Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-07 / 185. szám

,j,® . p délután Mohácson kikötött o Duna Barátainak Társaságát szállító bárka, amely m 0 0 Fekete tengerig hajózik. Minden évben 30—35 fős csapat indul el, és megáll egy-egy városban. Csütörtökön Moháccsal és Péccsel ismerkedtek, útjukat pénteken folytatják. Magyar küldöttség utazott a VSZ tagállamainak csúcs­találkozójára Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének vezetésével csütör­tökön Bukarestbe utazott a Magyar Népköztársaság kül­döttsége, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé­nek ülésén. A delegáció tag­ja Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke, Horn Gyula külügyminiszter és Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lukács János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnö­ke, Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője, Maróth y László környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszter, Somo­gyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár. Magyar leszerelési javaslat Genfben A nemzetközi viszonyok ala­kulásának kedvező lehetőségét megragadva, a magyar lesze­relési küldöttség javaslatot ter­jesztett elő Genfben a radio­lógiai fegyverek teljes tilal­mának és a nukleáris létesít­mények elleni támadás betiltá­sának tárgyában. A leszerelési értekezlet csütörtöki ülésén fel­szólaló Varga István nagykö­vet rámutatott: A politikai együttműködés terén, különö­sen európai viszonylatban elért eredményeket jelentős leszere­lési megállapodásokkal kell alátámasztani. Radiológiai fegyverek még nincsenek, de megjelenésük megakadályozása a bizalom megteremtését és erősítését szolgáló intézkedés volna. A hosszú ideje folyó tárgyalások eredményeként, egyes részlete­ket illetően mór széles körű egyetértés van kialakulóban. Erre épül az a javaslót, ame­lyet a magyar küldöttség ve­zetője előterjesztett. A megyei pártbizottság tagjainak egy csoportja az ülés kez­dete előtt. Fotó: Proksza László fl pártsajtónak vállalnia kell a versenyt! Állásfoglalás a pártbizottság sajtó- politikájáról Szeptember 30-án lesz a megyei pártértekezlet A párttestület Dányi Pál el­ső titkár elnökletével sajtópo­litikájának időszerű feladatai­nak felmérésével, megfogal­mazásával kezdte meg tanács­kozását. Ez a téma a testü­let legutóbbi ülésének napi­rendjéről idő hiányban került le. Erre a tényre, bizonyos fe­szültségeket is indukáló vol­tára, valamint a téma iránt mutatkozó inztenzív érdeklődés­re utalt is szóbeli kiegészítője bevezetőjeként Szirtes Gábor, a megyei pártbizottság titkára. Ezt követően elsőként arról szólt, hogy csaknem pontosan egy esztendeje tárgyalta a megyei végrehajtó bizottság a megye tömegkommunikációs szervei munkájának tapaszta­latait és a párt politikai be­folyása érvényesítésével kap­csolatos feladatokat. Ez az előterjesztés szerepelt a Köz­ponti Bizottság agitációs és propagandabizottsága előtt is. „Az előterjesztett anyag előre­tekintő volt, de az elmúlt idő­szakban végbement számos változást nem lehet figyelmen kívül hagyni" - hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára. Utalt arra, hogy nemcsak a társadalmi, politikai életben történtek jelentős változások, de jelentősen tágult a társa­dalmi, politikai és sajtónyilvá­nosság is. A sajtóban is meg­indult a pluralizálódás tartal­mában épp úgy, mint struktú­rájában. Mindez sok szempont­ból túlpolitizált sajtóhoz veze­tett, állandósult polémiákhoz, amelyekben az MSZMP rész­vétele nem eléggé markáns. Megváltozott továbbá az MSZMP szerepre a sokpólusúvá vált társadalmi, politikai élet­ben. „Mindezek következtében meg kell hogy változzon az MSZMP viszonya is ehhez a sokszínű, plurális sajtóhoz.” A megyei pártbizottság tit­kára hangsúlyozta, hogy vala­mennyi szervezetnek és állam­polgárnak egyenlő joga van o nyilvánossághoz, s hogy ebben verseny alakult ki. A pártsaj­tónak vállalnia kell ezt a ver­senyt, s hogy eredményesen helyt ólíhasson, benne válto­zásokra, korszerűsítésekre van szükség mind a tartalomban, mind a szemléletben, mind a szerkesztési elvekben és a gyakorlatban. Olyan pártsojtó- ra van szükség, amely az ér­tékek megőrzésének funkciója mellett hatékonyan betölti a változásokat, reformokat előse­gítő szerepet, a kritikai funk­ciót is. Olyan pórtsajtóra van szükség, amely vállalja az új gondolatokat, a párton belüli eltérő nézeteket, a vitákat, közte természetesen a párt re- formszórnya törekvéseinek be­mutatását is. A párt reform- szárnya melletti elkötelezettsé­gével is a magük sokszínűsé­gében mutatja be a megyében (Folytatás a 3. oldalon) Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Elhunyt Kádár János A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Országgyűlése, Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa mély meg­rendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Kádár János, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemel­kedő személyisége hosszan tartó, sú­lyos betegség után elhunyt. Kádár János, az MSZMP nyugal­mazott elnöke, több mint három évti­zeden át első titkára, illetve főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő, korábban két ízben minisz­terelnök olyan politikus volt, aki egész életét, tudását, tapasztalatát és erejét mindenkor a magyar nép, a dolgozók boldogulását, az ország szo­cialista átalakítását szolgáló küzde­lemnek szentelte. Megegyezésre tö­rekvő emberségével, reformkezdemé­nyezésekkel nehéz időszakokban tö­rekvései mellé tudta állítani az or­N ehéz történelemben gondolkodni, hiszen kortársai voltunk. S tudjuk azt is, hogy olyan személyiség volt, oki a kultusz minden válto­zatát határozottan elutasí­totta. Ilyenkor szerénységét szokták emlegetni, bizonyá- ro a munkásemberek erköl­cse is kötelezte őt, a való­ságos ok azonban más le­hetett. Kádár János ugyanis egész tudatos politikai te­vékenysége során a néplron- tos politika kategóriáiban gondolkodott. Akkor lett kommunista, amikor hatni kezdtek a Komintern hetedik kongresszusának eszméi, omelyek kivezették a külön­böző országok kommunista Pártjait a szektás elszige­teltségből és a nemzet, az ontilasizmus, a progresszió általános kötelezettségét vállalták. Hitler fenyegető Q'nyékában, s hogy ne fe­djük, Horthy-ország va­kságában. Kádár János, rnjnt fiatal politikus hamar rádöbbent arra, hogy az illegális kommunista párt yökségszerüen korlátozott ehetőségeit akkor sokszo- 'Ozhatja meg, ha nemzeti O'dekek általános képvise­ltét ugyancsak vállalja. Eh. ei pedig — egyebek között ~~ is szükségeltetik, hogy ?* ilyen feladatokra vállal- °zó politikus az empátia, a eleérzés képességével ren­delkezzen. Képes legyen ar- ,0, hogjy az egymásnak el- eMmondó érdekek, a löld- fl*i adottságok és a politi- °'. viták bonyolult szövevé- nVefeen felismerje: mi az az ügyetlen, ám legfontosabb Probléma, amelynek megöl­ésétől függ minden továb- bl lépés. Nehéz történelemben gon- ° íródni, hiszen kortársai Ioltunk. Ismerjük, hogy a Plszabadulás után, a hazai 0,nmunista mozgalom egyik Etetőjeként miként kezdett s?rzd az új rend szervezé- e?' Ismerjük személyes r°gédiáját Is: annak a endszernek a börtönében e ett szenvednie, amelynek QVilr legelkötelezettebb hi­lf V°^' Mindannyian tudjuk. Kádár János minden- l'S.. és minden körülmények , *°tt fegyelmezett pártmun- s vo/f. úgy is, mint a Ma- y°r Szocialista Munkáspárt első tisztségviselője. Az ő szájából nem olcsó szólam volt ha hallhattuk: a nép szolgálatában álló munkás­nak tekinti történelmi szere­pét. Valóban szolgált, de nem volt rabszolga. Fontos különbségtétel: túlságosan sok udvarnoko gyülekezett össze Sztálinnak, akik felté­telek és valóságos hit nélkül bármilyen kérdésben aláren­delték akaratukat, szándékai­kat a diktatúra kiszolgálásá­nak. Kádár Jánosnak azonban többször nyilvánosan is ki­nyilvánított elképzelése volt arról, hogy a magyarországi társadalom öntörvényű fejlő­dési követelményeit figyelmen kívül hagyni nem lehet. Kadar János számos kompromisszu­mot kötött, mint politikus - ugyan, létezhet-e ,p°.!Í'fUS kompromisszumok nélkül. . — de alkui nem voltak elvtele­nek. Lehettek ezek az alkuk sikertelenek, de nem voltak elvtelenek. Őt ugyanis nem a hatalom ténye érdekelte, hanem a magyarság erdeke- ben akart dolgozni. Manapság sokat és sok­szor beszélünk az 1956 utá­ni évekről. Szenvedelyesen. szélsőségektől sem mente­sen. A gyász pillanatában azonban tárgyilagosnak kell lennie. Az illem szabalya, szerint ugyanúgy, mint a sa­ját érdekünkben. Időtől es tértől függetlenül elk.epzf' hetőek a politikai «e/ekvés- nek akármilyen lehetőségei. Kádár János egyik nagy er- deme azonban az volt, hogy szág haladó erőit, majd népünk túl­nyomó többségét, elismerést szerzett külföldön is a magyar szocializmus ügyének. Kádár János kimagasló államférfi volt. Életútja, egész munkássága a magyar nép azon törekvéseit szolgál­ta, amelyek a társadalmi közmeg­egyezés talaján, a reformpolitika se­gítségével eljuttathatják országunkat a felemelkedéshez. Kádár János neve és emléke élni fog a kommunisták, a magyar nép, az emberek emlékezeté­ben. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Országgyűlése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa semmikor sem feledkezett meg az időről és a térről. Realista volt. A magyar tör­ténelem jeles egyéniségei közül egyike a ritka realista politikusoknak. Fájdalmas konfliktusokba sodorta az élet. Nem tudhatjuk, noha sejthetjük, hogy a konszoli­dáció folyamata, s annak a folyamatnak a szélsőségei mennyire idegenek voltak tőle. A szükségszerűséget is­merte el, s az Élet pártján volt. Tudta: a nemzet nem folytathat öngyilkos politikát. Kortársai voltunk mindany- nyian, mert munkatársainak hivott mindannyiunkat. Az álma az volt, hogy egy bol­dogabb és szebb Magyaror­szág legyen az ezredfordu­lóra, mint az a romhalmaz, amelyet 1956 őszén örökölt. Nem volt hiba nélküli em­ber. Voltak elfogultságai, s akadt — sajnos - nem cse­kély hibás döntése is. A mérleget elkészíteni - a hig­gadt tudósok feladata lesz. A búcsú pillanata semmi­képpen sem alkalmas erre. Azt azonban nem kegyelet­sértés elmondani, hogy Ká­dár János sokszor cseleke­dett, sokszor határozott a körülmények kényszerében. Meggyőződése ellenére is. Abban a reményben - hadd tegyem ezt hozzá —, hogy az idő majd meghozza a javítás lehetőségét. Nem hozta meg, többször nem hozta meg. Ezeket a kudarcokat • a szolgálat részének tekintette. Erkölcsös politikus volt. Mefl realista volt, és sohasem ci­nikus. Erről nehéz kívülálló­ként Ítélni, akik az úgyneve­zett nagypolitika műhelyétől távol éltek. Realistaként volt bátor. 1964 őszén leváltották funkciójából Nyikita Hrus- csovot. Kádár János a moszkvai döntés idejében Varsóban tartózkodott. Ha­zaérkezve, a Nyugati pálya­udvaron beszédet mondott. Hruscsov mellett? Inkább ki­állás volt ez a XX. kongresz- szus eszméi mellett. Azon eszmék mellett, amelyek éle­tének legfontosabb éltető eszméjét jelentették. Kádár János - szándékai szerint - az emberarcú szocializmus elkötelezettje volt. Most már történelemben kell gondolkoznunk, hiszen kortársai voltunk. Világ proletárjai, egyesüljetek Dun nap tan XLVI. évfolyam, 185. szám 1989. július 7., péntek Ara: 4,30 Ft A megyei pártbizottság ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom