Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-29 / 177. szám
A honvédelmi törvény módosítását tárgyalja a T. Ház Krémemé Michelisz Terézia és Mérei Emil nagyjelentőségű felszólalása az adórendszer korszerűsítéséről Szerdán folytatta munkáját az Országgyűlés júniusi ülésszaka. Az elnöklő Szűrös Mátyás miután üdvözölte a megjelenteket, néhány fontos bejelentést tett. A jelenléti ív szerint a kezdéskor az efőző naphoz képest mintegy ötvennel kevesebb képviselő foglalta él a helyét. Reményét fejezte ki; ez azzal is magyarázható, hogy néhány képviselő nem írta alá a jelenléti ívet. Szólt arról ; hogy az eddigi munkamenet lassúsága következtében várható, hogy a tanácskozást pénteken is folytatni kell. Ugyanakkor ez idővel való jobb gazdálkodós érdékében javasolta a felszólalások időtartamának 10 percben való meghatározását, melyet a képviselők többsége megszavazott. Végezetül a parlament előtt is megismételte azt a javaslatát, amelyet a keddi sojtótájékozta- tón is szóvá tett: megfontolandó, hogy nyáron ne tartsanak újább ülést, csak legközelebb szeptember közepén. Erről a mostani ülésszak végén fognak szavazni a képviselők. A szerdai ülésszak elején folytatódott a vita az államháztartási reform koncepciójáról, melyben felszólalt Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m.), Lásztity Radomir (Budapest), Bánliy György (Budapest, Szabó Kálmán (Budapest). A vitában felszólalók támogatták, hogy az államháztartás reformjában következetesen érvényesítsék a takarékosság, a célszerűség elvét. Hangot kapott az az aggodalom, mely a támogatások csökkentésénél elsősorban a humán szférát, az oktatást, a kultúrát éri majd kedvezőtlenül, ahol a támogatások további drasztikus megvonása helyrehozhatatlan károkat okozhat. Ez a gondolat fogalmazódott meg Bánlly György felszólalásában is, aki a nemrég megalakult Kulturális Kamarának az országgyűlési képviselőkhöz irt levelét ismertette, akik jogos aggodalmukat fejezik ki. Többen megfogalmazták, hogy a koncepciótervezetet csak mint munkaanyagot fogadják el, amely további formálásra szo- rul az új, változó körülmények figyelembevételével. Ezzel értett egyet a vitára adott válaszában a pénzügyminiszter, oki úgy nyilatkozott; egyetlen felszólalóval sem kíván vitatkozni, abban látja a kormány feladatát, hogy az elhangzott javaslatokat a koncepció érvényesítésénél vegyék figyelembe. Ezt a képviselők tudomásul vették. Dr. Békési László pénzügyminiszter: A magyar adórendszer továbbfejlesztésre szorul! Nyers Rézsű és Grész Károly fogadta a Varsói Szerződés főparancsnokát Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta Pjotr Luscsev hadseregtábornokot, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőitek főparancsnokát, aki a Varsói Szerződés tagállama Politikai Tanácskozó Testületé közelgő ülésének előkészítése érdekében tesz látogatást a tagállamok fővárosaiban. A találkozón jelent volt Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Szünet nélkül folytatta munkáját a parlament. A pénzügyminiszter az adórendszer működésének tapasztalatából és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés tárgyalása előtt tartotta meg, immár ezen az ülésszakon a harmadik expozéját. Elöljáróban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány első ízben ad teljes körű áttekintést egy egész esztendő tapasztalatairól, a rendszer működésének hatásairól, eredményeiről, hiányosságairól. Az előterjesztésnek nemcsak az első esztendő értékelése a feladata, hanem a magyar adórendszer továbbfejlesztési céljainak, tartalmának és programjának felvázolása. Nem konkrét törvényjavaslatot kívántak előterjeszteni most, hanem a további munka alapjául szolgáló koncepciót, amelyet a kormány ezúttal első olvasatban terjeszt az Országgyűlés elé. Második alkalommal, a terveik szerint októberben, már azoknak a törvényjavaslatoknak a beterjesztésére kerül sor, amelyek 1990. január 1-jétől módosítják a magyar adórendszer egyes elemeit. SZÉLSŐSÉGES ÁLLÁSPONTOK MINŐSÍTÉSE Az expozéban a pénzügy- miniszter foglalkozott azzal, hogy az adóreform megvalósításának értékelése kezdettől fogva heves viták tárgya. A részeredmények ismeretében nagyrészt érzelmi alapokon nyugvó első értékelések két szélsőséges álláspontot is felszínre hoztak. Az egyik nézet képviselői eleve elhibázottnak, káros hatásúnak, így feleslegesnek minősítették az adóreformot, a másik csoport képviselői defenzívnek minősítették a Pénzügyminisztérium értékelését és túlzottnak az önkritikus, a rendszer hiányosságait bemutató következtetést. A viták résztvevőinek túlnyomó többsége az adóreformot szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja, megvalósítását sokkal inkább elkésettnek, mint elhamarkodottnak minősíti. A miniszter egyetértett azzal, hogy 10 évvel ezelőtt kisebb megrázkódtatások árán és sokkal nagyobb hatékonysággal lehetett volna megvalósitani. Nem vitatja a rendszer alapelemeinek: a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a vállalkozási nyereségadónak a létjogosultságát, de szükségesnek tartja ezek korrekcióját, továbbfejlesztését, a rendszer teljes kiépítését. Véleménye szerint nem új adórendszerre, hanem a mgelévő továbbfejlesztésére és teljes körűvé tételére van szükség az elkövetkezendő 2—3 esztendőben. AZ ADÓRENDSZER KEDVEZŐ ÉS KEDVEZŐTLEN HATÁSAI EGYARÁNT ÉRVÉNYESÜLNEK A pénzügyminiszter véleménye szerint az adóreform nyomán csökkent a magyar gazdaság vállalkozóinak, vállalatainak és szövetkezeteinek adóterhelése, mérséklődött a jövedelem-centralizáció, s ez az adóreform talán legfontosabb hatása. A jövedelem decentralizálás iránya jó, mértéke azonban messze meghaladja az eredeti szándékot. Tisztult a kép, világosabbá, követhetőbbé váltak a vállalati teljesítmények, és noha nem szüntette meg, mindenesetre kevesebb torzítást tartalmaznak az adózás utáni vállalati eredmények. Egyértelműen és lényegesen javult az elvont adók szerkezete. Ma sokkal keve(Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett a Baranya Hegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Baranyában sem sikerágazat már a mezőgazdaság A vb testületének először számoltak be a Megyei Kórház működéséről Szokatlanul hosszúra nyúlt tegnap a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése, amelyet Takács Gyula általános elnökhelyettes vezetett le. A második és harmadik napirendi pontban ugyanis olyan témáik kerültek terítékre, amelyek alapos megvitatására mindenképp időt kellett szánni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1989 februárban és márciusban átfogó vizsgálatot végzett a megyében, amelynek eredményeképp értékelte a Baranya megyei tanácsi szervek mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazati irányító és szakigazgatási tevékenységét. Erről készített írásos előterjesztést dr. Cseh Sándor, a mezőgazdasági osztály vezetője. Az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések között elhangzottak például olyanok: - Mi lesz a közismerten hátrányos helyzetű Dráva menti térséggel? — Mi hiányzik ahhoz, hogy a megye élelmiszeripara nemzetközi versenyképességet érjen el? - Az írásos anyog megemlíti, hogy növelni kell a húshasznú marha arányát. Hogyan képzelhető ez el, amikor hasonló törekvések eddig sorra kudarcot vallottak? Mi a helyzet a megyében a világbanki hitel felhasználásával? Az osztályvezető válaszában elmondta: — Hogy a Dráva menti térség kibontakoztatásának lehetőségét egyértelműen a mezőgazdasági művelés színvonalának növelésében és ennek stabilizálásában látják. Ehhez szükséges a melioráció. Viszont ennek folytatása helyi erőből már nehezen finanszírozható, állami támogatás szükséges a nagyobb ütemű folytatásához. — Az élelmiszer- ipar a megyében a mezőgazdasági ágazat egyik erősségének mondható. A Pannonvin kivételével a vállalatok eredményesen dolgoztak. Jelentős az exportja a Szigetvári Konzervgyárnak, a Tejipari Vállalat is nagy mennyiségben növelte sojt- és tejporexportját. - A húsmarhaprogram eddigi kudarca nem baranyai sajátosság, országosan sikertelen akció. Sajnos a mi körülményeink között csak a kettős hasznosítású állatfajta a kifizetődő. Am az exportképes áru (Folytatás az 5. oldalon) Arcok az ülésteremből: Nyers Rezső, Hámori Csaba, Csehák Vllég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLVI. évfolyam, 177. szám 1989. június 29., csütörtök Ara: 4,30 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka
