében elszenvedett „csonkítás" ellenére is képe­sek szárnyalni. o A korábbi ÉPSZÖV-ből ki­vált ipari főüzemből megala­kult DELTA Kisszövetkezet el­nöke, László Imre: — A válás kezdeti nehézsé­geiből mi is hamar magunkra találtunk. Kettős célunk volt: megkövetelni és megfizetni a munkát, továbbá, ahogy az anyagi helyzetünk engedi, a korábbi manufaktúrából jobb gépesítettségűvé fejleszteni a négy üzemünket. üzemeink nyereséqesek. munkánk van elegendő, sőt már a szentlő­rinci asztalosüzemünk 1990-es első félévének kapacitása is lekötött. A kisszövetkezet 120-as lét­számmal kezdett, s mór az in­dulásnál 15 százalékkal nö­velték a személyi órabéreket. Igaz, ennek garanciáját az in­dulásnál a kedvezőbb kisszö­vetkezeti formára való átté­rés jelentette, ugyanis az új formával kikerültek a bérsza­bályozás alól. Ahogy belelen­dültek, úgy tudtak immár a munkafedezettel . arányosan bért növelni. A tavaly júliusi kezdés után, októberben már újabb 20 százalékos bérfej­lesztést hajthattak végre, .ele- fele arányban alopbéresítve. illetve a teljesítménytől függő mozgábérként. Év végén már fiatalabbak aránya 28 száza­lék, az ennél idősebbeké 12 százalék. A segélyezettek között vi­szonylag magas a szellemi foglalkozásúak, az érettségi­zettek és a felsőfokú végzett­ségűek aránya. Ez azzal ma­gyarázható, hogy a képzet­tebbek maguk is jobban kép­viselik érdekeiket: a kellő tá­jékozódás utón késedelem nél­kül jelentkeznek segélyért. Inkább ezt a megoldást vá­lasztják, mint a nem megfe­lelő állás elfogadását, amely későbbi esélyeiket rontaná. A képzetlenek magas arányát vi­szont -, a felmérés szerint is - a betölthető állások hiánya okozza.­Békés, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Fejér, Nógrád, Szabolcs- Szatmár, Szolnok és Tolna megyékben a segélyezettek nagy részét a szakképzetlen fizikai dolgozók teszik ki. Ba­ranya, Komárom, Vas, Veszp­plusz egy havi bért is fizet­tek.- Ez év január elsejével újabb 15 százalékos alapbér- fejlesztést hajtottunk végre és az eddigi eredményeirVk alap­ján a harmadik negyedévben valószínűleg ismét emelhetünk béreket - mondja László Imre. Az egyre vonzóbb bérezés önmagában még nem minden. Jelentős fejlesztésekkel készül­nek a holnapra is saját erő­ből, valamint a KISZDV tá­mogatásával. Az asztalos­üzem tavaly páros csapoló­géppel gyarapodott, ez évben már megrendelték az új, öt fejes faipari marógépet. A la­katosüzem gépesítettsége megfelelő a jelenlegi munká­ikhoz. A kőfaragó üzem teljes rekonstrukcióját megkezdték. Új lehetőségként vezették be a lakosság sírkőmegrendelés­nél a vásárlási könnyítést: a megrendelő a vételár 20 szá­zalékát fizeti készpénzben, a többit hat havi részlettel elé­gíti ki. Az üvegesüzemben hiányzó célgépeket most szer­zik be. Ami viszont a kisszövetkezet­re nézve is hátrányt jelent, az o hiánygazdálkodás és a likviditás réme. Állítják, lé­nyegében minden anyagot fel lehet hajtani, ami szükséges a termelésükhöz, csak győzzék a talpalást. Az anyagbeszer­zési hajsza viszont edzi, mondhatnám, „deltósitja" őket, hisz a piacért is hajta­ni kell megállás nélkül. A lik­viditási gondok a DELTÁ-t is időnként meleg helyzetbe hoz­zák és nem azért, mert ők maguk netán rosszul gazdál­kodnak. A megrendelőik idő­szakos fizetésképtelensége mi­att. gyakorta kell sorban- állniuk a pénzükért. A sovány vigasz, hogy ebben oz össz­társadalmi, gazdasági domi­nójátékban így vagy úgy, de szinte valamennyi gazdálkodó szervezet részt vesz, „károko­zóként”, vogy károsultként. Csakhát egy kisszövetkezet hátrányban van mondjuk egy nagy céqgel szemben, mert épp a „kicsisége" miatt, nincs akkora tőkefedezete a kivárás­hoz és emiatt homorabb be­dobhatja a törülközőt. A hazai iqényeket qyőzik, de qondolnak o közeli-távo­labbi jövőre is. Tárgyalásaik biztatóak: az asztalos- és a lakatosüzemben felkészülhet­nek az exportra. Ha az üzlet sikerrel megköttetik, az újabb profilbővítést és szerkezetvál­tást is jelent — na és újabb fejlesztéseket. * A volt „házasfelek" között még esetleg fellelhető indula­tok előbb-utóbb elcsitulnak. Mindkét fél bizonyítja tavaly ó’ta: immár a másik nélkül is megáll a saját lábán. A két céget kerítés választja el egy­mástól, mint két rivális szom­szédvárat. Ki tudja, mennyi idő kell, hogy eredményes együttműködésre is képesek legyenek a hajdani „házas­felek”? Murányi László rém és Zala megyékben, a szakmunkások nagyobb ará­nya szembeötlő. A fővárosban és azokban a megyékben, ahol egyetemi városok van­nak, az átlagnál magasabb a felső- és középfokú végzett­ségű szellemi foglalkozásúak aránya. A legkevesebb szabad mun­kahellyel rendelkező Borsod- Abaúj-Zemplén megyében az országos átlaghoz hasonlóan, a középkorúakból kerül ki a munkanélküliek nagyobb ré­sze, a másik két ilyen megyé­ben - Szabolcs-Szatmór és Baranya megyében - a 30 év alattiak képviselnek nagyobb részarányt. Borsod-Abaúj­Zemplén megyében - Bara­nyához hasonlóon -, a mun­kahelyek megszűnése okozza elsősorban a munkanélkülisé­get, Szabolcs-Szotmárban in­kább az, hogy nagy mérték­ben romlott a távolsági ingá­zók munkaerőpiaci pozíciója. Műkő fedlap csiszolása a DELTA Kisszövetkezet kőfaragó és műkő üzemében. Proksza László felvétele A munkanélküli-segély fél éve

Next

/
Oldalképek
Tartalom