Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-11 / 128. szám

1989. május 11., csütörtök Dunántúli napló 3 Új minisztereink Glatz Ferenc GLATZ FERENC művelődési mi­niszter 1941-ben született Csepelen. Diplomáját az ELTE Bölcsészettudo­mányi Karán szerezte meg. Titkár­ként dolgorott a Századok szer­kesztőségében, s ott jelentek meg első tanulmányai. 1968 óta dolgo­zik az MTA Történettudományi Inté­zetében, ahol 1986-ban tudományos igazgatóhelyettessé, majd igazgató­vá nevezték ki. Emellett a Történel­mi Szemle egyik szerkesztője volt hat éven át, majd 1979-től felelős szerkesztője a História című folyó­iratnak. Több országban ösztöndí­jasként tanulmányozta az európai kultúra és kultúrtörténet összefüggé­seit, s erről tanulmányokat is pub­likált, s megszerezte a történelem- tudomány kandidátusa címet. Több idegen nyelven beszél. Az MSZMP- nek tagja; nős, két gyermeke van. Horn Gyula HORN GYULA külügyminiszter 1932-ben Budapesten született. Fel­sőfokú iskolai tanulmányait a Szov­jetunióban, Rosztovban végezte, ott szerzett pénzügyi, közgozdasági végzettséget. Pályájának kezdetén a Pénzügyminisztériumban dolgo­zott, majd a Külügyminisztérium ál­lományába került. A 60-as évek elején Szófiában és Belgrádban diplomataként teljesített szolgálatot, ezt követően több mint 15 éven át az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa, osztályvezető-helyettese, majd vezetője volt. 1985 óta külügyminisztériumi államtitkár. Idő­közben a közgazdaságtudomány kandidátusa lett. Eddig 120 publi­kációja, közöttük három könyve je­lent meg. Több nyelven beszél. Az MSZMP-nek tagja, 1985 óta a KB tagja. Nős, két gyermeke van. Horváth Ferenc HORVATH FERENC ipari minisz­ter 1942-ben Zalaegerszegen szü­letett. Diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, tanulmányai befejezése után ugyanott tanársegédként dol­gozott. Oktatóként társszerzője volt a népgazdasági tervezéssel foglal­kozó tankönyvnek. Közgazdászként a beruházások tervezését és általában a beruházási rendszer problémáit kutatta. Az 1970-es években az MSZMP Központi Bizottságának ap­parátusában dolgozott, kezdetben munkatársként, majd alosztályvezető­ként, illetve osztályvezető-helyettes­ként. 1984-től ipari minisztériumi ál­lamtitkár. Az MSZMP-nek tagja, nős és egy gyermeke van. Dr. Békési László DR. BÉKÉSI LASZLÖ pénzügymi­niszter 1942-ben született Győrött. Diplomáját a Pénzügyi és Számvi- teli Főiskolán, majd a Marx Ká- r°ly Közgazdaságtudományi Egyete­men szerezte meg, 1971-ben egye­temi doktori címet kapott. Szakmai pályafutását a közigazgatásban kezdte; különböző községi és járási tanácsoknál dolgozott, majd a pest Megyei Tanácshoz, onnan pe- di9 a Budapest Főváros Tanácsá­éi került, 1975 és 1981 között ° Fővárosi Tanács elnökhelyettese •olt. Ezután a főváros pártbizottsá- OQnak titkáraként tevékenykedett, s 1985 óta pénzügyminiszter-helyettes. *1 utóbbi 20 évben rendszeresen Publikált, főleg pénzügyi és köz- QQzdasági témájú tanulmányokat. T°9ia az MSZMP-nek; nős és egy Oyermeke van. Dr. Hütter Csaba DR. HUTTER CSABA mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszter 1943-ban született Moholon. A Gö­döllői Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát, majd 1977- ben egyetemi doktori címet szer­zett. Vezető mezőgazdászként Mát- ranovákon, Homokterenyén és Ce- dervölgyén dolgozott a helyi ter­melőszövetkezetekben. 1973 óta a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz- ben tevékenykedik, ahol termelési főmérnök volt; tíz éve pedig a termelőszövetkezet elnöke. Tevéke­nyen részt vett mezőgazdasági ener­giatakarékos rendszerek kifejleszté­sében, a melléktermékek, hulladé­kok korszerű feldolgozásának meg­szervezésében. Az MSZMP-nek tag­ja, országgyűlési képviselő. Német nyelven beszél. Nős és három gyer­meke van. Dr. Kemenes Ernő DR. KEMENES ERNŐ miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke 1940-ben Budapesten született. Dip­lomáját a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen szerezte, ahol később tanársegédként, majd adjunktusként oktatott. 1964 óta részt vesz az Országos Tervhivatal munkájában. Az 1970-es években az OT Tervgazdasági Intézetének mun­katársa, később a Művelődési Mi­nisztériumban főosztályvezető volt. Ezután a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság titkáraként részt vett a kormányzati tudomány- politika kidolgozásában és meg­szervezésében. 1983-87 között o Tervhivatal Tervgazdasági Intézeté­nek igazgatója volt. 1987 óta az OT államtitkára. Időközben közgaz­dász egyetemi doktori címet szer­zett; orosz nyelven beszél. Párton- kivüli. Az új miniszter nőtlen. Az Országgyűlés májusi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) nyéről. Gyuricza László el­mondta: a jelölőbizottság munkáját még nem fejezte be, s tovább folytatja a konzultá­ciókat. x Az Országgyűlés ezután — a soros elnök, Horváth Lajos in­dítványára — együtt tárgyalt az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatról, vala­mint a Minisztertanács tagjai­tok és az államtitkárok jog­állásáról és felelősségéről szó- törvénymódosító javaslatról. A vitában felszólalt Horváth Jen<5 (Budapest, 1. vk.) ügy- v®d, az Országos ügyvédi Ta- nécs elnöke, a jogi, igazgatási es igazságügyi bizottság tagja. A vitában felszólalt: Bog­tér Rezső (Hajdú-Bihar m., 6. vlt): Biacs Péter (Budapest. 30' vk.); Huber Jenő (Baranya 2. vk.); Moldvay István ^zabolcs-Szatmár m., 9. vk.) es Avar István (Budapest, 17. vk.) A vitát követően Biacs Pé- ,e' önálló indítványára ülést ,Qrlott a jogi, igazgatási és J9°zságügyi bizottság, ahol 'ács Péter visszavonta indít­ványát azzal, hogy javaslatát '9yelembe veszik az új alkot- kidolgozásakor. * A döntést megelőzően ki­alakult vitában felszólalt: Sza­bó Kálmán (Budapest, 36. vk.); Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.); dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.); Novák János (Bu­dapest, 54. vk.); Sarlós István (országos lista) és Berecz Já­nos (Szabolcs-Szatmór m., 6. vk). A testület tagjai a vitát kö­vetően végül is 275 igenlő sza­vazattal amellett döntöttek, hogy a képviselők legalább egyötödének kell írásban be­nyújtaniuk a bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal vagy valomely tagjával szem­ben. A Minisztertanács elnö­kével szembeni bizalmatlansá­gi indítványt a Miniszterta­náccsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot részleteiben és egészében - 309 szava­zattal és 3 tartózkodással — elfogadta. A Minisztertanács tagjainak és az államtitká­roknak a jogállásáról és fe­lelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosítását egyhan­gúlag szavazták meg. Az Országgyűlés ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően — rátért a parla­menti házszabályok módosí­tásáról szóló határozattervezet megvitatására. Az ügyrend-elő­készítő bizottságtól a terveze­tet a képviselők a korábbihoz képest több helyen módosított és kiegészített változatban kapták meg, ez már figye­lembe vette az alkotmánymó­dosítás néhány rendelkezését is. A tervezetet az ad hoc bi­zottság nevében dr. Kereszti Csaba terjesztette elő. Mint mondta, a társadalmi és politikai változások fel­gyorsultak, s a parlament tör­ténelmi feladata, hogy azokat követve biztosítsa a megfele­lő átmenetet a diktatórikus szocializmusból a demokrati­kus szocializmusba. A hatályos házszabály és folyamatos módosításának a rendeltetése mindenekelőtt az, hogy biztosítsa a parlamenti munka szakszerűségét és fo­lyamatosságát, az új alkot­mány meghozataláig. Csak a népszavazással megerősített alkotmány után lesz mód időtálló ügyrend meghozata­lára. Ez azonban már nem ennek az összetételű parla­mentnek lesz a feladata. Fi­gyelembe kell venni a közel­jövőben hozandó, a politikai pártokról, a köztársasági el­nök jogállásáról és a válasz­tásokról szóló törvényeket is, s meghozataluk után ismét felül kell vizsgálni az emlí­tett testületek kezdeményezési jogát. A bizottság most úgy döntött, hogy a házszabály kisebb kiegészítésével a most kialakult megoldást javasolja átmenetileg meghonosítani, el­ismerve azt, hogy ezzel a kér­dés teljes körű szabályozása nem történik meg. A házszabályok módosítása feletti vitában felszólalt Huszár István (országos lista) és Hu­ber Jenő (Baranya m., 2. vk). A házszabály-módosítást Hu­szár István kiegészítő javasla­tával az Országgyűlés egyhan­gúlag elfogadta. Ezt követően Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.) ismertet­te az Országgyűlés atelnöké- nek jelölésére kiküldött bizott­ság jelentését. A témához hozzászólt: Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) és Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.). Az Országgyűlés úgy határo­zott, hogy a bizottság folytas­sa munkáját. Ezzel az Országgyűlés máju­si ülésszakának első munka­napja - amelyen Szűrös Má­tyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt - befejeződött. Az ülésszak csütörtökön 9 órakor folytatódik. Tapsolt a Tisztelt Ház! ne engedjük meg hazánkban se az antiszemitizmust egyet­len vallási felekezet vagy faj ellen se. Erre szinte rímelt (a minap Pécsett is járt) schles- wig-holsteini miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatójá­nak egyik határozott kijelenté­se: „A kisebbség nem képes orra, hogy veszélyeztesse a többséget, ezért mindenképp támogatásra szorul." Ha ezt az elvet már 45 évvel ezelőtt is vallják az akkori honatyák, most nem kellene oz utódok­nak, nekünk se szégyenkez­nünk a borzalmakért, o gáz­kamrákért . . . Egyre újabb és újabb arcát mutatja a T. Ház. Az ülésen a 9. napirendi pontként fel­tüntetett expozé (az ifjúsági törvény végrehajtásáról) napi­rendről levételét kérte a mi­niszterelnök, mondván, később még alaposabb tájékoztatót adhat e témában az ÁISH ál­lamtitkár. A képviselők felzú­dultak és olyan szenvedélyesen kérték a téma napirenden tar­tását, hogy a miniszterelnök végül is kompromisszumot ajánlott fel. A képviselők ki­tartottak álláspontjuk mellett, ami a szavazásbon is megnyil­vánult: 52 ellenszavazat és 17 tartózkodással úgy döntöttek, hogy igenis vitassák meg az ifjúság helyzetét. Az első napirendi pontként hat miniszter felmentése és a kormányfő által javasolt mi­niszterek megválasztása szere# pelt. Ezek szükségességét a miniszterelnök az értelemre apellálva indokolta. Südi Ber­talan keresztkérdést tett fel: tájékozódtak-e arról, hogy a közvélemény hogyan vélekedik a Szociális és Egészségügyi és a Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztérium vezeté­séről. Németh Miklós válaszát (szerinte a helyzet nem koalí­ciós, a jelöltek kreativok és politikailag nem kompromittál­tok és a kritizált két miniszté­rium is jól látja el-felodatót) a képviselők tapssal vették tu­domásul, még magának Südi Bertalannak is tetszett o vá­lasz. A hot minisztert egyen­ként mentették fel szavazatuk­kal a képviselők, ám legtöbb ellenszavazatot (84-et) és tar­tózkodást (27-et) Váncsa Jenő kapott. Azt hiszem ez azt je­lentheti, hogy a felmentett szokminiszterek közül még min­dig ő volt vagy lehetett a leg­népszerűbb. Az utóbbi évtizedekben a tegnapi ülésen tartottak elő­ször nyilvános miniszteri eskü­tételt a T. Házbon. A megvá­lasztott tárcavezetők felálltak az elnöki emelvénnyel szem­ben, és a képviselők előtt tet­ték le a hivatali esküt és szentesítették is azt aláírásuk­kal. Tapsolt a ház. A hat új minisztert bemutató nemzetközi sajtótájékoztotón a miniszterelnök - utalva a sajtó szerepére - kifejezte ab­béli óhaját, hogy a szaktárcák új vezetőiben egyebek között meglesz az a kommunikációs készség is, mellyel törekvései­ket, az árut is el tudják adni. Bizzunk benne . . . Murányi László Huber Jenő felszólalása Huber Jenő (Baranya m. 2. vk.), a Pécsi Dohánygyár mű­szaki osztályvezetője felszóla­lásában úgy ítélte meg, hogy a bizalmatlansági indítvány jogintézményével az országnak ismét lesz a következményeket viselő, a parlamentnek felelős kormánya. A továbbiakban ki­fejtette: ő maga nem a kor­mányzó parlament pártján áll. mert véleménye szerint az or­szág operatív irányítása a kor­mány feladatköre. Ezért is szükségesnek ítélte, hogy a parlament szabjon határt só­ját beavatkozása mértékének a kormány személyi összetételét illetően. Fontos, hogy a Mi­nisztertanács elnöke maga vá­laszthassa meg kormánya tag­jait, s tevékenységükért felelős­séggel számoljon el o parla­mentnek. A képviselő ezek után a bizal­matlansági indítvány törvény- tervezetének néhány részleté­hez fűzött megjegyzéseket. Mint mondta, a bizalmatlansá­gi indítvány általában kisebb­ségi indítvány, ezért az ala­csonyan meghatározott arány­szám, az egyötödös képviselői szavazat mellett foglalt állást. Véleményem szerint - mon­dotta a baranyai képviselő — Minisztertanács bizalmatlansá­gi indítvány esetén lemondásra kényszerül, ebben az esetben az ügyvezető kormány rendele­tet csak törvényi felhatalmazás alapján, kifejezetten halaszt­hatatlan esetben alkothasson. A hatalommegosztás elvének következetes alkalmazása ér­dekében még egy kormányvál­ság esetén sem tartom kívána­tosnak, hogy a parlament, vagy annak bármely bizottsá­ga a kormányzati munkába beavatkozzék.- Az előző napirend kap­csán a végrehajtó hatalomról beszéltem, de szeretnék né­hány szót szólni magunkról, a parlamentről, mint a népfel­ség elvét megtestesítő hata­lom elsődleges letéteményesé­ről is - mondotta Huber Je­nő. — Bár a szoros napirenden kívül ugyan, de hangot kell adnom kételyemnek: milyen elsődleges hatalom az, amely az általa ellenőrzött kormány anyagi függőségében működik. Úgy érzem, e kérdést minél hamarabb, de legkésőbb a költségvetés általános reform­jával együtt rendezni kell, mégpedig úgy, hogy a parla­ment saját maga határozza meg - a kormány által beter­jesztett költségvetéstől függet­lenül — működésének anyag? feltételeit. Ezt az anyaginak látszó, de annál inkább poli­Huber Jenő mondja felszóla­lását tikai-elvi függőséget legalább olyan fontosnak tartom elmon­dani, mint a munkánkat meg­határozó, négy rövid hónapja alkotott házszabály moi terve­zett módosításával kapcsolatos véleményemet. ’- Végezetül engedjék meg, - mondotta Huber Jenő -, hogy oz eddigiekhez szorosan nem kapcsolódó, de mégis idetartozó gondolatomat köz­readjam. 1987 végén felszólalásomban titkosnak minősítettem a pa'r lament működését. Ma, szűk másfél év múltán már más a helyzet. A parlament működé­sének nyilvánossága feltárta hibáit, tevékenysége visszássá­gait is. Ez a parlamentnek, tisztségviselőinek, tagjainak tekintélyét c»«tbítja, aláássa a bizalmat velük szemben. Mig az előző ciklusban az elektro­mos szavazatszámlálást tette volna komikussá az egyetlen tartózkodás, ma a kézi szava­zás hozza a Házat szavazáson­ként kényes helyzetbe. Mind­ezért elengedhetetlennek tar­tom a gépi szavazás technikai feltételeinek haladéktalan megteremtését, amelynek gyors megvalósítását nem technikoi problémának, hanem akarati kérdésnek tartom. Ez a techni­ka egyúttal meg kell hogy va­lósítsa a képviselői állásfogla­lás oly sokak által hiányolt nyíltságát. Lehetővé kell tenni annak figyelemmel kisérését, hogy ki miként él választói bi­zalmával, s ki él vissza azzal. Ezáltal feleslegessé válik a név szerinti szavazás is, mert a képviselőnek minden kér­désben — választói számára el­érhetően — nevével fémjelezve kell szavaznia. (L udósitónk telelonjelentése] ..A Tisztelt Ház újobb és több oldaláról mutatkozik be. sojtóbejárónál a formasá- j°i elvégzését követően ille- 1m- esen Qrra '‘érnek, hogy °s kollégámmal együtt mu- ^ ssuk be a táskáinkat az "yeletes tűzszerésznek. Sojnos g Sök ..bombariadó" miatt ezt 1 évintézkedést már termé- D®'esr|ek lehet venni még o famentben is. sol. ma9Yarországi deportálá- e ^5. évfordulója alkalmából lit 6rces néma felállással em- ts'd'6^ a *°bb mint 600 ezer ' 0 és egyáltalán, minden (~jQ9yar áldozat emlékének az is Slággyülés. A sajtószobában természetes volt, hogy vola- ®"nyien felálltunk, sőt, a zg.^^m'ékezést befejező Szó- te ls- némán, emlékeinkbe mj ®lkezve adtuk meg utólag d0.'s 0 végtisztességet az öl­ti “‘oknak. Még ott csengett Vér-U, rn^íen al országos főrabbi O'felszólitáso; soha többé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom