Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-15 / 193. szám
1989. Július 15., szombat Dunántúlt napló 3-f MOSZKVA: Halálos áldozatot is követelő összecsapásra került sor csütörtökön este a Kirgiz SZSZK és a Tadzsik SZSZK határvidékén húzódó Matcsa öntözőcsatorna mentén a lőfegyverrel is felszerelkezett kirgiz és tadzsik lakosság között. Az ezrek részvételével zajlott tömegverekedésnek 19 sebesült áldozata is van. Helyi jelentések szerint a vitát a földtulajdon és a csatorna vizének használata váltotta ki. 4- LONDON: Londonban nagy érdeklődéssel tekintenek George Bush ikelet-európai „csomagterve" elé, amelyet - mint hangsúlyozzák - a lengyelországi és magyarországi tapasztalataitól „teljesen lei- lelkesült" amerikai elnök terjeszt a leggazdagabb tőkés országok pénteken kezdődött párizsi csúcsértekezlete elé. A csomagterv indítékaiban és hátterében brit megligyelők a letűnő „Brezsnyev-doktrina" helyébe lépő „Bush-doktrina" körvonalait látják kirajzolódni. Hegnyílt a hetek csúcsértekezlete Párizsban megnyílt a gazdaságilag legerősebb hét tőkés ország vezetőinek tizenötödik csúcsértekezlete, amelynek vezető témái a keletnyugati viszony, a fejlődő országok adósságválsága és a környezetvédelem feladatai. Francois Mitterrand francia elnök a Louvre nagy üvegpiramisa alatti térségben fogadta kollégáit az első ülésszakra: George Bush amerikai elnököt, Margaret Thatcher brit, Ciriaco de Mita olasz, Brian Mulroney kanadai, Unó Szószuké japán miniszterelnököt és Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt. A háromnapos értekezlet további üléseit a francia főváros másik új impozáns építményében, a száz méter magas Grande Archebon tartják. A csúcsértekezleten részt vesz nyolcadikként lacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke. Az állam- és kormányfőkkel egyidejűleg összeültek o hetek külügyminiszterei és külön a pénzügyminiszterek is. A külügyminiszterek a csúcsértekezlet nyilatkozatait készítik elő. Fő témáik a kelet-nyugati viszony és a Kinő iránti magatartás, amiről várhatólag egy-egy nyilatkozatot ad ki a csúcsértekezlet. Francia források szerint ugyancsak nyilatkozat készül a nemzetközi terrorizmus problémájáról, míg az emberi jo- 9' nyilatkozat még bizonytalan. URA A NAGYVILÁGBAN Díszszemle, népünnepélyek, utcabálok Franciaország nemzeti ünnepén Franciaország nemzeti ünnepén délelőtt ezúttal is megtartották a hagyományos katonai díszszemlét, amely a forradalom 200. évfordulójának tiszteletére most a szokásosnál nagyobb szabású és im- pozónsabb volt. Francois Mitterrand elnök pontosan tíz órakor köszöntötte a Diada'- ívnél Párizs katonai kormányzóját, majd helyet foglalt a Concorde téren, a parádé befejező helyén felépített dísztribünön, az ünnepségekre Párizsba érkezett 33 állam- és kormányfő társaságában. A légierő kilenc Alphajet vadászgépe a Diadalív felől végighúzva a Champs Elysées sugárút felett a francia trikolór színeit festette a fátyolos égTe, majd következett a harci technika földi bemutatója. 300 harckocsi és különböző csapatszállító járművek, a Plútón rövid hatótávolságú atomrakéták mellett ötezer főnyi katona, haditengerész vonult fel. Az illusztris külföldi vendégeken kívül a Champs Elysées mentén mintegy 800 ezer párizsi és külföldi turista nézte végig a parádét. Hasonlóan nagy tömegek vettek részt előző este az első utcabálokon. A Bastille és a Köztársaság téren, valamint Párizs számos más pontján már 13-án este megkezdődtek a 200. évforduló népün-¿- MADRID: A spanyol kormány csütörtökön elitélte Ar- naldo Ochoa kubai tábornok és három társa kivégzését. A külügyminisztérium egy szóvivője az EFE-nek adott nyilatkozatában rámutatott: Spanyolország ellenzi a halálbüntetést, azonban nem kíván beavatkozni más ország Jtéietalkotásába.-f MOSZKVA: Hosszú és éles hangú vita után a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa pénteken megerősítette az ól- lambiztonsági bizottság élén Vlagyimir Krjucskovot, aki tavaly október óta áll a bizottság élén és előzőleg tíz évig KGB-elnökhelyettes volt.-à- ASHURST: Shakespeare szavai, a család és a barátok kísérték utolsó útjára pénteken a 82 éves korában elhunyt Sir Laurence Oliviert. A Londontól 90 kilométerre délre fekvő, 12. századi St. lames templomban megtartott szertartáson csak az egykori színész felesége, négy gyermeke és barátai voltak jelen. A szertartást követően Sir Laurence Olivier^ holttestét elhamvasztották. A nagyközönség számára Londonban terveznek nvilvános temetést. nepélyei, amelyeken több százezren táncoltok a hajnali órákig. A bicentenáris ünnepségek egyik apró érdekessége, hogy az amerikai elnöki pár elhozta a Bastille egykori kulcsát és átnyújtotta Mitterrand elnöknek. A forradalom után Bányászsztrájk Nyugat-Szibériában A mezsdurecsenszki sztrájk- bizottság felhívása ellenére a kuznyecki szénmedence bányá- szgi pénteken nem vették fel Q munkát, sőt a munkabeszüntetés mór kilenc városra lerjedt át a nyugat-szibériai szénlelőhelyeken. Csak két bányavárosban, Belovóban és Anzsero-Szudzsenszkben terhelnek jelenleg az aknák. Kedden a helyszínre érkezett Mihail Scsadov szénbányászati miniszter, s Mezsdu- fecsenszkben tartózikodik az ©roszországi Föderáció egyik miniszterelnök-helyettese, Fik- 'at Tabejev is. A mezsdurecsenszki sztrájk- bizottság egyébként csütörtökön a gazdaságiak után poli- likai követeléseket Is előterjesztett. A szovjet kormányhoz intézett nyílt levélben a sztrájőrizetbe vették, majd szabadon bocsátották 3iri Hájeket Pénteken délelőtt Prágában őrizetbe vették, majd délután szabadon bocsátották liri Hájeket, a volt Jrülügyminisztert, polgárjogi aktivistát. Az őrizetbe vétel hírét először a Deutschlandfunk nyugatnémet rádióállomás az ARD tv-társa- ság prágai tudósítójának értesülésére hivatkozva jelentette. Az MTI prágai különtudósí- tója szerint pénteken délután a rendőrség hazaszállította lakására Hájeket. A néhány órás őrizet alatt a prágai francia nagykövetségen a nagy francia forradalom kétszázadik évfordulója alkalmából fogadást tartottak, amelyre Hájek is hivatalos volt, így az eseményen Hájek nem tudott részt venni. Meg nem erősített hírek szerint a rendőrségen a Hans Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel lezajlott csütörtöki találkozójá. val kapcsolatban hallgatták ki. PEKING: Csiang Cö-min, a KKP KB főtitkára szerint a pártnak le kell vonnia a tanulságokat a közelmúlt pekingi eseményeiből. Erősíteni kell az ideológiai-politikai munkát, nagyobb figyelmet kell szentelni a tanuló ifjúság nevelésének - közölte a főtitkár pénteken egy NDK-ból érkezett pártküldöttség fogadásakor.-9- PRÁGA: Előre nem tervezett látogatásra Prágába érkezik hétfőn Francesco Cola- suonno érsek, a pápa küldötte - közölte az MTI munkatársával pénteken Frantisek Tomásek bíboros, prágai érsek. Mint Tomásek mondta, őt magát is meglepte a hir. Co- lasuonno június 30-án járt a csehszlovák fővárosban, Tomásek 90. születésnapja alkalmából. Egyelőre a bíboros sem tudja, hogy mi indokolja az újabb látogatást.-Ö- MOSZKVA: A szüntelen esőzések következtében az ismert fekete-tenqeri üdülőhely körzetében a Kaukázus felől érkező folyók megduzzadtak és július 12-én éjjel._a város La- zarevi kerületében az Asa folyó kilépett medréből. A víz elöntötte a környező szabad területeket, ahol autós turisták táboroztak. A sátrak és a gépkocsik megteltek vízzel. Az áradat több kiránduló gyermeket kisodort cf nyílt tengerre, őket később mentöcsónakok a fedélzetükre vették, mindegyikük életben van. 4' PEKING: A legújabb adatok szerint több mint 740-en vesztették életüket a kínai Szecsuán tartományban az egy hete tartó heves esőzések és áradások következtében. A pekingi rádió pénteki jelentése szerint az újabb földcsuszamlások sok embert maguk alá temettek, több ezren maradtak hajlék nélkül. 4- MOSZKVA: A Szovjetunió minden lehetséges úton — Pakisztán, Afganisztán, az arab országok, az Egyesült Államok és az ENSZ közbenjárását kér- ve ~ ¡eyekszik hazahozni 1 az afgán ellenzék fogságában levő szovjet katonákat — mondotta Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára pénteken azon a moszkvai találkozón, ohol fogadta a „Nagyezsda” társadalmi szeryezet képviselőit. tekintve „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek" — irta az európai nemzeteknek címezve Batsányi János az 1789-es francia forradalom hírére. S ha nem is e magyar buzdítás miatt, de a nemzetek szemüket Párizsra vetették. Mint ahogy teszik ezt most ezekben a napokban is, amikor Párizsban a forradalom bicentenáriumának grandiózus emlékünnepsége zajlik. Mi, mai magyarok is okkal vethetjük szemünket Párizsra — noha fiz utóbbi hetek, különösen az elmúlt hét hazai történései — egy úttörő jelentőségű diplomáciai esemény, majd egy, körülményei, mellékzöngéi miatt különösen szomorú kegyeleti aktus — elbizakodottá tehettek bennünket, hogy rajtunk a világ szeme. Mivel ez a hiedelem lehet talán túlzott, de semmiképpen nem alaptalan, önvizsgálatra kell hogy késztessen: hogyan is álíhátjuk ezt a tekintetet? Lesütött szemmel? Kihívó dacosan? Zavart pillogással? Fájdalomtól, örömtől, szégyentől, dühtől fátyolos elré- vedéssel? Ha jól belegondolunk, nem könnyű megválasztani, hogy melyik az indokoltabb, s azt sem, hogy melyik a jellemzőbb. Victor Huqo annak idején az 1789-es forradalmat olyan magaslatnak minősítette, amelynél fenségesebb soha nem mutatkozott az emberi, ség látóhatárán. Ez a fenséges magaslat eligazító pont lehet a mai szemmértékünkhöz is, amiért érdemes, szükséges Párizsra vetni tekintetünket. A régi, 200 évvel ezelőtti Párizsra, amelynek forradalma először fogalmazta meg a modern emberi és közösségi jogokat, s a mostani emlékező és ünneplő Párizsra, hogy miként tiszteleg a történelmének nagy évfordulóján, hogyan őrzi annak örökségét? Számomra intőén tanulságos a franciák mentalitása, ami ebben az ünnepi eseménysorban is megnyilvánul a lehető legkülönbözőbb módon. Tetten érhető az üz-" leti jellegű emléktárgyak sokféleségén, a pezsgőcímkéken, amelyek a forradalom kiemelkedő alakjainak nevével pompáznak függetlenül attól, hogy azok a rendi gyűlés izgató szónokai, királygyilkosok, hegypártiak, vagy girondisták voltak-e, áldozatok-e, vagy másokat feláldozok. Ez a szemléletmód legvégletesebben azokon a mostanában piacra dobott intim ruhadarabokon mutatkozik meg, amelyeken együtt békésen megfér a királyság jelképe, a Bourbon-liliom, s a forradalom szülötte, a francia trikolór. A franciák új, építészeti csodának számító diadalívet is építettek a bicente- náriumra. De nem azért, hogy ezzel elhomályosítsák Párizs egyik leghíresebb jelképének' jzámító napóleoni diadalívet, nem azért, hogy ezzel ítélkezzenek egykori császáruk fölött, aki bizony ágyúival, szuronyaival vetett véget az 1789-es folyamatnak, s kreált magának új monarchiát a megzabolázott forradalom kikezdhetetlen alapjaira. Napóleonról nem oz ország háborús vérvesztesége, hanem a dicsőség jut eszébe a franciáknak, s neve, uralma épp olyan szent számukra, mint az 1789-es év. Mint ahogy a jakobinus diktatúrát mindig is övező vitákban manapság a történészek többsége, s a közvélemény is arra a nézetre hajlik, hogy szükségtelenül túlzott volt a terror, elidegenítőén véres a közjó megvalósításának elvekből végletesen nem engedő módszere, de emiatt még nem lett kirekesztett az ünnepi megemlékezésből, a nemzet nagyjai sorából Marat, Robespierre, Sant Just. Viszont a Bourbon-uralom időszakára sem gyalázkodó a visszautalás. A kerek évforduló arra is alkalmat teremtett, hogy a história későbbi lapjait is előpergessék. De ennek során sem mutatkoznak tabutémák, megbotránkozást okozó minősítések - márcsak azért sem, mert a francia szellem józan mérlegre teszi a megbotránkozás tömegét, súlyát. Nem látja o világot összedőltnek, ha egy francia kétségbe vonja az éppen Franciaország által' diktált versailles-i békeszerződések igazságosságát, vagy ha megkérdőjelezi a második vjlqaháborús ellenállási mozgalom jelentőségét, kiterjedtségét. ha több kolla- boránst bizonyít, mint amennyi a nemzeti önarcképhez előnyös lenne. A bicentenórium éppen ezért annak a jelképe, hogy a francia nép képes volt kibékülni a történelmével. Ez olyan adottság, olyan szerencsés közállapot, amelyért számos nemzet irigykedhet, köztük ml magyarok is. Bizonyára az indulatos történelemszemlélet levetközésé- hez évtizedes, évszázados távlatok kellenek: ha nem is elfogulatlan, de személyes indíték nélküli mérlegelés. Olyan köztudat, amely a valós érdemeket nem cseréli össze a szimpátia megérzéseivel, a ,,mi lehetett volna, ha” vágyálmokat a történelmi kényszerűségekkel, a bűnöket a tévedésekkel, az elvtelen megalkuvást a kényszerpályával, a kritikát a gyalázkodóssol. Olyan tudat, amely képes egymás mellé helyezni a nemzeti pantheonban azon nagyjain- kat, akik eaymósnak ellenlábasai voltak pusztán azzal, hogy más módokon látták meavalósíthatónak oz ország boldogulását. A franciák 1789-re emlékezve most erre mutatnak példát. Talán reménykedhetünk abban, hogy tanulunk belőle, talán nem hiú remény, hogy Batsányi próféciája ebben a teikntetben is beválik: „Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek I" Dunai Imre Politikai gyilkosság Becsben Az osztrák rendőrség nagy erőbevetéssel nyomozást indított egy hármas merénylet ügyében. Csütörtökön este Bécsben megölték az Iráni Kurd Demokrata Párt főtitkárát, Abdul Rahman Kaszemlut és két másik kurd személyt. A hármas gyilkosság az osztrák főváros belterületén egy lakásban történt, amelyet az iráni kurdok egyik ausztriai szervezete használt székhelyéül. Egyelőre nem tudni, hogy a merényletet egy vagy több személy követte-e el. Pénteki közlés szerint a második áldozat az. 59 éves, meggyilkolt főtitkár 'helyettese, a 37 esztendős Abdullah Kaderi-Azar volt, “a harmadik pedig egy 38 éves, Irakban született kurd férfi. A rendőrség helyszíni szemléje megállapította, hogy a véres drámát a lakásban heves dulakodás előzte meg, s a gyilkosság kivégzés módjára, pisztolyból leadott fejlövésekkel történt. Az osztrák hatóságok politikai indítékokra gyanakszanak, ezért az ügy felderítésébe bekapcsolódott a biztonsági szolgálat és a rendőrség terroristák elleni különleges egysége is. Bécsi értesülések szerint a Kurd Demokrata Párt meggyilkolt főtitkára az ¡róni rendszerrel szemben.ellenzéki álláspontot képviselt ugyan, de előnyben részesítette a kurd probléma tárgyalásos, politikai rendezését a katonai ellenállással szemben. Megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy a merényletre ez a magatartása vezetett. Bécsben felhívják-a figyelmet arra Is, hogy az iráni és iraki kurdok között feszültség van, mert a két ország nemrég lezajlott háborújában a kurdok mindkét oldalon a másik országot támogatták, és saját hazájukban ,,kol- loborónsoknak” minősítették őket. kólók követelték, hogy Szibéria és a Távol-Kelet lakosait az orvosilag előírt minimális normák szerint lássák el élelmiszerrel, szüntessenek meg minden hivatali beosztással járó kedvezményt, haladéktalanul bocsássák össznépi vitára a Szovjetunió új alkotmány- tervezetét, s azt legkésőbb 1990. november 7-íg fogadják el. A sztrájkoló bányászok ugyanakkor szükségesnek érzik, hogy szovjet párt- és állami vezetők látogassanak el a szénmedencébe, s utazásuk meggyorsítására ezért általános sztrájkra szólítottak fel az egész kuznyecki szénmedencében. Azokban a városokban, ahol továbbra is szrájkolnak a bányászok, a rendet maguk a sztrájkolok tartják fenn a rendőrséggel együttműködve. lerombolt erődbörtön kulcsát az amerikai szabadságharcosoknak segítséget nyújtó Lafayette márki küldte el ajándékul George Washingtonnak A becses ereklyét most július 22-ig láthatja a közönség Párizsban. George Bush amerikai elnök átadja a Bastille kulcsát Francois Mitterrand francia köztársasági elnöknek a francia forradalom 200. évfordulóján tartott ünnepség előtt. A kulcsot George Washington elnök 1790-ben kapta Lafayette márkitól. MTI TELEFOTO
