Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-07 / 185. szám
,j,® . p délután Mohácson kikötött o Duna Barátainak Társaságát szállító bárka, amely m 0 0 Fekete tengerig hajózik. Minden évben 30—35 fős csapat indul el, és megáll egy-egy városban. Csütörtökön Moháccsal és Péccsel ismerkedtek, útjukat pénteken folytatják. Magyar küldöttség utazott a VSZ tagállamainak csúcstalálkozójára Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének vezetésével csütörtökön Bukarestbe utazott a Magyar Népköztársaság küldöttsége, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A delegáció tagja Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Horn Gyula külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lukács János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője, Maróth y László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár. Magyar leszerelési javaslat Genfben A nemzetközi viszonyok alakulásának kedvező lehetőségét megragadva, a magyar leszerelési küldöttség javaslatot terjesztett elő Genfben a radiológiai fegyverek teljes tilalmának és a nukleáris létesítmények elleni támadás betiltásának tárgyában. A leszerelési értekezlet csütörtöki ülésén felszólaló Varga István nagykövet rámutatott: A politikai együttműködés terén, különösen európai viszonylatban elért eredményeket jelentős leszerelési megállapodásokkal kell alátámasztani. Radiológiai fegyverek még nincsenek, de megjelenésük megakadályozása a bizalom megteremtését és erősítését szolgáló intézkedés volna. A hosszú ideje folyó tárgyalások eredményeként, egyes részleteket illetően mór széles körű egyetértés van kialakulóban. Erre épül az a javaslót, amelyet a magyar küldöttség vezetője előterjesztett. A megyei pártbizottság tagjainak egy csoportja az ülés kezdete előtt. Fotó: Proksza László fl pártsajtónak vállalnia kell a versenyt! Állásfoglalás a pártbizottság sajtó- politikájáról Szeptember 30-án lesz a megyei pártértekezlet A párttestület Dányi Pál első titkár elnökletével sajtópolitikájának időszerű feladatainak felmérésével, megfogalmazásával kezdte meg tanácskozását. Ez a téma a testület legutóbbi ülésének napirendjéről idő hiányban került le. Erre a tényre, bizonyos feszültségeket is indukáló voltára, valamint a téma iránt mutatkozó inztenzív érdeklődésre utalt is szóbeli kiegészítője bevezetőjeként Szirtes Gábor, a megyei pártbizottság titkára. Ezt követően elsőként arról szólt, hogy csaknem pontosan egy esztendeje tárgyalta a megyei végrehajtó bizottság a megye tömegkommunikációs szervei munkájának tapasztalatait és a párt politikai befolyása érvényesítésével kapcsolatos feladatokat. Ez az előterjesztés szerepelt a Központi Bizottság agitációs és propagandabizottsága előtt is. „Az előterjesztett anyag előretekintő volt, de az elmúlt időszakban végbement számos változást nem lehet figyelmen kívül hagyni" - hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára. Utalt arra, hogy nemcsak a társadalmi, politikai életben történtek jelentős változások, de jelentősen tágult a társadalmi, politikai és sajtónyilvánosság is. A sajtóban is megindult a pluralizálódás tartalmában épp úgy, mint struktúrájában. Mindez sok szempontból túlpolitizált sajtóhoz vezetett, állandósult polémiákhoz, amelyekben az MSZMP részvétele nem eléggé markáns. Megváltozott továbbá az MSZMP szerepre a sokpólusúvá vált társadalmi, politikai életben. „Mindezek következtében meg kell hogy változzon az MSZMP viszonya is ehhez a sokszínű, plurális sajtóhoz.” A megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy valamennyi szervezetnek és állampolgárnak egyenlő joga van o nyilvánossághoz, s hogy ebben verseny alakult ki. A pártsajtónak vállalnia kell ezt a versenyt, s hogy eredményesen helyt ólíhasson, benne változásokra, korszerűsítésekre van szükség mind a tartalomban, mind a szemléletben, mind a szerkesztési elvekben és a gyakorlatban. Olyan pártsojtó- ra van szükség, amely az értékek megőrzésének funkciója mellett hatékonyan betölti a változásokat, reformokat elősegítő szerepet, a kritikai funkciót is. Olyan pórtsajtóra van szükség, amely vállalja az új gondolatokat, a párton belüli eltérő nézeteket, a vitákat, közte természetesen a párt re- formszórnya törekvéseinek bemutatását is. A párt reform- szárnya melletti elkötelezettségével is a magük sokszínűségében mutatja be a megyében (Folytatás a 3. oldalon) Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Elhunyt Kádár János A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Országgyűlése, Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Kádár János, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Kádár János, az MSZMP nyugalmazott elnöke, több mint három évtizeden át első titkára, illetve főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő, korábban két ízben miniszterelnök olyan politikus volt, aki egész életét, tudását, tapasztalatát és erejét mindenkor a magyar nép, a dolgozók boldogulását, az ország szocialista átalakítását szolgáló küzdelemnek szentelte. Megegyezésre törekvő emberségével, reformkezdeményezésekkel nehéz időszakokban törekvései mellé tudta állítani az orN ehéz történelemben gondolkodni, hiszen kortársai voltunk. S tudjuk azt is, hogy olyan személyiség volt, oki a kultusz minden változatát határozottan elutasította. Ilyenkor szerénységét szokták emlegetni, bizonyá- ro a munkásemberek erkölcse is kötelezte őt, a valóságos ok azonban más lehetett. Kádár János ugyanis egész tudatos politikai tevékenysége során a néplron- tos politika kategóriáiban gondolkodott. Akkor lett kommunista, amikor hatni kezdtek a Komintern hetedik kongresszusának eszméi, omelyek kivezették a különböző országok kommunista Pártjait a szektás elszigeteltségből és a nemzet, az ontilasizmus, a progresszió általános kötelezettségét vállalták. Hitler fenyegető Q'nyékában, s hogy ne fedjük, Horthy-ország vakságában. Kádár János, rnjnt fiatal politikus hamar rádöbbent arra, hogy az illegális kommunista párt yökségszerüen korlátozott ehetőségeit akkor sokszo- 'Ozhatja meg, ha nemzeti O'dekek általános képviseltét ugyancsak vállalja. Eh. ei pedig — egyebek között ~~ is szükségeltetik, hogy ?* ilyen feladatokra vállal- °zó politikus az empátia, a eleérzés képességével rendelkezzen. Képes legyen ar- ,0, hogjy az egymásnak el- eMmondó érdekek, a löld- fl*i adottságok és a politi- °'. viták bonyolult szövevé- nVefeen felismerje: mi az az ügyetlen, ám legfontosabb Probléma, amelynek megölésétől függ minden továb- bl lépés. Nehéz történelemben gon- ° íródni, hiszen kortársai Ioltunk. Ismerjük, hogy a Plszabadulás után, a hazai 0,nmunista mozgalom egyik Etetőjeként miként kezdett s?rzd az új rend szervezé- e?' Ismerjük személyes r°gédiáját Is: annak a endszernek a börtönében e ett szenvednie, amelynek QVilr legelkötelezettebb hilf V°^' Mindannyian tudjuk. Kádár János minden- l'S.. és minden körülmények , *°tt fegyelmezett pártmun- s vo/f. úgy is, mint a Ma- y°r Szocialista Munkáspárt első tisztségviselője. Az ő szájából nem olcsó szólam volt ha hallhattuk: a nép szolgálatában álló munkásnak tekinti történelmi szerepét. Valóban szolgált, de nem volt rabszolga. Fontos különbségtétel: túlságosan sok udvarnoko gyülekezett össze Sztálinnak, akik feltételek és valóságos hit nélkül bármilyen kérdésben alárendelték akaratukat, szándékaikat a diktatúra kiszolgálásának. Kádár Jánosnak azonban többször nyilvánosan is kinyilvánított elképzelése volt arról, hogy a magyarországi társadalom öntörvényű fejlődési követelményeit figyelmen kívül hagyni nem lehet. Kadar János számos kompromisszumot kötött, mint politikus - ugyan, létezhet-e ,p°.!Í'fUS kompromisszumok nélkül. . — de alkui nem voltak elvtelenek. Lehettek ezek az alkuk sikertelenek, de nem voltak elvtelenek. Őt ugyanis nem a hatalom ténye érdekelte, hanem a magyarság erdeke- ben akart dolgozni. Manapság sokat és sokszor beszélünk az 1956 utáni évekről. Szenvedelyesen. szélsőségektől sem mentesen. A gyász pillanatában azonban tárgyilagosnak kell lennie. Az illem szabalya, szerint ugyanúgy, mint a saját érdekünkben. Időtől es tértől függetlenül elk.epzf' hetőek a politikai «e/ekvés- nek akármilyen lehetőségei. Kádár János egyik nagy er- deme azonban az volt, hogy szág haladó erőit, majd népünk túlnyomó többségét, elismerést szerzett külföldön is a magyar szocializmus ügyének. Kádár János kimagasló államférfi volt. Életútja, egész munkássága a magyar nép azon törekvéseit szolgálta, amelyek a társadalmi közmegegyezés talaján, a reformpolitika segítségével eljuttathatják országunkat a felemelkedéshez. Kádár János neve és emléke élni fog a kommunisták, a magyar nép, az emberek emlékezetében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Országgyűlése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa semmikor sem feledkezett meg az időről és a térről. Realista volt. A magyar történelem jeles egyéniségei közül egyike a ritka realista politikusoknak. Fájdalmas konfliktusokba sodorta az élet. Nem tudhatjuk, noha sejthetjük, hogy a konszolidáció folyamata, s annak a folyamatnak a szélsőségei mennyire idegenek voltak tőle. A szükségszerűséget ismerte el, s az Élet pártján volt. Tudta: a nemzet nem folytathat öngyilkos politikát. Kortársai voltunk mindany- nyian, mert munkatársainak hivott mindannyiunkat. Az álma az volt, hogy egy boldogabb és szebb Magyarország legyen az ezredfordulóra, mint az a romhalmaz, amelyet 1956 őszén örökölt. Nem volt hiba nélküli ember. Voltak elfogultságai, s akadt — sajnos - nem csekély hibás döntése is. A mérleget elkészíteni - a higgadt tudósok feladata lesz. A búcsú pillanata semmiképpen sem alkalmas erre. Azt azonban nem kegyeletsértés elmondani, hogy Kádár János sokszor cselekedett, sokszor határozott a körülmények kényszerében. Meggyőződése ellenére is. Abban a reményben - hadd tegyem ezt hozzá —, hogy az idő majd meghozza a javítás lehetőségét. Nem hozta meg, többször nem hozta meg. Ezeket a kudarcokat • a szolgálat részének tekintette. Erkölcsös politikus volt. Mefl realista volt, és sohasem cinikus. Erről nehéz kívülállóként Ítélni, akik az úgynevezett nagypolitika műhelyétől távol éltek. Realistaként volt bátor. 1964 őszén leváltották funkciójából Nyikita Hrus- csovot. Kádár János a moszkvai döntés idejében Varsóban tartózkodott. Hazaérkezve, a Nyugati pályaudvaron beszédet mondott. Hruscsov mellett? Inkább kiállás volt ez a XX. kongresz- szus eszméi mellett. Azon eszmék mellett, amelyek életének legfontosabb éltető eszméjét jelentették. Kádár János - szándékai szerint - az emberarcú szocializmus elkötelezettje volt. Most már történelemben kell gondolkoznunk, hiszen kortársai voltunk. Világ proletárjai, egyesüljetek Dun nap tan XLVI. évfolyam, 185. szám 1989. július 7., péntek Ara: 4,30 Ft A megyei pártbizottság ülése
