Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-29 / 207. szám
A Dunántúli napló 1989. július 29., szombat Dr. Járay Rudolf pénzügyminiszter-helyettes A költségvetés túl sok pénzt von el A minap tartott kétnapos nemzetközi tanácskozást az MTESZ az „Értékelemzés a kooperációs kapcsolatokban” témakörben. A konferencia egyik előadója volt dr. Járay Rudolf pénzügyminiszter-helyettes, aki készséggel adott interjút az olvasóinkat érdeklő pénzügyi kérdésekkel kapcsolatban.- Várható-e és mikor, hogy a kormány lefaragja a költségvetést, ezáltal csökkenteni lehessen végre a nyomasztó elvonásokat?- Nagyon kevés időt adott magának a kormány, hogy felülvizsgálja a mai túlköltekezést. Azt mindenki látja, hogy a költségvetés túl sok pénzt von el a gazdaságból és túl sokat költ, a vita csak azon van, hogy melyik területekről lehet lefaragni. De az biztos, hogy a jövő évben nagyon kemény, legalább 10-15 százalékos költségvetési lefaragás lesz. Kezdenek kirajzolódni a területek is. Ami teljesen egyértelmű, csökkenni fog: a vállalatok támogatása és a vállalatoknak különféle csatornákon juttatott költségvetési pénz* valószínűleg csökkenni fog a fegyveres erők fenntartására fordított kiadás is. Viszont nem csökkennek az oktatásra és az egészségügyre fordított pénzek. Tervezi a kormány a tanácsok gazdálkodásának nagyobb önállósítását, tehát sokkal nagyobb önállóságot kapnának a helyi tanácsok a helyi ügyek eldöntésében pénzügyi téren is. Ezekkel párhuzamosan lehet megcsinálni az adócsökkentést is. Az adóbevételeket csak akkor tudja csökkenteni a költségvetés,' ha a kiadásait is csökkenti. Ezért van értelme o kiadáscsökkentésnek.- Milyen elvonáscsökkentéseket terveznek?- Elsősorban, első lépésként a vállalkozói adó csökkenne. A vállalatokat és a magánvállalkozókat sújtó adó mértékében elég jelentős csökkenést lehetne csinálni. A személyi jövedelemadóban összevonás lenne, csökkenne a kulcsok száma. Ha a költségvetés kiadásainak leépítésében tovább lehet előre menni, akkor a személyi jövedelemadó is csökkenthető.- A kormány ezekkel az elképzelésekkel lényegében megvalósítja az önértékelemző stratégiát, hogy ragaszkodjak a tanácskozás témájához?- Azt hiszem, hogy ezeket az elképzeléseket nagyon keményen meg fogja valósítani a kormány. Egyszerűen nincs más út. Nyilván ez egy olyan értékelemzésen alapul, hogy fel kell mérni azt: mik azok a területek, ahol a befektetett forint a legnagyobb értéket termeli, onnan nem kell kivonni és ahol a legkevesebbet termeli, onnan kell kivonni a pénzt.- Ezzel nyit a kormány az igazi piacpolitika leié?- Azt hiszem, hogy ez egy nagyítás. A piacnak az alapvető akadálya ma az, hogy akinek lenne ötlete, annak nincs pénze, hogy őzt megvalósítsa. Tehát, ha az adók csökkennek, ha a költségvetési elvonás csökken, akkor több pénz maradhat ebben a szektorban.- És a pénz jobban megindítja a lantáziát is . . .- Nagyon remélem, hogy az emberek vállalkozó készségét és fantáziáját ez meg fogja indítani, és ezáltal egyébként az egész gazdaság növekedése gyorsulni fog.- Százalékban mit jelenthet a tervezet elvonás-lelaragás?- Úgy gondolom, hogy a költségvetés kiadásainak 15 százalékát jövőre le lehet építeni.- És ez megy tovább?- Igen. Ma a nemzeti jövedelemnek körülbelül 60 százalékát központosítja a költségvetés, ez az európai országokban 25-35 százalék közötti arány. Tehát ez azt jelenti, hogy körülbelül egy fele ekkora költségvetés lenne normális Magyarországon. Murányi László Tv-átjátszóállomás épül Bükkösd- Cserdi-Helesfa térségében Próbasugárzás jövő tavasszal A Magyar Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatósága televíziós átjátszó állomást létesít Helesfa határában. Az állomás építése azért vált feltétlenül szükségessé, mert a községben, valamint a közeli Cserdin és Bükkösdön a pécsi adótorony működésbe lépése óta folyamatosan rosszak a vételi viszonyok. Az erre vonatkozó lakossági bejelentéseket az idő előrehaladtával később a postai zavarvizsgáló állomás mérései is megerősítették, így vált hivatalosan is indokolttá a beruházás. Az átjátszó állomás megépítését gondos előkészítő munka előzte meg. Az érintett környéken nemcsak a legjobb vételi pontot kellett megtalálni, hogy onnét felerősítve sugározzák tovább az adást, hanem olyan helyet kellett keresni a leendő állomásnak, ahonnan jó vétel mellett az érintett terület nagy része 'besugározható. A mérések szerint végül a heles- fai temető feletti dombhát találtatott a legmegfelelőbbnek az állomás telepítésére, mivel innen Helesfa és Cserdi egésze és Bükkösd legnagyobb része is besugározható. Az állomás felépítéséről Tömböl Istvánt, a Magyar Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatósága beruházási osztályának előadóját, e beruházás felelősét kérdeztük. — Az országban már több, mint 130 ilyen átjátszó állomás üzemel, cégünk kivitelezésében jelenleg is több épül. A Bük- kösd-Helesfa-Cserdi erősítőadó kiviteli tervei a közelmúltban készültek el, idei beüzemelését azonban anyagi nehézségek akadályozzák. Az állandó áremelkedések a beruházás bekerülési értékének csak a becslését teszik léhető- vé, ez a jelenlegi árak szerint hét és fél millió forint körül mozog. A beruházás legnagyobb anyagi tétele az adóhoz vezető út megépítésének pénzelése. Ez több, mint felét felemészti a telepítésre szánt összegnek. Jó hír viszont, hogy már jelenleg is folyik annak a 20 és 80 Wattos átjátszó adónak az építése, amelyek majd megteremtik a jó vételi viszonyokat az említett térségben. Terveink között úgy szerepel, - ez azonban a többi beruházás takarékos kivitelezésétől is függ - hogy ősszel megkezdődhet a helesfai adóhoz vezető út kivitelezése. Ami annyit jelent, hogy az adók telepítése után, jövő tavasszal már a próbasugárzásra is sor kerülhet. Mátis István, a bükkösdi tanács elnöke: — Amennyire tőlünk tellett, már az előkészületekben is igyekeztünk megkönnyíteni, segíteni a budapesti cég munkáját. Könnyebbséget jelent majd a beruházónak, hogy tanácsi költségből a közelmúltban építettük meg a helesfai temetőhöz vezető utat, ezzel jelentősen hozzájárultunk a beruházási összeg csökkentéséhez. K. E. l'BO t * 8'SHI©5§‘1.- És mikor alszik? — kérdezi Molnár Ferenc „Játék a kastélyban" című darabjában Turaí, a sikeres színműíró egy közösen átvirrasztott éjszaka után a reggelit hajnaltájt felszolgáló pincért. „Télen" — hangzik el a készséges, komoly válasz. Amit ez a kiragadott színpadi párbeszédrészlet is illusztrál, vannak szakmák, ahol a főszezonban nemhogy szabadságra, de netán alvásra sem jut idő. Ez elemi üzleti érdek, amit manapság a gomba módra szaporodó boltok tulajdonosai, vendéglősök jórésze még igazából nem hajlandó felfogni, illetve elfogadni. A vásárló, meg a turista pedig azt nem, - hogy ezek az üzletek nyári szabadság miatt hetekre zárva tartanak. Az a gyakorlat sem alakult ki, ami nyugaton általánosnak mondható: az egy körzetben lévő azonos jellegű boltok tulajdonosai egymással egyeznek meg, ki mikor megy szabadságra, s ezekre az időszakokra átvállal jók, átirányítják a vevőkört. Alapvető cikkek árusítóit erre a település hatósága is kötelezi. Orvosok nem alaptalanul hirdetik, hogy az egészség- megőrzéshez legalább kéthetes folyamatos kikapcsolódásra, pihenésre van szükség. A mostani szabadságszokás mindenképpen rablógazdálkodás a munkaerővel, az egészséggel. A nyári termelési mutatók általában fel is tárják: öt-hat hónap folyamatos munka után a fáradság tünetei mindinkább megmutatkoznak a dolgozók produkciójában. Van ennek áthidalására egy radikális megoldás, ahol csak lehet két-három-négy hétre az egész gyár vagy üzem egyszerre szabadságra megy. így nincs gond a szabadságolás miatt kiesett munkaerő-pótlásával, nem kell takaréklángon netán gazdaságtalanul működtetni a termelő egységet, nem lesznek veszettül túlhajszoltak azok, akik éppen szabadság előtt, vagy szabadság után vannak. Ez a módszer móf nálunk is kezd elterjedni, noha számos akadályozó tényezője van. Mert ugyebár két különböző munkahelyen dolgozó családtagnak ilyen kötelező idejű szabadságolás nélkül is gyakorta nehéz ösz- széhangolnia, hoqy mikor veheti ki a szabadságát. Alkalmazkodni kell az esetleges beutalóhoz, a bölcsődei, óvodai szünetekhez. Illetve kellene, de nem mindig sikerülhet. Nézzünk két baranyai példát! A Szigetvári Cipőgyár dolgozói július 23-tól augusztus 7-ig testületileg szabadságukat töltik, kivéve a tmk-so- kat, akik ilyenkor vizsgálnak ót minden gépet. Ennek a szabadságolási gyakorlatnak ősi hagyományai vannak a gyárban.- Azon 106 év alatt, amióta az a gyár fennáll, alighanem mindig is ez volt a gyakorlat, az utóbbi 17 évben pedig teljesen biztosan - mondja Horváth József, a gyár igazgatója. - Az egész állami cipőiparban ez a szokás. Szalagrendszerben dolgozó gyár vagyunk: szükség van a teljes körű nagykarbantartásra. Amíg a tmk dolgozik, a többiek pihennek egyet. A szabadságolás időpontját a dolgozók megkérdezése után választottuk így meg. Az a szűkebb kör, akiknek a szabadság ez az időpontja nem felel meg, az a tmk-nak segédkezik. A HUNOR Kesztyű- és Bőrruházati Vállalatnál az előbbinél sokszínűbb a nyári szabadságokkal kapcsolatos megoldások köre. A bőrruházati gyárban július közepén a varrodai dolgozók 10 nap szabadságra mentek egy időben, a szabászoknál viszont nincs ilyen egységes szabadság. Mint ahogy a II. számú kesztyűgyárban, a szabadságok előre tervezésével mehetnek nyári pihenőre a munkások. Ezen felül is akad egy sajátos megoldás is, amelyről Marczi Mihály, a II. számú gyár igazgatója mesél:- a szabadságok szempontjából a július és az augusztus Nyári szabadságszokások " " i— * i ' ' Meghökkentő tény, hogy a magyar dolgozók átlagosan 21 nap szabadságukból mindössze 6 napot szánnak pihenésre, 9,5 napot munkával töltenek, 5,5 napot pedig különféle hivatalos ügyek intézésével egy másik felmérés szerint a jelenlegi jövedelemszint csak azt teszi lehetővé, hogy a fizetett szabadsággal rendelkezők egyharmada turistáskodik, ezen belül egyötödük üdül szabadságideje alatt, míg az ezen felüli túlnyomó rész szabadságát otthon tölti. Az értelmiségi családok több, mint ötször annyit költenek a turizmusra, mint a munkások, s több, mint húszszor annyit, mint a mezőgazdasági dolgozók. —————■——— * ......— — .... ■ i ni.— le galább 3500 forintba. Egyébként mindig ilyen időtartamú szabadságot szoktam kivenni nyáron: soha nem az összesei, hogy szükség esetére maradjon tartalékban is. A Pollack Mihály úti ABC- áru'ház* üzletvezető-helyettese. Katona Béláné az üdüléssel ezen a nyáron igazán szerencsésnek mondhatja magát:- Boglárlellén, SZOT-üdülő- ben tölthettünk két hetet a férjemmel és a három gyerekA Síigetvári Cipőgyárban jelenleg csak a karbantartók dolgoznak a legerősebb hónap, mint ahogy a szeptember és az október viszont a termelésben az. Ha azt is számításba vesz- szük, hogy a nyári hónapokban jóval kevesebb a táppénzes, akkor a termelés volumenének a különbsége júliusaugusztus, illetve szeptember- október között a 30 százalékot is eléri. Természetesen az őszi hónapok javára. Mint ismeretes, sok nő dolgozik nálunk, családanyák, akiknek külön gondot jelent a nyári iskolai szünet. Ezt a problémát úgy próbáljuk feloldani, hogy a nyári hónapokra hazaengedjük őket bedolgozónak. * Az igazi nyári beszédtéma azonban nem az, hogy melyik gyárban, intézményben milyenek a szabadságolási szokások, hanem, hogy ki, mikor, mennyi időt, hol és mennyiért tölt el n^ári szabadsága alkalmával? Egészen véletlenszerű kiválasztással ugyanezen kérdésekkel faggatóztam július végén nyaralás előtt, nyaralás után lévő, bérből, fizetésből élő baranyaiaktól. Komlón, a TÁÉV sikondai városrészében folyó építkezésén Remecz Antal gépkezelő arról beszélt, hogy bár 1960 óta dolgozója a vállalatának, tavaly kapott először 10 napos szakszervezeti beutalót.- Akkor Hévízen voltunk, tavalyelőtt viszont Füzesgyarmaton nyaraltunk. Annyira megtetszett az az ottani strand a szállás, hogy idén is oda készülünk, öt nap szabadságot veszek ki, így a két hétvégével 9 nap jut a pihenésre. Nejemmel, fiammal és unokámmal megyünk. Tavalyelőtt a füzesgyarmati nyaralás belekerült 7000 'forintba. Most gondolom 10 000 forint körül lesz. Hogy miért nem vettem ki a nyaralásra hosszabb szabadságot? Azért, mert építkezünk: a befejező munkákhoz is kell még a szabadság, meg hát pénz is az építkezéshez. A pécsi Tolbuhin úti postafiók vezetője, Hetényi Jánosné már túl van a nyári szabadságán: tíz napot vett ki. A hétvégékkel együtt két hét jutott a pihenésre. A férje egyébként magántaxis, s kislányuk 4 és fél éves.- Tulajdonképpen nem voltunk sehol nyaralni, csak kirándultunk a közeli strandokra: Harkányba, Sikondára. Egyébként otthoni munkákkal telt el az idő: kapáltunk a kertünkben. Az esős május, június miatt nagyon elmaradtunk a kerti munkákkal a szőlőben, gyümölcsösben. Ha a munkát nézzük: 400 négyszögöl nem is kevés. Papp László, a Pécsi Hőerőmű turbinafőgépésze három műszakban dolgozik, felesége bölcsődevezető, tehát nagyon nehéz a családi együttlétet összehozni. Ezért nyaranta két- három hét szabadságot szoktak kivenni. — Amikor az anyagi lehetőségeink megengedték, külföldre utaztunk. Tavaly Zamárdi- ban voltunk üdülni a fiunkkal együtt, beutalóval. Ö most katona. Az idei nyárra az üdülésből az orfűi hétvégi ház marad. Javarészt anyagi megfontolásból: új kocsi van a láthatáron. A 12 éves Trabantunkat egy Dáciára váltjuk. S az új kocsira most kellene befizetni. Hasonló cipőben jár Szilágyi István, a Mecseki Szénbányák Vasas Bányaüzemének vájára is: kocsivásárlás miatt mondtak le a nagyobb nyaralásról : — Kikalkuláltuk, hogy az előző évekhez hasonló nyaralás a bolgár tengerparton legalább 30 000 forintba kerülne. Most a kocsivásárlással együtt nem megy. így tehát sehova nem megyünk nyaralni, illetve az utóbbi évekhez képest szerényebb lesz a nyaralás. Tizenöt nap szabadságot veszek ki augusztusban és családostul — a két lányunkkal - elugrunk Debrecenbe. Egyébként mindig legalább ennyi szabadságot szoktam kivenni. Volt amikor egy teljes hónapot pihenésre szántarrr. Lőrincz Antalné, a Pécs Városi Tanács V. B. Hivatalának * személyzeti és munkaügyi ügyintézője még a nyár első felében volt szabadságon. — Férjemmel és a két gyerekkel 10 napot töltöttünk a Balatonnál tanácsi üdülőben, önellátó volt az üdülés: amit csak lehetett, élelemfélét mind hazulról vittük' magunkkal. Jó, hogy van kertünk, így paradicsomot is onnan vittük, mert bizony a Balatonnál legalább 20 forinttal drágábban árulták kilóját, mint Pécsett, önellátó nyaralásunk így is belekerült kel. A ritka beutaló ára 5600 forint volt. Nem dőzsöltünk, de így is elköltöttünk még 5000 forintot. A nagyobbik gyerek egyetemista, a középső most kezdett el dolgozni. így az ő keresetével együtt most már 20 000 forint a családi jövedelem. A fizetésből korábban sem igen tellett különösebb nyaralásra, hacsak nem vállalati üdülőben. Tavaly például sehol nem voltunk. S az idei üdüléshez is személyi kölcsönt kellett felvenni, különben lemondhattunk volna a ritka lehetőségről. Körkérdésemmel a szentlö- rinci patikában jutottam különös szituációba. Az alapkérdésekhez még az is társult, hogy a falusi gyógyszerészek eljuthatnak-e nyáron üdülni, hogyan oldják meg helyettesítésüket? A szentlőrinci patikában pont helyettesítő gyógyszerészt találtam: Heim László 1968 óta a gyógyszertári központ pendliző gyógyszerésze, aki mindig az éppen szabadságon lévőket helyettesíti. A kérdés tehát módosult:- Eljut-e, s hova a szakmai zsargon szerint pendliző gyógyszerész nyári szabadságra?- Nem könnyen. Az idei nyáron ez idáig már hat helyen helyettesítettem szabadság miatt gyógyszertárvezetőt. A pendlizőnek nehéz szabadságra menni főszezonban, sokszor nem is sikerül. Most azonban a feleségemmel együtt - aki egyébként pénzügyi vonalon dolgozik - beutalóval Zakopánéba készülünk nyaralni. Egy beutalót pedig mindig figyelembe vesznek a szabadságolásnál. Korábban, amikor a jövedelmi viszonyok még jobban engedték, beutaztam szinte egész Európát. Különösen a hegyvidéket kedvelem. így most o zakopánei beutaló külön öröm. * Nyilvánvaló: tendenciózusabb válogatással találhattam volna olyanokat is, akik méregdrága külföldi utakra készülnek, vagy voltak nyári szabadságuk alatt. A mai magyar valóságot, nyári szabadság- szokásainkat és lehetőségeinket azonban mégiscsak a felvillantott példák mutatják. Dunai Imre
