Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-07 / 155. szám

Kolumbusz (lég)hajója Madrid felett tr^Kolm FORBES amerikai kiadó a Santa Maria léggömbből '"'okított másával lebeg ai Almudena síékesegyhai tornya h'. e különös módon emlékezve meg Amerika felfedeiese- *k. 5«0. évfordulójáról. A nagy felfedező a Santa Manó fedel- érte el Amerika partjait. MTI TELEFOTO mokata Párt máris az egyik jelentős nőpolitikusát menesz­tette a müjdani konkurenciá­hoz. Amelynek fenyegetésében mindössze annyi a bizonyos­ság, hogy 1992-ben választá­sok lesznek Olaszországban. Kezdeményezés Gyilasz rehabilitálására A 77 esztendős Szvetozar Vukmanovics-Tempo, a jugo­szláv kommunista mozgalom ve­teránja, aki a negyvenes évek­től kezdve három évtizeden át a JKP, illetve a JKSZ leg­magasabb színtű vezetői közé tartozott, a belgrádi Borbá­nok adott nyilatkozatában kez­deményezte Milovan Gyilasz ügyének felülvizsgálatát, s a politikus esetleges rehabilitá- sát. Gyilasz 19"11-ben született. 1932-ben lépett be a kommu­nista pártba. A népfelszabadí­tó háború idején a legszűkebb partizán vezérkar .és pártveze­tés tagja volt, de már ‘öbb, mint három évtizede a legis­mertebb jugoszláv belső disszi- dens. A JKP vezetésével 1953- ban, a Borba hasábjain kö­zölt, „Egy erkölcs elemzése" című cikke miatt került össze­ütközésbe. Ebben az írásban élesen bírálta a pártvezetést, amelyről kifejtette, hogy a funkcionárius réteggel együtt, „új osztállyá" alakult át. Fel­állította ama tézist, hogy a kommunista párt befejezte történelmi küldetését, s a fejlődés fékje lett. Gyilaszt ekkor kizárták a pártból; f el - 'mentették állami tisztségeiből, önkritikát gyakorolt, de cso.k- homor megszólalt a nyugati sajtó hasábjain, radikalizálta ellenzéki nézeteit. Londonban kiadták „Az új osztály", a „ Beszélgetések Sztálinnak' és „A kommunizmus végének kezdete" című könyveit, amiért két alkalommal börtönbünte­tésre ítélték. A börtönből ön- bíráló leveleket írogatott, de miután szabadlábra helyezték, még élesebb támadásokba kez­dett, ezért harmadszor is le­csukták. Most mór huzamo­sabb ideje Belgrádban él, időnként nyugati körutat tesz, értekezleteiken, előadásokban és nyilatkozatokban fejti ki a jugoszláv ‘bel- és külpoliti­kát bíráló nézeteit. Napja­inkban éppen Bostonban, fiá­nál vendégeskedik. Két hete Washingtonban részt vett a „cemokratikus forradalom" té­máról rendezett nemzetközi konferencián. Gyilasz Boston­ban értesült Vukmanovics-Tem­po kezdeményezéséről. Nyom- ibon telefonált a Borba szer­kesztőségének. Többi között a következőket közölte: Tempo kezdeményezése kellemesen meglepett. Az nem kevésbé, hogy javaslata a jugoszláv sajtóban széles körű nyilvá­nosságot kapott. Véleményem szerint rehabilitálásom igen bonyolult kérdés, és három vo­natkozása van, éspedig jogi, politikai és irodalmi. Ez utóbbi a legkevésbé fontos, hiszen nemrég Jugoszláviában is ki­adták néhány könyvemet. Jogi szempontból figyelembe kell venni azt, hogy három alka­lommal, teljesen ártatlanul börtönbüntetésre Ítéltek. Egy esetben például „Találkozások Sztálinnal" című kötetemért, pedig ebben lényegében Jugo­szlávia hivatalos politikáját védtem az 1948 utáni szovjet n-dósokkal szemben. Teljes rehabilitálásomban ki­vételesen fontos helyet kell el­foglalniuk az erkölcsi tényezők­nek. Egyebek között arról van szó (amit már 1967-ben Titó- hoz írt és megválaszolatlanul ■hagyott levelemben felvetet­tem), hogy 1966 végén, ami­kor a közkegyelmi rendelet rám is vonatkozott, nem adták vissza kitüntetéseimet, amelye­ket letartóztatásomkor elvet­tek tőlem. Megfosztottak ve­zérezredesi katonai rangomtól is. E rang, lévért, hogy 78 éves vagyok, nem azért érde­kel, mert szeretnék visszake­rülni a hadseregbe, hanem azért, mert a háború alatt, a kemény harcok során értem el. Meg kell tehát vizsgálni, hogy megérdemeltem-e rangomat és kitüntetéseimet. Azt minden­képpen el kellene ismerni, hogy valomilyen szerepet azért mégis játszottam a jugoszláv népek antifasiszta fegyveres küzdelmében. Ez erkölcsi ügy — mondotta, majd így folytat­ta: politikai hibáimat a párt és az ország akkori körülmé­nyeit ismerve kell megítélni. Politikailag lehet, hibás va­gyok, bár sohasem éreztem magam felelősnek, mert min­dig nyíltan kifejtettem nézetei­met, amelyeket a párt és állami vezetés annak idején élesen bírált. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagy­ni azt, hogy soha, sehol, sem szóban, sem írásban nem szó­lítottam lázadásra, erőszakra vagy az alkotmányos rend megdöntésére. Egyébként a JKP programja annak idején lehetővé tette, hogy a pártta­gok szabadon kifejthessék vé­leményüket, mi több, az 1952- es kongresszus erre kötelezte őket. Én lényegében nem tet­tem mást, mint elgondolásai­mat a széles nyilvánosság elé tártam. Az 1952-es kongresz- szust követően azonban a párt főtitkárának (értsd: Ti­tánok) a javaslatára a vezetés más álláspontra helyezkedett. Ezért minden tárgyilagos törté­nésznek meg kell állapítania, ■hogy a JPK KB plénuma, amely kizárásomról döntött, revideálta az előző kongresszus határo­zatát, aimit, ha végrehajtanak, megkezdődött volna a párt demokratizálása - fejezte be Milovan Gyilasz. A kép teljességéhez hozzá­tartozik, hogy déli szomszé­dunknál az utóbbi időben di­vatba jöttek az emlékiratok és a régi időket felidéző interjúk, Sorban papírra vetik háborús és egyéb visszaemlékezéseiket a partizánharcok olyan legen­dás hősei is, mint a most 81 éves Kocsa Popovics, hajdani vezérkari főnök, majd külügy­miniszter, végül köztársasági alelnök (bár 20 000 oldalnyi kéziratáról úgy rendelkezett, hogy csak halála után 20 évvel lehet kiadni, mert nem akar kellemetlen éjszakákat szerezni egykori bajtársainak), továbbá a 69 éves Dragoszlav Markovics, vagy a 78 éves 1 o- zse Kopinics, a Komintern és az NKVD valamikori munkatár­sa, és mások. Nem hiányzik a sorból Szve­tozar Vukmanovics-Tempo sem, aki különösen nagy vi­hart kavart „Harc a Balkán­ért" cimű könyvével. Tény, hogy a veterán harcosok most gyakran másként látják a vilá­got, a történéseket, mint annak idején. Memoárjaikkal. inter­júikkal sikerült ismét magukra irányítani a figyelmet, jó né­hányszor „erélyes” tiltakozásra kényszeríteni kortársaikat. Vuk- manovics-Tempo egyébként azt is megpendítette, hogy a felszabadulás utáni Jugoszlávia erős emberét, a belbiztonság szilárd, de 1966-ban kegyvesz­tetté vált őrét, esetlég reha­bilitálják, miután titkait né­hány éve magával vitte a sír­ba. Éppen e háttér miatt a Gyi­lasz rehabilitálására tett kez­deményezés, egyelőre még a jugoszláv sajtóban sem keltett komolyabb visszhangot. Márkus Gyula (Belgrad) Testvérszöktetés a fal fölött Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt Matthias Rust látványos moszkvai leszállása után újból vakmerő légika­landról cikkezhet a nyugat­berlini (és a nyugatnémet) sajtó. Míg azonban Rust egy fennkölt eszme érdekében vállalkozott - a béke szük­ségességének demonstrálá­sát célzó - repülésre, addig a nyugat-berlini eset szerep­lői nagyon is kézzelfogható okkal vágtak neki a nem mindennapi akciónak. A Bethke-fivérek (Holger és Ingo) korábban az NDK- ban éltek, ám egyikük még 1975-ben átszökött az NSZK- ba. A másik testvér 1983-ban meglehetősen- látványos mód­ját választotta a távozásnak. Kelet-Berlin egyik, a beton­falhoz közeli házának pad­lásáról nyíllal átlőtt egy 30 méter hosszú, vékony drót­kötelet a nyugati szektor szemben áltó épületébe. Ott várakozó barátja egy eme­leti ablakban rögzítette a huzal végét, majd a vakme­rő ifjú egy fregoli-csiga se­gítségével 20 méter magas­ságban átgördült a fal fö­lött Nyugat-Berlinbe. A két fivérnek az évek mú­lásával hiányozni kezdett öccsük, Eggbert. Az NSZK- ban vásároltak hát, két da­rab, igen könnyű motoros repülőgépet. (Az Ikarus Fox 22—C típusú, kétüléses masi­na, leginkább egy hagyomá­nyos szárnyakkal ellátott sár­kányrepülőre emlékeztet.) A gépeket — szétszedett álla­potban —, Nyugat-Berlinbe fuvarozták, majd május 26- án, hajnali 4 óra 20 perckor a város Neukölln kerületé­nek futballpólyájáról a leve­gőbe emelkedtek - az egyik masina fedélzetén egy be­kapcsolt videokamerával. Szakértők tanácsába elő­zőleg katonai terepszínűre mázolták a szárnyakat, s ötágú vörös csillagot festet­tek rájuk - nyilvánvaló meg­tévesztési szándékkal. A két repülőalkalmatosság nyolc perc múlva ért a kelet-berli­ni Tretow-park fölé, ahol a fák között elbújva már várta őket öccsük. Az egyfk gép leszállt, hogy fölvegye őt, miközben a másik géppel In­gó Bethke a levegőben kö­rözött, hogy rádión keresztül esetleges veszélyekre figyel - ímeztethesse két fivérét. 4 óra 30 perckor a másik gép ismét a levegőbe emel­kedett, majd együtt Észak felé vettek irányt. A Quick magazinhoz eljuttatott vi­deófelvétel tanúsága szerint 4 óra 34-kor haladtak el a kelet-berlini tv-torony . mel­lett, majd három perc múlva földet értek a nyugat-berlini Reichstag előtti füves téren. A várost kettészelő beton­falat mintegy 200 méter ma­gasságban repülték át. A három Bethke fivér hét­fő estiq nem lépett a nyilvá­nosság elé. Állitólag a Quick magazin szerfesztői- nek oltalmát élvezik, akix- nek busás haszon (állító­lag 500 ezer márka), remé­nyében, rendelkezésére bo­csátották a légikaland bizo­nyítékait. Az olvasók a Quick kedden utcára került, legfrissebb számából tudhat­ják meg a vakmerő vállal­kozás részleteit. Az NDK, amelynek a négyhatalmi megállapodás értelmében semmi köze nincs a berlini légtérhez, bosszúsan reagált a szökés hírére. A szombati lapok- ban megjelent ADN-jelentés a tranzitutakra vonatkozó előírások durva megsértésé­nek nevezte, hogy a két fi­vér Nyugat-Berlinbe szállít­hatta a szétszedett masiná­kat. A hírügynökség a tranzitutakon haladó szállít­mányok szúrópróba-szerű ellenőrzésének megszigorítá­sával fenyegetőzött. Komor szózatokban Ber­linben soha nincs hiány. Alig négy hónappal ezelőtt jelen­tette ki a NSZEP főtitkára, hogy a Berlint megosztó fal ■még akár száz évig is áll­ni fog, ha nem szűnnek meg a megépítését szükségessé tevő okok. Attól eltekintve-, hogy ebben a jóslatban egy­re kevesebben hisznek Eu­rópában, a Bethke-fivérek vállalkozása is azt mutatja: bár még áll a fal, az embe­ri találékonyság számára nem létezik áthághatatlan akadály . . . Dorogman László (Nyugat-Berlin) du. Pá«tz Színész­nőből nagykövet Ai Egyesült Állomok kül- ügyminisztériuma kinevezte új prágai nagykövetét — adja hí­rül a Washington Post. Aki nem más, mint Shirley Temple, a harmincas évek hollywoodi ,,csodagyereke", majd filmsztár­ja. Jóllehet, a hölgyeknek nincs kora, a nagyköveteknek azon­ban igen. Ezért aztán tudjuk, hogy Shirley Temple 60 éves, a második házassága hollywoodi mértékkel egyenesen matuzsále­mi, 38 esztendeje tart. A rövid­del ezelőtt megjelent visszaem­lékezései szerint — „a csoda­gyerek" — több, mint 3 millió dollárt keresett gyerekszereplő* ként, ezt a pénzt azonban a szü­lei az utolsó centig elszedték tőle. Egy diplomata előéletéből mindez érdekes, de nem fontos epizód. Az már inkább figyelemre méltó, hogy diplomáciai karrier­jét a republikánus párt színei­ben alapozta meg, fölcserélve a filmszakma premier plánját az adminisztráció félig-meddig statisz­ta szerepével. Am bizonyára nem perspektíva nélkül, hiszen Nixon is, Gerald Ford vis, jelen­tős megbízásra találta alkal­masnak: tagja volt az USA ENSZ-képviseletének, aztán pe­dig nagykövetnek küldték Ghá­nába. M< több, ő vezette azt oz iskolát, melyet a leendő nagykövetek számára szerveztek. ,,A Charm Schoolban azt taní­tottam, hogy miképpen viselje el valaki, ha nagykövetnek szó­lítják, ha sorfalat állnak előt­te a katonák, és azt, ha túsz­ként fogva tartják." Folyóiratszemle Fáklya-ismertető A Fáklya 1989. július 2-ón megjelenő számában színes képriportot olvashatunk egy tengerésziskoláról, valamint a Ramenszkij Kolhoz üzleteiről. Ez utóbbi arra a kérdésre ke­res választ, hogyan lehet meg­szüntetni az áruhiányt a pe­resztrojka adta új lehetősé­gek kihasználásával. Gazdaság utón közgazda­ság: Gavriil Popov, a neves: közgazdász ad interjút a Fák­lya munkatársának ugyancsak a peresztrojka új szellemű gazdasági életével kapcsolato­san. Politikai témájú írásaink kö­zül az egyik — Várnai Ferenc tollából — a szovjet—kínai kap­csolatok néhány aspektusát vizsgálja; egy másik pedig Ro­bert Bartiniról, az olasz szár­mazású forradalmárról szól. Gazdag a lap kulturális anyaga: popzenétől kezdve (Mini MIDEM Moszkvában), színházon ót (Egy csésze tea a szegény Voricknál) egészen a festészetig (Fantasztikum és realizmus) több témakört ölel föl. Érdekes, orvostudománnyal foglalkozó cikkek is helyet kaptak a lapban, a rövidlátás illetve a nyirokgyógyászat o témájuk. A lap anyagát a hagyomá­nyos rovatok - film- és könyv- ismertetés, rejtvény stb. — egé­szítik ki. Pályázati felhívás Második alkalommal rendez amatőr képző- és iparművé­szeti tábort a Baranya Me­gyei Művelődési Központ, a Baranya Megyei és Pécs Vá­rosi Tanács művelődési osztá­lya, az SZMT és az Ifjúság: Ház a Siklósi Úttörő és Ifjú­sági táborban. A tábor 1989. augusztus 22-től 29-ig tart. A táborbon 18. életévüket betöl­tött egyéni alkotókat, szakköri tagokat várnak, akik festészet­tel, grafikával, kerámiával és szobrászattal foglalkoznak. Pá­lyázni rövid önéletrajzzal és 3-5 db saját alkotásról ké­szült fotó beküldésével lehet. A tábor költségeihez az egyé­ni hozzájárulás 1600 Ft (a. be­fizetett összeg a szállást és napi háromszori étkezést fe­dezi), melyet a fenntartó in­tézmények átvállalhatnak. A pályázatokat legkésőbb június 20-ig a Baranya Megyei Mű­velődési Központ cimére kell beküldeni (cím: 7601 Pécs, Postafiók: 209.). A tábor leen­dő hallgatóihoz június 30-ig elküldik a meghívó levelet és a tábor részletes programját. Az elutasított pályázók külön értesítést nem kapnak. rórtalakulások idejét éljük, ® égy látszik, ezt másutt is r Mondhatják. Rómában pél - ^°ul a 'közelmúltban zajlott az tanácskozás, amelynek vé- a küldöttek titkos szava- ssal úgy határoztak, hogy itt Q taeje megalakítani a Házi- 15r>l°ny°k Pártját. A mintegy ezres háziasszony-szövet- ^ 9 ugyanis elégedetlen tagjai tasadalmi megbecsülésével, v. 9yobb anyagi elismerést ki- J”1 o családi lét pillérének 'i ?.ná°tt „háziasszony-küldetés" I intéséhez. Ám ha továbbra H ,?áket fülekre talál a köve- ÍTes. az 1992-es választások 0 fkaimat kjnáinők arra, hogy v „^asszonyok párttá szer- -rödve, a parlamentbe jut- L?sák képviselőiket, és ott viv- *i mellőzött jogukat - idé- rqq. La Republica Federica s Ssi Gasparrini asszonyt, a ^etség elnökét. dolog komoly voltát bi- ^T'tja, hogy a Keresztényde­^dósf fizess! ^-0s Angeles Times ismer­té 6 az* a levelet, melyet a f,Z0s e9yik bankja küldött a „gtalékban lévő klienseinek. t'Z a levél olyan figyelmezte­ss'" ?e'yet önnek, mint beté- ^üfiknek én, a bank számító- u Pe küldök. Fedezetlen szám- értéke 48,48 dollár. Fél­ts- ltorn. hogy az említett ^zeget minél előbb fizesse "tart ellenkező esetben ön­ki^. nomarosan bizonyos em- bQj'a •'ényekkej gyűlik meg a háziasszonyok Pártja ■ fiatal francia hadnagyot játszik Brooke SHIELDS amerikai film Sllr|észnö a francia forradalom 200. évfordulója alkalmából be Iktatásra kerülő „Napóleon és Josephine” című amerikai tv hímben. A filmet a Hotel de Sullyban forgatják. MTI TELEFOTO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom