Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-11 / 128. szám
2 Dunántúlt napló 1989. május 11., csütörtök * Az Országgyűlés májusi ülésszaka * (Folytatás az 1. oldalról) Benjámin ludit (Budapest, 21. vk), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának vezetője felszólalásában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Raoul Wellenberg Egyesület felkérésére. valamint saját maga lelkiismeretére hallgatva emlékeztette a nemzetet a magyar holocaustra. Réger Antal (országos lista), a Magyarországi Németek Szövetségének alelnöke a fájó, szomorú emlékezetű, figyelmeztető évfordulón az Országgyűlésnek nyilatkozat elfogadását, s annak közzétételét javasolta, majd felolvasta a tervezett dokumentum szövegét. ,,Az Országgyűlés a második világháború valamennyi magyar, magyarországi áldozatára emlékezve, a pusztító világégés belejezésének évfordulóján hitet tesz a magyar nemzet töretlen békevágyáról és eltökéltségéről, hogy földünkön soha többé ne ismétlődhessenek meg népeket sújtó ilyen sorscsapások. Az Országgyűlés kifejezésre juttatja, 'agy a Magyar Népköztársaság a maga részéről mindent elkövet egy újabb, ezúttal az emberi civilizáció teljes megsemmisülésével fenyegető világháború elkerülése érdekében - emeli ki a nyilatkozat. Az Országgyűlés meggyőződését fejezi ki, hogy az európai biztonsági és .együttműködési folyamatban részt vevő államok parlamentjei, az e les- túletekben helyet foglaló törvényhozók ezen az évfordulón, az idén és a jövőben is, megtalálják annak módját, hogy méltó formában fejezzek ki tiszteletüket azon különböző világnézetű és nemzetiségű, különböző politikai vagy vallási meggyőződésű emberek milliói emlékének, akiknek éldtét esztelen módon kerékbe törte a •háború. A magyar Országgyűlés arra kér minden jó érzésű, az emberi haladást hittel vállaló embertársunkat, a nemzetek közötségét, valamennyi államot és azok felelős vezetőit, c parlamenteket pedig sürgősen arra hívja fel: külön és együttesen tegyenek meg mindent, hogy Európa és a világ soha ne ismerjen újabb világháborút, hogy fennmaradjon •az emberi civilizáció, s a sokrétű termékeny együttműködés korszaka köszöntsön ránk, az utánunk következő nemzedékek egy fegyveres konfliktustól mentes, békés, emberhez méltó világ lakói legyenek . - olvasható a többi között a dokumentumban, amelynek szövegével a képviselők egyetértettek. Az ünnepi megemlékezés befejezéseként az ülésteremben felhangzott a Szózat. Az ünnepélyes megemlékezést követően immár a napirenden szereplő kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség javaslatot nyújtott be a Vida Miklós képviselő lemondásával megüresedett képviselői hely betöltésére, a fővárosi 23. számú választókerület addigi pótképviselője, Batha Miklós személyében. A parlament Batha 'Miklós képviselői megbízását tudomásul vette, és igazolta. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Elnöki Tanács benyújtotta jelentését az Országgyűlésnek a február 23-a óta alkotott törvényerejű rendeletekről. A jelentést - amelyet a képviselők Írásban is megkaptak — a törvényhozó testület tudomásul vette. Az ülésszak tárgysorozatának megállapítása következett. Elsőként Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk) önálló indítványáról határoztak. A képviselőnő a hatályban lévő választási törvény négy szakaszát érintő törvénymódosító javaslatot tett. A jogi bizottság támogatto az indítvány napirendre tűzését. A parlament a szavazás során egyhangúlag egyetértett a módosító javaslat megvitatásával. Támogatták azt is, hogy - jelentőségére való tekintettel - a mostani ülésszakon tárgyalják Bödőné Rózsa Edit indítványát. A tárgysorozat soron 'következő, döntést igénylő pontja élénk vitát váltott ki az ülésteremben. Ugyanis a Miniszter- tanács megbízásából Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke korábban benyújtotta beszámolóját az Országgyűlésnek az ifjúságról .szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, illetve az ezzel kapcsolatos további teendőkről. Németh Miklós kormányfő viszont levelet intézett a törvényhozó testülethez, azt indítványozva, hogy az ifjúsági törvény vitáját most vegyék le a napirendről, s az ifjúság helyzetének áttekintésére a kormány készülő programjának vitája során térjenek majd vissza. * A miniszterelnöki bejelentés nyomán kibontakozott vitában a téma fontosságára hivatkozva több képviselő kérte az ÁISH beszámolójának megtárgyalását. Az elhangzott képviselői véleményekre Németh Miklós miniszterelnök reagált. Rámutatott: amikor az Országgyűlés jelen időszakát előkészítették, Szűrös Mátyás úgy tájékoztatta öt, hogy a kérdéssel foglalkozó bizottság nem javasolja ennek a témának a napirendre tűzését, hanem az anyagi, a jogi, a közgazdasági és egyéb feltételek átgondolása után térjen vissza a kormány egy érdemi beszámolóval. De a kormány felkészült a beszámolóra, s ha a képviselők az elhangzása mellett döntenek, a vita tapasztalatait bizonyára hasznosítani lehet a kormányprogramban. Ezt követően Szűrös Mátyás havazásra tette fel a kérdést: a jelenlegi ülésszakon rendeznek vitát a kérdésről, vagy pedig az Országgyűlés következő ülésszakán tárgyalják önálló napirendi pontként. A képviselők többsége - 52 ellenszavazattal, 17 tartózkodással — egyetértett azzal: a mostani ülésen hallgassák meg Deák Gábor tájékoztatóját. A képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: O személyi javaslatok tárgyalása; 0 az alkotmány módosításáról szótó törvényjavaslat; o a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavas- lot; O az Országgyűlés házszabályáról szóló 1/1989. számú határozat módositására vonatkozó országgyűlési határozat- tervezet; Q a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; O az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; Q a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kivül helyezéséről szóló törvényjavaslat; 0 az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július 1 -je óta végzett munkájáról; Q az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszámolója az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, s javaslat a további feladatokra; 0 interpellációk és kérdések tárgyalása. Az elnök ezután bejelentette: a Minisztertanács tagjainak felmentéséről, illetve új miniszterek megválasztásáról kell a képviselőknek dönte- niök. Az Elnöki Tanács ezzel kapcsolatban átiratot intézett az Országgyűléshez. Eszerint az Országgyűlés ügyrendjéről szóló 1/1989. számú határozat 9. paragrafusa élteimében az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közösen kezdeményezi: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a miniszter felmentésére vagy választására. Miután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az MSZMP Központi Bizottsága nem kiván élni kezdeményezési jogával, a Minisztertanács elnökének kezdeményezésére - az országgyűlési bizottságok véleményének ismeretében az Elnöki Tanács javasolja, hogy az Országgyűlés 1989. május 10-i hatállyal mentse fel öe/ecz Frigyes ipari minisztert, dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa ienö mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Javasolja továbbá az Országgyűlésnek, hogy válassza meg dr. Békési Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Horváth Ferencet ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré és dr. Kemene s Ernőt miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé. Ezután Németh Miklós kért szót, hogy megindokolja a kormányátalakítás szükségességét. A miniszterelnök bevezetőben megjegyezte: sok embernek az a véleménye, hogy a kormányt már korábban át kellett volna alakítani. A javasolt személyekkel az Országgyűlés illetékes bizottságai az elmúlt napokban megismerkedhettek. meghallgathatták elképzeléseiket, megtudhatták, hogy a jelöltek milyen felfogásban készülnek ellátni feladatukat. Németh Miklós ezután megköszönte a kormányból távozó kollégák munkáját. Mint mondotta, a felmentésre javasoltak közül voltak, akik maguk kérték felmentésüket, s ez több esetben találkozott az ő szándékaival is. Másoknál a munka javításának' szükségessége indokolta a változtatást. Az újak jelölésénél az egyik szempont az volt, hogy erősödjön a kormányzat szemléleti és cselekvési egysége, hogy az energiát a kormányon belül folyó viták ne kössék le az indokoltnál nagyobb mértékben.- Szembe kellett nézni azzal is - folytatta -, hogy a kormányzatban is generációváltás zajlik: az előttünk álló nehéz periódus nyilvánvalóan rögösebb útját nem minden kormányzati vezető kívánja végigjárni, éf ezért teherbíró, vállalkozó, ugyanakkor kiemelkedő felkészültségű, a vezetői munkára bizonyíthatóan érett és megnyerhető fiatalabb korosztályt indokolt a kormányzati irányításba bevonni. Gondolni kellett arra is, hogy hamarosan egy több intézkedésből álló csomagtervet kell az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a gazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása miatt válik szükségessé. Célszerű, hogy ennek véglegesítésében már az új összetételű kormány vegyen részt, hogy a végrehajtásban is meglegyen a nélkülözhetetlen egység. Az úgynevezett csomagtervet május végén, az átmenet kormányzati stratégiáját pedig várhatóan ősz elején terjeszti a kormány az Országgyűlés elé - mondotta a kormányfő, majd arról szólt; egyszerű minisztercserékről, vagy a kormány működését is érintő átalakításról van-e szó?- Nyilvánvaló, hogy az utóbbiról, amelyet a Irormóny- zati munka jellegében, illetve a kormányzat politikai szerepében végbemenő változások tettek szükségessé - szögezte le. Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk.- A modellváltás folyamatában sajátos politikai helyzet alakult ki. A korábbi hatalmi struktúrák átalakításában ott tartunk, hogy a konzervatív erők már nem képesek a visszarendezést, a reformerők pedig még nem képesek a döntő fordulatot elérni. Fennáll viszont a veszély, hogy a politikai rendszer válsága egyben kormányzati, államszervezeti, közhatalmi válsággá válik. Ebben o helyzetben egy erős, a reformok iránt Ai újonnan megválasitott miniszterek a nyilvánosság előtt tettek hivatali esküt elkötelezett kormány léte nemzeti érdek. Jelenlegi bajaink egyik legfőbb oka, hogy a napi működőképesség megőrzésének oltárán oly sok álmot, célt, tehetséget áldoztunk fel, hogy most a víz felszínen maradásunk is kérdéses sok honfitársunk szemében. Németh Miklós ezután arról szólt, hogy a kormány egyértelműen a parlamentre kíván támaszkodni. Legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy fenntartsa a gazdasági működőképességét, következetesen keresztül vigye a szerkezetátalakítás programját, megteremtse a demokratikus választások, a politikai pártok működésének, a népakarat érvényesítésének előfeltételeit, s egyben biztosítsa a társadalom békéjét és nyugalmát. A kormányzatnak a nagy gazdasági egységek számát piaci eszközökkel kell csökkentenie és biztonságot teremteni az egyelőre kisszámú, de a jövő szempontjából kulcs- fontosságú kis- és középvállalkozásoknak. Az egyéni kezdeményezések és a szövetkezetek formái alakuljanak ki a következő években. Amit most tenni kell, annak nem tapsolnak az emberek. Most nem népszerű, hanem ésszerű intézkedéseket kell hozni. Meg kell oldani, hogy kikerüljünk az adósság- csapdából, hogy felszámoljuk a veszteséges tevékenységeket, hogy megfékezzük az inflációt, hogy megállítsuk az életszínvonal esését, hogy felemeljük az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, az erkölcsöt. Ki kell építeni a piac- gazdaságot, átalakítani a tulajdonviszonyokat, megteremteni a jogállamiságot, átvezetni az országot a valódi demokráciába. S addig is működtetni kell az országot. Ehhez vállalni kell a helyzet kíméletlen feltárását, a közvélemény beavatását és a nyílt elszámolást arról, hogyan jutott az ország jelenlegi helyzetébe.- Súlyos tévedések nyomán és csaknem végzetes illúziók kergetése közben pedig felhalmozódott egy hatalmas adósságtömeg, ami ma óriási terhet jelent. Csaknem gúzsba- köti a kormány kezét, és számos területen kényszerpályát jelöl ki. A kormányfő adatokkal is szolgált: az adósságnak jelenleg évi 3 milliárd dollárt meghaladó összeg a törlesztési és kamatterhe. Ezen túl fizetnünk kell a tőkés importért mintegy 5,5 milliárd dollárt, ami együtt már 8,5—9 milliárd dollár kiadás. Ezzel szemben áll egy 6 milliárd dollár körüli exportbevétel. Az egyensúlyhoz hiányzó összeget csökkentheti, ha aktiv az idegenforgalom egyenlege, de a többit csak újabb hitelek felvételével tudjuk kiegyenlíteni. Évente tehát fel kell vennünk 2,5—3 milliárd dollár hitelt csak azért, hogy adósságunk terheit fizetni tudjuk, és ebből fejlesztésre semmi nem jut! Ebben a helyzetben minden felelős erőnek összefogva kell a múlt örökségét vállalni úgy, hogy ugyanakkor egyértelműen elhatároljuk magunkat a múlt hibáitól. A miniszterelnök ezután arról szólt, hogy milyen szempontok alapián folytatja majd a kormány a központi állam- igazgatás szervezeti rendszerének korszerűsítését. Rámutatott: a kormány csökkenteni kívánja a központi államigazgatási szervek igazgatási célú költségvetését, ily módon ösztönözve, sőt kényszerítve a szervezetek és tevékenységek racionalizálását. Bejelentette: a Minisztertanács napirendjén van az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetésére irányuló javaslat elkészítése. Erről a közeljövőben döntés születik. Ugyanakkor állami egyházpolitika a jövőben is lesz, de azt nem közhatalmi, hanem elsősorban politikai eszközökkel gyakorolják majd. A miniszterelnök felszólalásában kitért a központi gazdaságirányítás szervezeti vál- „ toztatásának szükségességére is, összhangban a piacgazdaság követelményrendszerével. Ennek első lépéseként a költségvetési és a tervezési reform részleteit ez év végéig kidolgozza a kormány. j — Felelősségünk közös. Ezér#-» felhívom önöket: ne hagyjuk kifolyni kezünk közül a múló időt! Ragadjuk meg együtt a történelmi esélyt, és demokratikus keretek között, egymás iránti bizalommal és felelősséggel, a nemzet legjobb erőit magunk köré gyűjtve tegyük meg, amit nemzetünk érdeke megkövetel! — fejezte be beszédét a kormányfő. Az Országgyűlés ezután - az Elnöki Tanács javaslata alapján - a Minisztertanács tagjainak felmentéséről nyílt szavazással döntött. A testület Berecz Frigyes ipari minisztert 2 ellenszavazattal és 9 tartózkodással: Czibere Tibor művelődési minisztert 3 ellenszavazattal és 16 tartózkodással; Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét 5 ellenszo- vazattal és 14 tartózkodással; Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert 84 ellenszavazattal és 27 tartózkodással; Várkonyi Péter külügyminisztert 45 ellenszavazattal és 37 tartózkodással; Villányi Miklós pénzügyminisztert 11 ellenszavazattal és 41 tartózkodással felmentette tisztségéből. Szűrös Mátyás maga és képviselőtársai nevében köszönetét mondott a Minisztertanács most felmentett tagjainak tevékenységükért. A szünetet követően Pesto László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az újonnan megválasztandó miniszterekre vonatkozó titkos szavazás eredményét. Mint mondotta, összesen 352-en adták le szavazatukat. Békési László pénzügy- miniszterré történő megválasztása mellett 313-an voksoltak, ellene 39-en. Glatz Ferenc művelődési miniszterré történő megválasztása mellett 330-an voltak, 22-en ellene szavaztak. Horn Gyula külügyminiszterré történő megválasztására 326 igen és 26 nem szavazat érkezett. Horváth Ferenc ipari miniszterré történő megválasztása mellett 292'-en, ellene 60-oft- voksoltak. Hütter Csaba mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterré történő megválasztását 313-an támogatták, ellene 39-en szavaztak. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnökévé történő megválasztásával 339-en értettek egyet, 13-an nemmel szavaztak. Szűrös Mátyás felkérte az újonnan megválasztott minisztereket, hogy - a magyar parlamenti gyakorlatban elsőkén!- az országgyűlés plénumö előtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az eskütétel után oz új miniszterek elfoglalták helyüket a miniszteri székekbenA miniszteri eskütételt követően Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket arról, hogV a parlamenti bizottságokká1 kapcsolatos személyi kérdéseket — mivel a konzultációk elhúzódtak — a következő, május 30-ai ülésszakon terjeszti* az Országgyűlés elé. Határoztak viszont a képviselők anno* az ideiglenes bizottságnak ® felállításáról, amelyre a legutóbbi ülésszakon tett javOs" latot Técsy László. Az ad hoc bizottság feladatköre a ciki®* végéig hátralévő országgyűlés munkoprogrom felülvizsgálat®' Az ideiglenes bizottság 1 nőkévé — három tartózkoő®5 mellett - Jakab Róbertnét, °l Országgyűlés alelnökét váló** tottájí meg. A testület elfog0® ta azt is, hogy az ideiglen® bizottságba valamennyi áll®® dó parlamenti bizottság eg* égv képviselőt delegáljon. Ezek után Szűrös Máty® felkérte Gyuricza Lászlót, | Vida- Miklós lemondása'/® megüresedett alelnöki tiszt*3/ betöltésére javaslatot tevő i? lölöbizottság elnökét, hogy jékoztassa az Országgyűlést ® eddigi konzultációk eredme (Folytatás a 3. oldalon)
