Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-02 / 91. szám

2 Dunántúli napló 1989. április 2., vasárnap Közlemény a Miniszter­tanács üléséről Határozat az-útalap és az autó­pálya-használati díj bevezetéséről Művészeti kitüntetések A Magyar Népköztársaság Kiváló és Érdemes Művésze kitüntetéseket, amelyeket a Minisztertanács adományozott hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából, szom­baton a Parlament kupolacsarnokában megrendezett ünnep­ségen nyújtották át. Az eseményen megjelent Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Czibere Tibor művelődési miniszter. Németh Miklós miniszterelnök, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa nevében köszöntötte a kitüntetetteket, valamint az ün­nepi rendezvényen megjelent közéleti vezetőket és vendé­geket. * ' ■' .......—. Ki tüntetések átadása a megyei tanácson (Folytatás az 1. oldalról) Somorjai Miklósáé, Pécs Vá­ros Tanácsa vb Hivatalának kereskedelmi, mezőgazdasági és árellenőrzési osztályának ve­zetője, Szabó Lajos, a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettese, dr. Szőke Zsuzsanna, Pécs Város Taná­csa vb Hivatalának műszaki osztályvezetője, Vaskó Ernő, a Komló Városi Tanács pénzügyi osztályvezetője és Zabó Árpád, a Biürali Állami Gazdaság igazgatója. A belügyminiszter Kiváló Munkáért kitüntetésben része­sítette a következőket: Aschen­brenner Jánosné, Pécs Város Tanácsának személyzeti és ok­tatási osztályának főelőadója, Auth György né, a Harkány Nagyközségi Közös Tanács fő­előadója, Hesz Antalné, a Pécsvórád Nagyközségi Közös Tanács főelőadóin, Pesti La­jos, az Erzsébet Községi Közös Tanács tanácselnöke, Potyondi János, a Mázaszászvár Nagy­községi Közös Tanács tanács­elnöke, dr. Toller László, a Baranya Megyei Tanács igaz­gatási osztályának helyettes ve­zetője. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke Kiváló Munkáért kitüntetésben része­sítette Pappné dr. Szamos Évát, a Baranya Megyei Ta­nács munkaügyi osztályának fő­előadóját. A belügyminiszter Kiváló Társadalmi Munkáért kitünte­tésben részesített kilenc főt; a Baranya Megyei Tanács elnö­ke A Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesített hu­szonhárom főt. D. Cs. Atommagfúzió szoba­hőmérsékleten (Folytatás az 1. oldalról) elektrolízist hoztak létre és en­nek hatására atommag-reak­ciót regisztrálhattak neutron- számláló csövekkel. Ezt az eredményüket a későbbi kont- rollvizsgálatok megerősítették és publikálhatóvá tették. Dr. Csikai Gyula akadémi­kus, az KLTE Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetője az MTI munkatársának elmondta, hogy a tanszéken évtizedek óta foly­tatnak az atommagfúzióval kapcsolatos kutatásokat, első­sorban a szabályozott termo­nukleáris szerkezetek, Így pél­dául a fúziós atomerőművek tervezéséhez szükséges adatok meghatározására. Ebből a te­vékenységükből adódóan min­den olyan eszköz a rendelke­zésükre állt, amely lehetővé tette az amerikai kutatók kí­sérletének megismétlését. Egy-egy ilyen szenzációs be­jelentést követően a tudósok világszerte mindenütt arra tö­rekszenek, hogy reprodukálják az adott jelenséget, folyama­tot. Mivel az amerikai tudó­sok csak a jelenség lényegét ismertették, ónnak mikéntjéről nem nyilatkoztak, a folyamat mechanizmusát a szakemberek­nek maguknak kell kikövetkez­tetniük. A reprodukciós kísérlet az emberiség jövőbeni energiael­látása szempontjából alapvető jelentőségű lehet. Ha ugyanis a folyamatot sikerül gyakorlati méretekben megvalósítani, ak­kor a szinte korlátozás nélkül rendelkezésre álló víz igen kis mennyiségéből hatalmas ener­giák szabadíthatok fel. A tan­széken további kísérletek és kutatások kezdődnek a pallá­diumban lejátszódó folyamat fizikai mechanizmusának pon­tos tisztázására, ami elvezet­het az atommagfúzió gyakor­lati alkalmazásához. A Minisztertanács április 1- jén konzultációt folytatott a kormány elnökének az ország­gyűlés március 8-i ülésén, a parlamenti képviselők bős­nagymarosi beruházással ösz- szefüggő indítványára tett be­jelentéséről, illetőleg az azokkal* összefüggő tenniva­lókról. A Minisztertanács a miniszterelnök bejelentésében foglaltakkal egyetértett. Megállapította, hogy a munkálatok a szerződés sze­rinti tervezett ütemben halad­nak az országgyűlés 1988. ok­tóberi ülésszaka állásfoglalá­sának megfelelően. A Minisztertanács szakértői vélemények alapján tudomásul vette, hogy az építkezés visz- szafordithatatlanságát a nagy­marosi duzzasztó és erőműte­lep felépítését szolgáló ala­pozó vasbetonszerelési mun­kálatoktól lehet számítani. Mi­után ezek a munkák június­Tömegek gyülekeztek a szombat délutáni órákban az osztrák főváros központjába^ hogy leróják végső tiszteletü­ket Magyarország utolsó ki­rálynéja, Ausztria utolsó csá­szárnéja, a március 14-ikén Svájcban, 97-ik életévében el­hunyt Bourbon-Pármai Zita előtt. Helyszíni beszámolók szerint óránként kétezren ha­ladtak el Zita királyné bár­sonnyal letakart koporsója előtt, amelyet pénteken helyez­tek ravatalára a bécsi Ste- phansdombon. A temetési szer­tartást a helyszínen lévő tízez­rek mellett milliók követhették figyelemmel a tévékészülpkek előtt. Az osztrák televízió, prog­ramját megváltoztatva, csak­nem ötórásra tervezett közve­títést kezdett adni a ceremó­niáról. Zita temetési szertartása Fe­renc József halála óta a leg­nagyobb ilyen jellegű esemény Bécsben. Európa összes római katolikus királyi családja kép­viselteti magát a temetésen, amelyen azonban uralkodók nem lesznek jelen. A hírügynökségi beszámolók megemlítik: a több tucatnyi koszorú „között ott van az is, amelyet a Magyar Demokrata Fórum nevében helyeztek el a ravatalnál. A temetési szertartás szom­baton délután a bécsi Dóm­ban gyószmisével kezdődött, amelyet Flans Hermann Groer bíboros, Bécs érseke négy má­sik osztrák katolikus főpappal együtt celebrált. A misén részt vettek a népes Habsburg csa­lád tagjai, élükön Habsburg A kaposvári Reform-körről adott hírt a Magyar Televízió Pécsi Stúdiója a március 13-i körzeti adásban - egyúttal a stúdió négy munkatársa, kik az MSZMP-alapszervezet tagjai is, meghirdették a pécs-bara- nyai Reform-kör létrehozását. Az adós után számosán ér­deklődtek, sőt jelentkeztek, hogy maguk is csatlakoznának a párt reformfolyamatának se­gítésére. A kezdeményezők - Békés Sándor, Füzes János, Pánics György és Székelyhídi Attila - a pécs-baranyai Reform-kör megalakulását 1989. április 7- re tervezik; az alakuló ülés ban kezdődnek el, s addig a kormány - a népszavazásról szóló törvényjavaslat egyidejű előterjesztése mellett - eleget tesz a parlament előtti tájé­koztatási kötelezettségének, a folyó munkálatok átütemezése nem vált szükségessé. A Minisztertanács áttekin­tette a költségvetés helyzetét, és intézkedéseket hozott a költségvetési hiány csökkenté­sére. Határozott az útalap és az autópálya-használati díj bevezetéséről. Kinevezte Somogyi Lászlót kormánybiztossá, és megbízta a Budapest-Bécs világkiállítás előkészítő bizottságának veze­tésével. A Minisztertanács úgy dön­tött, hogy a Hévízi-tó jövőjével kapcsolatos, eredetileg má­jusra ütemezett előterjesztést már április hó folyamán meg kell tárgyalni. Ottóval, megjelent Kurt Wald­heim osztrák köztársasági el­nök és az osztrák kormány több minisztere, az egyházi személyiségek sorában Paskai László bíboros prímás, eszter­gomi érsek. Ott voltak számos külföldi — részben a Habsbur­gokkal rokonságban lévő — -uralkodócsalád képviselői. A mise egyes szövegei magya­rul, lengyelül, horvátul is el­hangzottak, a zenei kíséretet Mozart Requiemje adta. A mise befejeztével a székesegy­házban felcsendült a magyar Himnusz, majd az osztrák csá­szári himnusz hangzott el. A Stephansdom harangjai­nak folytonos zúgása közepet­te öt óra után néhány perc­cel a koporsót a Habsburg- ház több mint száz éve ké­szült és épségben megőrzött, hat ló vontatta gyászkocsijára rakták, és hosszú menetben vitték körbe a belvároson. A gyászfelvonulás útvonala mentén, a járdákon mintegy húszezres sokaság gyűlt össze, amelyben nagy számú magyar érdeklődő is elvegyült. A me­net célpontja a kapucinusok temploma volt, mert az ez alatt kiépített sírbolt-térség immár csaknem négyszáz éve a Habsburgok temetkezési helye, ahol az uralkodócsalád 145 tagja nyugszik. A templomban és a kriptában rendezett rövid szertartás után, amelyet Franz König bíboros, nyugalmazott bécsi érsek vezetett, Bourbon- Pármai Zita volt császár- és királyné koporsóját elhelyezték végső nyughelyére. helyszíne a Művészetek Háza lesz 15 órától. Bár ezen az alakuló ülésen fogalmazzák meg a résztvevők a kör cél­jait, az nem titok, hogy a Re­form-kör azon MSZMP-tagokat kívánja tömöríteni, akik az alapszervezetek adta kerete­ken túl is vállalkoznak az ak­tív politizálásra, mind orszá­gos, mind helyi kérdésekben. A Reform-kör nyitottan, de­mokratikusan, de klubszerű ke­retek között kíván tevékeny­kedni az MSZMP 1989. március 11-én közzétett, Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkás­párt? című okmány szellemé­ben. A Minisztertanács a szocia­lista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemek el­ismeréséül, hazánk felszabadu­lásának 44. évfordulója alkal­mából művészeti kitüntetéseket adományozott. A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címet kapta: Asszonyi Tamás szobrászmű­vész, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művésze, Balassa Sándor Kossuth-díjas zeneszer­ző, a liszj Ferenc Zeneművé­szeti fjpiskola egyetemi docen­se, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Fekete Ti­bor, a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház színművésze, a Magyar Népköztársaság érde­mes művésze, Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság ér­demes művésze, Gémes József, a Pannónia Film Vállalat ren­dezője, a Magyar Népköztár­saság érdemes művésze, Gink Károly fotóművész, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, Kelen Péter, a Magyar Állami Operaház magánéneke­se, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Körmendi János, a Mikroszkóp Színpad színművésze, a Magyar Nép­köztársaság érdemes művésze, Lehoczky Zsuzsa, a Fővárosi Operett Színház magánéneke­se, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Margittay Ági, a Magyar Filmgyártó Vál­lalat színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, Metzger Márta, a Ma­gyar Állami Operaház magín- táncosa, a Magyar Népköztár­saság érdemes művésze, Rak- sányi Gellért, a Nemzeti Szín­ház színművésze, ' a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, Rékássy Csaba grafikus- művész, a Magyar Népköztár­saság érdemes művésze, Sap- szon Ferenc karnagy, a Ma­gyar Rádió Énekkarának kar­igazgatója, a Magyar Népköz­társaság érdemes művésze, Schéner Mihály festőművész, a Magyar Népköztársaság érde­mes művésze, Szalay Lajos grafikusművész, Szöllösy Irén, az Állami Bábszínház bábmű­vésze, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művésze, Tóth János, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőre, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, Zenthe Ferenc, a Ma­dách Színház színművésze, a Magyar Népköztársaság érde­mes művésze. A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze A Magyar Népköztársoság Érdemes Művésze kitüntetést kapta: Balogh Ágoston, a Magyar Állami Operaház ma­gántáncosa, az Állami Balett Intézet balettmestere, Batári László festőművész, Bede Fa­zekas Csaba, o győri Kisfaludy Színház magánénekese, Bene­dek András, a Nemzeti Szín­ház dramaturgja, Benedek Miklós, a Katona József Szín­ház Jászai Mari-díjas színmű­vésze, Czakó Ferenc, a Pannó­nia Film Vállalat rendezője, Cserny József ipariforma-ter- vező, Dienes Gábor Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Magyar Képzőművészeti Főis­kola egyetemi docense, Farkas Adóm Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, Gazdag Gyu­la, a Magyar Filmgyártó Vál­lalat Balázs Béla-díjas rende­zője, Gáti István, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc- díjas magánénekese, Gosztonyi János, a Radnóti Miklós Szín­ház Jászai Mari-dijas színész­főrendezője, Gyulai Liviusz Munkácsy Mihály-díjas grafi­kusművész, Hegedűs D. Géza, a Vígszínház Jászai Mari-dí­jas színművésze, Hencze Ta­más grafikusművész, festőmű­vész, Horváth Márton Munká­csy Mihály-díjas iparművész, Juhász József, a Szegedi Nem­zeti Színház magánénekese, Kármentő Andrásné, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Bé­la-díjas filmvágója, Keleti Ist­ván rendező, az Arany János Színház igazgatója, Kern And­rás, a Vígszínház Jászai Mari- dijas színművésze, Keserű Ilo­na Munkácsy Mihály-díjas fes­tőművész, Koncz Zsuzsa Liszt Ferenc-dijas előadóművész, Ká­sa Ferenc, a Magyar Filmgyár­tó Vállalat Balázs Béla-díjas rendezője, Kricskovics Antal Erkel Ferenc-díjas koreográfus, a Budapest Táncegyüttes mű­vészeti vezetője, Makai Péter, a Magyar Állami Operaház Erkel Ferenc-díjas díszlet- és jelmeztervezője, Medveczky Adám, a Magyar-Állami Ope­raház Liszt Ferenc-díjas kar­mestere, Molnár András, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, Nagygyörgy Sándor Balázs Bé­la-díjas fotóművész, Pataky Imre, az Állami Bábszínház Já­szai Mari-díjas, bábművésze, Perényi Eszter, az Országos Filharmónia hegedűművésze, a Liszt Ferenc Zeneművészeti • Fő­iskola egyetemi docense, Petrik József, a Népszínház Jászai Mari-díjas főrendezőié, Pintér György, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas hangmérnöke, Pongrácz Zoltán zeneszerző, Rétfalvi Sándor Munkácsy Mihály-díjas szob­rászművész, a pécsi Művészeti Szakközépiskola tanára, Sirnor Ottó, a ’ nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari- dijas színművésze, Várady Sándor Munkácsy Mihály-dí­jas szobrászművész, Vári Éva, a Pécsi Nemzeti Színház Já­szai Mari-díjas színművésze, Wieber Marianna, a Magyar Televízió Balázs Béla-dijas jel­meztervezője. * (Kerényi Imre, a Nemzeti Színház rendezője, a Színhóz- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára, o Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze a kiváló művész kitün­tetést nem fogadta el.) A művelődési miniszter ha­zánk felszabadulásának 44. év­fordulója alkalmából az aláb­bi díjakat adományozta. Jászai Mari-díj Jószai Mari-dijat kapott: Eszenyi Enikő, a Vígszínház színművésze, Hirtling István, a Nemzeti Színház színművésze, Kőmives Sándor, a veszpré­mi Petőfi Színház színművé­sze, Kulka János, a kaposvá­ri Csíky Gergely Színház színművésze, Mészáros Tamás, a Magyar Hírlap kultúrrovat- vezetője, Nagy Anikó, a Rockszinház színművésze,. Pa- thó István, a Nemzeti Szín­ház színművésze, Safranek Károly, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművésze. Szegvári Menyhért, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője, Szőke István, az egri Gárdo­nyi Géza Színház rendezője, Takács Katalin, a Radnóti Mik­lós Színház színművésze, Tatár Eszter, a Nemzeti Színház ren­dezője, Vándor Éva, a Nép­színház színművésze, Weisz György, a Magyar Cirkusz és Varieté artistaművésze. József Attila-díj József Attila-díjat kapott: Baka István költő, műfordító, Balassa Péter kritikus, az EL­TE BTK esztétikai tanszék do­cense, Hallatna Erzsébet író, Kertész Imre író, műfordító, Kornis Mihály drámaíró, Ora- vecz Imre .Jíöltő, az Élet és Iro­dalom munkatársa, \Zarga La­jos Márton kritikus, a Magyar Rádió szerkesztője, Vári Attila író, a Magyar Televízió osz­tályvezetője. Liszt Ferenc-díj Liszt Ferenc-díjat kapott: Jezemiczky Sándor táncmű­vész, a Maqyar Állami Ope­raház magántáncosa, Kovács László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, Szűcs Márta énekművész, a Magyar Állami Operaház ma­gánénekese. Tóth János ének­művész, a Maqyar Állami Ope­raház magánénekese, Wenin- ner Richárd karmester, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­la Zeneiskolai Tanárképző In­tézete szegedi tagozatának iaazoatóia. Zádori Mária ének­művész. az Országos Filharmó­nia szólistája. Erkel Ferenc-díj Erkel Ferenc-díjat kapott: Rázga József karnagy, a bé­késcsabai Bartók Béla Zene­iskola és Zeneművészeti Szak- középiskola igazgatója, (Orbán György zeneszerző, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa az Erkel Ferenc-díjat nem fogadta el.) Balázs Béla-díj Balázs Béla-díjat kaoott:Be- reményi Géza író, filmrende­ző, Ember Judit, a Magvar Filmgyártó Vállalat filmrende­zőié, Gárdos Péter, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrende­zője, Grünwalsky Ferenc, a Magyar Filmayártó Vállalat rendező-operatőre, Sipos Ist­ván. a Magyar Filmgyártó Vál­lalat hanqmérnök“. Szabó Gá­bor, a Magyar FMmavártó Vál­lalat ooemtőre, Timár Péter, a Maavar Filmavártó Vállalat rendező-noeratőm Török Lász­ló tntóművás*. 7ádo*i Ferenc, a Maavar Televízió ooeratőre, fJele« Anrlrás. a Maavar Film- avártó Vállalat fi'mrendezőie a Balázs Béla-díiat nem fogad­ta el.) Munkácsy Mihály- díj Munkácsy Mihály-díjat ka­pott: Beke László művészettör­ténész, a Magyar Nemzeti Ga­léria főosztályvezetőié, Bodócz- kv István festőművész, a Bu­dapesti Művészeti Szakközép- iskola tanára, Bukta Imre gra­fikusművész, Droppa Judit tex­til-iparművész, El Kazovszkij festőművész, Galántai György qrafikusművész, Gáti Gábor szobrászművész, Péter Vladimir ötvös iparművész, Pinczehelyi Sándor grafikusművész, a Pé­csi Galéria igazqatóia, Schi­nagl Gábor, a- Közéoületterve- ző Vállalat belső építész-ter­vezője. Szocialista Kultúráért kitüntető jelvény Szocialista Kultúráért kitün­tető jelvényt kapott: Kondomé Tóvizi Piroska, a Magyar Táv­irati Iroda újságírója, dr. Bé- késsyné Sajti Emese, a Békés­csabai Városi Tanács sajtótit­kára, Peták István, a Magyar Televízió szerkesztőség vezetője. Eltemették Zita királynét Pécsett is megalakul a Reform-kör

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom