Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-26 / 235. szám

1989. ougusztus 26., szombat Dunántúli napló 3 Demokratikus Magyarországért Minden, normális politizá­lásra vállalkozó erőnek orra kell gondolnia, hogy egy de­mokratikus választásnál o szavazások eredménye a nép ítéletét fejezi ki. A társa­dalom bizalmát, a politikai bizalmat az nyerheti el, aki a társadalom, a gazdaság való­di kérdéseire reális megoldá­si módot tud adni. Keskeny az a sáv, amin ma a gazdaság problémáira vá­laszt adhatunk. Rövid távon jelentős javulásra összességé­ben nem számíthat semmilyen politikai erő. De az is kétség­telen, hogy aki ebben a hely­zetben nem a konstruktív megoldást választja, hanem a letargiát, pesszimizmust vagy politikai értelemben a nacio- 'nalizmust, irredentizmust, faj­gyűlöletet, netán egy dikta­tórikus társadalom igézetében él, az nem a nemzet javát szolgálja. Önálló ön- kormányzatokat Pécs városának lakossága, gazdasága is az útkeresés állapotában van. Ehhez az út­ikereséshez járul hozzá az MSZMP Pécs Városi Bizottsá­gának politikai programia, amely megkísérelt választ ad­ni a jövő útjainak fő vonula­taira. A magyar gazdaság mély strukturális válsága Pécs gazdoságát és városfenntartá- sót a szakadék szélére so­dorta. Nem a felelősség el­hárítása miatt, de ténysze­rűen megállapíthatjuk azt, hogy a városnak nem volt és nincs teljes körű, önálló lehe­tősége saját gaidaság- és vó- roslejlesztésének alakítására. Ez az országos döntésmecha­nizmus és irányítási rendszer több évtizedes következménye. Mégpedig, ha a város ön- kormányzata nem rendelkezik önállósággal, akkor a város­ban nincs értelme gazdasági döntésekkel foglalkozni. Eze­ket a kérdéseket feszegetni csak akkor van értelme, ha az önkormányzat önálló döntése­det hozhat. Pécs város akkor lehet ön- óllá, ho a város érdekeltté válik abban, hogy vállalkozói, °llampolgáral mekkora jöve­delmeket képesek megszerez- ni. Ha ebben érdekelt, akkor várhatóan mindent megtesz Qzért, hogy a feltételeket a vállalkozók jövedelem növelésé­hez megteremtse. Kezdeményeznünk kell tehát önkormányzatok gazdasági °nállóságának, szabad vállal­kozásainak biztositását az ön- kormányzati tulajdon jogi go- 'onciáinak megteremtését, a lórsadalmi tiszta jövedelemel­osztási rendjének megváltozta- Jósát, amelyben elsősorban a helyi gazdálkodás eredmé- nyessége határozza meg ota- oócs bevételeit. Pécs városának érdeke, h°gy a gazdaságfejlesztés cél- '.O'nok meghatározásában a ^Ozponti és területi tervezés ??z<*tt markáns munkomegosz- °s alakuljon ki. S érdeke, °gy ehhez szövetségesekre gólján. Erre annál is inkább szükség van, mert a térség Ogyértelmúen válságágazato- , hordoz. Az „egyértelműen” kifejezés vitatható. Vitatható 0íórt, mert a jelenlegi ár- r®ndszer, a jelenlegi költség - jí’ósi politika nem teszi lehe- °vé a tisztánlátást sem a bá- Yaszat, sem az exportra ormelő, sem a hazai fogyasz- osra termelő vállalatok, vál­tozók tevékenységének 9°tdoságossógát illetően. ,9y 's fel lehet tenni a kérdést, aKk ^ 0 í°hh politika: bízni i u?0n' hogy a helyzet majd jobbra fordul, vagy felkészülni QS otozgósitani a szellemi és /'Vögi erőket arra az esetre, ',l ,a város térségében foglal- f0*'* foglalkoztatási, jöve- Ajj ’J1.' feszültségek alakulnak U9Y látom, jelentősek azok íj- erők, amelyek a nehezebb ° súlyosabb gazdosági- s°dQlmi' válság bekövetke­A gazdaság kérdéseiben akkor is egyet lehet érteni, ha politikailag más platformon állunk zésére való felkészülés igé­nyét, a válság bekövetkezésé­nek lehetőségét valamilyen érdekből kicsinyíteni szeretnék. Aki ma ezt teszi, az - nagy valószínűséggel állítható - sú­lyosan téved. El kell kerülni azt, hogy a város lakosságát, a város önkormányzatát, a város politikai erőit váratlanul érje a térség gazdasági csőd­je, és a gazdasági csődből politikai konfliktusok alakulja­nak ki! A legfontosabb politi­kai stabilizáló tényező a mun­kahely. Elvesztése erkölcsi, po­litikai krízishez vezet. Csak gazdasági okokból olyan kri­tikus tömeg jöhet létre Pécs városábon, amely már politi­kai krízis megjelenését is le­hetővé teszi. A városban és térségében koncentrálódhat A helyi önkormányzatok te­lepülésfejlesztést érintő dönté­sei egy, a jelenlegi feszültsé­gek térségi kezelésére kiala­kult kormányzati területfejlesz­tési politikával összhangban érhetik el céljukat. Ez nem kisebbíti a helyi döntések le­hetőségét, felelősségét. Úgy gondolom, hogy az elosztási rendszer struktúráját kell meg­változtatni, melyben a telepü­lések érdekei ágazati érde­keket megelőzve, vagy ahhoz kapcsolódva érvényesülhetnek. Az ország struktúrájának térszerkezeti átolakitására vo­natkozó, a hátrányos helyzetű térségek kedvezményeit is tar­talmazó programhoz a helyi önkormányzatok önállóan, mintegy versenyhelyzetben kapcsolódhatnak. Nyilvánvaló, Üvegcimkézö gépek szerelése a pécsi Somapack üzemcsar nokában. egy olyan munkanélküli tö­meg, amely magas munkás- mozgalmi hagyományokkal, for­radalmi tudattal, jövedelem­mel, szervezettséggel rendel­kezik és melyben a foglalkoz­tatottak több csoportja egy­aránt képviselve van. A mun­kanélküliek csoportja várha­tóan nem szétszórtan, mint az ország más megyéiben, hanem koncentráltan, elsősorban Pécs városában jelenik meg. Ezt a tömeget erősítheti a szovjet exporttámogotás leépítésének következtében esetleg tönkre- menő közép- és kisebb üze­mek munkaereje, növeli ezt a mezőgazdaság munkaerő-kibo­csátása és a vidékről városba áramlás. Helyi alternatívák Annok ideje lejárt, hogy politikai szervezet saját térsé­gének termelési szerkezetére konkrét orányokról felelősség- teljesen beszélhessen. Ezeket az arányokat a vállalkozók piaci viszonyoknak megfelelő döntései kell hogy alakítsák. Kérdés csak az lehet, hogy a településfejlesztés milyen mun­kamegosztását javasolhatjuk. Azt hiszem, a sorrendiségre tekintet nélkül azt kell követel­ni, támogatni, szervezni, hogy egymással párhuzamosan a várható feszültségek kezelésé­re, a területfejlesztés felada­taira készüljenek helyi és köz­ponti programok. Nem lehetünk szemérmesek, amikor azt kell megfogalmaz­ni, hogy a veszteséges ágaza­tok támogatás-leépítéséből fel­szabaduló forrásokra, a kelet­kező feszültségekre alapozva a mányzat dolgozza ki a hát- yos helyzetű térségek íplex fejlesztésének Író­it. Ennek tartalmaznia kell depresszióssá váló térség logatási feltételeit, forró- mely bármely vállalkozó mára, nyitott pioci dönté- alapján képes es alkal- 5 munkahelyek teremtesere. hogy a verseny egyenlősége egyenlőtlen feltételeken nyu­godna. Ezek a feltételek az adott település gazdaságföld­rajzi helyzete, jelenlegi erő- forrá sa i na k, i nf ra str u ktú rá jó no k mennyisége és minősége. Erre felkészülve szómba kell ven­nünk Pécs város ilyen jellegű adottságait. Szakemberek, tu­dományos kutatók ismereteit figyelembe véve helyi alkal­mazkodási alternatívák kidol­gozására van szükség. Helyes az az alternatíva, melyet Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központ­ja szakértői csoportjának ve­zetője a Dunántúli Naplóban is publikált. Nevezetesen: a hossabb távon is stabilnak tekinthető ágazatok hatékony­ságának fokozása, valamint o megújulásra, innovációra ala­pozott területfejlesztési politi­ka kombinációja. A helyi önkormányzatok döntéseiben az a legfonto­sabb mozzanat, hogy a fenti lehetséges elmozdulási irány­hoz milyen feltételeket teremt. Minden politikai, szakmai ér- dökeltnek meg kell mondani, hogy a szűkös erőforrások el­osztásánál az elmozdulás ér­dekében milyen kiadási mó­dokat tart elsőrendűen fon­tosnak. Magam részéről a leg- fontosobbnak azt tartom, hogy ha egy gazdálkodás jö­vedelmezőségében érdekelt önkormányzat településfejlesztő döntéseiben az alábbiakat is figyelembe veszi. A városban és térségében vállalkozó kedvéről, szorgalmá­ról és kereskedelmi szellemé­től nevezetes népcsoportok él­nek. Az önálló vállalkozó kedv feszabaditása önmagában tele­pülésfejlesztő erő lenne. Ezért a kormányzatot, a döntéshozó­kat, a helyi engedélyező, el­lenőrző szerveket vállalkozást eiősítő döntések meghozatalá­ban kell hogy támogassuk. Az élénkítés kiemelt területe a kisvállalkozások szférája. Új munkahelyek létesítése, új ka­pacitások beindítása kisszerve­zeteknél sokszorta kisebb rá­fordítással jár, mint a na­gyoknál, és megszűnésük sok­szorta kisebb társadalmi gon­dot okoz, mint egy-egy nagy­vállalat felszámolása. A térségben felhalmozott magánvagyon és szellemi tőke kiterjedt nemzetközi kapcsola­taival, kiterjedt nemzetiségi kapcsolataival, az emberi alkotókészség kibo nta k o zta t á - sóval szándékaink szerint tar­tós termelésfejlesztő erővé vál­hat. Fontos településfejlesztő erő­nek tekintem ezzel párhuza­mosan - vagy éppen erre alapozva - a tulajdonosi re­form kérdését. Nyilvánvaló, hogy a szocialista tulajdon az elsajátítás hatásfokában alat­ta maradt az egyéni profit által vezérelt gazdaságnak. Minden olyan megoldást tá­mogatni kell, amely a tulaj­donos valódi megjelenését le­hetővé teszi. Pécs esetében a település­fejlesztő erők sorában - mint magas színvonalú munkahely­teremtő ágazat - támogatni szükséges a szolgáltatásokat. A kultúra, az oktatás-felső­oktatás, kereskedelem, gazda­sági háttérintézmények regio­nális kutatási, igazgatási te­vékenység az iparszerű tömeg- termelés gazdasági szakaszá­nak lejártakor is biztos alap­ja lehet a város polgárai lé­tének. A településfejlesztő erők kö­zött különös gazdasági ki­sugárzó szereppel bír o la­kásépítés. A hozzá kapcso.ó- dó tevékenységek általában o keresletet, a munkahelyterem­tést élénkítenék. A város gazdaságának, ön­kormányzatának településfej­lesztő erőként javaslok figye­lembe venni egy nemzetközi orientációs váltóst. A város­nak a modern európai gazda­sághoz való integrálódását kell célul tűzni. Jelenleg a vá­ros gazdasága nagyrészt szov­jet exportra épült. Várhatóan lehetőségeink e területeken csökkennek. Tudomásul kell venn; azt is, hogy a gazdasá­gi növekedés érdekében fej­lett technika, technológia, szellemi és üzleti eljárások megszerzése érdekében Euró­pa nyuqati térségeit kel’ piaci partnerként tekinteni. A fenti településfejlesztő erők kiépítésének legfonto­sabb feltétele a termelés inlrastuktúrájának kiépítése. Bármilyen töke, szellemi erő­forrás - külföldi, belföldi, me­gán. nem magán — számára ez a terület csak akkor von­zó, hn a vállalkozáshoz meg­felelő infrastruktúrát talál. Közlekedés, hírközlés, informá­cióáramlás, szakképzés, kuta­tás, műszaki fejlesztés infra­struktúrájának kiépítését az önkormányzat alapérdekei kö­zé javaslom sorolni. Pécs és térségének helyzete előnyös egy nemzetközi orien­tációra építő gazdaságfejlesz­tő srtatégia megalapozása szempontjából. Ehhez a gazdasági integrációt segítő testvérvárosi, nemzetiségi kap­csolat^ erősítését és talán új, töke- és szellemi erővel ren­delkező térségek városaival voló kapcsolat kialakítását is figyelembe kell venni. Egy folyamat elején önszerveződő közösségek ér­dekeinek szövetségéből ki­alakuló önkormányzat fogal­mazhatja meg saját település- fejlesztési érdekeit. Gondola­taimmal ennek kiépülését szándékozom erősíteni. Az igények, az elképzelések meg­fogalmazásában, egy tanulási folyamat elején járunk Legdrá­maibb igénynek ma az össze­fogást tartom. Gondolataim a város jövője érdekében szól­nak, melyek kiegészítése, he y- telen tételeinek vitatása, re­mélem, hozzájárulhat az útke­resés, a helyes döntéssorozat kialakításához. Dr. Varga Jenő, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára Igaz-e, hogy hazánk a kábítószer- csempészet tranzitállomása? A drávoszubolcsi határátkelőhelyen Fotó: Proksza László A tartalékútvonal A heroint TIR-kamionokban szállítják A csempész társa előfutárként érkezik a határra- Sajnos igaz - mondja Hollósi György rendőrőrnagy, az ORFK főelőadója. A kül­földön, elsősorban Nyugat­Európában történt nagyobb kábítószerlefoglalások körül­ményei, illetve az Interpol fel­derítési adatai alátámasztják, hogy országunkon keresztül ha- iad át a közel-keleti kábító­szertermelő, valamint a nagy felvevőpiacokkal rendelkező országok közötti, „tartalék" tranzit útvonal.- Mibe rejtik a rakományo­kat, hogyan értesülnek Önök az áthaladásukról?- A legfrisebb statisztikai adatok szerint a Nyugat-Euró- pában léfoglalt heroin 60 szá­zaléka TIR-kamionokban érke. zik. Ezek a nemzetközi egyez­mények alapján védettséget él­veznek, mert egyetlen vámszerv sem nyitja fel szívesen őket. Szállítanak még vámzárakkal ellátott rakományokban, vagy kiépített rejtekhelyeken. Az út. vonalaink igénybevétele még nem rendszeres, azonban időn­ként hazánkon áthaladó na­gyobb mennyiségű kábítószer­csempészetről kapunk Informó. ciót.- Hogyan, miből derül ki, hogy a mi országúnkon is ke­resztülhaladt az a szállítmány, amelyet az Interpol nyomozói lefoglaltak?- Mondok két példát: nem­régen az isztambuli kábítószer­csoport felderített egy titkos laboratóriumot, ahol 170 kg heroint és a heroin előállítá­sához szükséges 300 liter vegyi anyagot foglaltak le. A nyomozás során kiderült, hogy a titkos üzemből Európá­ba induló szállításokat egy iráni férfi szervezte, akiről ér­tesítést kapott valamennyi In- terpol tagország. Nekünk sike. rült megállapítani, hogy az esetet megelőzően ez a férfi Magyarországon kapcsolatba lépett egy olyan honfitársával, aki addig még nem volt is­mert a kábítószerüldöző ható­ságok előtt. Mint később ki­derült, ő volt az egyik nyugat­európai összekötő. Egy másik esetben az NSZK hatóságai értesítettek bennünket arról, hogy Nyugat-Berlinben egy bú­torszállító kamionban lefoglal, tak 27 kg hasist, amelyet fo­telekben rejtettek el. Letartóz­tatták a szállítmányt kísérőnégy arab állampolgárt, s kiderült, hogy a kamion a „tartalék Balkán útvonalon”, tehát Bul­gária, Jugoszlávia és Magyar- orszáq érintésével jutott Nyu- gat-Európába. A különös csak az volt, hogy a letartóztatot­tak egyike sem járt az adott időben ezekben a országok­ban. Az utólagos budapesti nyo­mozás során sikerült azonosí­tani azt a qörög kamionso­főrt, aki a szállítmányt Nyugat- Berlinig vitte. — Mi az Önök szerepe ezen a ,,tartalékútvonalon"? — A csempészmódszerek kifi­nomultságára utal, hogy nem. egyszer a célellenőrzés ellen is biztosítják a kábítószert szállító járművet oly módon, hogy a csempész társa „elő- futóként” érkezik o határra. S ha ellenőrzést vesz észre, ak­kor telefonon értesíti a ha­tár közelében várakozó igazi szállítót. Igyekszünk tehát le­hetőségeinkhez mérten részt venni a felderítésben, amely­nek alapjául általában az In- terpol tagországokból szárma, zó értesülések szolgálnak, ami­kor olyan kábítószerlefoglalá­sokról adnak hírt, amelynek magyar vonatkozásai is van­nak. Sajnos jelenleg nem rendel­kezünk olyan technikai eszkö­zökkel, amelyekkel a hatalmas tranzitforqalomból a határokon ki tudnánk szűrni a kábítószert szállító jármüveket.- Kutyákkal is dolgoznak?- A kutyák bizonyos igény­bevétel után elfáradnak, te- '■áf állandó szűrésre nem al­kalmasak, csak célellenőrzé­sekre.- Fennáll a veszély, hogy a tranzitszállitmányokból hazai fo­gyasztókhoz is eljut a szer?- Bizonyosan állíthatom, hogy nem. S ennek egyszerű­en „üzletpolitikai" okai van­nak. Uavanis mire az „Arany Féldholdból" — tehát Irán, Af­ganisztán, Pakisztán térségeiből — elinduló nyers ópiumot a tit­kos laboratóriumokban feldol­gozzák, majd Törökországon keresztül Európába viszik, a szállítók pedig több határon át Magyarországig hozzák, akkorra a finomított heroinnak már olyan maqas ára von, - természetesen konvertibilis va­lutában —, amely a magyar fogyasztók számára megfizet­hetetlen. Bár hozzátenném — egyelőre. Ugyanis elképzelhető, hoav a gazdasági változások hatására kialakul egy valutá­val is rendelkező tehetős ré­teg, amelynél majd ez a pénzügyi akadálv sem lesz qond. Azt sem lehet kizárni, hogy a nyugat-európai kábító. szerpíacon olyan telítettség lép fel, amelynek hatására a kóbítószerárak esni kezdenek, s a csempészszervezetek kény­telenek lesznek olcsóbban is értékesíteni árujukat, akár Ma- gyarorszáqon is. Természetesen mi ezt nem várjuk ölbe tett kézzel, igyekszünk tökéletesíte­ni, hatékonyabbá tenni felde­rítési módszereinket. Ha ha­zánkban szervezett formában felbukkanna a heroin- vagy a kckainvásárlás, arról igen gyorsan tudomást szereznénk, s hasznosítva a nyugati ta­pasztalatokat, megtennénk a kellő lépéseket. Szerencsére ilyen gondunk jelenleg nincs. Szigethi Emma í o

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom