Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-09 / 97. szám

Vendégségben a Danubius Rádióban Éjszaka magyarul? t Április közepéiéi isméi némel nyelvű az idegenforgalmi műsor Az idegenforgalmi szezon kezdetével, április 15-től is­mét német nyelvű lesz a Danubius Rádió, a Magyar Rádió kereskedelmi rádiója. Az elmúlt évben megjelent bemutató írásunkban, a ma­gyar nyelvre való áttérés előtt a rádió vezetői abbéli reményüket fejezték ki, hogy bíznak abban, ami német nyelven hasznos volt, az megéri majd magyarul is. Hétközi látogatásunk alkal­mával György Gábort, a Danubius Rádió vezetőjét kérdeztük az elmúlt „ma­gyar" időszak tapasztalatai­ról. — Megállapíthatjuk, hogy a magyar nyelvű műsor si­keresebb volt, mint német elődje. Milliós nyereséget hozott. Csakhogy ez nem volt ilyen egyszerű. Hamar rá kellett jönnünk, hogy egészen más egy idegenfor­galmi rádió és egy hazai kereskedelmi műsor, hiszen a turisták különleges élet­helyzetben vannak, idegen országban, tehát más az in­formációigényük. Ki kellett hát találnunk egy hazai ke­reskedelmi rádiót. Megköny- nyítette a dolgunkat, hogy a rádió már korábban megta­lálta saját zenei hangját, ezt a zenét használtuk fel arra, hogy hidat teremtsen a két műfaj között. Nem volt zökkenőmentes az át­állás, de végül sikerült meg­valósítanunk terveinket. Egy olyan rádiót magyarul is, aminek hallgatása más, el­sődleges elfoglaltság mellett is lehetséges - foglalta ösz- sze az átállás tapasztalatait György Gábor. Az elmondottakból is ki­derül, a magyar nyelvű mű­sor tovább fokozta a Danu­bius Rádió népszerűségét. Bár a műsoridőnek csak elenyésző (10-15) százaléka o bemondóké, a hallgatók közül többen már felállítot­ták közöttük saját házi rang­soraikat. A munkatársak ki­választásáról így beszélt György Gábor.- Bizony nem volt köny- nyű megtalálni az igazán idevaló kollégákat, de aki most itt van, jól csinálja, és mindenki másért csinálja jól. Keresztes Tibor (Cintula) például világéletében ilyen műsorban szeretett volna szerepelni, Boros Lajos ős­tehetség, Ómolnár Miklós minden eddigi tapasztalatát jól hasznosítja itt. de vala­melyik csoportba valamennyi munkatársunk besorolható. Látogatásunkkor éppen Cintula vette át a mikrofont a délelőtti stábtól, és való­ban az látszott rajta, hogy élvezi a munkát. A szikár termetű ex-disjockey a ze­neszámok között ki-be vi­harzott a stúdióból, hogy közben vendégével, Benkő Lászlóval, az Omega együt­tes billentyűsével válthasson néhány szót a zenész készü­lő önálló nagylemezéről. Ómolnár Miklóst nyakig a telefonok között, egy irodá­ban találtuk. A sokak által kedvelt műsorvezető szívesen mondott néhány szót munká­járól.- A szakmai fogások el­sajátítása és a gyakorlat megszerzése viszi előre az embert. Számomra nagy előnyt jelentett, hogy koráb­ban több évig dolgoztam a Napközben cimű műsorban, a Petres-csapat tagjaként. Azért még mindig előfordul néha, hogy be-becsúszik egy-két baki. A Danubius Rádió április közepétől újra németül szól hallgatóihoz. Am, úgy tűnik, lehetséges, hogy nem kell újabb fél évig búcsút venni a • kedvelt magyar műsor­vezetőktől.- Nagyon szeretnénk egésznaposra bővíteni adás­időnket. Előrehaladott tár­gyalásokat folytatunk a Pos­tával, és ha sikerül meg­egyeznünk, úgy éjjel 22 órá­tól reggel 6.30-ig továbbra is magyarul szól a Danubius - zárta a jó hírrel beszél­getésünket György Gábor. Kaszás Endre Ismét lesz kamaramozija Szekszárdnak Sikerül-e feledtetni a füstbe ment milliókat? A békés milfeniumi évek utón, már o háború előtt, '912-ben épült és valaha szebb napokat látott szekszárdi Nagyvilág moziban 1986. má­jus 7-én, a kora délutáni órákban magasra csaptak a lángok. Rövidesen koromlepte, üszkös, megvakult ablakok néztek <5. Garay téren döbben­ten össze&ereglő járókelőkre, akik körül talán csak keve­sen tudták, hogy az épület — ez az elegáns, szecessziós kis marcipánpalota - egyszer már a lángok martaléka lett. Igaz, hogy tón jó fél évszázaddal korábban. Ahogyan őzt is csak keve­sen, nyilvánvalóan csak a szü­lők tudhatták, hogy ezek a kora délutáni órák diákcsopor. tot fogadtak volna gyerekek­nek szánt filmvetítésre. A föl­tehetően elektromos zárlatból keletkező tűz azonban kegyes volt, persze csak o milliókban mérhető és kifejezhető kár, a háborús pusztítás látványát idéző épület így is a város e9yik legszomorúbb vesztesé­gét jelentette. A Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat mondhatni, hogy máig 'nyögi e veszteségnek a terhe­it. Korábban a biztosítóval folytatott kötélhúzás, majd az Országos Műemléki Felügye­lőséggel való egyezkedés, oz idő teltével pedig az egyre magasabbra szökő kivitelezési és rekonstrukciós költségek Emésztették-apasztották mind­azt oz energiát és időt, amit ° majdhogynem hamvába hul­ló épületre fordíthattak volna már korábban, több egyetér­téssel és közösen. Az újjáépítéshez szükséges anyagi alapokat végül is az épület egy jó harmadának az eladásával sikerült megterem­tenie az ügyével-bajávol jó­részt magára maradó mozi­üzemi vállalatnak. A Budapest Bankkal közösködött, hogy az összességében közel harminc- milliós beruházás megindul­hasson. A legolcsóbban a Szekszárdi Építőipari Kisszövet­kezet vállalta a Tolnaterv re­konstrukciós tervei alapján megvalósítandó újjáépítést, a tavaly nyár közepén megkez­dett munkát az ez év augusz­tus 31-i határidő előtt, ugyan­csak a nyár közepére ■ szeret­nék befejezni. Elkészültével a dekorációs műhely, a nyomda és a gará­zsok kivételével egy épületben lehetnek a moziüzemi válla­lat irodái, raktárai, a közel 100 négyzetméteres, 80 férő­helyes moziterem, az élőtér, a lépcsőház funkciójában a ma igényeinek megfelelve is igyek­szik megőrizni a korabeli bel­ső tér atmoszféráját, s ameny. nyíre ez lehetséges — a stí­lusát is. A homlokzati falak is az eredeti szépségükben néznek majd a csaknem szem­ben álló Garay János költő­nek, a város szülöttének szob­rára. A remények szerint a kamaraelődtfásokra, művészfil- mék bemutatására kialakítan­dó moziteremben zsúfolt néző­tér előtt kezdődik majd - há­rom év kihagyás után az első - az őszi szezon. Bóka R. A homlokzatot eredeti szépségében állítják vissza Fotó: Bakos Magdolna >i tr itt!''' ttifiii'tffi mii műi át iii#Éfc ittt ____________________ ¥ Sp enótáldozat a veteményes- kert sakktábláján Véd- és dacszövelség, kölcsönös ufálaf, sajátos párkapcsolatok A vegyszerektől, mérgektől való irtózás mindinkább duz­zasztja a biokertészek táborát. Persze ők sem hagyják telje­sen védelem nélkül kertjük növényeit, sőt sokszor a szó 'legszorosabb értelmében folya­modnak a növényvédelemhez: növénytársulásokkal védik a növényeket. A vegyszerekben hivő hivatásos növényvédelmi szakemberek szerint ez a módszer olyan, mint a ku- ruzslós, az ellentábor viszont a népi gyógyászathoz, a csontko- vácssághoz hasonlítja inkább. Mindenesetre a biokertészet újra felfedezett néhány olyan módszert, amelyeket őseink, vagy éppen nem is olyan túl régen az igazi bolgárkertészek alkalmaztak, s általában siker­rel. Évtizedes megfigyelések alapján sokon esküsznek rá, hogy a levendula távol tartja a hangyákat és a levéltetve- ket. A zsálya, az izsóp és a 'kakukkfű illatát utálják a her­nyók és elmenekülnek előle a /káposztolepkék is. Hasonló értékes tulajdonsága van a kapornak is: a régi paraszti hózikertekben szétszórtan min­denfelé és minden közé ültet­tek belőle. A krizantémnak je­lentős rovarriasztó hatása van: ezt is igen hasznos a vetemé­nyeskertbe is ültetni. Egyéb­ként bizonyos krizantémfajok rovarrfasztó. rovarölő ható­ÖNGYÓGYÍTÓ KISKERT anyagát már elég régóta szin­tetikusan is előállítják. Eredményesen hasznosítható a növénytársulásos védelem, az egymást tűrő, elviselő, il­letve védő fájók ismerete, ami a tapasztalati tények sze­rint több, mint kertészbabona. Olyan szerteágazó viszonylat- rendszer állítható fel ebből, mint mondjuk arról, hogy a csillagjegyek alapján párkap­csolatban milyen jegyű ember melyikhez illik. Ez utóbbi já­téknál biztosan hasznosabb módszer. Csak néhány példa, amivel érdemes .lehet kísérletezni. A sárgarépa szereti a borsó, a hagymafélék, a retek, a para­dicsom szomszédságát; a hagymával kölcsönösen védik egymást kártevőktől. A paradi­csom köreiébe igen tanácsos hagymát és karalábét ültetni. Sikeresnek ígérkezik a zeller es a káposztafélék szomszéd­sága: a zeller a káposztafé­lék védőnövénye. A kelkáposz­ta és a bimbós kel viszont nem szereti a hagymafélék társasáqóit: kevéssé fejlődik tőlük. Az uborkát a széltől is óvni kell, nert) tűri a paradi­csomot, kedveli viszont a ba­bot, borsót és a céklát a szomszédságában. A patisszon kedvenc társai a sárgarépa, és a paszternák, ki nem átí­ratja viszont a tököt. A zöld­bábot célszerű távol ültetni a zöldborsótól és o hagymafé­léktől, viszont a káposztafélék, a paradicsom, a zeller és a cékla társaságában kitűnően érzi magát. A póréhagyma a sárgarépát kedveli, de nehe­zen viseli el a céklát, zellert, zöldborsót. Az ellenszenv köl­csönös. A spenót gyümölcsö­zően hasznosítható tulajdonsá­ga, hogy más növényekről is magára vonja a levéltetveket. Sakk-kifejezéssel élve ezt le­hetne nevezni spenótáldozat­nak. A retekről viszont a sa­láta tartja távol a bolhákat. Vigyázni kell ugyanakkor, hogy el ne veszítse kedvét a zeller és a petrezselyem közelsé­gétől. Talán érdemes kipróbálni ezen növényviszonylatokat. Annyit bizonyára érnek, mint azok a vegyszerek, amelyekhez már hozzáedződtek a kártevők. S olcsó'bbák is. D. I. Baranya és Somogy ölelkezik Kiskonténerek Szentborbásról, házitarhonya Tótújfaluból A Dráva menti horvót La­kácsáról és társközségeiből naponta sokan indulnak mun­kába Pécsre, Szigetvárra és Barcsra, helyben nem tudnak mindenkinek értelmes és tisz­tességes megélhetési lehető­séget biztosítani. Dr. Fenyősi László, a lakácsai tanács el­nöke, □ gazdaságilag elma­radott térség fejlesztésének egyik fő szervezője most ar­ról értesített bennünket, a barcsi UNITECH Ipari Kisszö­vetkezet pályázatot nyert, s a Somogy Megyei Tanácstól ka­pott támogatást megfejelve, 37. millió forint költséggel Szentborbáson vasipari üzemet hoz létre, megfelelő munkaal­kalmat és kereseti lehetőséget kínálva a környező községek férfiainak, asszonyainak. Az 1990-re befejeződő be­ruházás során 1000 négyzet- méter alapterületű, könnyű- szerkezetes üzemcsarnokot hoznak tető alá, melyben — főként a nyugati országok piacaira - kiskonténereket, továbbá fémipari alkatrésze­ket gyártanak. Az évi termelé­si értéket 60 millió forint­ban irányozták elő, az ebből képződő nyereség mellett öt év alatt térül meg a beruhá­zás. Az üzem 1990-ben 50 fő­vel indul, 30 jelentkező beta­nítását máris megkezdték, ők naponta Barcsra járnak. A létszámot a későbbiekben 100- ra növelik. Mivel a beruhá­zás két megyét is érint - a szentborbási üzembe a bara­nyai Felsőszentmártonból is járnak dolgozni -, az UNI­TECH a Baranya Megyei Ta­nácstól is kér és remél támo­gatóst. Lakácsán a Barcsi ÁFÉSZ- nek tésztakészítő kisüzeme van, ahol jelenleg nyolcán dolgoznak. A tanács segítsé­gével az üzem most átköltö­zik a szomszédos Tótújfaluba, ahol harminc lány és asszony készíti majd a kifőtt tésztá­nak valót, köztük a házi tar­honyát. Miklósvári Z. Gépjármű­diagnosztika Országos szakmai konferencia Pécsett Gépjármű-diagnosztika cím­mel háromnapos, országos szakmai konferencia kezdődik holnap délelőtt Pécsett az ér­dekelt szállítási, közlekedési vállalatok, oktatási intézmé­nyek, felügyeleti szervek kép­viselőinek részvételével. A program szerint a konferen­ciát Koncz Istvánnak, az 5. számú ÉPFU igazgatójának a Közlekedési vállalatok gazda­sági diagnózisáról szóló elő­adása nyitja meg reggel 9 órakor a Palatínus Hotelben, de sok más közt előadás hangzik el a 'közlekedés egészségkárosító tényezőiről, a közúti közlekedés fejlesztésé­nek lehetőségeiről, valamint energetikai, műszaki kérdé­sekről Is. Hétfőn és szerdán a Pécsi Építőipari Szállítási Vállalat Megyeri úti telepén szakmai bemutatókat tartanak. vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom