Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-20 / 137. szám
1989. május 20., szombat Dunántúli napló s Hogyan tovább? Vállalkozókedv, rugalmasság, a piachoz való alkalmazkodás — tömören így jellemezhető a Pécsi Garancia Szállító és Szolgáltató Szövetkezet elmúlt négyéves tevékenysége. A korábban napi gondokkal küszködő cég a megváltozott üzlet- politika eredményeként stabil gazdálkodó egységgé vált, biztos munkát és jövedelmet nyújtva valamennyi dolgozónak. Bár 1985-től fokozatosan kialakították a több lábon állás feltételeit, a szövetkezet fő tevékenysége azonban változatlanul a fuvarozás. Komáromi István elnök szerint az áruszállítást sikerült nyereségessé tenni. Tehergépkocsiparkjukat folyamatosan díze- lesítették - ma már a járművek döntő többsége gázolajüzemű s bevezették a költségtérítéses üzemeltetési rendszert. Az országban elsőként alkalmazták ezt a módszert. Lényege, hogy a gépkocsivezetők a munkájuk arányában keresnek; az ösztönzés része, hogy a gépkocsivezetők kíméljék kocsijukat, minél nagyobb árbevételre tegyenek szert, ne járjanak üres járművel. A fuvarozási piacon igen nagy a verseny, Így manapság már nem elég az árut csak a megrendelőnek szállítani, az igény egyre inkább a szállítmányozás felé tolódik, mely komplexebb feladatokat jelent. A Garancia elvállal áruszállítást az ország bármely részébe, fűtőolaj-fuvarozást, csőfektetést, munkásszállítást. . . Legújabb lépésük, hogy megállo- podást kötöttek a Bólyi AFÉSZ-szal: megvették a bó- lyiak járműveit, és kötelezett séget vállaltak, hogy elvégzik az áfész áruszállítási feladatait, s részt vesznek a lakossági szolgáltatásban is. A közeli napokban ismét bekapcsolódnak a nemzetközi fuvarozásba — elsősorban speciális területekbe, így például olyan trélert vásárolnak, mely- tyel személygépkocsikat szállíthatnak. A szövetkezet javítóbázisát eredendően azért hozták létre, hogy saját járműveiket karbantarthassák. E tevékenységüket kiszélesítették, így ma már a magánfuvarozók tehergépkocsijait is javítják - elvégzik a rendszeresen esedékes műszaki átvizsgálásokat, s erről úgynevezett javítási lapot adnak —, de vállalnak személygépkocsi kis- és «nagyjavítást, karosszériamunkákat, fényezést, szervizelést. Júniusra, az országban elsőként elkészül a tehergépkocsi termináljuk, azaz parkolójuk. Két évvel ezelőtt határozták el, hogy a Megyeri úti telepük szomszédságában, jól megközelíthető helyen olyan területet alakítanak ki, ahol magánfuvarozók tárolhatják teherautóikat. Mivel a közeljövőben Pécsett is megtiltják a teherautók közterületen való Parkolását, a magánfuvarozóknak lehetőségük lesz éjszakánként, illetve hosszabb időre a terminálban hagyni kocsijaikat, ahol térítés ellenében a járművek őrzéséről, télen hidegindításról gondoskodnak, s kedvezményes autómosást biztosítanak. A Garancia jól menő üzletága a használt személy- és tehergépkocsik adás-vétele. Tavaly 2000 személygépkocsit és 800 teheroutót adtak el a pécsi Megyeri úti, a nagykanizsai, o barcsi, a dombóvári és a zombai telepükön. Májusban bővül a hálózat, a Pest megyei Solymáron nyitnak telepet. Részletfizetési lehetőséget is adtak vásárlóiknak - ezt egy ideig kénytelenek voltak szüneteltetni -, de a közeljövőben ismét lehetőség lesz használt autók részletre történő vételére. Kereskedelmi tevékenységük része, hogy alkatrészbontót is üzemeltetnek. Az önálló külkereskedelmi joggal rendelkező szövetkezet ajándékautó-szolgálata nyugatról behozott autók konvertibilis valutáért történő árusításával foglalkozik - idén eddig 150 személygépkocsit, zömében Ladát adtak él. Tervezik, hogy kompenzációs ügylet keretében lorintért is árusítanak majd ilyen autókat. A Garancia egy NSZK-beli céggel folytat tárgyalásokat: faházakat és egyéb asztalosipari termékeket szállítanának, a kapott pénzért kocsikat és alkatrészeket vásárolnának, s ezeket forintért árusítanák. A minta faház elkészült, a tavaszi BNV-n bemutatják. Elképzeléseik között szerepel, hogy vegyesvállalatot hoznak létre, s a nem oly távoli jövőben nyugati alkatrészekből mikrobuszok és kistehergépko- csik összeszerelését kezdik meg. Lehet, hogy mór a nyáron Opel-autószalon nyílik Pécsett. Egy ugyancsak NSZK- beli céggel karöltve, az új- mecsekaljai Olimpia bár helyén lenne a bemutatóterem - már csak a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalattal kell egyezségre jutni -, ahol az Opel több típusát tekinthetnék meg majd az érdeklődők, lehetőség lenne megrendelésre, a külföldi Opel- árak utáni - új és használt egyaránt - tájékozódásra. A Mecseki Ércbányászati Vállalattal közösen bérmunkában, nyugatról behozott bányabeli fúrószerszámok felújítását kezdik meg a jövőben, természetesen konvertibilis valutáért. A Garancia és a MÉV a szakmai tudást exportálja. A szövetkezet még az idén egy kft.-t hoz létre, mely Pécs belvárosában francia pékséget alakít ki. Komáromi István szerint ma egyre inkább csak úgy tud egy cég megélni és eredményesen gazdálkodni, ha tudomásul veszi, a piaci lehetősé-, geket ki kell használni. Ehhez vezető és vezetett alkalmazkodókészségére, s tisztességes munkájára van szükség. Valamennyi dolgozó véleményét figyelembe veszik, a döntés után azonban mindenkitől megkövetelik a végrehajtást. Úgy tűnik, a Pécsi Garancia Szállító és Szolgáltató Szövetkezetnél nem működik rosszul ez a szisztéma. Roszprim Nándor Vállalkozó kedv és rugalmasság OPEL-AUTÓSZALON PÉCSETT? - FRANCIA PÉKSÉG A BELVÁROSBAN - NYUGATI AUTÓK FORINTÉRT A szövetkezet szolgáltatásai közé tartozik a nyugati gépkocsik valutáért történő értékesítése, valamint a devizasorsjegyek árusítása, amelyekkel értékes nyereményekhez juthatnak a szerencsések. *" ' ........ ........................ ■ *...........................................I « K SH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti Ellentmondásos negyedév Fejlődik a nagyüzemi állattartás. Képünk a gödrei tsz telepén készült. Több lakás épült, de Budapesten és Somogybán — Csökkent a foglalkoztatottak száma — Nő a lakosság hitelállománya A statisztikai adatok tükrében Baranya megye első negyedévi termelése, valamint a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők alakulása az alábbiak szerint foglalható össze: Az ipar termelési szerkezete az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult, a bruttó termelési érték 32°/0-át az energetikai, 7%-át az anyagtermelő, 61%-át a feldolgozó- ipari ágazatok adták. A termelés kismértékben tovább csökkent, bányászat nélkül számítva az elmúlt évi szint közelében maradt. A főbb ágazatok közül a bányászat mellett az épitőanyagiparban és a könnyűiparban csökkent, míg a gépiparban és élelmiszeriparban élénkült a termelés. (Egy évvel korábban csak á villamosenergia-ipar termelése és az építőanyagok gyártása haladta meg az 1987. évit, a vegyiparé nem változott, a többi ágazat ,,leszálló- ágban" volt.) Az iparban foglalkoztatottak száma (59 000 fő) 3,6%- kai tovább csökkent és a fizikai dolgozók 7,5%-kal kevesebb munkaórát teljesítettek a tavalyinál. Az ipari vállalatok és szövetkezetek árbevétele — ösz- szehasonlítható áron számítva — 4%-kal növekedett, így elérte a két évvel korábbi szintet. Az árbevételen belül a külkereskedelmi célú értékesítés (főként rubelelszámolásban) erőteljesebben, a belföldi kisebb mértékben emelkedett. A főbb termékek közül fényezett bútorból, bőrkesztyűből, puha bőrből, bőrés szőrmés bőr felsőruházatból, nyershúsból, pezsgőből több került kivitelre. Ugyanakkor lábbeliből, vágott baromfiból, konzervfélékből kevesebb volt a kiszállítás. A megyei székhelyű kivitelező építőipar építési-szerelési munkáinak volumene 26%-kal nőtt az elmúlt esztendő azonos időszakához képest. A termelés fokozását elősegítette az enyhe tél is. A negyedév végén összesen 707 lakás kivitelezésén dolgoztak. (Tavaly ilyenkor 800 lakás volt épülőfélben.) A megyei székhelyű kivitelezők idén is mintegy 1200 lakás átadását' tervezik, ebből azonban csak alig haladja meg a 200-at a Baranyában épülők száma. A zöme Budapesten, illetve Somogy megyében kerül átadásra. A mezőgazdasági termelés az elmúlt évi kedvezőtlen eredményekből fakadó szűkös pénzügyi háttérrel indult. A szárazságot a téli csapadék sem enyhitette, mégis az őszi vetésű növények állapota a tavasz elején kielégítő volt. Közülük búzából mintegy 2000 hektárral (4°/0-kal) kevesebbet vetettek, mint az előző évben, árpából a vetés- terület nem változott. Korán főidbe kerültek a tavasziak, így a borsó, melynek területe az eddigi legnagyobb (közel 8100 ha) és a cukorrépa (szintén rekordterülettel, 10 900 hektárral). Kukoricából 1500 hektárral kisebb területre (82 550 hektárra), napraforgóból és szójából a tavalyival azonos területre (11 700, illetve 14 700 ha) vetnek a gazdaságok. A szarvasmarha-állomány március végén - csakúgy, mint országosan - az egy évvel korábbitól alig tért el. A nagyüzemekben a sertések száma valamelyest, a juhoké erőteljesen csökkent. Valamennyi állatfajból jelentősen nőtt a kisüzemekhez kihelyezett állomány. Az- értékesítés az alábbiak szerint alakult: 1989. I. negyedév 1988. I. n.év 1987. I. n.-év %-ában Vágómarha, t 123,9 119,3 Vágósertés, t 118,2 94,8 Baromfi, t 99,0 115,1 Tehéntej, 1000 I 103,3 105,9 Tojás, 1000 db 44,5 26,1 Az anyagi ágakban az első három hónapban 122 500 főt foglalkoztattak. Számuk mintegy 4%-kal tovább fogyott, csaknem teljes egészében a fizikai foglalkozásúak számának csökkenéséből adódóan. A foglalkoztatottak átlagos havi nettó bére mintegy 6600, nettó átlagkeresete 7300 -volt. Mind vállalatonként, mind az ágazatok között jelentős a szóródás. A nettó bérek átlagosan 15,4%-kal, a keresetek 8,3%-kal növekedtek. A lakosság korábbi megtakarításainak felhasználása tükröződik a takarék betétállomány alakulásában, amely az első negyedév során 144 millió forinttal (egy évvel korábban 38 millióval) csökkent, s március végén 10,7 milliárd Ft volt a megyében. A betét- állomány fogyására hatással van az értékpapír-forgalmazás is, mely a magasabb kamatok következtében valamelyest átcsoportosítja a megtakarításokat. A lakosság hitelállománya az első három hónapban 246 millióval tovább növekedett, március végén megközelítette a 12,5 milliárd Ft-ot. A kiskereskedelem januármárciusi forgalma összehasonlítható' árakon számítva közel azonos volt az elmúlt év azonos időszakival. Ezen belül a bolti élelmiszereknél és élvezeti cikkeknél, valamint vegyes iparcikkeknél 3-3%-kal nőtt, míg a vendéglátásban 7, a ruházati cikkeknél 15%-kal csökkent az értékesítés volumene. A kiskereskedelmi árak a megyében 14,8%-kal voltak magasabbak, mint egy évvvel előbb. Ezen belül a ruházati cikkekért 17,9, a vegyes iparcikkekért 15,1, a bolti élelmiszerekért és élvezeti cikkekért 13,9%-kai kellett többet fizetni a boltokban, míg a vendéglátás árai 13,4%-kal nőttek. V A Mecsek-oldalban egy négy- gozott, ebből tizennyolcat Pé- ^jrieletes ház második emele- esett, a Népművészeti Szövetig' lakik Gulyás Lászlóné. 1986- kezeinél töltött el. “9n súlyos műtéten esett át, — A műtét után egy darabig Q*óta rokkantnyugdíjas. Hu- úgy éreztem, hogy nem tudok s*onöt évig, mint könyvelő dől- mit kezdeni magammal. MinHobbija a kézimunka Csak egyedi pulóvereket kötök dig sokat dolgoztam és ennek most hirtelen végeszakadt. Akkor jutott eszembe, hogy elkezdek kötni. Már gyermekkoromban is sokat kézimunkáztam, mindig szerettem újabb és újabb mintákat, formákat kitalálni. A mai napig nem kötök két egyforma pulóvert, csak ha kérik. Nagyon nehezen tudok ilyenkor parancsolni a kezeimnek. Az első időkben elvittem a butikosoknak a kész pulóvereket, de csak bizományba vették át és nagyon drágán árulták, pénzt is csak hosszú idő múlva koptam. Ekkor döntöttem el, .hogy kiváltom az ipart, és magam árusítom a pulóvereket. Piacra, vásárokra járok. Gulyásék Tamásiból kerültek Pécsre. A 60-as évek elején az OTP hirdetését olvasták a Tolna Megyei Népújságban, miszerint a Mecsek legszebb részén házakat építenek. Ök is jelentkeztek. A lakás átadása után, öt évig' Gulyás Lászlóné otthon maradt. Már Pécsett született a kisebbik lár nya.aki bőrdíszműves lett. A nagyobbik Franciaországba ment férjhez, Párizsban él. Az irodai munkája mellett 12 évig bedolgozója is volt a Népművészeti Szövetkezetnek.- A férjem eredetileg férfi s^abó, jelenleg zenész, bawai gitáron játszik. Rátétes és hímzett kézimunkákat készítettünk ö szövetkezet részére. Már akkor úgy beszéltük meg, hogy addig csináljuk, ameddig örömünk telik benne. Ezenkívül a táncegyütteseknek varrtunk ruhákat az ország minden pontjára. A legnagyobb és legszebb munkánk az volt, amikor az Állami Népi Együttes részére készítettünk horvát nemzetiségi viseletét. Gulyás Lászlóné előtt ma már nem titok, hogy honnan volt mindig mindenre ideje és soha nem érezte fáradtnak magát. A HNF belvárosi II. alapszervezetnél t’tkár. Magányosok klubját szervezett. A Népművészeti Szövetkezetnél a brigádtagokat tanította hímezni, kötni. Nevelőotthonban élő óvodásokat vitt rendszeresen haza húsvétkor, karácsonykor, hétvégeken. A lányai iskoláiba még évek múlva is társadalmi munkában hímezte a naplóboritókat, térítőkét. — Másfél éve vagyok kisipaios, és ez alatt 100 pulóvert kötöttem meg. Nem is gondoltam, hogy ekkora szükség van a munkámra. Miután kitettem a cégtáblámat sokan megkerestek. Kiderült, évek óta őrzik a fonalaikat, csak nem találtak senkit, aki kézzel megkötötte volna nekik. Vannak már törzsvendégeim is. Havonta hozzák a szebbnél szebb fonalakat. Amikor elkezdek egy pulóvert, akkor még nem igazán tudom, hogy milyen lesz. Legtöbbször a minta határozza meg a fazont. Amerre járok a világban, mindenhonnan hozok magamnak kötőkönyveket, de soha nem kötöm meg a pulóvert, kardigánt, ruhát a leírtak szerint. Szeretem az egyedit. A pulóverekhez mindig adok mosási utasítást is. én vállalom a felelősséget azért, amit csinálok. Amelyik fonalat nem ismerem, azt először kipróbálom. Gulyás Lászlónénak az elmúlt nyáron állandó kiállítása volt a KlOSZ-székházban. Pulóverjeivel részt vett egy Franciaországban megrendezett termékbemutatón is. Sz. K.
