Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-29 / 177. szám

g Dunántúli napló 1989 iúnius 29-tsülörtök Folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) sebb adó terheli a jövedel­meket és több a végső fel- használást, a forgalmat, a fogyasztást. Tény, hogy az adó­reform segítségével közelebb kerültünk ahhoz a nemzetközi, mindenek előtt európai pénz­ügyi rendszerhez, amellyel gaz­daságunkat egyre több szál köti össze. De szembe kell nézni az adóreform hiányos­ságaival, a tervektől eltérő torzító hatásaival. A tagad­hatatlanul meglévő hiányossá­gok, valamint az adórendszer hatásaival összefonódó, de at­tól függetlenül mélyülő válság káros következményei, - mint, amilyen az életszínvonal, a la­kosság fogyasztásának csök­kenése, a gyorsuló infláció, a növekvő vállalati veszteségek, - a gazdaságban és a tár­sadalomban egyaránt az adó­reformot tették meg elsőszá­mú bűnbakká. A miniszter el­ismerte, hogy a fogyasztói ár­támogatás leépítése és az általános forgalmiadó egy­idejű bevezetése néhány te­rületen durva áremelkedést okozott; ilyenek voltak a gyer­mek- és csecsemőruházati cik­kek árai. Megállapította, hogy az adóreform első esztendejé­nek haszonélvezői a vállala­tok és a szövetkezetek, ter­heinek viselői pedig a lakos­ság és a költségvetés volt. Sokan teszik szóvá a személyi jövedelemadó teljesítményeket fékező hatását; úgy véli, ezt a jövőben a teljeskörű bérli­beralizálás, valamint a ked­vezmények szűkítésével együtt az adóprogresszió, az adósá­vok és adókulcsok további csökkentése ellensúlyozhatja. Kitért arra, hogy kiéleződött a személyi jövedelemadón be­lüli ellentmondás, a három- és többgyermekes, valamint a gyermeküket egyedül nevelő kétgyermekes szülők adóalap­kedvezménye és az 1—2 gyer­mekes családok adókedvez­ményének hiánya között. Ta­lán ennek is tudható be, hogy oly sok illúzió és meg­alapozatlan várakozás tapad a sokszor követelt családi jö­vedelemadó fogalmához. Sok gondot okozott eddig a ta­pasztalatlanság, a pontatlan jogi szabályozás, a sok állás- foglalás és a kétségtelenül megnövekedett adminisztráció is, aminek csak egy részét si­került eddig rendezni. KIK FIZETNEK ADÓT ÉS KIK NEM? 1988-íban 4,8 millió magyar állampolgár fizetett adót az el­múlt esztendőben, akiknek a miniszter köszönetét mondott azért, hogy kötelezettségeiknek eleget tettek. Elismerte azon­ban, hogy adórendszerünk nem képes feltárni a nem regiszt­rált jövedelmeket. Láthatatlan jövedelmükből 82 ezren 830 millió forint összegű jövedel­met vallottak be tavaly honfi­társaink. Mire van szükség a jövőben? A láthatatlan jöve­delmek okainak felszámolásá­ra, a torz bérarányok meg- 'szüntetésére, a monopolhely­zetben lévő gazdálkodók ver­senyre késztetésére, a jobb piaci kínálatra. Az adórend­szer fokozottabb ellenőrzéssel és alaposabb adatszolgáltatás­sal tárhatja fel* az eddiginél nagyobb mértékben a láthatat­lan jövedelmeket. Nem lehet az egyik oldalon számon kér­ni a jövedelmek megadóztatá­sát, a másik oldalon pedig el­zárkózni minden szervezett adatszolgáltatás elől. AZ ADÓRENDSZER TOVÁBB-' FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI A miniszter kijelentette, hogy 1992-ig valomennyi adót tör­vény kell hogy szabályozzon. Hosszú távon öt elemre épül­jön: a vállalkozások egységes nyereségadójára, a továbbfej­lesztett személyi jövedelemadó­ra, a korszerűsítendő áfára, majd 1991-től az egységes földadóro és az önkormányza­tok hatáskörébe tartozó helyi adókra. Cél, hogy a ma túl­burjánzó, ún. tevékenységi ala­pú kedvezményeket fokozato­san a befektetések és megta­karítások adón belüli ösztön­zése váltsa fel. Az adórend­szer továbbfejlesztésének egyik sarkalatos eleme az adószin­tek meghatározása. Elegendhe- tetlennek tartotta a vállalko­zásokat terhelő adók szintjé­nek 10-15 százalékos csökken­tését, a különadók fokozatos megszüntetését. A miniszter kijelentette, hogy a lakosság adóterhelésének át­lagos szintjét növelni nem sza­bad, csökkenteni nem indokolt, de az igazságosabb elosztására, a kedvezmények szűkítésére és a mértékék egyidejű csökken­Sikerül tető alá hozni Mérei Emil baranyai képviselő boldogan járkált a tegnapi ülésszak ebéd­szünetében a Parlament folyosóin. Volt is oka rá, hisz a szó szoros értelmé­ben tető alá hozta a komlói uszoda ügyét. Si­került elintéznie, hogy a Pénzügyminisztérium elen­gedje az áfának megfe­lelő 4,5 millió forintot, az Országos Sporthivataltól „szerzett" 2 millió forin­tot, s ígéretet kapott ar­ra, hogy a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint a SZOT is ad 3,5 milliót. így idén be­fedhetik az uszodát, s re­mélhetően 1991-től átad­hatják a nagyközönségnek. tésére van szükség. Az általá­nos forgalmi adó, valamint a fogyasztási adó és a vámok összehangolásával a végső fo­gyasztás adóterheit is ki­egyensúlyozottabbá kell tenni. VÉLEMÉNY A CSALÁDI JÖVEDELEM- ADÓRÓL A miniszter részletesen fog­lalkozott azokkal az illúziók­kal, téves elvárásokkal, ame­lyek a családi jövedelemadó­hoz tapadnak. A személyi jö­vedelemadót ellenző szakértők, elsősorban a szociológusok, Kí­vánatos ellenpontként a csalá­di jövedelemadót ruházták fel minden vonzó tulajdonsággal, s azóta sokan felzárkóztak e gondolat mögé. Rámutatott arra, hogy a családi jövede­lemadó a közös háztartásban élő családtagok valamennyi jövedelmét összevonná. Ez any- nyit jelent, hogy bekerül az adóztatandó jövedelmek közé a béreken, vállalkozói jövedel­meken és kamatökon kívül a nyugdíj éppúgy, mint a csalá­di pótlék, a gyermekgondozá­si segély, az ösztöndíj, vagy a szociális segély. A családok összevont jövedelme a szemé­lyi jövedelemadóhoz képest erőteljesen növeli az adózta­tott jövedelemalapot. A jöve­delmeket el kell osztani a kö­zös háztartásban eltartottak számával, a kiskorú gyerme­keket is figyelembe véve. Ez a megoldás a nagy jövedelmű családoknak 'Itedvez, azon be­lül is a kiugróan magas több- gyermekes, illetve az átlagos­nál magasabb jövedelmű egy- és kétgyermekes családoknak. Egyértelműen kedvezőtlen a kisjövedelmű családoknak, a pályakezdő fiataloknak, az egyedülállóknak és a nyugdíj mellett jövedelemmel rendel­kezőknek. A valamivel több mint 1 millió 100 ezer gyerme­ket nevelő család kisebb ■ ré­sze lényegesen jobb, nagyobb része valamivel rosszabb hely­zetbe kerülne. Véleménye sze­rint, ha októberben a szemé­lyi jövedelemadó továbbfejlesz­tése mellett dönt a parlament, valamennyi gyermeket nevelő családot, gyermekenként azo­nos összegű, adóból levonható kedvezményben célszerű része­síteni. CSÖKKENTENI KÍVÁNATOS A KEDVEZMÉNYEKET A miniszter kifejtette, hogy ma még széleskörűek a sze­mélyi jövedelemadón belüli kedvezmények, mentességek, preferenciák; a lakossági jö­vedelmek több mint kétharma­dát mentesítik az adók alól. Általában elvi egyetértés van a csökkentési szándékkal, de amikor a konkrét intézkedések napirendre kerülnek, konfliktu­sok keletkeznek. Az egyik ilyen az adómentes jövedelemhatár, amelyet jelenleg 4 millió 800 ezer ember vehet igénybe, sez több mint 320 milliárdnyi jö­vedelmet kivon az adóztatás alól. A második Droblémakör az ún. költségótalánvok elszá­molása a személyi jövedelem- adón belül, amely elsősorban a különböző szellemi és mű­vészeti tevékenységet folytatók számára lehetséges. A harma­dik vitatott terület a mezőaaz- cfasáqi kistermelés adóztatása. A jelenleqi rendszerben a me­zőgazdasági kistermelésből származó jövedelmek utón, ami egyes becslések szerint 60-80 milliárd forint között mozog, nem egészen 100 millió forint adóhoz jutott az államháztar­tás. A pénzügyminiszter expozéja után Fekete János az Ország- gyűlés reformbizottságának el­nöke, a bizottság előadója ka­pott szót. Kifejtette, hogy a bi. zottság véleménye szerint a napirend 'kopcsán csak az el­vek tárgyalására kerüljön sor. A kritikáikat, javaslatokat véle­ményezni kell, s majd egy ké­sőbbi időpontban kerüljön sor a döntéshozatalra. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az adó­rendszer hiányosságai a gyors­ütemű előkészítéssel és beve­zetésével magyarázhatóák, s ez indokolja a széleskörű áttekin. tést, a szükséges módosítások törvénybe foglalását. A vita kezdete előtt taps kö­szöntötte a keddi ülésen meg­választott dr. Fodor István al- elnököt, aki első ízben foglal­ta el helyét az elnöki asztal­nál. A VITA TANULSÁGA: A VÁLTOZTATÁSI TERVEK MÁR HELYES IRÁNYT KÉPVISELNEK Mint várható volt, a javas­lat és a miniszteri expozé fe­lett élénk és sokoldalú vita bontakozott ki, ezt bizonyítja, hogy húszán kaptak szót: dr. Börcsök Dezső (Budapest, Tóth Ilona (Veszprém), dr. Cselétei László (Pest m.), Balogh László (Békés m.), Nagy Sándor (Or­szágos lista), Avar István (Bu­dapest), Csipkó Sándor (Bócs- Kiskun m.), Kovács Lászlóné (Budapest), Mérei Emil (Bara­nya m.), dr. Fodor László (Bor­sod m.), Kovács Istvánná (Bu­dapest), Tóth István (Bács-Kis- kun m.), dr. Biacs Péter (Bu­dapest), Krémemé M ichelisz Terézia (Baranya m), Mayer Bertalan (Vas m.), Kelemen Zoltán (Szolnok m.), dr. Kará­A honvédelmi törvény módo­sítását a társadalmi és a kato­nai szolgálati viszonyok válto­zása, a jogállamiság fejlesz­tése iránti mind erőteljesebb állampolgári igény és a nem­zetközi tapasztalatok hasznosí­tása iránti törekvés tette szük­ségessé és időszerűvé, mondta bevezetőjében Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, majd így folytatta.- A benyújtott törvényjavas­lat alapvetően az alternatív szolgálat bevezetésével össze­függően módosítja a honvé­delmi törvény egyes rendelke­zéseit. Szükséges hangsúlyoz­ni, hogy a törvénymódosítás nem jelenti a honvédelem jogi szabályozási rendszerének gyö­keres megváltoztatását. A ja­vaslat célja, hogy az általá­nos hadkötelezettségen belül a katonai szolgálat teljesítése mellett tegye lehetővé olyan szolgálat bevezetését is, amely elfogadható a katonai szolgá­lattal lelkiismereti alapon szembenállók számára is. A törvényjavaslat ennek érdeké­ben tartalmazza az alternatív szolgálat formáit, azaz a fegy­ver nélküli katonai és polgári szolqálatot, az erre irányuló kérelmek engedélyezésének el­járási szabályait, az alterna­tív szolgálat időtartamát. A miniszter a továbbiakban elmondta, hogy hazánkban 1977-ben tettük meg az első lépéseket a hadkötelezettség és a lelkiismereti szabadság felismert ellentmondásainak feloldására, amikor bevezettük, törvényesen lehetővé tettük a fegyver nélküli katonai szol­gálatot. Ez esetben a Jehova tanúi és a nazarénus felekezet- hez tartozókról van szó, akik­nél hitelveik tiltják a fegyver­csonyi Sándor (Csongrád m.), Juhász Ferenc (Budapest), Fii- ló Pál (Budapest), dr. Pregun István (Szabolcs m.). A vita résztvevői egyetértet­tek abban, hogy a változtatási tervek már helyes irányt kép­viselnek. Többen bíznak abban, hogy az adórendszer korszerű­sítésének koncepciói kedvező hatásúak lehetnek, beválthatja a hozzá fűzött reményeket, s ezért nagy várakozással tekin­tenek az őszre előterjesztendő javaslatokra, amelyek lehető­séget biztosíthatnak a hibák, a kedvezőtlen hatások kiküszö­bölésére. Természetesen a vi­tában felszólalók, saját tapasz­talataik alapján számtalan problémára hívták fel a mi­niszter, képviselőtársaik figyel­mét. Többen erősítették, hogy elsietett volt az adórendszer bevezetése, és csak a techni­kai megvalósítás mondható si­keresnek. Egyértelmű, hogy az adóreformot nem sikerült a közvéleménnyel elfogadtatni. A miniszter érvelései sokakat használatot. Az eltelt időben csak részben értük el céljain­kat, mivel a Jehova tanúi ezt a formát sem vállalták, s a szolgálat megtagadóinak 95 százalékát éppen e felékezet tagjai tették ki. Ezen túlme­nően egyre szélesebb körben jelentkezett az az igény is, bogy nem kifejezetten vallási alapon, hanem lelkiismereti okok révén olyan egyének szá­mára is legyen lehetőség a fegyver nélküli vagy - szá­mos országban mór kialakult - polgári szolgálat formájában eleget tenni a hadkötelezett­ségnek, akik igazolható mó­don, lelki alkatuk alapján nem tudják vállalni a fegyveres szolqálatot. Kárpáti Ferenc ismertette, hogy a törvényjavaslat előké­szítése során a legnagyobb vi­tát a katonai és a polgári szolqálat időtartama váltotta ki. A Honvédelmi Minisztérium vezetése széles körűen megvizs­gálta a katonai szolgálati idő csökkentésének lehetőségeit, melynek eréUménye, hogy két- három éven belül megteremtő­dik annak feltétele, hogy a sorkatonai szolgálat idejét 14, illetve 12 hónapra csökkentsék. A bizottsági viták során, de már a módosított törvényjavas­lat benyújtását követően el­hangzott az a javaslat is, hogy a törvényben rögzítsék a kato­nai szolgálat mindenkori ma­ximális időtartamát. Ezt indo­kolja, hogy az 1981 előtt 24 hónapos sorkatonai szolgála­tot teljesítettekkel szemben méltánytalan lenne, ha szá­mukra Is 12 hánop tartalékos szolgálati kötelezettséget írna meggyőztek arról, hogy a csa­ládi jövedelemadó bevezetése nem javít a szociális feszült­ségeken, amelyek jövőbeni fi­gyelembevételére több felszó­laló hivatkozott, különösen a kiskeresetűek, a nyugdíjasok, a többgyermekes családok élet- körülményei védelmében. Nem maradt ki a vitából a kedvez­mények megítélése, amelyekről megoszlottak a vélemények. A változtatásoktól azt várják, 'hogy azok segítsék elő a ter­melés növekedését, az érde­keltség csökkenésének megál­lítását, a mezőgazdasági kis­termelés biztonságát, amely elválaszthatatlan a lakosság áruellátásának biztosításától, a kistermelés jövedelmezőségé- nék biztosításától. A pénzügyminiszter válaszát azzal kezdte, hogy nem várt elismerést, dicséretet, de a véleményeket, javaslatokat megköszönve megígérte, hogy azokat figyelembe veszik a korszerűsítési javaslatok végle­ges elkészítésénél. elő a törvény. Ezért a minisz­ter javasolta a Tisztelt Háznak, bogy egészítsék ki a honvédel­mi törvényt azzal, hogy a sor­katonai és a tartalékos kato­nai szolgálat együttes időtar­tama nem haladhatja meg a 30 hónapot. A törvényjavaslat az alterna­tív szolgálat iránti kérelmek benyújtását a sorkötelesek szá­mára a katonai eskü letételéig teszi lehetővé. A katonai esküt követően a sorkatona a tarta­lékállományba helyezéséig ké­relmet már nem adhat be. A tartalékállományba helyezéstől kezdődően a következő tartalé­kos katonai szolgálatra való behívásáig azonban ismételten kérheti az alternatív szolgálat teljesítését. A kormányzat nem törekszik arra, hogy azokat a fiatalokat, akiknek meggyőző­dése tiltja a fegyveres szolgá­latot, lelkiismereti válságba sodorja azáltal, hogy ilyen szolgálatra kötelezné őket. Er­re tekintettel a jog érvényesí­tésére ' a törvényjavaslat széles körű garanciákat biztosít. A^ elsőfokú államigazgatási hatá­rozat* ellen — az általános el­járási szabálydknak megfele­lően - fellebbezésnek van he­lye. A jogerős határozatot pe­dig bíróság előtt is meg lehet támadni, a bíróság a törvény- javaslat alapján a hatóság döntését megváltoztathatja. A miniszteri expozét köve­tően megkezdődött a honvé­delmi törvény módosítása fö­lött a vita, amely csütörtökön folytatódik. (Folytatás a 3. oldalon) Kárpáti Ferenc vezérezredes válaszolt a DN kérdéseire Miért változik a katonai eskü szövege?- A mostani módosítá­sokkal milyen honvédelmi törvénye lesz az országnak? - kérdeztük Kárpáti Ferenc vezérezredestől, honvédelmi minisztertől.- Európai! Meggyőződés­sel mondhatom, hogy meg­felelően illeszkedik a többi országéhoz. Ez a törvény nagy előrelépés a koráb­biakhoz képest, s kifejezés­re juttatja törekvéseinket, tükrözi azt, hogy a politi­kai, katonapolitikai baromé­ter kedvező állásban van, amit ismereteim 'alapján már nem lehet visszafordí­tani. A módosított törvé­nyünk az enyhülés folyama­tához kapcsolódik.- A lelkiismereti okot, amit a törvénymódosítás tar­talmaz, hogyan definiálná?- A világon sehol nem tudták ezt meghatározni, ugyanis összetett etikai, val­lási, lélektani elemekre épül. Ezért választottuk mi azt, hogy olyan társadalmi bi­zottságot kell létrehozni, amely a kérelmezők eddigi életvitele alapján a jelle­mét mérlegre téve hivatott majd elbírálni a kérelmek jogosságát, hogy ne kerül­hessenek ebbe a körbe olyanok, akik a katonasá­got akarják elbliccelni. Mert azért minden tárgyilagosan gondolkodó ember elismeri, hogy honvédelemre, kato­naságra, katonákra szükség van. — A tartalékosokra miért nem vonatkozik az alterna­tiv szolgálat? — A bizottsági vitákban igen élesen felvetődött ez a kérdés, Így — az erede­tivel ellentétben — az a javaslat került most a kép­viselők asztalára, hogy tar­talékos katonák is kérhetik az alternatív szolgálatot. Ha a tartalékos megkapja a behívó parancsot, akkor nem, de előtte élhet ezzel a lehetőséggel, Akkor ugyancsak társadalmi bizott­ság dönt a kérelemről.- Miért kellett a katonai eskü szövegét megváltoz­tatni?- A társadalomban vég­bemenő változásokat nekünk is figyelembe kell venni, szükségesnek láttuk a tar­talmi módosításokat. Az új szövegű katonai esküt az or­szággyűlés hagyja jóvá, nem pedig a honvédelmi minisz­ter. Ez is újdonság, amire úgy érzem, nagy szükség van. Hadd mondjam még el, hogy az eskü megszö­vegezésében több író is se­gített, többek között Cseres Tibor, Nemeskürty István, Eörsi István, végül nyelvé­szeti szempontból Lőrincze Lajos professzor segített. Katonai szolgálat fegyver nélkül A honvédelmi miniszter expozéja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom