Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-26 / 235. szám

A Dunántúli napló 1989. augusztus 26., szombat Mercedes és Brazília helyett A panzió Komló belvárosa felé néző mutatós homlokzata Bakos Magdolna felvétele Magáipanzió Szilváson Új otthonok Esküvőre és augusztus 20-ra készült Babarc. Szépült a falu központja, hogy ne érje szó a helybélieket, se a népes nász­néptől, se az NSZK-ból hazalátogatóktól, akik már a második harangot hozták, amit 20-án szenteltek. A nagy esküvők min­dig kellemes felfordulást okoznak. Már a hét közepén meg­kezdődik a székhordás, az áramellenőrzés, nehogy az utolsó percben derüljön ki: nincs helye mindenkinek, nem működik az erősítő ... Pozsgay Mátyás szálloda- és étteremtulajdonos azok kö­zé tartozik, akik ha a fejükbe vesznek valamit, azt minden­áron meg is valósítják. Volt egy álma: olyan vendéglátó- ipari egységnek szeretett vol­na a gazdája lenni, ahol nem szólnak bele Íróasztal mellett ülő főnökök a dolgai­ba, nem szabják meg, mit és hogyan csináljon. Volt egy vágya: fogadós legyen, azaz a saját elképzelése és szak­mai követelményrendszere alapján szolgálhassa ki a vendéget. Az idén májusban álma va­lóra vált: a komlói Szilvás­negyed egyik dombjának tete­jén megnyitotta 87 személyes éttermét és nyolcszobás pan­zióját. — Sok-sok évvel ezelőtt ki­néztem magomnak ezt a dombtetőt. Szinte mániámmá vált, hogy egyszer ide építek egy szállodát, és a magam ura leszek. Négy évig tartott az építkezés. Hogy ez mit vett ki belőlem és a családomból, azt elmondani sem lehet. Tudtam,-hogy nem lesz köny- nyű, de az akadályok minden képzeletet felülmúltak. Végül is májusban nyitottunk, de még mindig nem olyan az epüfet és a környéke, mint amilyennek szeretném. Az az igazság, hogy elfogyott a pénzem . . . — Mekkora összeggel vá­gott bele a vállalkozásba? — Nekem 6,5 millió forin­tom volt. Úgy látszik, nem tudom leplezni csodálkozásomat; ho­gyan jöhet össze valakinek <3 éves korára ennyi pénze, mert Pozsgay Mátyás meg sem várja, hogy feltegyem a kérdést. — Gyerekkoromban a föld­ben felejtett tarlórépót ka­partam ki a földből, hogy az éhségemét csillapítsam . . . Ezt csak azért mondtam el, hogy otthonról egy fillér indulási pénzt sem kaptam, nem örö­költem. Kitanultam a vendég­látóidon szakmát, elvégeztem a középiskolát, a főiskolát, s közben kialakult bennem, hogy szerencsés ember vagyok, hisz azt csinálhatom, amit szeretek. Lehet, hogy furcsán hangzik, de nekem boldogsá­got jelent, ha úgy szolgálha­tom ki a vendégeket, hogy e'égedetten távoznak. Buda­pesten, Pécsett, Komlón, Si- kondán különböző helyeken dolgoztom. Nem kerestem rosszul, de nem napi nyolc órában. A munkámban meg­szállott voltam, de nem azért, hogy minél több pénzem le­gyen. Egyszerűen szerettem és szeretek dolgozni. — A pénz sem lehetett mel­lékes! — Persze, hogy nem! Na­gyon keményen dolgoztam és takarékoskodtam. Ha valaki engem csak egyszer is látott részegen bárhol, vagy taxiba ülni, vagy cigánnyal a fülem­be huzatni, az keressen meg. Hyen nem volt, én nem köl­tekeztem, nem vettem nyuga­ti autót - pedig megtehettem volna -, nem utaztam külföld­re, sőt húsz éve szabadságra sem mentem el. Furcsa? Hát így jött össze a pénz, ami még mindig kevés volt, hogy az a szálloda felépüljön. OTP-től, rokonoktól, barátok­tól, ismerősöktől, azoktól akik bíztak bennem, még kölcsön­kértem 3,5 milliót, hogy idáig eljussak.- Vagyis szorgalommal és kitartással, takarékos életmód­dal milliókat lehet félreten­ni .. .- És sok-sok lemondással. Persze az igazsághoz tartozik, hogy az üzlethez is érteni kell. Nekem az üzlet a vérem­ben van. Évekig jártam a vá­sárokat, képeket, ezüstöt, ré­giségeket vettem, sokszor szin­te fillérekért, s az adott pil­lanatban túladtam rajtuk. Nagyon szeretem a szép dol­gokat. Ha körülnéz itt az ét­teremben, láthatja, hogy azért mindent nem adtom tovább, de kétségtelen, hogy a vásár­lásokból és eladásokból is sok pénzt kerestem. Az étteremnek szinte alig akad olyan falfelülete, ahol ne lennének trófeák, piszto­lyok, puskák, festmények, kö­csögök, söröskorsók, preparált állatok, állatbőrök, szobrok . . .- Vannak irigyel?- Nyilván, de ezek az em­berek nem ismernek, csak lát­ják, hogy a dombtetőn itt ven ez a nagy épület. A si­keres vagy az ennek vélt em­berek nálunk sajnos nem túl ■népszerűek. Az étteremben 45 féle étel közül választhatnak a vendé­gek, az árak 60-200 forint között vannak, a panzióban reggelivel együtt egy szoba - mindegyiknek külön neve van, például, szarvas, gerle, pan­da - éjszakánként 650 forint­ba kerül. A légkör meghitt, családias.- Megy az üzlet?- Megyeget, Panaszro nincs okom, különösebb reklám nél­kül is jönnek hozzám, voltak már vendégeim az USÁ-ból is. Szeretnék bekapcsolódni a turizmusba, megkerestem Pé­csett az utazási irodákat, egyelőre nem méltattok vá­laszra, pedig kedvezményt is adnák. Pozsgay Mátyás a terveiről is beszélt, az alagsorban ősz­szel megnyíló borozóról és drinkbárról — jelenleg nincs pénze a bebútorozására -, o fedett teraszról, hogy szeretne oz épület mellett télen is fűt­hető faházakat felállítani, te­ke- és teniszpályát kialakíta­ni .. .- Láthatja, befejezésről szó sincs. Én erre tettem fel az életemet, a lapjaimat kiterí­tettem, nincs titkolnivalóm. Számomra ez a boldogság, nem pedig, hogy Mercedessel járjak, és Brazíliába menjek nyaralni, vagy hogy a pénze­met kötvényekben, részvények­ben fialtassam. Nogy lakodalma volt itt an­nak idején Mául Arankának és Schaller Ferencnek is. A fiatalasszony és szülei babar- ciak, a férj a szomszéd fa­luból, Liptódról származik. Pórját ritkító házat épített a család a falu főutcáján. A kétszintes házzal szemben, az országút másik oldalán nyúj­tózó kiskertben két asszony szedi a krumplit. Az egyik - látva, hogy a házat nézzük - elindul felénk. Mául Rezső- né, aki együtt lakik a lányá­val, a vejével és unokájával. Egy darabig a két"1 garázsos udvarban beszélgetünk. Innét nézegetjük az akár két vagon- nyi kukoricát befogadó górét, - alatta disznóólak sorjáznak, az istállót, ahol egykor 17 szarvasmarhát tartottak, aztán Maulné beinvitál a házba. Közben megérkezik a veje, aki a szajki tsz-ben lakatos, ké­sőbb a lánya, aki egykor szintén a tsz-be járt dolgozni, de most magángazdálkodó akar lenni. A 14 éves fiúuno­ka csak egy percre lép kö­zénk, megy a nyulaihoz. ' A 15C nyúl az ő gondja . . . Amikor a házat elkezdték építeni 1979-ben, még élt Ma­ulné férje és édesanyja. A bekeretezett fényképek őrzik a régi kis házakat, omelyekben a déd- és nagyszülők laktak és amelyek helyén most ez ez otthon magasodik. Mind­annyian pirkadattól holdfényig dolgoztak. Volt olyan hónap­juk, hogy 17 000 forint tej­pénzt kaptak, s akkoriban fe­jőstehenek, bikák, üszők áll­tak oz istállóban. Másfél év alatt tető alá hozták. Akkor még úgy tervezték, hogy min­denkinek lesz külön lakrésze. Még az NSZK-ból hazalátoga­tó másik lányuknak és csa­ládiénak is. Itthon is voltak, aztán visszafelé Sárvárnál ka­ramboloztak. Négy halottat temetett a csalód. Elment az új háztól a dédnagymama, nemsokkal a tragikus baleset után a nagypapa. Sokon költöztek el a falu­ból. Főleg fiatalok, akik kö­zül jó néhányon szerettek volna maradni. Elhúzta őket a mun­kahely és az is, hogy éveken át építési tilalom alatt volt a fálu főutcájának beépítet­len része, az a terület, amit legtöbben kinéztek magúknak. Az új rendezési tervben ez a rész már építési terület, több, mint 100 háznak van itt helye úttal, vízzel, villannyal, négyzetméterenként 50 forintért. Varga Jenő csaknem három évtizede tanácselnök Babai- con. Azt mondja, most pró­bálják utolérni az igényeket, amelyeket éveken át kívánsá­gokként tartottak számon. Ütőket építettek, meg járdá­kat, épül a törpe vízmű is, amely a máriakéméndi kútból Bábarc, Szajk és Versend 'a- kórnak ad ivóvizet. Igaz, a hetvenes években - amikor először vetődött fel a törpe- vizmű építése, a legtöbben nem akorták. Érthető, hisz ak­kor érték végére a nogy für­dőszoba-építési hullámnak, mindenki beruházott, s nem akarták újabb költség órán változtatni. Aztán a kutak ki­Babarcon Moulék ezekben a ház alá száradtak, vizük elnitrátoso- dott. . . A most épülő veze­tékrendszer 35 000 forintba kerül házanként. A szajkiak földgázt is kaphatnak. Hogy bevezetik-e, az a lakosság döntésén múlik. * A szajki új utcát a pécs- mahácsi országúiról is látni lehet, de ha valaki a régi és az újak együttlétére kiván­csi. ajánlom, forduljon be az autóscsárda melletti úton és menjen beljebb. Mis is tana­kodtunk, hogy a Kossuth La­jos utca melyik kapuját nyis­suk, végül ott álltunk meg, ahol még se kerités, se be­járó. Erb Lászlóék igényes és be­fejezetlenül is barátságos ott­hona öreg ház helyén épült. Megvettek egy területet an­nak a házndk a helyén, amely egykor a férj szüleinek háza előtt állt, s amit a korábban építkezők lebontottak. A fia­talember Mohácsról nősült, felesége az idő tájt kapott egy másfél szobás lakást, amit hamarosan egy két és félszo­básra váltottak. Bár a falu­ból származó férj nem idegen­kedett a városi élettől, egyre többször került szóba o csa­ládi ház építése. Azért is, mer* a bátyjáék Makón, az öccséék Pécsett élnek. És ak­kor jött a telekvásárlás lehe­tősége, méghozzá pont a szülők háza előtt, öt évvel ezelőtt kezdték feleségével a közös életet, tavaly pedig már Szajkón laktak. A 105 négyzetméter alapterületű la­kás felső három szobájából egy még nincs berendezve, sok a visszalévő külső munka ■is, de a szimpatikus házas­pár ezek miatt már nem nyugtalankodik. Fontosabb most, hogy visszasegítsenek azóknok a rokonoknak, bará­toknak, ismerősöknek, akik legalább félmillió forint érté­kű szak- és segédmunkával támogatták őket, és akiknek a jóvoltából félév alatt f öl - húzták a házat. Most több, mint háromezer forint a havi törlesztőrészletük, a fizetés napokban szuterént építenek a mellé kell valami, amiből mindent a terveik szerint tud­nak alakítani. A fiatalasszony eladóként Bolyban dolgozik, a férj kéményseprő, bejár Pécs­ié. Állattartással foglalkoznak, szerződtek a bólyi kombi­náttal. * Munka, pénzkeresési lehető­ség után érdeklődik Batáno- vics Ferencné is. ők abban a halványzöldre színezett hom­lokzatú házban laknak, amely a mohácsi országútról Verse/td főutcáját nyitja. Az utóbbi néhány évben negyven új ház épült Versenden. A ci­gánytelep felszámolásáért in­dított kedvezményes házépítést minden lebontott putri után 30 000 forinttal támogatta a Pénzügyminisztérium. így tudott a babarci közös tanács újabb és újabb telkeket adni. A cigánytelepről kíköltözők in­gyen, a falubéliek féláron kopták. Ma már bizonyába nem ezt tennék, mondja a tanácselnök - a szeptemberi tanácsülés áttekinti majd ezt a rendeletet, - de az is va­lószínű, hogy a több mint ötven putri nem __csökkent vol­na tíz alá. Batánovicsék a faluból költöztek a felépített új házukba. Ők féláron kap­ták a telket, és támogatta őket a férj munkahelye, a Bányászati Aknamélyitő Válla­lat. Két évvel ezelőtt kezdték épiteni a 113 négyzetméteres házat. A bútorok jelentős ré­sze még a régi házból való- A szerényen berendezett, de tiszta és rendben tartott ház konyhájának terített asztalán csipetkés fejtettbableves gőzö­lög. Batánovicsné épp az imént hívta asztalhoz férjét és fiát, akik a gazdasági ud­var járdáját betonozzák. Ez vezet az ólakhoz is, amikben egyelőre csak egy süldő, meg malacok vannak, nincs több­re pénz. Az új ház kölcsöne havonta több, mint négyezer forint, de ez nem panaszként hangzik. Talán azért, mert 'ögtön hozzáteszik, hogy ez a ház már egy életre szól. és itt meglesz a helye o fiúk­nak és a családjának is. Bc- tá'tiovics Ferenc ragaszkodik olhhoz, hogy megnézzük: az országút túloldalán is kaszál­ja az árokpartot, mert nem tudja elnézni, ahogy a kórók. embermagasságig nőnek. Az­tán visszafordul a ház felé és mutatja, hol lesz a füvesíteti rész, a mini-park, amit meg­álmodott és ahol neki Vei- send kezdődik. Este a híradót nézve hall­gatom, mi történt napközben, azóta, hogy a rádió híreit0' a babarci rózsákig jutottam: .. . hogy kifutott a kikötőből 14 amerikai hadihajó, hogy Havelt másodszor is elő­állították, . . . hogy itth°n nincs megegyezés sok font o* kérdésben. . . Áradnak a hí­rek, egymást követik a film- jelentések. Ezt látják a btv harciak, versendiek, szajkifk is. Ha a híradót nézik. könnyen lehet, hogy kapálnak a kertben, járdát betonoznak, vogy segítenek valakinek tég­lát hordani; annak, aki mos* kezdi a házépítést. A versendi falu legszélén épült fel Batánovics Ferencék szép új háza Szajkón a Fö utcában Erb Lászlóék egy régi ház helyére építkeztek Roszprim Nándor Török Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom