Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-29 / 146. szám

2 Dunántúli napló 1989. május 30., kedd CggJORA A NAGYVILÁGBAN Hz IMSZnn*» Központi Bizottságának ülése Jelcin mégis LT-tag lett 4 ..I r I Moszkva: Borisz Jelcint támogatók egy csoportja a .Luzsnyiki stadion melletti téren május 29- én, a mintegy százezres nagygyűlésen, amelyen a népi küldöttek kongresszusának eseményeit elemezték, s tiltakoztak a politikus eltávolítása miatt. TELEFOTO (Folytatás az 1. oldalról) A felszólaló jogászok meg­jegyezték, hogy Kozannyik csak feltételek kikötése nélkül lép­het vissza. A nemzetközi jog- gyakorlat ilyen esetekre két megoldási lehetőséget ismer: vagy a visszalépő utáni leg­több szavazatot szerző kerül a megüresedett helyre, vagy új­ból választani kell. A felszó­lalók az első variációt támo­gatták. Fjodor Burlackij, a neves politológus hozzátette, hogy nem egyszerűen jogi kérdésről, hanem politikairól van szó. Bár neki, sokakhoz hasonlóan, sok vitája van Jelcin nézeteivel, csaknem hatmillió mosrkvai vá­lasztó akaratát nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, különö­sen, ha van valaki, aki önként kész átadni helyét neki. Kazannyrk ismét szót kért, s elmondta, azért kötötte felté­telhez visszalépését, mert nem bízik egyébként a „szavazógé­pezetben", s attól tart, hogy a többség Jelcin ellen sza­vazna. Egy észt akadémikus java­solta, fordítsanak a sorrenden, s először döntsenek arról, ki kerüljön Kazannyrk helyére, ha az megürül. S ha Jelcin bejön, akkor mentsék fel az omszki jogászt legfelsőbb tanácsi meg­bízatása alól. Gorbacsov feltette a kér­dést, elhalasszák-e a döntést keddre. Lehurrogták, így. ráke­rült a sor a példa nélküli kér­désben a szavazásra. Ennek eredményeiként végül Borisz Jelcin, ha kerülőúton is és kétnapos késéssel, de cél­hoz ért, tagja lett a Legfel­sőbb Tanács Nemzetiségi Ta­nácsának. Hazánkba érkezett Szlanko Todorov Sztanko Todorov, a Bolgár Nemzetgyűlés elnöke Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének meghívására hétfőn Budapestre érkezett. A vendé­get a Ferihegyi repülőtéren Jakab Róbertné, az Ország- gyűlés alelnöke fogadta. Jelen volt Venelin Kocev, Bulgária budapesti nagykövete. Li Peng kínai kormányfő — egy hongkongi lap értesülése szerint — vizsgálatot kért annak kiderítésére, hogy vajon az elmúlt napok kínai diáktüntetéseit nem a nagyhatal­mak — s különösen az Egyesült Államok — ösztönözték-e. A South China Morning cimü lap cikkében egy kínai pártdokur mentumra hivatkozik, amely állí­tólag a pártvezetés egyik múltheti tanácskozásának jegyzőkönyvét is­merteti. Eszerint Li Peng kijelen­tette: a diákzavargásokat a de­mokráciáról és a szabadságról szóló hyugati eszmék terjesztése váltotta ki. A kormányfő fejtege­tése szerint az Egyesült Államok korántsem örült Mihail Gorbacsov kinai látogatásának, és esetleg valami hátsó gondolat vezethette arra, hogy ösztönözze a kinai diákságot a zavargásokra. Bár--------------------------- * —........-ó- BÉCS: Csehszlovákia bé­csi nagykövetsége hétlön meg­tagadta annak a petíciónak átvételét, amelyet a bösi erő­műépítést ellenző osztrák kör­nyezetvédők kívántak neki át­nyújtani. 13 osztrák környezet- védő szervezet és mozgalom negyven képviselője előzetes telelonjelentkezés után ment az épülethez, de az zárva maradt számukra. Li Peng nem vádolta meg egy­értelműen Washingtont, de min­denesetre leszögezte: ezt a lehe­tőséget is meg kell vizsgálni a diákmegmozdulás okainak felkuta­tásakor. A pekingi Tienanmen téren még sztrájkoló, egyre fogyatkozó számú diákok vasárnap éjjel , úgy döntöt­tek, hogy folytatják megmozdulá­sukat egészen június közepéig, amikor is a kinai parlament ismét összeül. A sztrájkoló diákok száma hétfő reggelre 5 ezer alá csök­kent, ami a téren május közepén elkezdődött tiltakozó megmozdulá­sok óta a legalacsonyabb szám. A diákok a hét végén még azt remélték, hogy vasárnap legalább 1 millióan gyűlnek majd össze Pe­king központi terén, ám a tün­tetők száma csak 50 ezer körül volt. Rendőrgyilkosságért: Tíz év első fokon Halmazati büntetésül a fiatalko­rúak börtönében letöltendő 10 éves szabadságvesztésre ítélte a Fővá­rosi Bíróság a 17 éves Solymosi Attilát, aki múlt év november 4-én Budapesten, a Fehérvári úton le­lőtte Bukszár Tibor rendőr főtörzs­őrmestert. Dr. Lehoczki János ta­nácsa a fiatalembert aljas indok­ból elkövetett emberölés, valamint a közösség megsértése bűntettében, továbbá mint társtettest garázda­ság bűntettében találta bűnösnek. Mellékbüntetésként a közügyek gya­korlásától öt évre eltiltotta. S. Zsolt hatodrendü vádlottat a bíróság felmentette. Ot vádlott­társát aljas indokból elkövetett ‘sú­lyos testi sértés bűntettének kísér­letében és mint társtettesként ga­rázdaság bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság. Ezért H. Ist­vánt 1 év 3 hónap, P.. Attilát — aki a közösség megsértésének vét­ségét is elkövette — 1 év 6 hó­nap fiatalkorúak fogházában le­töltendő szabadságvesztésre ítélte, s mindkettőjüket két évre eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. Tiz hónapi börtönbüntetésre ítélte a bíróság Döme Sándort — akit bűn­pártolás vétsége miatt is elmarasz­taltak — és Rucska Attilát (ő a közösség megsértésének bűntettét is elkövette). ■ ■ A — ........... ■ " — Vi zsgálat a kínai diákok ellen 1111 ■ . ■ . , , "I a bikali Állami gazdaság FAIPARI ÜZEME 15%-kal csökkentett termelői áron értékesít különféle méretű — tetőlécet, — hajópadlót, — lambériát, — konkrét méretre siabott és gyalult eresz-, párkány- és oromdeszkát. CÍM: Bikali Állami Gazdaság Faipari Üzeme, Dombóvár—Homokpuszta. Tel.: 74/65-705 iiiHimmimT Vihar, jégesővel Tegnap déltől kora estig — so­rosaiban — heves zivatarok tom­boltak Baranya megyében. Jellem­ző, hogy Pécsett, a város egyik felében sütött a nap, míg a má­sik szegletében, így Uránvárosban, Kertvárosban alig 10 perc alatt 10—IS milliméter eső hullt jég társaságában. Arpádtetön és a Hő­sök terén perceken át hólepelként borította a tájat a jég. Jeget ész­leltek Pogányban, Kozármislenyben, Siklóson, Szalántán, Hidason. A megyeszékhely szomszédságában, igy Mólomban és Postavölgyben négy családi ház pincéjébe, alag­sorába tört be a víz, három he­lyen o tűzoltók szivattyúztak. A jég mérete tájanként változott, a sik­lósi búzaszem, a szalántai bab- szem, míg a pécsszabolcsi köröm­nagyságú volt mindazok ellenére, hogy a Baranyai Jégesöelháritó Egység több ponton is beavatko­zott. Egyébként a fenti jégméret — az első jelzések szerint — nem jelentett veszélyt a mezőgazdasági kultúrák számára. Bonyhád és Hi­das térségében is zivatargácok ala­kultak ki még 3 és t óra között is és o lezúduló víz majdnem el­mosta a vasúti töltést a hidasi ál­lomás közelében. Cs. J. (Folytatás az I. oldalról) Egyetértünk a kormány feb­ruár 9-i határozatával, amely egy kedvezménycsomagot foga­dott el az élelmiszergazdaság javára. Növelték a zöldhitel összegét, egyes élelmiszeripari vállalatoknál kedvezményes hi­telkonstrukciót hirdettek meg, kamat-kedvezményt „léptettek életbe, 5 százalékkal növelték a gabona felvásárlási árát, 150 üzem adósságrendezésé­nek lehetőségével még ez év­ben foglalkoznak. Ez azonban kevés. Felkérjük ezért a kor­mányt, hogy a Központi Bizott­ság agrárpolitikai tézisei alap­ján dolgozzon ki kormányzati programot és abban vegye fi­gyelembe a mezőgazdaságban kialakult helyzetet.- Sokan foglalkoztak a ter­mel és-f el dolgozás-kereskedelem elkülönült szervezeti, érdekelt­ségi és szemléleti okokra visz- szavezethető ellentmondásaival. Sürgették ezek integrációjának erősítését. Kiemelt jelentőségű­nek tartjuk az egymásra utalt­ság felismeréséből fakadó és az anyagi érdekeken alapuló együttműködés erősítését. A társasági törvény egyik rendeltetése éppen ennek elő­segítése — jelentette ki a to- vá'bbiakba'n. — Valóban nagy lehetőségek és tartalékok van­nak a termelés, feldolgozás, forgalmazás együttműködésé­ben. Struktúrát váltani — az alap­anyag-termelésben az élel­miszeripariban —, minőséget javítani, külső piacot szerezni és ott megmaradni elsősorban az értéknövelő feldolgozás fejlesztésével lehet — mutatott rá az előadó.'- Szinte minden tanácsko­záson napirenden volt az ér­dekképviselet megújítása, a falusi értékek felkarolása. Ez napjainkban egyre inkább po­litikai jellegű kérdéssé válik. Közismert, hogy a parasztság politikai . érdekképviseletére most számos szervezet pályá­zik. Van, amelyik történelmi múltjára hivatkozva, van, amelyik egy „igazi . paraszt­ság" megteremtése okán, me­gint mások a parasztság ma­gára hagyatottsága miatt szeretnék ezt a képviseletet megszerezni. Álláspontunk az lehet, hogy ezt rá kell bízni a parasztságra, a vidék társa­dalmára - hangsúlyozta. — Ök jól tud'iák, hoqv kik és hol kéoviselik érdekeiket. Az MSZMP eddig is kiemelten foglalkozott az agrárágazat helyzetével és az ott do'laozák sorsával. Ezt az elmúlt 30 év bizonyítja. Sok évszázados tör­ténelmében a magyar mező­gazdaságnak nem volt még eav ilyen alkotó korszaka, mint az elmúlt három évtized. Tudjuk, hogy ez a lendület most mentort, de ezt átmene­tinek tekintjük. Célunk to­vábbra is a parasztság, a mezőqazdasáa és az egész élelmiszerqazdasáq stabilitásá­nak helyreállítása, további korszerűsítésének megalapozá­sa. Az MSZMP tehát nemcsak eddig tartotta fontosnak' a parasztság, a vidéki lakossáq érdekeinek képviseletét, hanem ezt kívánja tenni a jövőben is. Támogatjuk egy olyan agrár- szövetség létrehozását, ame­lyik a termelőszövetkezetek mellett felkarolná az állami gazdaságok, a kis- és magán­termelők, valamint a családi vállalkozók érdekvédelmét is. Emellett indokoltnak tartjuk az Agrárkamara megszervezését is. Ez megfelelő jogosítványok­kal, az áreqyeztetéseknek, az exportpiaci lehetőségek kihasz. nálásának, az importverse­nyeztetésnek olyan intézménye lehetne, amely számottevően csökkentért! tudná az agrár­ágazat kiszolgáltatottságának a veszélyét, és társadalmasít- hatna egy sor állami felada­tot.- A szerveződő aqrárre- form-körökről és agrórplatform szervezetekről szólva kifejtette: létrejöttük egyik motivációja az agrárágazat jövedelem pozíciójának megrendülése és az ebből eredő feszültségek felhalmozódása, akuttá válása, a másik a nagyüzemek jövő­jéért, a vidék boldogulásáért való aggodalom. Sokan úgy vélik, hogy az MSZMP sem áll ki következetesen az ag­rárágazat, a mezőgazdasági nagyüzemek mellett, ezért ön­álló politikai érdekképviselet alapításának gondolatával is foglalkoznak. — Támogatjuk az agrárre­form-körök tevékenységét. Már csak azért is, mert az MSZMP agrárpolitikájának egy-egy elemét érlelik tovább — szögezte le a KB titkára. — A koncepciáterVezet kö­rüli viták igen lényeglátónk és feladatot adók voltak, ezek fi­gyelembe vételével teljesen át­dolgoztuk a vitára bocsátott tervezetet; szerkezetében, nyel­vezetében és részben tártál-' mában is egy új anyag került a Központi Bizottság elé. Szellemében, tartalmában új anyag — A koncepciótervezet fe­letti vitában felvetődött: kell-e nekünk további mezőgazdasá- qi növekedés, vagyis a fejlesz­tés helyett nem a szintentar- tást, vagy éppen a visszafej­lesztést kellene-e inkább vá­lasztani? Ez utóbbi felfogás hívei a piaci viszonyok nehéz­ségeire és a támogatás mér­tékére hivatkozva érvelnek — mutatott rá. - Az MSZMP sem a parttalan, bármi áron történő fejlesztés mellett van. A fejlesztést a piac felvevő- képességének és a gazdasá­gosságnak rendeljük alá. Hozzáértő, dolgos paraszt­ságunk van. Mindezt egv szakmáját jól értő agrárértel- miséqi réteg vezényli, amely az áqazatban nemcsak a meg. élhetését látja, de elkötelezett támoaatóia a fejlődésnek. Az aqrádehetőséqek kihasználása azonban korszerű iDari termé­kek nélkül elképzelhetetlen - jelentette ki az előadó. — Az élelmiszergazdaságot kiszolgáló hazai ipar és külö­nösen néhány vállalata, jólle­het sokat fejlődött - különö­sen a szocialista és tőkés vál­lalatokkal kötött kooperáció revén —, de a minőségi igé­nyek kielégítésétől még elma­rad. Az élelmiszergazdaság a hazai ipar egyik tartós, leg­biztosabb piaca, ezért több fi­gyelmet érdemel - hívta fél a figyelmet, majd arról szólt, hogy az ipar és a niezőgaz- dasáq kapcsolata más össze­függésekben is fontos, hiszen már nagyon jelentős a mező­gazdasági üzemek ipari tevé­kenysége is. Az összes ipari termék 8-10 százalékát a .me­zőgazdasági üzemek állítják elő, de a gépiparban és a vegyiparban ennél jóval na­gyobb a részarányuk. E jelen­tős termelőszervezet fejlesztése a vidék munkaerőgondjainak megoldásában, az elmaradott térségek felemelkedésében a jövőben is nélkülözhetetlen. — A nagyüzemi vagy kis­üzemi „pártiság" kérdés- komplexumára térve elmondta: a vitákban ezt egyes helyeken úgy értelmezték, hogy az MSZMP nem áll ki határozot­tan a nagyüzemek mellett, feladja a 30 éves eredményt, a világ által is elismert üzemi szerkezetet. Mások viszont úgy Vélik, hogy az agrárágazat azért került válságba, mert a nagyüzemi szervezet idejuttat- ta. A kiút a nagyüzemek fel­oszlatása, a farmergazdaságok mielőbbi elterjesztése. E nézet hangoztatói nem az MSZMP színeiben, hanem inkább vala­melyik' más szervezet nevében terjesztik ezt a nézetet. E szél­sőségtől elhatároljuk magun­kat — szögezte le. — Azt is látni kell azonban, hogy nem vagyunk a jelenlegi üzemi szerkezet és a változatlan nagyüzemi szervezet hívei sem. Meggyőződéssel valljuk, hogy változatos tulajdonformák és üzemformák nélkül a ma­gyar mezőgazdaság verseny- képessége, alkalmazkodó ké­pessége és hatékonysága nem javítható. — Olyan korszerű nagyüze­mek kialakulását támogatjuk, ahol a vagyon működtetése és a munkaszervezet vállalkozá­son alapul, ahol a bérérde- keltséq erős tulajdonosi kötő­déssel és gazdatudattal ötvö­ződik, ahol a szövetkezet vagy a vállalati vezetés van a kol­lektíváért és nem fordítva — jelentette ki. — Ennek kialakí­tását szolgálják és segítik a már elfogadott törvények és a munkában levő tulajdonosi re­form, valamint a föld- és szö­vetkezeti törvény. E kérdésekben a tagságnak kell dönteni. Meggyőződésünk azonban, hogy ilyen típusú át­rendeződés nélkül az üzemek jelentős része nem lesz képes helytállni és alkalmazkodni a piaci körülményekhez. A párt tehát kiáll a korszerűsödő nagyüzemek mellett. Hozzátette: ugyanakkor ar­ról is meg vagyunk győződ­ve, hogy bizonyos térségek­ben és egyes ágazatokban a kisüzemi termelés a hatéko­nyabb. Ennek is megvannak a jól bevált formái, a háztáji és kisegítő gazdaságoktól egé­szen a magángazdaságokig. Ahol ezek versenyképesebben, jobban eladhatóbbat és gaz­daságosabbat tudnak produ­kálni, ott szabad utat kell számukra biztosítani. Ezután a földtörvény mó­dosításával összefüggésben rá­mutatott: egyik legfontosabb célja, hogy kialakuljon a föld racionális hasznosítását elősegítő földpiac, oldódjanak a földforgalmazás adminiszt­ratív korlátái. A föld a nem­zeti vagyon nagyon sajátos része és egyúttal természeti kincs is, ezért itt minden hosz- szabb távra szóló változta­tást alaposan meg kell fon­tolni — hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ebben a nyilvánosságnak és együttgon­dolkodásnak, egy széles körű társadalmi konszenzus kialakí­tásának igen nagy a jelen­tősége. Iványi Pál kitért arra a vi­ták során is gyakorta felve­tett kérdésre, hogy kell-e most agrárpolitikai koncepció, ami­kor még a pazdaságpolitikai koncepció sincs készen. Két­ségtelen, hogy stabilabb és időtá II óbb agrárpolitikai kon­cepció kialakítására volna le­hetőség, ha az kiérlelt gaz­daságpolitikai koncepcióra tá­maszkodhatna - állapította meg. Az agrárpolitikában min­denekelőtt az embert, a pa­rasztságot kell látni. Bármi­lyen lépés a mezőgazdaság fejlesztésében, szerkezetének változtatásában, tulajdonvi­szonyának rendezésében ot ott dolgozót közvetlenül érin­ti, létbiztonságát, anyagi hely­zetét befolyásolja. Az agrár­politikában tehát a parasztság sorsáról van szó. A falvak sor­sát, a magyar vidék fejlődé­sét is meghatározóan magá­ban hordozza. Az agrárpoliti­kának kiemelt feladata marod a lakosság élelmiszerellátásá­ról való gondoskodás, illetve annak a lehetőségekkel össz­hangban lévő javítása. Ide tar­tozik az exportban betöltött szerepe, a fizetési mérleg j°‘ vitására gyakorolt hatása is­Az tény, hogy kereken milliárd dollár és 1 milliárd rubel évi bevétel járul hozzá a gazdaság teljesítéséhez, lé­nyegesen kisebb importigény­nyel. A jelentős kiviteli több­letet a piachoz való jobb iga­zodással indokolt megtartani ha lehet növelni: A KB tit­kára utalt arra is, hogy Ma­gyarországon a mezőgazda­ságban foglalkoztatottak aró­vekenyseget együttvéve rrv közelíti a 20 százalékot. MSZMP-nek ezért olyan rárpolitikóval kell rendelk nie, amelyik biztosítja az áj zat népgazdaságban bétől stabilizáló szerepét, .és pÉ pektívát ad az ott dolgo részére. Az agrárpolitikai állásfog lás-tervezet újdonságait c (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom