Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-15 / 193. szám
Dunántúlt napló 1989. július 15., szombat Nyugatnémet korongoló, francia égetőkemence < Artáblacsere —. idén már másodszor Foto: Szundi György A csirke áremelése után Az ok: begyűrűző költségek manipulálni. Ha darabonként csak 5-6 dekával növeltetik meg a broiler csirkék átlagsúlyát, ekkora tételnél ez már súlyban gyakorlatilag kompenzálja az alacsonyabb darabszámot. Egyébként a pécsi feldolgozóban nem csökkentették egy napra sem a műszakszámot, két műszakban dolgoznak mind a két szalagon. Ök ugyanis több lábon állnak sa pulyka, a mulard kacsa és a liba hizlalásban pedig nem volt visszaesés. így a tavalyi 31 000 tonnás éves össztermelésüket megközelítőleg szinten tudják tartani. Ebből 28 000 tonnára szerződéses fedezetük van, s az átlagsúly emelésével további ezer tonnákra számíthatnak. Egyébként az új vógóvonalat kifejezetten a mulard kacsára fejlesztették ki, ami a legjobb tőkés exportcikkük. Annyira jó termék, hogy a 300 milliós beruházásra a Magyar Hitel Bank elsőre megadta részükre ez export fejlesztő hitelt, amit a mulardból befofyó dollárral törlesztenek. Burján Pál, a Közös Vállalat főkönyvelője nem mentegetőzni akart, amikor kifejtette, azért kellett árat emelniük, mert a csirke 75-76 forintos termelői ára nem fedezte már a termelési költségeket. A feldolgozó most 6 forintot emelt, ennyivel fizet többet július 3-a óta partnereinek a csirkéért. Egyébként nemcsak a takarmányozási, tartási, de a feldolgozási költségek is szinte napról napra nőnek. Egy friss példát is említett. A kartondobozokat leszorító pánt a múlt héten még 80 forint volt, ezen a héten 157 forintra emelte kilónkénti árát a hazai szállító. Importra nincs deviza, a hazai gyártó pedig monopol helyzetben lévén - ezt az országban csak egyetlen cég gyártja -, úgy emeli az árat, ahogy akarja. És ilyen „apró" áremeléssel most már szinte hetente kell szembenézniök. A csirke fogyasztói áremelésre ezek a körülmények szolgálhatnak magyarázatul.- Rné Egy évtizedes hátránnyá] kezdenek profilbővítésbe a baranyai fodrász hagyományos és kisszövetkezetek. Az ország többi megyéjében a nyolcvanas évek elején a fodrászat, kozmetika mellé nyomdászattal, vendéglátással, könyvkötészettel, sőt féreg- és rágcsálóirtó üzem létesítésével kezdtek új, az eredetinél jövedelmezőbb tevékenységbe a hasonló szövetkezetek. Az akkori és a mostani beruházási költségek egy lapon nem említhetők, ráadásul az e célú támogatási lehetőségek is je lentősen beszűkültek, a források elapadtak. Tavaly a Baranya Megyei Fodrászipari Szövetkezetnél még úgy gondolták, hogy a több gazdálkodó egységre szétválás, a radikális költség- csökkentés megoldást jelent: azaz az egész évi munka eredményeként képződik annyi nyereség, hogy a fennmaradás ne legyen kérdéses és a dolgozók is keressenek annyit, hogy abból megélhessenek. Az 1987. végén még félezres szövetkezetből 1988 januárban kivált a mohácsi kirendeltség, félévkor pedig a komlói. A három részre szakadás után az új egységeknél a profilbővítés napirendre került — hol előbb, hol később. * — A szétválásokkal a vagyon megoszlot*, ez gazdaságilag kedvezőtlenül érintette a tevékenységbővítési próbálkozásokat, sőt, behatárolta azokat - mondja dr. Dunai Mária, aki tavaly áprilistól o Baranya Megyei Fodrászipari Szövetkezet elnöke. — Pedig e lépésre rákényszerültünk, mert a dotóciómegvonás, az alap- anyagárak többszöri növekedése, az áfa bevezetése tovább rontotta az amúgy sem túl jövedelmező szolgáltatás nyereségességét. Ha negyvenmillió forint árbevétellel egymillió nyereséget ér el a szövetkezet, akkor az jó gazdasági évnek számit. 1988-ban, az első önálló évben ezt sikerült hozni, bár nem könnyen. A Fodrászipari Szövetkezet a tőkehiány miatt olyan új tevékenységet indíthat csak, amelyik alacsony beruházásigényű. így nyitott három önálló kiskereskedelmi egységet: Sellyén, Pécsváradon egy-egy butikot, Pécsett pedig egy használtruha-kereskedést (a Szigeti úton). Az együttes árukészlet közel négymillió forint — a Baranya Megyei KISZÖV- től egymillió forint kölcsönt kaptak az induláshoz a közös fejlesztési alapból. A szövetkezeti mozgalmon belüliek ösz- szefogását jól jellemzi, hogy a kölcsön mellett az épari szövetkezetek termékekkel is segítették a kereskedő fodrászokat: a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari táskákat, kesztyűket adott át bizományba, a Plastex kötöttárut, a Pécsi és A szolgáltatásból nem lehet megélni, a butik és a használtruha-kereskedés segít? a Baranya Megyei Cipőipari lábbeliket kínált. Hamarosan Szigetváron is megkezdik a használt kilós ruhaneműk eladását.- Egy kft. tagjaként csökkent értékű, illetve használt ruhák nagykereskedelmi forgalmazását kívánjuk elvégezni a megyében - tájékoztat dr. Dunai Mária. Egy nyugatnémet kozmetikai és fodrászipari céggel is felvettük a kapcsolatot, az együttműködési tárgyalások megkezdődtek. Egyszerre leszünk a termékeik felhasználói és forgalmazói. Emellett a budapesti Bella az üzletben tölt: vérbeli fodrász. / — A kiválás óta szűnt meg üzletük? — Igen, de nyílt is. A lip- pói, sátorhelyi, lánycsóki fodrászunk kisiparos lett, majd kivált a dunaszekcsői, ugyanakkor Lánycsókon új egységet nyitottunk, Majson pedig a fodrászat mellett már kozmetika is van, és Szederkényben a kijárásos kozmetika helyett mindennaposat biztosítottunk. Mohácson változatlanul hét üzletünk működik. — Meg tudnak élni a munkájukból a fodrászok? A Fodrászipari Szövetkezet pécsi Szigeti úti használtruha-kereskedése Fotá: Proksza László Fodrász Kisvállalat laboratóriumának készítményeit is átvesszük bizományi értékesítésre. A közel háromszázas létszámú Baranya Megyei Fodrászipari Szövetkezet központi irodájában tizennégyen dolgoznak, négy kereskedőt és három hibaelhárítót alkalmaznak, a többiek mind fodrászok, kozmetikusok, hajmosók, pedikűrösök. Az elnök hangsúlyozza, hogy a tavaly még szanálás előtt álló szövetkezet tagsága megértette, olyan időket -élnek, amikor ugyanannyi pénzért többet kell dolgozni, mert a fennmaradás a tét. A forgalom sajnos csökken, mert két részleg épületfelújítás miatt zárva lesz Pécsett: a Színház téri és a Rózsa utcai. A fodrászok remélik, hogy a PIK rövid idő alatt elvégzi a munkát. A negyedszázaddal azelőtti összevonás után tavcrly ismét önállósult a Mohácsi Fodrász Kisszövetkezet. Elnöke, Oláh Sándorné hetente két napot — Kénytelenek. Az egy főre eső átlagbér tavaly még valamivel alatta maradt a 4400 forintnak, ez kevés. De megjegyzem, hogy 1987-ben, még a nagyszövetkezetnél nem érte el az átlag a négyezret sem I Hosszú évek óta először jutott osztásra is a nyereségből: jövedelemkiegészítés címén negyvenezer forintot fizettek ki a kisszövetkezet tagjainak, alkalmazottainak. Azzal, hogy az elmúlt év folyamán közel tízen a kisszövetkezet helyett a kisipart választották, egymillió forint árbevétel-kiesésük lett. — A nagy alapterületű üzletek egy részét bérbe adtuk — mondja Oláh Sándorné. - A mohácsi Felszabadulási lakótelepen lévő fodrászat szomszédságában most már egy maszek fényképész is működik, a központi üzletben pedig egy butikos kapott helyet. — Nyitnak-e más profilú üzletet? — Mohácson nagy rizikó most kis pénzzel bármibe is belevágni - feleli az elnök.- Ezért egyelőre bankba tettük a pénzünket.- A tervünk az, hogy tőke- befektetési céllal örökös ' üdü- lőhasrnálati jogot veszünk - szól körbe Irányi Rudolfné főkönyvelő. Megjegyzi, hogy a szolgáltatásra nincs semmiféle támogatós a tízszázalékos adókedvezményen kívül. Az emberek bruttóban kapnak annyit, mint amennyit nettóban kellene kapniuk. * A komlóiak gazdasági vezetője hasonlóan vélekedik.- Szomorú,' hogy a becsületes szakmájukból nem tud* nak megélni a dolgozóink, azok sem, akiknek nagy a forgalmuk -mondja Vágyi Imré- né. - Azért kényszerülünk a profilbővítésre, hogy valamivel jobban tudjunk fizetni! Tavaly még kizárólag fodrászatból, kozmetikából, pedikűrből élt a Komlói Fodrászipari Kisszövetkezet. De csökkenő vendégforgalom már veszélyezteti a tervezett árbevételt és a kellő nyereség el; érését. A költségek ugyanakkor egyre növekednek, mert emelkedett az alapanyagár, a víz-, a villanyköltség, a társadalombiztosítási járulék, s magasak a bérleti díjak is. A kisszövetkezet irodáját a Kossuth Lajos utcai központi üzlet kozmetikai részlegében alakították ki, hogy ne kelljen újabb helyiséget bérelni! Még a telefonbekötést sem tudták volna megfizetni! A szigorú takarékosság ellenére örülnek, ha nullára futnak idén, azaz a költségterv 7,1 millió, s ugyanennyi az árbevételi terv is. Pluszt az a Böngészde hozhat, amit májusban új egységként megnyitottak. Amikor Vágyi Imrénétöl elköszönök, mélységesen igazat adok neki: csak akkor lesz jövedelmező bármelyik szolgáltatás - legyen az cipész vagy fodrász —, ha az igénybevevők bérei úgy alakulnak, hogy . a reális árat megfizethessék. Ha kevés a vendég, nem azt jelenti, hogy a szolgáltatás a drága, hanem azt, hogy a nyugdíjak alacsonyak és a keresők béréhez képest is luxus a fodrászhoz, a kozmetikushoz járás. Borravalót pedig már alig-alig adnak. Pillanatnyilag csak szolgáltatásiról nem lehet megélni - a költségnövekedés felemészti a hasznot. Ingyen pedig senki sem fog dolgozni! De akkor ki vágja le a hajakat, ki sarkalja meg a cipőket? Mi lesz azokkal a szövetkezeti x tagokkal, akik nem mennek el maszeknak? L. Cs. K. • A pécsi Porcelángyár a tömegcikkek gyártása helyett egyre inkább a Zsolnay-jelle- gű, nagyértékű termékek készítésére szeretne átállni. A minőségi áru előállításához azonban új, korszerű avártó- be rendezések re van szükség. iNem meglepő tehát, hogy a gyár vezetése a legutóbbi 1976-os nagyobb beruházást követően idén újabb minőségjavító beruházásra adta a fejét. A tervek szerint december végéig egy teljes új technológiai sort szerelnek fel, a szükséges berendezések többségére már aláírták a vételi szerződést. A francia és nyugatnémet üzletfelek várhatóan őszre leszállítják a. masszaké- szités tisztaságát javító szitákat és mágneseket, a formázó, korongozó gépet, valamint az égetéshez szükséges új kemencét. A beruházást gondos Profilbővítés kényszerűségből szakmai előkészítés előzte meg, a Zsolnay szakemberei olasz, francia és nyugatnémet gyártók ajánlatait hallgatták meg és tanulmányozták. Mivel az olasz javaslat hamar megalapozatlannak bizonyult, egyszerűbb lett a választás. Az égetőikemence tekintetében a francia COUDAMY céget részesítették előnyben, megszakítva ezzel a hagyományos NSZK-ból történő beszerzést. A lényegesen kedvezőbb anyagiak melletti megfelelő minőség feltétlenül a francia ajánlat felé billentették a mérleg nyelvét. Ami viszont a korongozó berendezést illeti, a már bevált nyugatnémet gyártmánynál maradták a szakemberek. Ugyanígy döntöttek az új eozinkemence esetében, a német ENERGO cég szállítja. A teljes vonalhoz szükséges néhány kiegészítő berendezés — vákuumprés, száritók, égetési segédeszközök — szerződéseit a napokban írják alá, így minden remény megvan orra, hogy az új technológiai sor a jövő év elején termelni fog. A minőségjavító beruházás teljes bekerülési költsége az előzetes kalkulációk szerint 80 millió forint körül lesz, de ebben már a szerelési munkák is benne foglaltatnak. Előreláthatólag nem lesz yükség új üzemcsarnok felépítésére, egy födém megerősítésével, illetve az energiavonal kiépítésével valamennyi új gép elhelyezhető. Az új vonal kisebb szériák gyártására lesz különösen alkalmas, ez peaig párhuzamosan a minőség javulásával illeszkedik a gyár hosszú távú stratégiájába. A jelenlegi alapanyaggyártó kapacitás tökéletesen elegendő ahhoz, hogy az új gyártósort is ellássa majd a szükséges nnasszával. Bár a , magyar szállítók között a Zsolnaynak eddig sem kellett szégyenkeznie az exportmérlege miatt, az új gépsor jövő évi beindulása új reményekre is jogosít. Különösen akkor, ha a minőségi termékek 'javulása mellett a hazaiakhoz hasonlóan külföldön is sikerül felfuttatni a Zsolnay márkanevet. A korszerűsödő gyártás mellé ehhez eredményes menedzsermunkóro is szükség lesz. K. E. Öntől már az új, gázfűtésű kemencékben égetik a porcelánedényeket dísztárgyakat Fotó: Szundi Győr) A csirkeár közelmúltban történt emelése egyes számítások szerint újabb negyedmil- llárd forinttal rövidíti meg az év hátralévő részében - al a*núgy is egyre vékonyabb pénztárcájú hazai fogyasztókat. S mivel a legolcsóbb húsról van szó, a szegényebb rétegeket mindenekelőtt. Négy nagyabb feldolgozó állítólag pár hetet kivár az emeléssel, a pécsi azonban nem tartozik ezek közé. Lehet, hogy ez csak blöff? Kislakl László reménypusztai tsz-elnök, a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat igazgató tanácsának elnöke mindenesetre végig telefonáltatta az országot. Mindenki emelt. Július 3-tól a reménypusztai fürjfeldolgozó és - ahol most nem fürjet és galambot, hanem jó ideje már csirkét vágnak - magasabb árakkal dolgozik. — Mi csak a belezett csirke árát emeltük, ennek a fogyasztói óra kilónként 88-ról 99 forintra nőtt. A csirkemell kilója 110-ről 132, a comb ára 107-ről 116 forintra emelkedett. Az olcsóbb cikkeink ára, éppen a kispénzű nyugdíjas fogyasztókra való tekintettel nem változott. A csirke farhát maradt 32 forint, a máj kilója 150, a zúza 100, a szárny 75, a nyak 35, a csirkeláb 18 forint, annyi mint július 3-a előtt volt. A mostani áremelést állítólag azok a feldolgozók kényszerítették ki, amelyek „túlfejlesztettek", és a kevés csirke miatt a szalagjaik most csak „félgőzzel" mennek. A beruházási költségeket pedig ki kell termelni, ha van csirke, ha nincs. Mennyire igaz ez a pécsi Baromfifeldolgozóra, ahol köztudottan ez év májusában adtak át egy 300 milliós új beruházást, amivel kiépítették második vágóvonalukat? Bischol Gyula termeltetési főosztályvezető szerint a „csirke-apály” legkevésbé Baranyát rázta meg. Tavaly 12,7 millió broilert vágtak le, az idén előreláthatólag 12,1 millió darabot fognak vágni. De mivel mini és maxi exportjuk is van, az átlagsúllyal tudnak Nyolcvanmilliós beruházás a Zsolnayban1