Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-29 / 207. szám

1989. július 29., szombat Dunántúli napló 3 Hamarosan fizetési nehézségekkel fog küzdeni a nyugdíjrendszer Változásra készen Fokozatos, rugalmas korhatár­módosítás — Csökkentik az induló alapot? — Állami garancia az értékmegőrzésre? — Magán- biztosítás egy bizonyos határ felett? Ötlettől a menedzselésig Korszerű Izorost-elemek készülnek a panelüzem gyártósorán Új termékek a BÁZIS-nál Hogyan lehet házilag höszigetelt betont előállítani? Sehogy. De ha zsákokban kiszerelve lehetne kapni cementes felületű polisztirol granulátumot, melyet a mellékelt receptúra szerint kellene cementtel és vízzel keverni, akkor bárki elkészíthetné a höszigetelt betont. A Bázis Déldunántúli Építőipari Vállalat két szakemberének (Hetényi János és Lábady András) szol­gálati szabadalma egyelőre még parkolópályán áll, mert a nagyüzemi gyártás terén nem tudnak előbbre lépni. De a vállalatnál vannak más újdonságok, újítások és találmányok, melyekkel vagy hasonló a helyzet, vagy már megoldották a gyártást és forgalmazást. I Soros- alapítvány támogatása a Magyar-Román Baráti Körnek Előadás­sorozat, évkönyv Az MTA-Soros-a lapít­va ny Bizottság a közel­múltban 100 ezer forint támogatást szavazott meg a Pécsett működő Magyar -Román Baráti Kör szá­mára. Az alapítványi pénz segítséget nyújt a boráti kör munkájának országos méretekben történő meg­szervezéséhez, továbbá előadássorozatok megin­dításához, társasági hír­adó megjelentetéséhez, évkönyv kiadásához, saját dokumentumtár (archívum) létrehozásához. A szeptemberben kez­dődő új társasági prog­ram keretében három elő­adássorozatot szerveznek: a román történelemről, a román kultúráról és a mai Romániáról, beleértve az Erdéllyel és Magyaror­szággal kapcsolatos kér­déseket. Pécsett nincsenek ezekben a témákban jár-- tas szakemberek, ezért — együttműködési megálla­podás alapján - Szeged­ről, Gyuláról és Buda­pestről hívnak meg ro­mán nemzetiségű előadó­kat. A Magyar-Román Ba­ráti Kör tagjai jelenleg az ország 24 városában, il­letve községében élnek. Ezért fontos szerepet ját­szik a havonta megjele­nő társasági híradó, amely beszámol a kör működéséről, rendezvé­nyeiről és egyéb esemé­nyeiről, mellékletében pe­dig közzéteszi a baráti kör dokumentumait. 1990 elején évkönyvet adnak ki o társaság első eszten­dei tevékenységéről, s ezt hagyományossá akarják tenni. A társaság nem szed tagdíjat, hanem önkéntes tagsági hozzájárulásokból igyekszik fedezni a kiadá­sait. A szerény összegek­ből azonban nemigen le­hetne igényes programo­kat összeállítani, kiadvá­nyokat megjelentetni. Ám a baráti kör alapszabá­lya előírja, hogy - éppen függetlensége, hitelessége megőrzése végett — nem fogadhat el „akárkitől" anyagi támogatást. A So­ros-alapítvány százezer forintja tehát jó alapot teremt a fiatal társaság indulásához, építkezésé­hez. A nyugellátások helyzete kritikussá vált Magyarországon. A még jelenleg is működő rendszer ugyanis arra a meg­fontolásra épült, hogy a járu­lékokból az ellátások bizton­sággal fizethetők. Ez addig igaz is, amíg az aktív lakos­ság lélekszámú és reáljöve­delme növekszik, illetve a nyugdíjasok száma az aktív járulékfizetőknél kevésbé gya­rapszik. Nálunk viszont éppen fordított a helyzet. Az elmúlt 30 esztendőben sokat változtak a nyugdíjfo­lyósítás feltételei. A legmar­kánsabb differencia; hogy míg 1960-ban még 600 ezer nyugdíjas volt az országban, addig tavaly kis híióa két és fél millió. A bővülés persze nemcsak abból származott, hogy az életkor megnöveke­dett, hanem abból is, hogy a társadalombiztosítás lényegé­ben ma már minden állam­polgárra kiterjed, szemben a három évtizeddel ezelőttivel, omikor például a szövetkezeti tagok vagy a kisiparosok és kiskereskedők nem részesültek ilyen ellátásokban. Akárhogy is, a nvugdíirendszer hama­rosan fizetési nehézségekkel foq küzdeni, hacsak át nem alakítják egész rendszerét. Tízmilliárdos hiány árnyéka A szakemberek egybehang­zó véleménye szerint a jelen­legi módszerek további alkal­mazásával 1990-ben legalább tízmilliórd forint hiánnyal zár­ja majd az évet a nyugdíjbiz­tosítási rendszer. S ez a hi­ány a későbbiekben csak nö­vekedhet. Mit lehet hát tenni, hogy ez ne következzék be, azaz a nyugdíjasok minden hónapban pontosan megkap­ják a pénzüket, s ma is ne­héz sorsukat még egy újabb, rajtuk kívülálló okokból szár­mazó baj ne tegye nehezeb­bé? Kézenfekvőnek tűnik, hogy meg kell emelni a nyugdfjjá- rulékokat, s e'képpen fedezni a növekvő kiadósokat. Igen ám, de sem a lakosság, sem a vállalatok nem képesek több terhet elviselni. Már ma is minden 100 forintnyi bér után 43 + 10 forint a társa­dalombiztosítási járulék (43- mat fizetnék a vállalatok, 1fj­et a keresők). S ebből az 53 százalékból éppen 30 jut a nyugdijakra. A többiből kelle­ne fenntartani az egészség­ügyet, fizetni a gyest, a gye­det stb. Az összes befizetés óriási összegre rúg, több mint 250 milliárd forint. Részben ez is magyarázza, hogy súlyos gondokat kell megoldani, hi­szen egyénenként 100 forint nyuqdijemelés 3 milliárd forint többletköltséget ielent a tár­sa d a I am bi z to sütá snctk. Más elképzelés szerint meg kellene emelni a nyugdíjkorha­tárt, így csökkenne a nyug­díjba vonulók száma, többen maradnának a járulékot fize­tő aktív dolgozók. Ez is logi­kusnak látszik. Ám mégsem hibátlan. Részben, mert akkor, amikor a munkanélküliség ré­me is fenyeget általánosan, munkában tartani egész kor­osztályokat, szerfelett veszé­lyes. Részben pedig azért, mert igazságtalan volna egy ilyen rendszer egyik napról a másikra bevezetése, hiszen a nyugdíjasok már évekkel előbb elkezdik a felkészülést arra az időre, amikor befejezik aktív pályafutásukat. Ennek érdeké­ben megtakarítanak, beruház­nak, ótprogromozzák életüket. Hirtelen külső beavatkozás ezekbe a folyamatokba belát­hatatlan következményekkel járna. Ezért hát csak lassan, fokozatosan és ruqalmasan le­hetne a korhatár-módosítást bevezetni. Pontosabban szólva nem az életkorhatóron, ha­nem a kötelezően letöltendő szolgálati időn kellene változ­tatni. Akinek megvan a har­minc, negyven, esetleg ötven év munkaviszonya, annak megfelelően kapjon nyugellá­tást. És ha valaki 55 évesen sem éri el a megszabott szol­gálati idejét, az akkor me­hessen nvuqdíiba. aki meg csak 65 évesen, az csak ak­kor. Nem népszerű változtatási javaslatok Ehhez kapcsolódik hogy a nyugdíjfolyósításhoz szükséges, kötelezően előírt szolgálati idő hosszát a szakértők sze­rint a jelenlegi tízről hama­rosan húsz esztendőre kell változtatni. Valamint arra is szükség lesz, hogy megváltó^ zék az úgynevezett nyugdíjska- 1a is. E szerint ma a mun­kában töltött első évek után még kettő, az utolsó évek után mór viszont csak fél szá­zalék nyugdíjemelés jár. Az elképzelések szerint ezután viszont minden egyes évben egy százalékkal növekedne .a nyugdíj. Ezzel párhuzamosan szükség van arra is, állítják a szakértők, hogy az induló ala­pot az átlagkereset 53 szá­zalékáról 48 százalékra mér­sékeljék. Ez azoknál, akik 25—30 évet dolgoztak, akár 10—25 százalékkal is csök­kenthetné a nyugdíjat ahhoz képest, mint amit a jelenlegi rendszerben megkaphatnának. Ám az államnak az így ki­alakult ellátások értékmegőr­zésére garanciát kellene ad­nia. A túl magas nyugdíjak Sokakat irritál, hogy szá­mosán igen magas nyugdíjat húznak. S gyakran ezt nem munkájukkal érdemelték ki, hanem az utolsó aktív évek­ben végzett különféle manőve­rekkel. Ezt a jövőben meg kell akadályozni! Az egyik elkép­zelés szerint egy bizonyos ke­reset feletti összeqet már nem lehetne beszámítani a nyug­díj összegének kialakításába. Igen ám, de kérdés — s erről ma nagy vita folyik —, hogy a járulékot a teljes fizetés után, avagy csak a határig kelljen-e fizetni. Mert ha el­engednék a befizetéseket, az azonos lenne a fizetéseme­léssel, s így megint csak a magas jövedelműek iárnóna'k jól. A nézet képviselői szerint viszont az, akinek a jövedel­me átlép egy bizonyos határt, ne vehessen részt a hagyo­mányos társadalombiztosítás­ban. hanem maaánbiztosítóst ikellien kötnie. Eavébként ez a qyakorlat volt érvényben a harmincas években Magyaror- száqon. Végül is ma a Társadalom- biztosítási Főigazgatóság szakemberei úgy vélik, hogy 1990-ben meg kellene állapí­tani a minimális és maximá­lis nyugdíjakat, illetve azt a rendszert, ami a kívánatos el­látások határait garantálná. Meixner Zoltán A helyszínen elkészíthető po­lisztirol beton (PSH), bár már védett, szolgálati szabadalom, jószerint mégis csak fejben lé­tezik. A lehetőségei korlátlanok ugyan, de egyelőre csak a ie- hetőségei. . . melyet a konyhai gáztűzhelyen végzett kísérletez­getéseik alkalmával fedeztek fel. Amíg külföldön additív anyaggal kellősíti'k a polisztirol gyöngyöt, illetve már granulá­tumot, hogy annak felületén megkössön mondjuk a tement vagy o,kár a gipsz, addig a két pécsi feltaláló ezt nyugati import nélkül, hőhatással érte el. Igen óm, de az pocsékolás lenne az amúgy sem olcsó hő­energiával, ha a ikész cement és a polisztirol összeházasításét végeznénk el. Egyszerűbb len­ne az ügy, ha mondjuk ce­mentgyári hulladékhővel lehet­ne mindezt elvégezni. A BCM annak idején jónak találta az ötletet, de jogos aggályait is előadta, mármint: bizonyos gyártó vonalakat meg kellene bontani és át kellene alakí­tani. Azt ki fizeti és egyálta­lán, ki garantálja a termék 'piacát? „Ezt mi sem tudjuk garantálni" — mondják a felv találók. A BÁZIS-nál a Rastra-ele- mek gyártása adta egy újítás ötletét: hogyan lehetne panel­elemeket hőhidmentesen gyár­tani? A Rastra-soron úgyneve­zett „.félelemet" gyártanak és két ilyen elem összeragasztá- sával készül a kiváló hőszige­telésű Rostra. És ha a falpa­nelt úgy készítenék, hogy alul­ra tennének egy félelemet és rábetonoznák a panelelem te­herhordó rétegét? Ezzel a két­rétegű hőszigetelt szerkezettel (a hőszigetelő tulajdonság a Rostra félelem vastagságával változtatható) elérhető a hő­hidmentes homlokzat . . . Szép­séghibája az ügvnek, hogy a nagymérvű lakósépités-visszafo- gós következtében panelra mór alig von igény. A habbetont - melyet hatan ötlöttek ki — tetőhőszigetelésre már javóban alkalmazzák. Fagyálló, könnyű, egy művelet­ben akár 30 cm vastagságban a helyszínen is önthető, köny- nyen alakítható és formázható anyag. Ha nem is óriás lép­tékkel, de megkezdte karrier­jét. A BÉV-PUTZ még a jogelőd BÉV és a veszprémi ^Alkotó Rt. közös találmánya. Ez a hőszi­getelő és külső felületén tet­szőlegesen színezhető vakolat­rendszer néhány szempontból hasonlít a már piacon Tévő Dryvithez és Thermotekhez, de annál lényegesen olcsóbb. De mivel nem oldószerek felhasz­nálásával lehet a falra rögzí­teni, hanem a vizes diszperziós masszával, így a másik kettő­nél biztonságosabb, olcsóbb, az egészséqre sem káros és nem is tűzveszélyes. Az új vagy régi házra felvitt alap­vakolatra ragasztják a poüszti- roltáblót, rá az üveqszálhálót és arra dolgozzák fel a kü’ső - színezhető - vízzáró putz- réteget, magyarán habarcsot. A BÁZIS szerelő-előregyártó telephelyén augusztusban kft. alakul a BÉV-PUTZ ayártásáia és forgalmazására, előrecsoma- qolva lehet majd hozzájutni az ágyazó és ragasztó anyaghoz valamint a külső szin(ek)hez. A vállalat felkarolta az új­donságokat, ám, a feltalálók­nak még mindiq túl sok teher nyomja a vállát. Mert neno elég a bizonyíthatóan já ötlet, azt végig is kell vinni a nagy­üzemi gyártástól az értékesí­tésig. Murányi László NYUGDÍJASOK ÉS A NYUGDÍJ A nyugdijak összege 1970 1960 1967 1966 (M Ft) 12 958 55 «7» 110 055 129 066 A nyugdíjasok száma év végén (ezer fö) 145J 2002 2374 2422 A népesség nála lékában 14.0 19,4 22,4 22,8 Egy főre jutó átlagos havi nyugdíj (Ft) 765 2267 3990 4515 Japán autók Szentlőrincró'l A szállító a Horst Fischer Autóház A közeljövő terve: bemutatószalon Pécsett Új vállalkozásba fogott a Szentlőrinci Költségvetési üzem, júliustól devizáért te­lepén is vásárolhatók új és használt japán gépkocsik. Az üzem már korábban is foglal­kozott autókereskedéssel, eddig azonban csak szocialista gyárt­mányok szerepeltek a kínálat­ban. Gyökeres változást hozott, 'hogy az elmúlt héten az üzem megállapodást kötött a nyugat­német mprtlingeni Horst Fischer Autóházzal. Horst Fischer ma­ga is eljött Szentlőrincre. — Idestova mór 25 éve fog­lalkozom autókereskedelemmel, a hazain kívül remek olasz, svéd és francia kapcsolataim vannak, a szocialista piacra azonban ez idáig nem sikerü't betörnöm. Elsősorban Daihotsu, Subaru és Mítsubichi autók forgalmazásával foglalkozom, valamennyi esetében állandó, közvetlen kapcsolatban állok a gyárakkal. Általábon 50 autót tartok készleten, négyhetente Amszterdamon keresztül kapom a megrendelés szerinti után­pótlást. Szentlőrincre mór megérke­zett az első 'nyolc új autó, út­ban van a második szállítmány is. A megállapodás szerint a Fischer Autóház valamennyi általa forgalmazott új és hasz­nált gépkocsit az érdeklődő magyar vásárlók rendelkezésé­re bocsát a szentlórincieken keresztül.- Partnerünk a forgalmazá­son túl természetesen számos más kötelezettséget is vállalt, így közreműködésével feltétle­nül biztosítani szeretnénk az itt vásárolt autók helybeli garan­ciális szervizelését, javítását, alkatrészellátását — adott to­vábbi tájékoztatást Szirtes An­tal, a Költségvetési üzem ve­zetője. — A javítás, illetve a garanciális vizsgálat saját mű­helyünkben folyik majd, a szük­séges célszerszámokat üzletfe­lünk biztosította. Hogy garan­tált legyen a minőségi munka, műhelyvezetőnk két hetet töltött tapasztalatszerzés céljából Nörtlingervben a Fischer Autó­ház vendégeként, a közeljö­vőben pedig a kinti műhelyve­zető viszonozza a látogatást, hogy együtt készítsék fel az it­teni szakgárdát. Ami pedig az értékesítést illeti, telefonon és telexen folyamatosan tartjuk a kapcsolatot Fischer úrral. így amennyiben nálunk nincs a ve­vő ízlésének megfelelő mode’l, azt azonnal megrendelhetjük. A terveink szerint így három, de legfeljebb öt hét alatt le tudjuk szállítani a kívánt típu­sú és színű, egyedi igényeket is kielégítő autót. Amennyiben az üzlet beindu , a nyár végére az újdonsült üz­letfelek azt is kidolgozzák, hogy a továbbiakban milyen gazdasági társulás formájában folytatják az együttműködést. A távolabbi tervek között sze­repel az autók forintért is tör­ténő forgalmazása, valamint a Pécsi Fodrászipari Kísvál.alat- tal közösen a megyeszékhelyen egy bemutató szalon és egy alkatrészkereskedés megnyitása. Kaszás E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom