Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-29 / 177. szám

1989. június 29., csütörtök Dunántúli napló 3 k*. Folytatta munkáját az Krémemé Michelisz Terézia: Országgyűlés ülésszaka iMérei Emil: Teremtsünk valódi ve rse n y h e I y ze t et! Az adórendszer igazságtalanságai sértik a bányászokat (Folytatás a 2. oldalról) Nem tudom, egy idő utón mi marad meg a köztudat­ban erről a parlamentről, de abon biztos vagyok, hogy a szavazás mellett az adótör­vényeket még sokáig felemle­getik nekünk. Én egy időjárásnak és pénzügyminisztériumnak elég­gé ‘kitett helyén dolgozom. E9Y mezőgazdasági termelő- szövetkezet közgazdasági el­nökhelyetteseként az általam is megszavazott adótörvények „gyümölcseit" kezdettől fogva élvezhettem. Éppen ezért meggyőződéssel állíthatom - bár sokan vitatják - jelenlegi adórendszerünk életképes. Mi­nősítésekor nem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy mikor, mi­lyen körülmények között vezet­tük be. Bűn lenne szemérmesen el­hallgatnunk a létező súlyos gazdasági, társadalmi feszült­ségeket, de nagy hiba volna a közvetítő szerepet játszó adók számlájára írni mindezt. Félreértés ne essék, nem az adórendszer tökéletességét hirdetem. Működése során ma­gam is tapasztaltam számos hiányosságát, melyek valóban indokolják a rendszer tovább­fejlesztését, korszerűsítését. De jobb lett volna ha ez a vita a kormány gazdasági „válság­menedzselési" programja is­meretében zajlik. Mert anél­kül, hogy tudnám abban ága­zatunknak milyen szerep jut. Csak jelenlegi helyzetünk alapján mondhatok véleményt. A vállalati nyereségadó kapcsán számomra elsősor­ban az adóalap, a nyereség tartalma és elérésének lehe­tőségei jelentik az izgalmas kérdést. Példaként emlitem meg, hogy Baranya mezőgaz­dasági termelőszövetkezeteinek 1987-ben elért mintegy 1,2 milliárdos nyeresége 1988-ban 500 millió forint körül alakult. Becslések szerint ennek is megközelítően fele származott abból, hogy megváltozott a saját termelésű készletek év végi értékelésének rendje. Ér­demi módosítás vagy technikai trükk? Nézőpont kérdése Tény, hogy adómilliókba ke­rült. A nyereség elérésének le­hetőségeiről azért fontos szól­nom, mert az adó mértékéről is csak meghatározott nyere­ségtömeg esetén érdemes vi­tatkozni. Amennyiben a vál­lalatnál maradó hányad elég­séges céljai megvalósításához, nem zavarja a- 40-50 százalé­kos kulcs. Nullánál pedig, bár­hogy is osztozunk, egyik lél sem jut nagyobb részhez. Az intenzív mezőgazdasági termelés költségei túlságosan determináltak, a mozgástér erősen leszűkült. Eredményünk csak kismértékben függ a munkánktól, szaktudásunktól. Keresleti „piacon” vásárolunk, kínálati piacon értékesítünk. A partner többnyire monopol­helyzetben van, érdekeink köz­ismerten nem mindig esnek egybe. A társasági - átalaku­lási - módosított termelőszö­vetkezeti törvény lehetőségei vonzóak ugyan, de üres zseb­bel nehéz barátokat találni. Ebben a helyzetben talán ért­hető, ha még az sem tesz túl boldoggá, hogy „stratégiai” 'termékeket állítunk elő. A mezőgazdasági termékek igé­nyes piacon vizsgáznak, ahol nem csupán beltartalmi, de az etikai kifogas is komoly anya­gi következményekkel jár. Messzemenően egyetértek a verseny- és szektorsemleges­séggel, de csak abban az esetben, ha képes figyelembe venni egy-egy ágazat speciális helyzetét is. Éppen ezért fel­tétlenül indokoltnak tartom végiggondolni kifejezetten a mezőgazdaságra vonatkozóan egy, a jelenleginél lényegesen ésszerűbb tartalékképzés le­hetőségét. Jóllehet a korábbinál kisebb adóteherrel, de még mindig él a keresetszabályozás rend­szere. Nem látom értelmét, mert a személyes jövedelem növelésének lehetősége a költ­ség oldalról keményen korlá­tozott. Fontosnak tartom vi­szont visszaállítani az év vé­gi részesedés rangját. A lakossági jövedelemadóz­tatás kapcsán a személyi jö­vedelemadó megtartása mel­lett vagyak. Egyetértek azzal, hogy egyelőre még 4-5 kul­csot alkalmazzunk, de nyi­tott, nagy sávokban, minimum 100 ezer forintonként. Ezzel az adó teljesítményfékező hatása nagyban csökkenne, az adózó számára keresete kiszámítha­tóbb volna. Az eltartotti ked­vezmény esetében helyeslem. hogy az valamennyi gyerekre terjedjen ki, legyen egységes, adóból levonható. Indokoltnak tartom, hogy szűküljön mind a kedvezmények, mind a norma­tív költségelszámolások 'köre. Fontosnak tartom, hogy a beruházások áfája már a jö­vő évtől teljes mértékben visszaigényelhető legyen. Elvi­leg sem indokolható, rend­szeridegen elem, hogy egy hozzáadott, értékjellegű adó­nak a végső fogyasztásban kell realizálódnia. A beruhá­zás pedig nem végső fo­gyasztás. Érdekeink ellen is cselekszünk, ha azokat, akik még talpon vannak, akiknek még van elképzelésük, amely­nek megvalósításáért kockáz­tatni is mernek, ezzel a több- letteherrel sújtjuk. Hozzászólásomat azzal zá­rom, hogy ismételten kijelen­tem: ez az adórendszer - az előterjesztésben megcélzott változtatásokkal - képes meg­felelni a vele szemben tá­masztott követelményeknek. Horváth Lajos baranyai képviselőt ezúttal mint az Országgyűlés alelnökét arról laggattam, hogyan lehetne pergőbbé tenni az Ország­gyűlés munkáját. — Ez nagyon nehéz dolog, hisz a korábbi parlomenti munkához képest jóval aktí­vabbak lettek a képviselők, egyre kevesebb a protokol­láris felszólalás, az érdemi munkára, a valós képviselet­re helyeződött a hangsúly. Ennek a korlátozása azt hi­szem nem lehet cél. így is kénytelenek voltunk a mos­tani ülésszakon is 10 perc­ben maximálni a hozzászó­lások időtartamát, éppen azért, hogy haladni tud­junk .. . A tartós társadalmi szükség­letekre kialakult alapvető in­tézményekben, ahol a szak- képzettség és a szakmai el­kötelezettség igénye kedvezőt­len munkakörülményekkel és többműszakos vagy folyamatos munkarenddel párosul, az in­tézményes működést korlátozó kritikus szintre zsugorodott a munkaerő-állomány. Legutóbb- Ez rendben van, de az ülések rendszeresen késéssel kezdődnek, a félórás szünet 40 percig tart.. . — Mit téhet a levezető el­nök? Türelmesen megvárja, mig a képviselőtársak elfog­lalják helyüket.- Sok képviselő elfelejti beírni •magát a jelenléti ív­be, ez is okoz némi gon­dot. — Főleg a szavazatok ösz. szeszámlálása'kor kerül ne­héz helyzetbe a levezető el­nök. S az újraszámolások szintén időveszteséget okoz­nak. Ha főállású képviselők folyamatosan üléseznek, ak­kor nem feszít majd az idő .. . a kórházak ápolószemélyzeté­nek fogyatkozása miatt üresen tartott kórházi ágyak keltettek közfeltűnést és jelezték azt a problémahalmazt, amely az élelmiszerkereskedelemben, a nagyvárosi tömegközlekedés­ben, a kistelepülések szociális ellátásában — és nem utolsó­sorban az orszáa energiaellá­tásában nélkülözhetetlen bá­nyászatban az erőltetett nor- mativitós következményeként ki­alakult. E tevékenységekben való tartós munkavállalást az ugyancsak normatív, országo­san egységesített bérszabályo­zás eddigi gyakorlatában az alapbér százalékában kifeje­zett pótlékokkal, évenként adott fix összegű vagy kere­setarányos hűségjutalommal próbálták vonzóvá tenni. A lineáris teljesítménybére­zés lineáris pótlékokkal kiegé­szítve együtt adja azt az adó­alapot, amelyet sávosan prog­resszív jövedelemadó terhel. Ebből az következik, hogy mi­nél többet vállal oz említett munkakörökben dolgozó a ne­hezéből — a túlmunkából, a vasárnapi szolgálatból, az éj­szakai műszakból, a veszélyes munkakörülményekből - több­let vállalására eqyre kevesebb nettó bérnövekmény jut. Ez a tény alapvetően sérti a dolgo­zók igozsógérzefst, megkérdő­jelezi a szakmai elkötelezett­ség értékét, a személyes áldo­zatvállalás értelmét A követ­kezmény e dolqozók elkesere. dettsége, a kötelezőn felüli többlet vállalásának elutasítá­sa, a munkahely elhaqyása, a létszámhiány akuttá válása, az említett intézmények hatékony működésének ellehetetlenülése. Ezt az ellentmondást a brut­tósítás nem volt képes meg­szüntetni, hiszen ehhez a tel­jes személyi jövedelemösszeg­hez igazodó, ugyancsak sávo­san progresszív pótlé'kolóst kel. lett volna bevezetni, ami teljes képtelenség. Megoldást csak a pótlékok lineáris adóztatása jelenthet, mert csak így áll helyre a többletvállalással ará­nyos elismerés. Ez a követelés az 1988. augusztus 24-i pécs- bányaüzemi bónyászsztrájk ide­jén nagy nyilvánosságot ka­pott a miniszterelnöknek kül­dött nyílt levélben, mégpedig az olyan tradicionális bányá­szati keresetelemek vonatkozá­sában, mint a leszállási (föld, alatti) pótlék, a hűségjutalom és a bányamentő tevékenység díjazása. A kormány illetékes vezetői altkor készségüket nyil­vánították, - és ez a BDSZ­ben is megerősítést nyert -, hogy a felvetett problémákat a bányászokat kielégítő mó­don rendezni fogják. Az adó­rendszer megváltoztatása oz Országgyűlés hatáskörébe tar. tozik, s így a módosítás igé­nyét az adórendszer egyéves működési tapasztalatainak ösz- szegzése sorón figyelembe kell venni. A bányászok számon tartják a kormány ígéretét, ez év ja­nuárjában Németh Miklós mi­niszterelnöknek küldött levelük­ben kérésüket nyomotékkal megismételték. Azóta a bánya­mentő tevékenység kielégítő díjazása költségtérítés formája, ban rendeződött, s leszállási (föld alatti) pótlék és a hű­ségjutalom kérdése viszont mindeddig Megváló szó lation maradt, de még a mostani elő­terjesztés sem említi. Ez nyil­ván azzal magyarázható, hogy a „jövedelmeken való normativ osztozkodás megvalósítására" irányuló, a határozati javaslat­ban összefoglalt koncepció a kivételek csökkentésére, nem pedig újabbakkal való bővíté­sére törekszik. Csakhogy a jö­vedelmeken való normativ ősz. tozkodás előfeltétele lenne a nemzeti jövedelemképződés munkaterhein, teljesítmény igé­nyein való normatív osztozko­dás, mert ez utóbbi nyilvánva­ló egyenlőtlenségeit figyelmen kívül hagyó normativ elvonás belátható következményeként továbbra is csökkenni fog azok száma, akik a társadalmi lé­tezéshez szükséges és nélkü­lözhetetlen tevékenységek spe­ciális terheit vállalják. A bányászok azon igényét, hogy a leszállási (föld alatti) pótlékot és a hűségjutalmat elkülönített keresetelemként 20 százalékos forrásadó terhelje, nemcsak azért vetem fel, mert ebben érdekelt választóim erre felkértek, hanem azért is, hogy a kormány nyilvánosan tett igé. retére felhívjam a figyelmet. A kért módosítás az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ezért in­dítványozom, hogy az adókor- szerűsitési program keretében készülő törvénymódosítási elő­terjesztés erre is terjedjen ki, s arról az országgyűlés olyan formában határozzon, hogy a bányászok egyértelmű választ kapjanak felvetésükre. Az Országgyűlésről tudósított: Mitzki Ervin és Roszprim Nándor Fotó: Läufer László Feszítő idő Ülést tartott a Minisztertanács Néhány folyamatban lévő ügyről tárgyaltak Szerdán a parlamenti ta­nácskozás szünetében ülést tartott a Minisztertanács. Volt-e valamilyen különleges oka a szokatlan időpontnak? — kérdezte az MTI munka­társa Bajnok Zsolt megbí­zott kormányszóvivőt, a Ma­gyar Hírlap főszerkesztőjét.- Nem, semmiféle rendkí­vüli ok nem játszott közre, pusztán az, hogy az Ország- gyűlés tanácskozásán amúgy is részt vesznek a kormány­tagok. így szinte önként kí­nálkozott az alkalom arra, hogy néhány folyamatban lé­vő fontos ügyről, mintegy menet közben tájékozódja­nak, és véleményt cserélje­nek a kormány togjai. A nem egészen egyórás ülésen dr. Udvari László államtit­kár, a bős-nagymarosi be­ruházás kormánybiztosa be­számolt a magyar-csehszlo­vák tárgyalások helyzetéről. A Minisztertanács - elfogad­va a tájékoztatót - felhívta az érintett tárcákat, hogy jú­lius 12-ig véglegesítsék azo­kat a vizsgálati anyagokat és dokumentumokat, amelyek a kormányközi szakértői tár­gyalások alapjául szolgálhat­nak, s e munkába vonják be a környezetvédő mozgal­makat is. Az így véglegesí­tett anyagokat július 13-án átadják a csehszlovák fél­nek. A kormány egyetértett azzal, hogy Medgyessy Pé­ter felkérte a hidrológia, az ökológia, a földtan és a szeizmológia, valamint más tudományágak jeles képvise­lőit: a szakértői munkacso­portokban vegyenek részt a Magyar Tudományos Akadé­mia dokumentációjának meg­tárgyalásakor.- Bartha Ferenc államtit­kár, a Nemzeti Bank elnöke közbülső tájékoztatásként beszámolt a Világbank veze­tő képviselőivel folytatott tár­gyalásokról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. A szerdai ülésen egyébként „vendég­ként” részt vett Nyers Rezső is, aki mint ismeretes, lekö­szönt államminiszteri tiszté­ről. Németh Miklós kormány­fő a testület nevében me­leg szavakkal mondott kö­szönetét a kormányban, a reformbizottságban "Végzett munkájáért. Kérte, hogy új posztján is támogassa a kormány törekvéseit, s to­vábbi munkájához minden jót és sok sikert kívánt. [ Megrendelőlap j Megrendelem a DN Panoráma c. havi lapot júliustól... példányban egy hónapra, negyedévre, fél évre, egy évre (a kívánt rész bekari­kázandó). Kérem az újságot az alábbi címre kézbesíteni: Név:...................................................................... Cím: (irányítószám, város, község, kerület, utca) ........................... Az előfizetési díjat A posta megbízottjának fizetem OTP útján átutalom A kívánt rész bekarikázandó Előfizetési díj: egy nőnapra 18.- Ft negyedévre 56,-Ft félévre 112,- Ft egy évre 224,- Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom