Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-02 / 242. szám
1989. szeptember 2., szombat Dunántúli napló 7 H DIU politikai vitafóruma Miért van szükség új szervezeti szabályzatra? Ne keltsünk zavart a falvakban! Szervezetváltás Gyokron hangzik el a kérdés manapság az MSZMP októberi kongresszusára készülve. Egyesek veszélyesnek tartják a .Jól bevált" elvek és gyakorlat feladását, féltik a párt egységét és fegyelmét Mások azzal érvelnek, az MSZMP-nek most nem belső ügyeivel kellene törődnie, hanem - az általa folytatott politika évtizedei alatt kialakult - gazdasági, társadalmi, morális válság megoldására kell reális és megvalósítható, tehát hiteles programot készítenie. Egy párt politikájának sikeres vagy hibás váltót döntően befolyásolhatja belső működé- ■se, szervezete, irányítási gyakorlata. Az MSZMP-re vonatkoztatva, ha mai válságaink okait keressük (sok más tényező mellett), azt is meg kell említenünk, hogy: — a döntések szűk vezetői körben születtek - a párt tagsága (méginkább a párton- kivüli tömegek) ezeket nem, vagy csak formálisan befolyásolhatta — a jogos kritika és -a fejlődést szolgáló, új törekvések gyakran nem jutottak érvényre - a vezetés az élet változásaira, új követelményeire sok esetben nem, vagy csak később reagált - a tagság (a pórtonkivüliekről nem is beszélve) nem érvényesíthette akaratát a sikertelen vagy hitelüket vesztett politikusok leváltására. E hiányosságok pedig az MSZMP ma is érvényben lévő szervezeti szabályzatában, illetve a működést szabályozó más határozatokban gyökereznek. Abban a szabályzatban, melyben zömmel helyes, demokratikus elvek fogalmazódták meg, de amely egyúttal fontos területeken akadályozta is e demokratikus elvex gyakorlati érvényesítését. Csak néhány jellemző példát említünk. 1. A szabályzat a KB-ülé- sek közötti időszakra a néhány fős politikai bizottságra ruházta a párt irányításának jogát - anélkül, hogy korlátozta volna döntési jogkörét. 2. A felsőbb szervek döntései kötelezőek voltak a párt- szervezetekre és a tagságra. 3. A testületi döntések utón a kisebbség köteles volt a többségi véleményt képviselni, okkor is, ha az ő álláspontja volt helyes. Kedves Elvtársnő, aki a '•ánc utcai Mozgalmi Házban 'ortott küldöttjelöltek fórumán ^gusztus 24-én felszólalt és ''jelentette, hogy csők 60 6ven aluliak közül választ küldöttet. Azt mondta, hogy az pnnél idősebbek eleget tettek rnór, vonuljanak vissza és bízták az ország sorsát a 60 even aluliakra. Sajnálatos módon, de so- *unk ezt nem teheti, hiszen jöttünk még egy krisztusi Jetkor áll - köszönet az em- “Oriiég egészsége fejlődésé- Oek ami köztudottan 33 ev' Ez alatt az idő alatt legyűrik kiszolgáltatottak? Ke- rüljürík még nagyobb nyomor- Hiszen ezt az utat jár- lok a munkaviszonyban lévők •óvoltából. Nem termelnek ®onyí jövedelmet, hogy nyugdijunk vásárlóértéke megmondjon az első nyugdíjunk vásárlóértékének. Az utóbbi öt alatt 25 százalékkal nőtt 4. A tagok és egyes szervezetek javaslatait mindig a felettes szervek bírálták el, mint egyedi véleményt. Ezek csak kisebbségi véleményként jelenhettek meg, mert hiányzott a szervezetek közötti horizontális (pl. ágazati, problémaközösség alapján történő stb.) szervezkedés lehetősége. Tilos volt ilyen módon az érvényes határozatoktól eltérő platformot kialakítani. 5. Az új vezetők kiválasztása döntően — az előző ciklusban megválasztott - felettes szervektől függött (a jelöléseket azok véleményezték, illetve hagyták jóvá, a PB-titká- rokra és vb-togokra a felettes vb tett javaslatot). Ez a gyakorlat egyrészt inkább volt kiválasztás, mint választás, másrészt az előző ciklus vezetőinek szemléletét konzerválta. Ugyanakkor nem szabályozták a vezetők visszahívásának módját. 6. A választott testületek (sokféle ok miatt) alárendelődtek a függetlenített apparátusoknak. A döntések tartalmát az utóbbiak tudták jobban befolyásolni. A testületek a politikai munkatársakról csak véleményt mondhattak, velük kapcsolatban a munkáltatói jogkört az illetékes KB-titkár, illetve az utóbbioktól függő megyei első titkárok gyakorolták. 7. A vezetők és végrehajtó testületek ellenőrzését erősen korlátozta, hogy a kongresz- szust, pártot, pártértekezleteket, a nagyobb testületeket (KB, PB) ritkán hívták össze. Az összehívás joga pedig nem az ellenőrzésre hivatottakat (tagság, nagyobb testületek), hanem az ellenőrzendő testületet vagy vezetőt illette meg. Az eredmény egy bürokratikuson centralizált párt, melyben a vezetés és a tagság távol került egymástól, vezetésében kontraszelekció érvényesült, ezáltal rugalmatlanná vált, s egyben hajlamossá a konzerva'ivizmusra, a valóságfeltáró viták elfojtására. Ez a pártvezetés irányította az országot — monopolizálva a politikai hátaimat. Ez döntött szakmai, gazdasági, kulturális stb. kérdésekben - gyakran szakmái hozzáértés nélkül. E negatív vonások meglétét mindennél jobban bizonyítja, hogy az 1988. májusi fordulat óta - a válság kényszerétől indíttatva, józan beláa nyugdíjam összege, de tudja-e, hogy mennyivel romlott vásárlóértéke? A munkaviszonyban lévők bére a vásárlóértéket megközelítően megőrizte, sőt egyes területeken még növekedett is. Magunx- nak kell érdekeinket képviselni. hiszen a lakosság közel 20 százalékát adjuk. Józanságot szeretnénk a társadalmi megnyilvánulásokban érvényesíteni. Azt tapasztalom, hogy sokan vannak önhöz hasonlóan gondolkodók, akik az ítéletalkotás jogát csak a társadalom munkaviízonybon lévő tagjainak adja. Addig, amíg ítélőképességünk, megnyilvánulásaink, törekvéseink nem gátolják a fejlődést, addig állampolgári és emberi voltunk jogán részesei akarunk lenni a társadalmat formáló tevékenységnek. Elvtársi üdvözlettel: Jávorfi János 60 éves jelölt tás alapján - szinte valamennyi szervezet és pártszerv (a KB-t is beleértve) sorozatosan szegi meg a szervezeti szabályzat fontos rendelkezéseit. Ha azonban a párt hatásosan akar működni, a tevékenységét akadályozó szabályokat nem megszegni, hanem megváltoztatni kell. Ha az MSZMP demokratikus módszerekkel kíván versenyben maradni a többpártrendszer keretei között o hatalomért megindult harcban (ez az egyetlen lehetséges út), s ami még fontosabb: rugalmas, a tömegek kezdeményezésére építő és tömegeket mozgósító politikával képessé akar válni nemzeti sorskérdéseink megoldására, akkor mindenekelőtt bürokratikuson centralizált pártból demokratikus párttá kell válnia. Az új szervezeti szabályzat közzétett tervezete nagy 'é- pés ebben az irányban. Ebből a szempontból fontos a párton belüli szabad szerveződés lehetősége, a „közös véleményt vallók együttes politikai fellépésének szabadsága" az, hogy a tagság maga hozhatja létre saját vezető testületéit. Különös jelentősége van a kezdeményezési és platformszervezési jog deklarálásának. A párt tervezett felépítése, a választások rendje, a jogkörök alakítása valóban egy demokratikus párt kialakítása felé mutat. Ennek ellenére a tervezet további finomításra szorul. Mindenekelőtt azért, mert — hasonlóan az eddigi szabályzótokhoz - nem minden vonatkozásban tartalmazza a helyes elvek érvényesítésének garanciáit. Benne nemcsak lehetőségeket és azok megvalósításának kereteit kell megfogalmazni, hanem a velük ellentétes törekvések korlátáit is. Ennek érdekében (például) deklarálni kell, hogy ne csak felettes szervek nyilvánithasA Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének augusztus 21-én kelt felhívása megfogalmazza, hogy az illetékes kormányzati szervek elismerik a pedagógusok bérigényének jogosságát, és tervezik az anyagi ágazatok szellemi dolgozóihoz viszonyított bérhátrányuk megszüntetését. A pedagógusok bérhelyzetét azonban nemcsak központi bérintézkedésekkel, hanem helyi önkormányzati döntésekkel is lehet javítani. Bizonyítja ezt Békés, Borsod, Somogy, Szabolcs, Szolnok megyék, valamint Ajka, Gyöngyös, Kaposvár, Paks stb. városok több százalékos és Baranya Megye Tanácsa néhány tized százalékos hozzájárulása a szeptemberi központi bérintézkedéshez. Meggyőződésünk, hogy megyénk oktatásügyi dolgozói nagyra értékelnék, ha az intézményeket fenntartó tanósók a szervezeti szabályzattal ellentétesnek egy alapszervezet tevékenységét, hanem fordítva is meglegyen ez a jog. A tagság ne csak az általa közvetlenül választott (delegált) vezetőket hívhassa visz- sza, hanem kezdeményezhesse a felsőbb fórumokon választottak visszahívását is. Felettes szervek véleményezési vagy egyetértési jogosítványok révén ne befolyásolhassák a vezetők jelölését, .1- letve választását. A különböző vezetési szintekre javasolt alternatívák közül azokat célszerű végleg elfogadni, amelyek választmányokra épülnek. Ezeknek a tervezettnél szélesebb jogkört kell biztosítani. Országos szinten például határozhassa meg a KB feladatait, ne csak kezdeményezője lehessen a kongresszus összehívásának és pórtszavazásnak, hanem dönthessen ebben. A választmány fogadja el a párt költségvetését. Ilyen tipusú garanciák akadályozhatják meg a régi gyakorlat újjáéledését,, mely szerint a szőkébb testületek /agy egyes vezetők - gyakran jogkörüket is meghaladó - döntéseket hozhattak. Ugyanezért lenne fontos tételesen deklarálni, hogy az apparátusok nem rendelkeznek jogkörökkel, a munkatársak kinevezését pedig az apparátus vezetője csak az illetékes testület egyetértési jogával együtt gyakorolhassa. Ilyen garanciák révén biztosítható, hogy a pórtszervek döntései szuverén párttagok, önálló alapszervezetek demokratikus vitákban történő véleményegyeztetésére és egyetértésére épüljenek. így jöhet létre igazi (önként vállalt) egység, ami a legfőbb biztositéka a személyes felelősségvállalásnak és cselekvő aktivitásnak. Vonyó József egyetemi adjurtktus cső k saját ügyüknek tekintenék bérhelyzetük javítását, mos megyékhez viszonyított hátrányuk csökkentését. Ez utóbbi problémát ugyanis központi bérintézkedésekkel megszüntetni nem lehet. A Pedagógusok Szakszervezete Baranya Megyei Bizottsága és az alapszervezeti ti‘- károk kollektívája felhívja az illetékes tanácsok figyelmét az eddig elmulasztott lehetőségekre,^ arra a felelősségre, arn.'. °ket is terheli az oktatásügyi dolgozók bérének kedvezőtlen alakulásában. Reméljük, hogy nyílt levelünk megértésre talál, azt senki nem minősíti jogtalan követelésnek és ennek nyomon megyénkben jelentős intézkedésekre kerül sor. Pedagógusi Szakszervezete Baranya Megyei Bizottsága és az alapszervezetek titkárai A Dunántúli Napló augusztus 12-i számában a politikai vitafórum rovatiban interjú jelent meg dr. Böröcz Istvánnal, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt alel- nökével pártja agrárprogramjáról. Az „Egyenlő esélyt minden vállalkozónak, kisgazdák a falu rehabilitációjáért” című nyilatkozatban közölt néhány megállapítással egyet lehet érteni, de több — alapvető kérdéseket érintő — állítás vitatható. A löld elértéktelenedése valóban foglalkoztatja a parasztságot. A jelenség legmarkánsabban az ötvenes években jelentkezett, amikor is a földműveseket ért sok igazságtalanság miatt a paraszt szin‘e menekült a földtől. Ez a helyzet 1957 óta alapvetően megváltozott. Ahogy a mezőgazdaságban végzett munka társadalmilag felértékelődött, úgy nőtt a föld értéke, és a földtulajdon is nagyobb szerepet kapott. A földet művelő nagyüzemek (állami gazdaságok, tsz-ek) és a kistermelők, mezőgazdasági vállalkozók jól tudják, hogy 3 legfontosabb termelőeszközünk a föld. Jogos a kifogás, hogy a földnek, mint termelő- eszköznek az értéke nincs kellően számba véve, a mező- gazdasági termékek árában (önköltségében) nem jelenik meg. Ezen valóban változtatni kell! ' A földtulajdon eredeti jogi állapotát visszaállítani azonban nem tartam járható útnak. Nincs egy olyan időpont, om.elyikhez kötni lehetne a tulajdon visszaállítását, s amelyet a társadalom jogilag is, erkölcsileg is igazságosnak ítélne. Az 1945-ös földosztás utáni helyzet visszaállítása elképzelhetetlen. Az akkori tulajdonosak döntő többsége vagy nem él. vagy régóta semmi köze a földműveléshez. 1957 utón szabályozott törvényes keretek között mozgott, változott a földtulajdon, sok tsz-tagnak, tsz-nyugdíjas- nu!< ma is a tulajdonában van. be anya megyében a tsz-ek által művelt földek közel fele még mindig a tagok tulajdonát képezi. Megítélésem szerint nem a földtulajdon radikális „megbolygatása" hozná meg a kívánt eredményt, hanem a föld törvényes keretek közötti mobilizálása. A föld legyen annak a tulajdonában, kezelésében, aki a legjobban megműveli. A földtörvény módosítása lehetőséget ad a tsz-eknek, hogy a földjáradékot saját hatáskörben állapítsák meg. s ennek vonzatúban a földmegváltás mértéke is változhat. A háztáji föld kiadásának mértéke szintén a szövetkezet belügyévé vált, a közösségnek kell tehát tudni jól összeegyeztetni a szövetkezeti érdeket és az egyéni érdeket. Figyelemre méltó a kisgazdapárti alelnöknek az a véleménye, hogy „a jelenlegi osztatlan szövetkezeti tulajdont nem tartjuk szerencsésnek, de az életerős, 30-100 holdas középbirtokrendszer létrejöttét hosszabb távon képzeljük el”. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat kívánom megjegyezni. Az oszthatatlan szövetkezeti vagyon olyan szempontból valóban nem szerencsés, hogy a tagok vagyoni érdekeltsége így következetesen nem érvényesül. A módosított mező- gazdasági szövetkezeti törvény viszont lehetővé teszi a szövetkezeti vagyon tulajdonosi nevesítését, részvényesítését a vagyon 50 százalékáig. Jó belső szabályozással tehát megteremthető a vagyonérdekelt- ség a jelenlegi keretek között gazdálkodó tsz-ekben is. Ami pedig o 30-100 holdas középbirtokos rendszer létrehozását célozza, messze nem tudok egyetérteni, mert az a viszonylag korszerűnek mondható mezőgazdasági nagyüzemek szétszedéséhez vezetne. Ebből pedig sokkal több hátrány származna, mint előny. Megállapításomat néhány érvvel szeretném alátámasztani. A szocialista országok <ö- zül r> legkorszerűbb mezőgazdasággal rendelkezünk, de népgazdaságunk ezen ágazata kiállja az összehasonlítást a legfejlettebb országok mező- gazdaságával is. A terméshozamok oldaláról nézve a termelési színvonalat, az alábbiakat tapasztaljuk a világban való megmérettetésben (1988. évi statisztikai adatok):- Búzából az 5440 kg/ha- os átlagtermeléssel a 7. helyet foglaljuk el a világban. — Kukoricából az 5470 kg/hc- os átlaggal a 8. helyen állunk (aszályos év volt!) - Cukorrépából a 39 260 kg/ha-os átlaggal a 11. helyen vagyunk. — Napraforgóból a 2000 kq/ho-os átlaggal a 4. helyet fogloljuk el. - Az egy tehénre jutó 4820 liter évi tejtermeléssel a 7. helyen állunk. - Az 1 lakosra jutó 1410 kg-os gabonatermeléssel a 4. helyre kerültünk a világ- ranglistán, míg a 161 kg/fő hústermeléssel a 3. vagyunk. „Dobogós” helyezésünk van tehát, s e fontos mutató tekintetében csak Dánia és Hollandia előz meg bennünket. Az összes népgazdasági export 22%-át az élelmiszer- gazdaság adja. A mezőgazdasági termékek 30%-a kerül expótra, ezen belül a Baranya megyében termelt élelmiszer-gazdasági termékek 36%- 3 jut külpiacra. A nagy meny- r.yiségű gabona- és húsexport mellett igen jelentős hozónk vetőmagexportja is. Egyes években hazánk volt a hibridkukorica-vetőmaq legnagyobb exportőre világviszonylatban. Nem hiszem, hogy a 30-100 holdas középbirtokkal ilyen termelési színvonalat és ilyen terméktömeg-előállítást el lehetne érni. Ha valamit irigyelnek tőlünk a fejlett tőkés országok, akkor az éppen a noqyüzemi mezőgazdaság. Természetesen a mezőgazdaságban is lehet sok mindent jobban csinálni. Legyen szektorsemlegesség, legyen esélyegyenlőség, szűnjenek meg o monopolisztikus szervezetek, érvényesüljön a tu- lajdonérdekeltséq, legyen értéke a ♦ö'dnek! Vissza kell adni a falunak, mint településnek o rangját, ki kell építeni az infrastruktúrát és városi színvonalú szolgáltatásokat kell nyújtani a falun élő lakosságnak! Növelni kell a helyi önkormányzatok szerepét, önállósáqát! Az egyéni, családi vállalkozásoknak teret és lehetőséget kell adni! Sok termelő tevékenység van, ami ilyen vállalkozások keretében eredményesen folytatható. A munkoigényes növényi kultúrák, a zöldség- és gyümölcskertészet, szinte minden állatfaj tenyésztése ilyen formában is eredményes lehet, sőt egyes tevékenységet csak így lehet igazán eredményesen folytatni. Amit eddig jól csináltunk, azt a pluralizmus, a sokszínűség jegyében ne rontsuk el I Táljuk fel a Hibákat, alkalmazkodjunk a változó körül - rrényekhez, de politikai célok érdekében ne keltsünk zavart az emberek^ fejében! A jól végzett munka eredményeivel motivált sikerélménytől ne fosszuk meg az embereket, s ne ringassuk illúziókban a nem kellően tájékozott, tisztességes iaiusi embereket. Ehelyett minden pozitív politikai erőnek, amely szívügyének tartja a mezőgazdasági termelést és a falun élő emberek sorsát, azon kell munkálkodnia, hogy az ágazat jövedelmi pozícióját jobb helyzetbe hozzuk. Dr. Cseh Sándor agrármérnök, a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője Vonuljunk vissza? az oktatási intézményeket fenntartó tanácsokhoz Nyílt levél
