Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-19 / 197. szám

1989. július 19., szerda Dl\7>íu4* Bővülő választék a Humánum ajándékboltban SORSTÁRSAK IDD ÉS I PÉCSI IV REHRBIUIÍCIÓS förumr Bár hivatalosan az Agára Ipari Vállalat 1-es számú bolt­ja, az egyre népesebb vásár­lóközönség Humánum ajándék boltként ismeri a pécsi Bajcsy- Zsilinszky és Zójom utca sar­kán lévő kis üzletet. A helyi­ség csak méreteiben kicsi, mert a bolt nyitása óta min­dig is rendkívül változatos áru­készlettel dicsekedhetett. A bolt termékeinek zömét megváltozott munkaképességű emberek készítik, elsősorban pécsiek és baranyaiak, de szál­lítanak ide az ország minden tójáról az Agára Ipari Válla­lat — amely szociális foglal­koztatóként létesült - társ­vállalatai. A népszerűségét annak is köszönheti, hogy a termékeit szerényebb haszon­nal értékesíti, így a vásárlók és a sorstársak is jól járnak. Az autóbusz-pályaudvar kö­telében lévő üzlet a készruhán és fonalakon kívül kínál autó- űléshuzatot, no és az Agára bőrből készült termékeit. Rövi­desen két új szolgáltatással 's bővül a választék: a városi tanács ipari osztályától kapott engedély birtokában a héten megkezdik a méteráru értéke­sítését, ami hiányt pótol ezen Méteráru, fonal, szabadidőruha — kedvező nyihva tertes Megalapozott választékával szerzett népszerűséget a sorstársak boltja a környéken. Ugyanakkor ki- fazonú iskolaköpenyekkel és használják az Agára nyomdai sortnadrágokkal. Szeretnék bő- kapacitását és annak termé- viteni a nyitvatartási időt is, rövidesen egy-egy alkalomra szombaton is kitárják a bolt ajtaját a vidékről érkező vá­sárlók előtt, ha kedvező fo­gadtatásra talál, rendszeresítik a szombati nyitva tartást. keit is árusítják majd, illetve megrendeléseket is felvesznek. Komámé Szabó Klára üzlet­vezető és a munkatársa, Me­ző Sándorné augusztusban a pécsi vásáron is kipakol, szép A szakszervezetek a dolgozók védelméért Az ágazati szakszervezetek megalakulása, a HVDSZ Szö­vetség létrehozásának átmene­ti állapota szülte bizonyta­lanságban hangsúlyos útmuta­tó, hogy nekünk nincs mire várnunk, a klasszikus bizton­ságtechnika módszereivel a veszélyforrásokat fel kell szá­molni. Cél, <^ogy a védelem- re is jusson pénz, ne csak a kényelemre! Szakszervezetünk struktúrá­jának átalakulása folyamán ügy érezzük, kevés szó esett a dolgozók élet- és munka­körülményeiről. Ugyanúgy, kü­lönösen a jelenlegi átmeneti időszakban szükségesnek tart­juk a bérekért, azok reálér­téke megtartásáért folytatott harcban nemcsak az alap­szervezeti, de területi, ágazati es szövetségi szinten is tak­tikai és stratégiai küzdelmet folytatni a munkahelyek biz­tonságáért, a munkakörülmé- nVek megromlásának megaka­dályozásáért. Nem szabad bogukra hagyni alopszerveze- teínket, nem engedhetjük ^g, hogy egyre anyagiasab­bá váló világunkban a mun- *a veszélyességét váltsák ^g pénzzel és nem a társa­dalmi hasznosságát fizessék meg. A HVDSZ Baranya Megyei titkársága munkavédelmi bi- ?°ttsága hangsúlyozza, hogy oddig ¡s, amig a Miniszter- t<3nács által a közelmúltban fogadott munkavédelmi tör- vény elveiből megszületik a törvény, annak végrehajtási utasítása, minden alapszerve- 2et. megyei titkárság, meg­fakult és később alakuló °9azati szakszervezet, valamint 0 létrejövő HVDSZ rangjának és tagságunk iránt érzett fe­lelősségének megfelelően vál­lalja fel, illetve végezze to­vább a dolgozók élet- és munkakörülményei javításáért munkáját. Megértettük, hogy a gaz­daságban bekövetkező és tervezett (remélt) változások jogi, intézményi és szemlélet­beli módosításokat követelnek. Megnyugtató számunkra, hogy a megcélzott változásokban benne, foglaltatik a munkálta­tó és a társadalombiztosítás anyagi érdekeltsége, mely végső soron a munkavállalók munkabiztonságát és a mun­kavédelmi szakemberek presz­tízsét tovább fogja növelni. A szabályok betartásának köte­lezettségét, a biztonságos munkakörülmények megterem­tésének és fenntartásának ér­deke váltja fel. A megújulást követelik a változó tulajdonviszonyok, a jelenleg csak szivárgó (óhaj- tottan áramló) külföldi tőke is. Ehhez a még nem próbált, meglévő gyakorlatunkból hi­ányzó új stílust és munkamód­szert meg kell tanulnunk. E tények is szükségszerűvé és sürgetővé teszik a munkakö­rülményeknek, biztonságos munkavégzésnek társadalmi alapon munkásellenőrzéssel, a klasszikus és új formák öt­vözésével történő szakszerve­zeti érdekvédelmet. Ha ehhez tanulnunk is kell, ne szégyelljük. Tagságunk ér­dekében - ha szükséges - mielőbb kérjük azok ségítsé- gét, akiknek ebben minden­napos és évszázados tapasz­talataik vannak. Füredi István Üdülőközpont Harkányban? n* a^nos a baranyai egyesület idén tud nyaralást szervezni moz- r*nS*0r*°tozott tagjainak. Ám sze­rv^ Pénzösszegeit egy nagy terv sj 9va,ósítására költi. Harkányban QKr®tnének egy csereüdültetésre PrriRi as központot létrehozni, 7 Q külföldi társszervezetekkel le *'*ené az elmúlt években meg- * áttett kapcsolatot. s*Öv ,e9Yesület a siklósi termelő- Zettel kötött igen kedvező 9°llapodást: egy ötezer négy­zetméteres területet vásároltak meg a tsz-től a kemping szomszédsá­gában másfél millió forintért. Az összeget a jövő év végéig kelj részletekben törleszteni - az első félmillió forintot mór megküldték a tsz számlájára. A tervek szerint a következő nyáron sátorozni lehet itt, egyelőre a főic- és tisztólkodóhelyiségeket tudják nyújtani, később pavilont is felállítanak, ha az összegyűjtött pénzek ezt lehetővé teszik. Munkatársakat vár az Alfa Vállalat A (közelmúltban számoltunk be az Alfa Ipari Vállalat vál- j (alkotásáról — ágyneműgarni- ‘ túrákat szeretnének varrni kül­földi megrendelőnek, ehhez várnak varrógéppel rendelkező, ; megváltozott munkaképességű j dolgozókat. | Örömmel olvastuk Kovács Ist- jvánné merenyei olvasónk érdek- | lődő levelét, és kérésére meg- | ismételjük a cég címét: Alfa í Ipari Vállalat, Pécs, Magaslati ú- 26. Orfűi nyaralás Orfűn nyaralt az elmúlt na­pokban a Mozgáskorlátozot­tak Baranya Megyei Egyesü­letének szervezésében két bu­dapesti társintézmény mintegy száz tagja. Másodszor tábo- az Úttörőtáborban és jövőre is visszatérnek. Ügyintézőt keresnek Jól mozgó, gépkocsival ren­delkező, négy órában ügyin­tézést vállaló munkatársat ke­res a Mozgáskorlátozottak Ba- ronya fe9yei Egyesülete a pécsi Tüzér utcai Irodájába. Baranyában is megalakult az orvosi kamara Megállítani a betegellátás színvonalának további romlását Beszélgetés dr. Péley Ivánnal, a Baranyai Orvosi Kamara elnökével Pár hónappol azután, hogy Budapesten megalakult a Ma­gyar Orvosi Kamara, a közel­múltban alakult a Baranya Megyei Orvosi Kamara is. Az alakuló közgyűlésen dr. Péley Ivánt, a Baranya Megyei Ta­nács gyermekikórháza főorvo­sát választották meg elnökül. Vele beszélgettünk az orvosi kamara célkitűzéseiről, és ar­ról, hogy az elnöknek mik az elképzelései az indulásról, a célkitűzések megvalósításáról.- Mindenekelőtt azzal kez­deném, hogy a most megvá­lasztott vezetőség csak egy év­re kapta ezt a megbízatást. Nekünk most az a feladatunk, hogy az induláskor jó alapo­kat rakjunk le, és annak el­indítását készítjük elő, ame­lyeknek rövid távon van reá­lis lehetőségük. _ Melyek erek?- Igen kevés. Talán egyik ilyen a szakmai színvonal emelése érdekében a tovább­képzés kötelezővé tétele rend­szeres időközökben. Ez eddig is volt, de elég volt csak a részvétel. Hogy milyen ered­ménnyel és hogy egyáltalán volt-e haszna, értelme, senki sem mérte fel. El kell érni, hogy a továbbképzés után vizsgát tegyenek a résztvevők, ne legyen elég a jelenléti ív aláírása. Aztán: az rendben van, hogy a tanács nevezi ki az orvost egy-egy községi kör­zetbe, de a szakmai alkalmas­ságát ne a tanács döntse el. Amiben még lépnj lehet, most a közeljövőben, az az orvos­etikai követelmények következe­tes betartatása. Ezek az etikai előírások mindenkire egyfor­mán érvényesek, ezért minden­kit, aki vét az orvosi hivatás ellen, azonos mértékben lehes­sen számonkérni, függetlenül rangjától és korától. Például miért ne lehetne megvonni az orvosi hivatás gyakorlásának jogosítványát attól, aki ügye­letben iszik? Nagyobb károkat okozhat, mint az ittas autó­vezető. Aki etikai vétséget kö­vet el, az ne lehessen tagja az orvosi kamarának.- Ugyanakkor ,a kamará­nak - szerintem - fel kell vállalnia az orvosok érdekvé­delmét is, mert valljuk meg őszintén, az egészségügyi do­gozók szakszervezete, vagyis a „hivatásos" érdekvédelmi szerv nem sokat tett. Sok min­denről lehetne e témakörben beszélni, de hadd említsek csak egyet. Elmarasztalják az orvosokat a hálapénz miatt. AU ltom, ez megalázó örvös­nek, betegnek egyaránt. Elité­lik érte az orvost, ugyanakkor szinte törvényesítik, hiszen adót kell utána fizetni. Hogy mi­ért? Mert nem fizetik meg tisztességesen az orvosokat. A múltkor került kezembe egy kimutatás arról, hogy külföldi betegeiktől különböző műté­tekért mennyit kell kérni. Egyetlen közepes nagyságú műtét ára, csaknem annyi, mint egy tanársegéd egyhavi fizetése, aki ebből a műtétből havonta 10-15-öt is megcsi­nál. Terheléses síivviisgálat a 400 ágyas klinikán. Fotá: Kóródi Gábor- Az alakuló ülésen lelol­vasták mi mindent tűzött fel­adatául az orvosi kamara. Hallgatni is sok, hiszen lel­vállalta az egészségügy re­formjának támogatását is, ami önmagában is igen szerteága­zó. — Megmondom őszintén, sé. Mert ahogy nem látjuk egyelőre a gazdasági kibonta­kozás végét, én úgy nem lá­tom, az egészségügyi reform kimenetelét. A reformelképze­lések már a nyugati színvona­lat célozzák, ám félek, mi unnyira lemaradtunk, hogy túl sok az olyan megfogalmazott változtatás, amely eleve ku­darcot vall az alapfeltételek miatt. Hiszen az egészségügy­ben alapvető probléma a pénzhiány, ez pedig az ország gazdasági helyzetével függ össze. Gondolok itt többek között a műszerezettség szín­vonalára.- Alt mondják, igaz, hogy Magyarországon a műszerpark szegényes és elavult, de szel­lemiekben, tudásban egyálta­lán nem vagyunk lemaradva nyugattól.- Szépen hangzik, csak nem igaz. Mert a kettő összefügg. A tudás addig terjed, ameny- nyire a munkafeltételek és kö­rülmények engedik. Például, ha valakinek évtizedekig egy lerobbant Trabantja • van, az autóvezetői tudása, a forga­lomban való közlekedési ref­lexei nem azonosak egy szu­perautó vezetőjével.- Megmondom őszintén, én oz alapszabályban rögzített egy gondolatért vállaltam az elnökséget, ez pedig: a beteg­ellátás, a gyógyítás színvona­la további romlásának meg­állítása. Ezzel tudok azono­sulni. * A megalakult Baranya Me­gyei Orvosi Kamarába a be­lépési szándékot név és pon­tos lakcím megjelölésével kér­jük az alábbi címre küldeni: Baranyai Orvosi Kamara, 7632 Pécs, Berek u. 9. emiatt kétkedő Is vagyok kis­S. Zs. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGVÉDELMI ALAP 1989. ÉVRE MEGHIRDETETT PÁLYÁZATÁN DÍJAT NYERTEK: Elet és Egészség Egyesület 30 000,­Ft, Hidasi Református Egyházközség 1 300 000,­Ft. Szigetvári Kórház, pszichoterápiás osztály 50 000,­Ft, Megyei Drogközpont 1 870 000,­Ft, Baranya Megyei Mentálhigiénés Intézet 100 000,­Ft, Magyar Vöröskereszt 61 000,­Ft. Baranya Megyei Gyermekkórház, légúti osztály 200 000,­Ft, Baranya Megyei Egészségvédelmi Intézet 100 000,­Ft, JPTE Tanárképző Kar, Közművelődési Tanszék 60 ooc,­Ft. ,,Melitta" Szabadidő Sportegyesület 65 000,­Ft, Baranya Megyei Művelődési Központ 150 000,­Ft, Körzeti Művelődési Ház, Sellye 40 000,­Ft, Egyesített Szociális Intézmények, Mohács 20 000,­Ft. POTE Pszichiátriai Klinika 150 000,­Ft, Ifjúságért Egyesület 110 000,­Ft, Pécsi Postaigazgatóság, üzemorvosi rendelő 8 000,­Ft összesen: 4 334 000,­Ft A díjat nyert pályázókat 1200 beérkezett pályázatból válogatták ki az Or­szágos Egészségvédelmi Tanács által létrehozott szakértői csoportok. Mit mond a jogszabály? A nők névviseléséről I’°,ail°gban élő nő névvise­lésének magyar formája Európá­ban egyedülálló, azon a szabályon alapul, hogy a feleség a házas­ságkötés után férje nevét „né" tol­dattal viseli. Ezen névviselést for­ma ma is általánosan elterjedt. Ennek oka társadalmi szokásokban van. Ma egyre több nő, feleség tartja meg ugyanakkor leánykori nevet, illetve viseli a férje családi nevehez hozzákapcsolt saját nevét. Ennek alapján öt névviselési for­ma terjedt el hazánkban. Hl. a csjl. 26. §-a öt névviselési formát engedői,ez. A feleség a házasság­kötés után választása szerint: 1. a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló né toldással (pl. Kiss Istvanné); 2. a férje teljes nevét viseli Kiss Istvanné Nagy csolja (p|.: Mária) ; 3. a férje családi nevét viseli a házasságra utaló né toldattal és ehhez kapcsolja a maga teljes ne­vét (pl. Kissné Nagy Mária); 4. o férje családi nevéhez hoz­zákapcsolja a saját utónevét (pl. Kiss Mária) ; 5. megtartja saját teljes nevét (pl. Nagy Mária). Az anyakönyvvezetö köteles a menyasszonyt a házasságkötést meg­előzően tájékoztatni arról, hogy jo- 9° van választani, milyen nevet kíván viselni a házasságkötés után. . ----- -.»«ii u A menyasszony köteles az anya­haza ssagra utaló toldással, amely könyvvezető felhívására névviselésé­hez a maga teljes nevét hozzákap- ről nyilatkozni. A házasság megszűnése, ¡11. ér­vénytelenné nyilvánítása után a volt feleség a házasság fennállása alatt viselt nevét viseli tovább is. Ha ettől el kíván térni, ezt a há­zasság megszűnése után egy alka­lommal bejelentheti az illetékes anyakönyvvezetőnél. Á feleség nem viselheti a férje nevét né toldalékkal, ha azt a há­zasság fennállása alatt sem vi­selte. A jogszabály szűkíti annak lehetőségét is, hogy a volt fele­séget el lehessen tiltani volt férje nevének viselésétől. Erre csak ab­ban az esetben kerülhet sor, ha a bíróság a feleséget szándékos bűncsetékmeny miatt jogerősen sza­badságvesztés büntetésre ítélte, és a volt férje kéri a névviseléstől eltiltást. Számol a jogszabály az­zal a lehetőséggel is, hogy a há­zastárs a választott név viselésé­től el kíván térni, méltánylást ér­demlő indokból. Fenntartja ezért azt a mai rendelkezést, hogy egyé­ni elbírálás alapján továbbra is engedélyezhető legyen más név­viselési mód. Újabb házasságkötés esetén a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti. Egyebekben az előbb em­lített módozatok közül választhat. Megemlítem, hogy a Magyarorszá­gon élő nemzetiségiek, ill. nemze­tiségi anyanyelvűek — a nemzeti­séghez való tartozás igazolása nél­kül — a nemzetiségének megfe­lelő utónevet viselhetnek. Külföldi állampolgárok, hontala­nok névviselésénél állampolgársá­guk, illetve származási joguk az irányadó. A magyar anyakönyvben és ennek alapján kiadott okira­tokban a családi név az utónevet megelőzi. Sipeky Zoltánné anyakönyvvezetö

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom