Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-29 / 146. szám

1989. május 30., kedd DunQntflll nnnlö 3 Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (Folytatás a 2. oldalról) szefoglalva kiemelte a piac­nak, mint fő termelésszervező elemnek a megerősödését és az ahhoz való alkalmazkodás fontosságát; a vállalkozói szervezetek és magatartás el­terjesztésének az igényét, amely az emberekből az ed­digi . végrehajtó típusból alko­tó, teremtő típust alakít ki, valamint a tulajdoni reform következetes végigvitelét, amely a bérérdekeltség és a terjedő közömbösség helyett felelős gazdaként viselkedő embereket, termelőket formál. Ezek mellett a koncepció na­gyon fontos feladatul tűzi ki az agrárágazatban felhalmo­zott feszültségek mielőbbi ol­dását is - mutatott ró, hang­súlyozva, hogy az így kiala­kított és a KB vitájában el­hangzó vélemények figyelem- bevételével formálódó agrár- politika nemcsak rövid távon, de hosszú távon is alapja le­het az agrárágazat fejlődé­sének. Ha az abban lefekte­tett célokat nem engedjük fe­ledésbe menni és szorgalmaz­tok azok feltételeinek megte­remtését, akkor ezzel tovóbb- ro is magunk mögött tudhat­juk a parasztság politikai tá­mogatását, érdekeltségük megváltoztatásával mozgó­síthatjuk az élelmiszer-előállí­tó üzemek dolgozóit, vala­mennyi termelőt a célok meg- valósítására, megalapozhatjuk az agrárágazat minőségen és t'ersenyképességen alapuló, uj növekedési pályáját. Mind­az alapját képezheti a ma- 9yar falvak ezredfordulóra be­következő második nagy fel - virágzásának. Az MSZMP KB tanácsadó testületének állásfoglalásáról szólva kiemelte; a testület megállapította, hogy veszély- helyzetben van az agrárága­zat. A mezőgazdaságban nél­külözhetetlen a szerkezetvál­tás. A párt piacos mezőgaz­daságot akar, s egyetért a termelési struktúra-átalakulás es a tulajdonosi reform szük- ?e9ességével. Rámutatott arra ls, hogy kétségtelenül van vi- ,Q az állásfoglalás-tervezet és a tanácsadó testület felfogása Jazött abban az értelemben, "agy a KB a szükséges in­tegrációt önfejlődés útján,, az érdekek érvényesítésével, a le­hetőségek megteremtésével, hem pedig egy felülről vezé­rt szervezet kiépítésével tart- 10 járható útnak. . Végezetül kérte a Központi Jzottságot, hogy a Politikai ,'zottság megbízásából beter­jesztett koncepció-tervezetet k'tassa meg és foglaljon ab­ort állást. Javasolta: a tes­n.et kérje fel a Miniszterta- °Csot egy olyan munkaprog- l?m elkészítésére, amely a ^-állásfoglalás alapján tar- 'mazza és megfelelően üte- s ®zi a szükséges intézkedé- . et. Ez a kormány gazda- •?9' orogramjának része, ön- 16 fejezete is lehetne és a agyar agrárágazat nemzeti r°gramját képezhetné. ( ^ párttestület tagjai a kon- .Pciót elsősorban politikai né­pfrontból tárgyalták, bár jócs- Pn foglalkoztak az ágazat l^akmai, műszaki és pénzügyi L®rdéseivel. Kül önösen nagy Ogsúlyt helyeztek a falvak v.| és munkakörülményeinek 'ozásaira. előterjesztés yitája vitában aláhúzták, hogy ^agrártermelést nem lehet fj.y'őníteni más ágazatoktól - kerl ul az ipartól és a keres­etemtől -, hanem éppen r°s kapcsolatuk a fejlődés Altétele. Ennek kapcsán “en szóltak a mezőgazdá­ig' °.Z élelmiszeripar jelentős regényeiről, amelyeket nem- lu. * a falvak lakói értékelnek, ,6rn a külföldiek is. 5i V,(er Csaba mezögazdasá- v élelmezésügyi miniszter k0r?J°j részletesen ismertette a ügjhanyzoti elképzeléseket - 'Öncsők azt tartotta: az ag­rártermelés színvonala döntően hat a falvak életére, a mező- gazdasági üzemeknek szervesen kell kapcsolódniuk közvetlen környezetükhöz. Vitaösszefog­lalójában Iványi Pál ki is tért arra, hogy szerinte a falu szo­ciális és kulturális felemelke­désében szerepet vállalókat kü­lönféle elismerés és enged­mény illethené. Hasonlóképpen gyakori té­ma volt az érdekképviselet tar­talma, szervezete, formája is. Többen szóvá tették: további vizsgálatok, egyeztetések szük­ségesek a TOT és a szervező­dő Mezőgazdasági Kamara te­vékenységét, feladatait illetően. A vitában Gubicza Ferenc, Burgert Róbert, Szabó István, Hámori Csaba és mások is szóltak arról, hogy a most vi­tatott koncepció hozzásegítheti a falvak lakóit, dolgozóit az MSZMP megújított agrárpoliti­kájának megismeréséhez, tá­mogatásához. Ez pedig — ha a politika találkozik a paraszt­ság egyetértésével - a követ­kező választásokon erősítheti az MSZMP pozícióit. Ehhez a gondolathoz kap­csolódott Grósz Károly főtitkár is, aki aláhúzta: a párt poli­tikája egyes területeinek vilá­gos körvonalazásával építheti választási programját. Hosszú távú stratégiai irányvonala pe­dig a szocializmus jövőképét vázolja majd fel a hazai vi­szonyok között. A vitát Iványi Pál foglalta össze. Az ülés végül is egy tartóz­kodással elfogadta az agrár- politika megújulásának kon­cepcióját, amelyet állásfogla­lás formájában teljes egészé­ben nyilvánosságra hoz. A Központi Bizottság ezután Grósz Károly előterjesztésében megvitatta az országos pártér­tekezlet előkészítésével kapcso­latos főbb szervezeti felada­tokról szóló javaslatot. Grósz Károly főtitkár elő­terjesztésében a Központi Bi­zottság foglalkozott a párt előtt álló időszerű feladatok­kal, és úgy döntött, hogy 1989. május 8-i álláspontját megváltoztatva pártértekezlet helyett még ebben az évben összehívja a párt kongresz- szusát. A kongresszus előké­szítésével összefüggő szerve­zési feladatokat következő ülésén pontosítja. A Központi Bizottság kiala­kította Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos állás­pontját, amelyet nyilvánosság­ra hoz.- A testület tájékozta­tót hallgatott meg az MSZMP reformkörök 1989. május 20- án Szegeden rendezett mun­katanácskozásáról és megvi­tatta azt a jelentést, amely a pojitikai egyeztető fórum­mal kapcsolatos tárgyalásokról szólt, megfogalmazta állás­pontját a .tárgyalások támo­gatásáról, a társadalmi köz- megegyezésről, A Központi Bi­zottság ülésén elfogadott do­kumentumok nyilvánosságra kerülnek, illetve a tanácsko­zásról közlemény jelenik meg. Égés! sérültek új&zerü eftátá&a s __________ ' .......... Tá vlati cél a sejtbank Először az égési sérülést szenvedettekre gondoltak, hiszen ezeknél a balesetek­nél fordul a leggyakrabban elő, hogy a beteg testén nagy felületen roncsolódik a bőr, amit a lehető leggyor­sabban kell gyógyítani, pó­tolni. A világ számos orszá-' gában folytattak és folytat­nak kutatásokat és már ugyancsak sok helyen vált a napi gyógyítás részévé a nagy kiterjedésű hámhiány­ban szenvedők kezelése la­boratóriumban tenyésztett hámsejtekkel. Pécsen az Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati Klini­ka és a Honvéd Kórház össze­fogásában kezdődött ez a munka három évvel ezelőtt és azóta számos sikeres beavat­kozást végeztek. A Pécsi Aka­démiai Bizottság tudományos pályázatára is beérkezett été. makörből egy dolgozat, melyet kiemelt első díjjal ismertek el. A pályamunkát két fiatal or­vos készítette, dr. Kulik Péter a Honvéd Kórházból és dr. Se­bők Béla a Bőrgyógyászati Klinikáról. — Szeretném hangsúlyozni, hogy semmi szenzációsat nem találtunk ki, de sikerült jól al­A tanácsok támogatják szerveződésüket » Egyre több egyesület A Megyei Tanács művelődési osztályának közművelődési cso­portja Magyaregregyen rendez­te meg a közművelődési fel­ügyelők, a Komló környéki kul­turális egyesületek és egyéb önszerveződő közösségek kibő­vített ülését. Megjelentek a kü­lönböző baráti körök, faluszépí­tő egyesületek, várbaráti körök képviselői is. A találkozót a patinás, elis­merésre méltó módon rendbe­hozott és karbantartott Arnold- házban tartották. Dr. Végh Jó- zsefné, a Megyei Tanács köz- művelődési csoport vezetője hangsúlyozta: a tanácsok ellá­tási felelősségükből eredően érdekeltek a társadalmi szer­vezetek létrejöttében, működé­sében. A tanácsok lehetőségei­nek függvényében kell, hogy támogassák az egyesületek mű­ködését, munkájukat épületek, eszközök használatba adásával. A gyarapodó szervezetek, egye­sületek gazdagítják, színesítik a megye kulturális életét. Kü­lönösen fontos azoknak a tö­rekvéseknek^* a támogatása, amelyek a szülőföldhöz, törté­nelmi múlthoz, lakóhelyhez való kötődést erősítik és segitik a helyi értékek és érdekek vé­delmét. A résztvevők közül töb­ben véleményt nyilvánítottak és elmondták panaszaikat. Elhang­zott, hogy a pécsváradi várba­ráti kör munkája példamutató, és jó volt hallani Kisújbánya eredményeit is. A megjelentek úgy ítélték, hogy a tanácskozás elő fogja segíteni, hogy a jövőben még több egyesület szülessen és jöjjön létre a megyében. Ennek érdekében hasonló szakmai fó­rumokat fognak szervezni, amit legközelebb október hónapban Szigetváron kívánnak megren­dezni. Sántha László kalmaznunk azokat az ered­ményeket, amelyeket külföldön már elértek, illetve amit már idehaza a szegedi orvosi egye­tem bőrgyógyászati klinikáján is — nálunk előbbre járva -, elkezdtek - mondja dr. Sebők Béla, nemcsak kettejük, hanem a két intézmény közös munká­járól. — Hogyan történik a hám­sejtek vétele, tenyésztése? — A beteg megmaradt ép bőréből veszünk szeparált sej­teket, és azt megfelelő labo­— Mi még nem tudunk a rendszeres tenyésztésre vállal­kozni, mert ehhez nincsenek megfelelően biztonságos fel- felszereléseink. Távlati célkitű­zésünk egy sejtbank létreho­zása. A szeparált sejteket-200 Celsius körüli hőmérsékleten, folyékony nitrogénben évekig lehet tárolni, és fel melegítve bármikor felhasználni. Addig is: egy kolléganő immunoló­giai kutatásokat folytat, hogy kidolgozzuk miként lehet elér­ni, hogy egy beteg másvala­kitől is kophasson hámsejte­Sejteket készítenek elő az égési sérültek kezeléséhez Pécsett, a Bőrklinikán ratóriumi körülmények között, különböző eljárásokkal szapo­rítjuk, majd visszahelyezzük a sebre, hogy ott újra beépül­jön a szervezetbe. Mi a te­nyésztéshez vezető úton arra törekszünk, hogy az elérhető eredményeket lépésről lépésre rögtön alkalmazzuk a gyakor­latban, a betegellátásban. A frissen szeparált sejteket hasz. náljuik fel, amelyekkel az adó­helyeknél lényegesen nagyobb sebfelszínek hámosíthatók ered­ményesen. Valóban az égési sérülést szenvedetteknél alkal­mazzuk leggyakrabban ezt az eljárást, de használható a plasztikai sebészetben, például a tetoválások eltüntetésénél. Újabban vettük föl a kapcso­latot az érsebészekkel, akik nyirokpangást követő nehezen qyógyuló sebek kezelésére al­kalmazzák, ám ugyanilyen hasznos a lábszárfekélyek gyó­gyításánál. Szeretnénk szpon­zorokat is találni, akik a mód­szereinket felhasználnák és tá­mogatnák a további munkán­kat. — Melyek a következő lépé­sek a kutatásban, a módszerek finomításában? két, legalábbis időlegesen, amíg tőle nem lehet saját hámsejteket venni. A Honvéd Kórházban kidolgozták a köté. si módozatokat, mi megoldot­tuk a fagyasztás és a fölen­gedés problémáját. A sejtek sérülékenyek, a kötözés, a fel- használás is igen nagy preci­zitást követel. — Mi az oka, hogy ez az eljárás még nem vonult be a rutinellátásba?- A már említett berende­zések alapvető fontosságúak, nélkülük csak szerényebb mér­tékű munkát végezhetünk. A hámsejtek tenyésztéséhez fel­használt anyagok viszonylag drágák, nyugati importból származnak. Olyan jó minősé­gű, plasztik edényekre is szük­ség van, amelyekről nem ol­dódnak le káros anyagok, s a sterilizálást is speciális körül­mények között kell folytatni. De mindenképpen fontos, hi­ánypótló módszer ez, mely gyors eredményt hoz a beteg gyógyulásában, és ezért sze­retnénk minél hamarabb előbb. re jutni. \ B. A. Tej, vaj van bőven (Folytatás az 1. oldalról.) hiányát vajjal próbálják pó­tolni a vásárlók. A Baranya Megyei Tejipari Vállalóinál ez számokban úgy jelentkezik, hogy megyei értékesítésben Party vaj:ból május 1 —20-ig 34 tonna ment el, hagyományos vajból 69 tonna — vajegyen- érfékben ez 7,5 százalékos fo­gyasztásnövekedés. A Mecsek FŰSZERT úgy kísérelt meg eny­híteni a margarinhiányos hely­zeten, hogy közületi siitőmar- garint - Vénuszt - biztosított lakossági eladásra is, ezzel a sütéshez szükséges mennyisé­get részben szállította. Balogh Balázs rakta rvezető-he lyettes arról tájékoztatott, hogy nekik többszörösen kellemetlen a margarinhiány: egyrészt na­ponta több százan érdeklőd­nék telefonon, másrészt jelen­tős a forgalomkiesés is. (Hogy mikor szűnik meg a Rama- hiány, arról , nem sikerült in­formációt szerezni, a leterhelt telefonvonalak meghiúsították a tájékozódást!) — A margarin nemcsak azért keresett, mert egészsé­gesebb, mint a vaj, hanem azért is, mert olcsóbb - je­lentette ki lilly Csaba. - Ha­sonlóan egyre népszerűbbek az olcsó tejek. Az áremelés óta a forgalom olapjón éle­sen elkülönülnek a fizetés utáni napok és a nem fizeté­ses napok, ez utóbbiakon vi­szik a több olcsó tejet. Ezek Viszont csak egynapos szava­tosságúak, s a rapszodikus ke­reslettel elég nehéz összhang­ba hozni a kínálatot. A Pécsi Áfész kertvárosi ABC-jében (a Testvérvárosok terénél),. Horváth Kálmánná boltvezető arról szólt, hogy az 1,5 és 2,2 százalékos zsírtar­talmú (olcsóbb) tejeknél igen sok a selejtzacskó: százból nem túlzás, hogy öt kiszakad, ugyanakkor a tejüzem egyet ír csak jóvá, négy liter kifolyt tej a bolt kára! (Persze, hogy idegenkednek a kereske­dők az ilyen árutól.) Megem­lítette azt is, hogy füstölt sajt­ból, literes tartós tejből, sűrí­tett .tejből :nem folyamatos az ellátás, s gyakran hiányzik az ízesített krémtúrp, valomin-t a puding (a heti egyszeri szállí­tás, a rövid szavatossági idő következtében óvatosan rendel a boltos.) Az utóbbi időben 'itt is sok vaj fogy: sokszor ki­számíthatatlan az igény, így aztán előfordult már, hogy szombaton reggel taxival men­tek vajért a Tejipari Vállalathoz, ahol kiszolgálták őket, csak a kiszállítást kellett az ABC-nek megszerveznie és költségét vi­selnie. Tegnap már ott volt a bol­tokban az új csomagolású tú­ró: ezentúl fólia helyett zacs­kóba tölti a Tejipari Vállalat. A túró az uj csomagolásnak köszönhetően a szavatossági időn belül változatlan minő­ségű marad, nem szárad ki, mint korábbon. Csak még meg kelll szökni a feliratozását, mert ránéziésre az első napok­ban a vásárlók tejpornak vél­ték, s hiába volt éppen plőt­tük a túró, megkérdezték, hogy merre is találják?! L. Cs. K. Megkérdeztük Miért nincs boríték? Hiába keresünk boríté­kot szerte az országban ki­csit és nagyot, nem kap­ható. Pécsett még a PIÉRT Vállalat szakboltjaiban is csak két alkalommal kap­tak idén, ezeket napok alatt felvásárolták. A PIÉRT központjában azt mondják, a Faipari Vállalat szentendrei gyára, ahol a borítékok készül­nek, megrendeléseik nagy részét nem igazolta visz- sza. Az igényelt normálmé­retű borítékok csak közel felére, 842 000 darabra vállalkozott, s a közép­méretű C5-ösből 545 000 helyett 100 000-et igazolt vissza. Tavaly a nagymé­retű tasakokból megkap­ták a rendelést, idén azonban a két 205 000-ből csak 71 000-re számíthat­nak. •V Az új adórendszer be­vezetésével jelentősen nö­vekedett a borítékok iránti igény, s nagymegrendelő­vé lépett elő az APEH, sőt olyan hangokat hallani, hogy ez a cég okozta a hiányt, mert közvetlenül a gyártól szállított jelentős mennyiségben. Ezen kívül vállalatok alakultak át, s a régi cégjelzéses boríté­kok elévültek. Először az APEH fővá­rosi „gondnokságával” ho­zott össze a posta. A kér­dést elhárították, nekik egy kisszövetkezet gyárt speciális borítékokat, to­vábbi információt pedig csak személyesen közölhet­nek velem. Az APEH intéz­mények nyomtatványainak felelős osztályon is csak egy adatot sikerült meg­tudnom: az elmúlt évben 6 millió nagyméretű borí­tékot rendeltek az első adóbevallás kiküldéséhez. * A szentendrei gyár évente 440 millió borítékot gyárt. Az értékesítési osz­tálynak vezetője, Szirtes Ferencné így tájékoztat: — Három-négy éve még azon törtük a fejünket, ho­gyan tudnánk exportálni, 1988-ban azonban ugrás­szerűen megnőtt a rende­lés, s 36 millió normál méretű borítékkal kértek többet, mint 1987-ben. Ta­valy ősszel jelentkezett a gyárnál az APEH és 8 millió tasakot rendelt, mi­közben az éves kapacitá­sunk ebből 1l millió kö­rül mozog. Valószínűleg idén sem tudnak eleget tenni a ren­deléseknek, hiszen csak az első negyedévben kis- és középméretű borítékból 50 millióval kellene többet gyártani. Bár az osztály- vezető ezt a számot irreá­lisnak tartja, szerinte a gyárak, intézmények a biz­tonság kedvéért a szüksé­ges mennyiséget a PIÉRT- nél és az ÁPISZ-nál is megrendelték. A gyárban jelenleg há­rom műszakban dolgoznak, és kapacitásukat nem tud­ják lényegesen bővíteni, mert nincs valutájuk. Hiá­ba rendelkeznek ugyanis forinttal, nem vásárolhat­nak érte gépet. Egy kis furíanggal viszont ment a dolog: alkatrészként hoz­ták be és május végén he­lyezik üzembe az évente 20 millió borítékot gyártó gépet. Ennyivel tudnak többet küldeni a megren­delőknek. P. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom