Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-13 / 130. szám
1989. május 13., szombat Dunantmt napló 5 — — * A héten letelt Piti Zoltán tanácselnök első száz napja a megyei testület élén. Ez a száz nap jelentős mozgásokat hozott az országos politikában, viták zajlottak Baranyában is sorsfordító kérdésekről. Sokan megkérdőjelezik, Baranya lépést tart-e a változásokkal, pontosabban megfogalmazzák a lépéshátrány tényét. Időszerűek a kérdések a megyei tanács elnökéhez: miként Ítéli meg a déli országrész helyzetét? Milyen programja van a megvalósítandó reformokra? Többen megkérdőjelezik a megyei tanács szükségességét — mi a véleménye erről a testület elnökének? Levelet küldött a kormányfőnek, vajon mit remél? ■' *- Mindenekelőtt arra vagyok kíváncsi, hogy telt az első száz napja? Köztudott, ön nagy munkabírású ember, gyanítom, nem sok szabad perccel tud elszámolni.- Nem volt igazán időm leltárt készíteni, a különféle események rendkívül gyorsan követték egymást. A hivatal átvétele viszonylag rövid idő olatt megtörtént. Átfogó munkaértekezleten külön találkoztam a megyei apparátussal, s külön konzultációt folytattam a helyi önkormányzatok vezetőivel. Megkezdtem azt a látogatási programot, amelynek során tíz hónapon belül szeretnék eljutni valamennyi baranyai településre, és helyszínen ismerkedni a körülményekkel. Sikerült felgyorsítani és a döntés előkészítéséig vinni a tanácsi munka korszerűsítési programját, megkezdtük Baranya megye átfogó fejlesztési koncepció-javaslatának kidolgozását. Több országos vezető fordult meg o megyében, s ezek a találkozások jó alkalmat adnak a megyét, és a megyei vezetést foglalkoztató kérdések megvitatására. Hasznos programot jelentettek a nagyköveti látogatások (USA, Belgium, Ausztria, Indonézia, Jugoszlávia), illetve a testvérmegyei konzultációk. Időközben megtisztelő felkérést koptam, így március óta részt veszek az új tanácstörvényt előkészítő szakmai bizottság munkájában is. Jelentős időráfordítást jelentő különböző szakmai és politikai testületek munkájában való részvétel, illetve az azokra történő felkészülés. Hát hirtelen ennyit . .- Ahhoz, hogy kidolgozza a programját, gondolom készített önmaga számára is helyzetértékelést arról, amiből el kell indulnia. Szóval mi a legfontosabb leiadat?- Baranya ezideig mentés v°lt a szélsőséges politikai Megnyilvánulásoktól, de itt is felismerhető a monolitikus hatolom válsága, s az új politi- jí®* erők fokozatos térnyerése. Gazdasági szempontból Baranya korábban a stabil megyék j'özé tartozott, utóbbi időszakién viszont - kisrészt a gazdaságilag elmaradott térségek *eJe, nagyobbrészt viszont a bányászatot érintő központi döntések miatt -, a gazdasági válsággoi küszködő térségek közé került. így a szerkezetváltás tennivalói az ország egyes területein, felismerésen alapuló feladatot jelentenek, nálunk Baranyában viszont, a struktúraváltós külső feltételek kényszerítő hatására következik be. ~ Jál értem? ön azt fogalmazza meg, hogy az egymásnak ellentmondó kormánydöntések következménye a megyei gazdaság válsága Mit vár attól a levéltől, amit a kormányfőnek irt?- A lényeg az, hogy a kormány ne külön tárgyolja a két bánya helyzetét, hanem a két vállalat jövőjét, és a térségre gyakorolt hatását komplexen elemezze. Területi információk alapján azt mi .nem tudjuk elbírálni, hogy a bányászatnak milyen a jövedelmezősége, illetve egy reális árrendszer mellett, mennyi lenne a támogatás igénye - ebből következik, hogy a két vállalat sorsáról itt nem tudunk dönteni. Azt viszont látjuk, hogy a kormányzat döntése a megye gazdaságának egészét alapjaiban érinti. Csak olyan döntést tudunk elfogadni, ami a termelés mérséklése, vagy megszüntetése esetén, azonnali garanciát ad a helyettesítő tevékenységre. Ennek van egy átfutási ideje, amit a kormányzatnak is számításba kell vennie. Más oldalról a kormányzati döntés ismeretében a megyének is fel kell készülni az átállásra: olyan kérdésekre választ adni, mint a munkaerőátképzés, az új munkahelyek teremtése, ozok területi megoszlása, az új tevékenység jövedelmezősége, a vállalkozások fogadásának infrastrukturális feltételrendszerének megteremtése. — Hallottam olyan véleményt, miszerint megkésve lép ebben a megyei vezetés, hiszen már korábban látható volt a visszafejlesztés, ebből következően a megyei gazdaság válsága. A kilábalásban Borsod lekörözött bennünket, oda koncentrálódik a pénz és az erő.- Olyon fejlesztések valósultak meg a közelmúltban központi pénzekből, amelyekből nem a visszafejlesztésre lehetett következtetni. Nézze meg, mikor készült el az ércbánya V-Ös üzeme, István lll-as akna, vagy a szénmosó, mikor költöttek jelentős gépbeszerzéLegyen a megyei tanács ■a I bS! Ik ab ! IvDÍbB 1 lislDI Tanácsi önkormányzatok OrB H III ^WB H H ^Hl H Szövetsége Beszélgetés az első száz nap után sekre? Megindítottuk a bányászatnak a technikusképzést, most másodévesek a gyerekek.. ..- Egyébként ez a szakmai vélemény számomra beleilleszthető abba a kérdéskörbe, amely úgy fogalmaz, Baranya lemarad a változásokról, mondhatni konzervatív, ön reform megyének tartja Baranyát? — Bármennyire divat ma a címkézés, a kérdésre nem lehet csók igennel, vagy nemmel válaszolni. A „minősítés" előtt felelősen végig kell gondolni képtelenséget eredményez, ebből pedig egyenesen következik a cselekvésképtelenség. S ennél rosszabb egy ország, egy megye életében nem történhet. A kiegyezés a ma fellelhető politikai erők közötti tárgyalásokkal teremthető meg, s ehhez a tárgyalássorozathoz szükség lesz a kompromisszumokat kereső, és elviselő politikai ma- gataitósra, az átmeneti időszak politikai szabályainak rögzítésére, a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítésére. Szeretném egyértelműen jelezni, hogy készen vagyunk a kiegyezés feltételeinek megteremtésében nagyon is aktívan cselekedni vatott a megyei fórum biztosítani. Amennyiben ugyanis a különböző — területi, szakmai, politikai és vállalkozói - érdekek megyei szinten nem rendezhetők, akkor szükségszerűen országos szintre transzformálódnak, s ott az ügyek természetéből adódóan kezelhetetlenné válnak. A megyei szintű választott testületek mellett szóló érv az (s, hogy a helyi önkormányzati ügyeken túl, vannak olyan tanácsi szolgáltatások, amelyek területi kiterjedtségük, jellegük miatt hatékonyan és gazdaságosan csak megyei, vagy éppen regionális méretekben láthatók el, s ezek irányítását - társadalmi háttér A Mecseki Szénbányák István lll-as aknája, az elmúlt évek legnagyobb beruházása Läufer László felvételei mi a reform célja és tartalma, a XX. századvégi Magyarországon, mit jelenthet a reform egy centrálisán szervezett társadalom keretei között egy-egy megye számára, s végezetül^ tudni kellene, hogy egy-egy megye külső megítélése, milyen „jelenségektől" függ?! Az itt élők szempontjából - előzőeken túl -, más kérdések is fontosak: szükség van-e megyén belüli reformra, van-e kiérlelt reformprogram, i van-e társadalmi támogatás a reform- program megvalósításához? Ez utóbbi kérdésekre természetesen, megvannak az egyéni válaszaim. Társadalmi és gdzda- sági megkésettségünkből következik, hogy Baranyában is szükségünk van a megyei élet reformjára. Kiérlelt reform- programunk ugyan még nincs, de az a vitaanyag, ami a társadalmi viták alapját jelentheti, az már összeállt. A társadalmi támogatósról pedig akkor lehet nyilatkozni, ha ismerjük a viták tapasztalatait, illetve a lakosság vállalását a reformprogram megvalósításában.- A kicsit hosszúnak tűnő kitérő után szeretnék visszatérni az eredeti kérdésre. Az a véleményem, hogy Baranya szándékai szerint reform megye, de cselekedetei alapján még nem. Rajtunk múlik, hogy a reformgondolatokból valódi tettek legyenek.- Bár nem annak szánom még egy ,,divatos" kérdést engedjen meg: létrehozható a közmegegyezés Baranyában?- Azt hiszem, hogy közmegegyezés helyett reálisabb kiegyezésről beszélni, de a kiegyezés feltételeit mielőbb meg kell teremteni, mert félő, hogy nemkívánatos irányt vesznek a társadalmi és gazdasági folyamatok. A jelenlegi helyzet sokáig nem tartható, hisz a mindig mindent megkérdőjelező politikai magatartás döntés- Már a megválasztását megelőzően hangsúlyozta, hogy a megyei tanács munkáját politikai műhellyé kívánja tenni. Szeretném figyelmeztetni, hogy nemcsak a sajtóban, de a helyi ön- kormányzatokban is élénk a vita a megyei irányítás szükségességéről. Sokan megkérdőjelezik a létjogosultságát.- A tanácsi önkormányzatok fejlődési folyamatában valóban volt olyan időszak, amikor - mind alulról, mind felülről —, megkérdőjeleződhetett a megyei irányítás szükségessége. Napjainkban viszont olyan társadalmi-politikai helyzet alakult ki, amikor nem az a kérdés, hogy legyen-e megye, vagy sem, hanem az, hogy milyen legyen?! Ez utóbbi kérdés jogos, mind a választott testület, mind a hivatali apparátus esetében. Szabadjon ezt egy kicsit bővebben indokolni. A képviseleti testület - az érvényben lévő választási előírások szerint -, ma elsődlegesen a választókörzeti, tehát a területi elv alapján áll össze. A jövőben a területi képviselet megtartása mellett, biztosítani kell a választott szakmai képviseletet, de az új helyzetben, már számolnia kell a különböző politikai erők (pártok), érdekérvényesítő szándékaival is. Mindemellett annak lehetőségét is vizsgálni kellene, hogy miként lehetne biztosítani - a legnagyobb adófizető állampolgárok ismert elvéhez hasonlóan —, a térség életét meghatározó gazdasági, illetve vállalkozói érdekek képviseletét. Talán az eddigiek is érzékeltetik a megyei szintű képviseleti munka jellegének szükségszerű változtatását: a hierarchikus irányítás helyett az önkormányzati és önigazgatási érdekek feltárását, képviseletét és ütköztetését lesz hinélkül -, nem lehet csak hivatali alapon ellátni. További érv a kétszintű irányítás tervezett megvalósítása, de ez már egy külön téma is lehetne, összességében tehát az az álláspontom, hogy a megyei képviseleti fórum jó ideig nem iktatható ki, de a megyei testület kiválasztási elvének, a testület összetételének és a képviseleti munka jellegének, szükségszerűen változnia kell. Í- Az érdekek képviseletének másik iránya: hogyan tudja a megye érdekeit érvényesíteni a kormányzatnál? — Hallatlan izgalmas kérdés s be kell vallani, hogy a mai helyzethez igazodó, hatékony tanácsi érdekvédelmet biztosító mechanizmus ezideig nem alakult ki. Ebből következik, hogy minden lehetséges formát meg kell ragadni a megyei, illetve a helyi érdekek védelmére. így fontos szerepük van az ország- gyűlési képviselőknek, országos és megyei vezetők időközönkénti munkamegbeszéléseinek, a különböző bizottságokban való szakértői részvételnek. Sajátos érdekvédelmet biztosítanak a különböző jogszabálytervezetek véleményező fórumai, illetve az egyedi ügyekben kezdeményezett koordinációs tárgyalások. Most úgy tűnik, hogy szükség lesz a tanácsi érdek- védelem új formáinak kialakítására. Ezek közé sorolható a közigazgatás országos irányításának átszervezése, a korábban külön-külön minisztériumokhoz tartozó tevékenységek egy főhatóságba tartozó összevonása. Új lehetőséget jeleznek a most alakuló országom szervezetek, Így a Tanácsi önkormányzatok Országos Szövetsége, a Faluszövetség, és a Magyar Vidék Társaság. I- A megyei tanácsnak is jelentenek lehetőséget ezek a szervezetek?- Amennyiben a megyei ta- A megyei szintű képviseleti munkában érzékelhető a változás, de mi lesz a sokak szerint túlméretezett hivatali apparátussal? A tanács testületé a héten júniusig elnapolta a döntést, miközben számos kritika érte a javaslatot. »- Ez nem baj, meg kell szokni, hogy nem születik döntés egy fordulóban. Nagyon örültem a véleményeknek, hiszen ebben a kérdésben a testület dönt. A változások természetszerűleg nem hagyják érintetlenül a hivatali apparátust. Ennek iránya és mértéke több dologtól függ, elsődlegesen a megyei testület apparátussal szemben támasztott igényeitőf, a kétszintű irányítás által támasztott követelményektől; a„ növekvő önállósággal működő helyi önkormányzatok szükségleteitől, s mindezeken túl, a kormányzati irányítás területi feladatainak jövőbeni alaxulasatól. A változások egy re-sze mór kitapintható, így a hivatali ^ munka korszerűsítésének első üteme végrehajtható. A legfőbb feladat az irányításban fellelhető párhuzamosságok felszámolása, az irányítási szintek számának mérséklése, a költségvetésre háruló terhek enyhítése, de talán ami az előzőeknél is lényegesebb, oz a hivatali munko jellegének változása. S ez az új jelleg a testületi munkában a demokratikus döntéshozatal feltételeinek biztosítósát, a helyi ön- kormányzatok irányában pedig a szervező, a szolgáltató és a menedzsel tevékenység erősödését jelenti. A korszerűsítő munka tehát egyfelől az állampolgári érdekek jobb szolgálatát, másfelől a tanácsi munka hatékonyságának javítását szolgálja. 1 7 Van-e a megyei tanács- na,' választási programja?- Mint ismert, a választások kérdésében még nincs végleges döntés. Ettől függet- lenül az előkészületeket megkezdtük. Ez számunkra kettős feladatot jelent: egyrészt szám- vetest kell készíteni a mögöttünk lévő időszakról, vállalásaink teljesítéséről, másrészt korvonalazni kell a jövő tenni- valóit. A sikeres választáshoz több dolog szükséges: jó program, tömegtámogatás anyagi és egyéb eszközök, valamint a politikai törekvéseket vállaló személyek. Mi most elindítottuk azt a munkát, ami — gazdaságban, településfejlesztésben, lakossági életkörülményekben és önkormányzati munkában -, felvázolja, hogy „Mit akar a megyei tanács Baranyó- b0. _Ez.a Pr°gram - amit a későbbiekben vitára kívánunk bocsátani -, egy terület- es ^településfejlesztési „étlapnak" lesz tekinthető, melynek ismeretében a választáson induló egyének, illetve politikai csoportok kialakíthatják majd saját, önálló programjukat. Hiszem, hogy jut tennivaló mindenkinek.- Végül egy személyes kérdés, bár ön olyan programot logalmazott meg a munkájában, amit el lehet fogadni és képviselni, mégis érdekel: hosszú távra tervez?- Személyes programom valóban az előzőekből következik. Szeretném, ha a tervekhez mind közelebb álló teljesítményekről számolhatnának be a tanácsok, és azt szeretném, ha olyan választási programot sikerülne kialakítani amellyel biztosítani lehet a választások sikerét. Azt hiszem egyértelmű, hogy szeretnék indulni a következő választásokon, ennek érdekében igen wvós, következetes és bizalmat építő munkára készülök. Gáldonyi Magdolna Piti Zoltán:
