Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-11 / 70. szám

e Dunántúli napló 1989. március 11., szombat „A szövegelés többször a számra égett” S/Weísz János tsz-élnök búcsúja Az alapítók érdeme felbecsülhetetlen Nem mindennapi élmény volt, amikor a zsúfolásig meg­telt szerelőcsarnokban Weisz János, a gödrei termelőszö­vetkezet elnöke elbúcsúzott a tsz-tagságtól. Mint a jó taní­tót a hálás diákok az utolsó órán, úgy. borították el Weisz Jánost virágokkal a gödreíek. A meghatottságot , egyedül Weisz János tudta leplezni, aki betegen vezette le a marato­ni zárszámadási és új vezető­séget választó közgyűlést, azt hittem, harminc éve ismerem őt. Felületes volt ez az isme­ret, s csak itt döbbentem rá Pünkösti Árpád jellemzésének értelmére. A Magyarország felfedezése sorozatban megje­lent „Kiválasztottak" című könyvében a „Mondd meg, mikor választottak, megmon­dom, ki vagy" címszó alatt egy egész fejezetet szentel Weisz Jánosnak, Pünkösti azt írja: Weisz vagy Vájsz, ahogy ő maga ejti, „ma is gyémánt keménységű ember", akinek a „szövegelés" már többször a szájára égett. „Mostohaapóm­nak csak 15 hold földje volt hatvannyolc aranykoronával. Azért lettem 1951-ben kulák- csemete, mert „beszéltem”, így aztán csak „illegális el­nök" lehettem, engem akart a falu. Az igazi elnök rendes, becsületes ember volt, de én tanítottam meg a nevét le­írni. Nappal melóztam a töb­biekkel; a raktár, pénztár, könyvelés ügyeit este intéz­tem. Mint „kulákcsemete", el­nök nem lehettem,'de a tszcs ügyeit effektive én vittem. így emlékszik vissza 1951-re a könyvben. S mit mond 1989. február 17-én, utolsó elnöki zárszámadásán? Érzelmeit lep­lezve humorizál - minek rá­gódni a múlton, megnevetteti az embereket.- Emlékszik-e Feri bácsi, amikor azt énekeltük, hogy „Nem győztük az angolokat várni, be kellett a be kellett a TSZCS-be állni"?! Steiner Ferenc alapítótag: „Ügy volt biz az". Amikor 1952 szep­temberében a járási párt- bizottság összehívta a közgyű­lést és egy Molnár nevű mun­katárs közölte: „Elvtársak, Weisz János és Réfi Mihály kulákok, és csak meg­fertőznék a szövetkezetét, ezért nem lehetnek a csoport tag­jai!” - az emberek kiabálni kezdtek. Steiner Ferenc, aki ügyintéző volt Weisz „távol- létében". elkanyarította: Menjenek az elvtársak a . . . Mi letettük a voksot a 'tsz mellett. A mi feladatunk, hogy dolgozzunk és becsületesen éljünk, slussz-passz. Weisz elvtársra szükségünk van, és kész! Mellesleg Réfi Mihály egy zalai Oncsa-telepről jött, ti­zenkét élő gyereke volt. A fia mostanáig Weisz János gép- kocsivezetőjeként dolgozott - Réfi is azért lett kulák, „mert" beszélt.- Az alapítók érdeme fel­becsülhetetlen - mondja az elnök. Volt, amikor 800 zsák kukoricát kellett éjszaka fel - hordaniok a padlásra, mert másnap reggel ugye munká­ba ment mindenki. Ezt a mai fiatalok már csak hírből tud­ják. Sok stramm fiatal nőtt itt fel. remek szakemberek. Ez a kollektíva több tsz-elnököt is adott Baranyának. És megáll­ják a helyüket. Spiesz Ferenc egykori főagronómus lám mi­lyen szépen felhozta a villányi tsz-t! Csak annyi megbecsü­lést kérünk, mi, alapítók, amennyit mi adunk, nem töb­bet. Érv itt voltam a tsz böl­csőjénél, s ha erre megyek, mindig benézek ide. Nem hát­rafelé kell tekingetni, hanem előre. Nekem fog a legjob­ban esni, ho a fiatalok túl­licitálnak minket eredmények­ben. Eszembe jut, hány tsz-elnök vágta be maga után örökre vélt, vagy valódi sérelmek miatt, nyugdíjazáskor a tsz- iroda ajtaját. Kalapot le, ha egy ember így tud elbúcsúzni majd1 negyven év után, hogy köztük marad és segíti őket. Pár nap múlva Pécsett ta­lálkoztam Weisz Jánossal. Megkérdeztem, miért idézte kétszer is a közgyűlésen az Evangéliumot: mondván: „Óvakodjatok a báránybőrbe bújt farkasoktól!”- Két éve csúnyán meghur­coltok egy feljelentés nyomán. Pártvizsgálat, NEB és rendőr­ség . . . Azt firtatták, miért vettem fel „vatta embereket" nyugdíjas tsz-tagok munka­könyvére. Miért? Az átlagbér­gazdálkodás miatt! A béka alatt voltunk a bérekkel. A kezemhez nem tapadt egy fil­lér sem. Az arca most is nyugodt, s úgy néz rám tiszta kék sze­mével, hogy megértem az in­dítékait. Aztán ismét eszembe jut Pünkösti könyve, valami hasonlót nyilatkozott abban is 1983-ban. A tervutasításos időre szólva a háztáji miatt — akinek korlátáit áthágta és kapott a fejére. Kijött egyszer a megyei ta­nács elnöke és megkérdezte: „Milyen elnök az, amelyik nem tartja be a rendelete­ket?” Palkó elvtárs - mond­tam —, ezen a trágyadombon én vagyok a kakas, én tudom, mi kell ezeknek az emberek­nek. hogy megéljenek. Mert nemcsak a pécsi bányásznak, meg a Sopiana munkásainak kell meaelníök, hanem a pa­rasztembernek is. A tsz-ből fél fizetést tudok nekik adni, a másik felét a háztájiból kell kihozniuk. „Tudja, ezért fe­gyelmit kaphat?" Nézze, há­rom fegyelmi után úgy is Kossuth-dij jár, úgyhogy állok elibe.- £s összejött a három fe­gyelmi?- össze.- És a Kossuth-dij?- Az nem.- Akkor mégsem magának volt igaza. Magyar Csillagászati Egye­sület alakult. Az új szerve­zet tömöríti a hivatásos és amatőr csillagászokat, vala­mint a csillagászat iránt ér­deklődőket. Céljuk, hogy szé­les körben ismertessék e tu­dományág kutatási eredmé­nyen, segítsék a csillagászat oktatását. Az Uránia Csil­lagvizsgálóval együttműköd­ve közreműködnek az isme­retterjesztésben, szakmai se­gítséget nyújtanak az ama­tőr csillagászoknak. E tudo­mányág művelőinek társa­- Nem moroghatok, meg­kaptam a Munka Érdemrend arany, ezüst fokozatát. De a szövegelés többször a számra égett. Weisz János 1927. december 28-án született Tormáson. Is­koláit a pécsi Pius Gimná­ziumban végezte, amit a há­ború megszakított, 17 évesen először a németek akarták elvinni, de Kaposvárról haza­szökött. Négy évig volt szovjet hadifogságban, ahol három­szor hat hónap antifasiszta tanfolyamot végzett. Amikor 1948-ban, 21 évesen haza­engedték, egy más Gödrét ta­lált, a lakosság háromnegye­de kicserélődött, a német nyelvűeket kitelepítették. Ha­zatérve trópusi maláriával „foglalkozott", majd 1951-ben, amikor megalakult Gödrén a Béke, hazahívták őt a pécsi állatforgalmitól. A többit tud-. juk, hisz köztudott, milyen kor­szerű nagyüzemet csináltak a 6 aranykoronás földeken.- Még egyszer végigcsinál­ná?- Igen, mert szeretem a föl­det. a gazdálkodást, szeretem az embereket. Érdemes volt tenni értük, mindig az ő ér­dekük volt az első, mert csak megelégedett emberekkel le­het jó! dolgozni. Egyik utolsó elnök, aki ala­pítóként ment nyugdíjba. Újcbbkori történelmünk egy darabját viszi magával. Weisz János nevét az agrártörténet mór feliegyezte a Pünkösti- könyvben. Most Bokor Péter, a Szózadunk-sorozat szerkesz­tője jelentkezett nála. A so­rozat következő folytatása a II. világháború hadifoglyainak sorsát mutatja be a televízió­ban. Weisz János megszólal hát a tv-ben is. Beszél, mert neki nincs semmi takargatni- valója és különben sem szo­kása lakatot tenni a szájára. Szerencsére. dalmi megbecsülését is elő kívánjuk mozdítani. Az országban már műkö­dött ilyen szervezet. A két 'háború között Csillagászati Egyesület néven tevékenyke­dett. A felszobadulás után, pontosabban 1946-ban meg­alakult a Magyar Csillagá­szati Egyesület, amely azon­ban beolvadt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jog­elődjébe. Az alakuló ülés résztvevői megválasztották az ideigle­nes vezetőséget. A szocialista társadalmi, gazdasági bázisú álla­mokban egyre többen ismerik fel, hogy a világ egy­ségesülési folyamatában a ki­vívott és megőrzésre, tovább­fejlesztésre érdemes értékek mellett mellőzhetetlen a jog­állam jellemzőinek a nemzeti adottságokhoz illesztett intéz­ményesítése. A hazánkban végbemenő gyökeres társadal­mi, gazdasági és politikai megújulásnak is szerves össze­tevője a jogállamiság hiányzó elemeinek bevezetése, illetve több eddig is létező intézmé­nyének továbbfejlesztése. Az ország fejlődésének évszáza­dokra visszanyúló megkésett- sége, a polgári átalakulás kö­vetkezetlenségei ellenére a több mint ezeréves magyar államiságnak számos értékes megoldása alakult ki a feudá­lis, a polgári és a szocialis­ta periódusban egyaránt. Ezek értékelő elemzése helyett a jogállamnak azokat a jegyeit és tartalmi követelményeit tö­rekszem körvonalazni, amelyek­nek intérményesítése, illetve megerősítése a mélyreható társadalmi, politikai és gaz­dasági átalakuláshoz szervesen kapcsolódva hazánkban is megkezdődött. A jogállam alapvétő jellem­zője, hoav benne olyan vá­lasztási és képviseleti rendszer érvényesül, olyan közvetlen demokratikus intézmények (pl. helyi és országos népszavazás, népi kezdeményezés, a közös­ségi autonómiák széles háló­zata stb.) funkcionálnak, ame­lyek révén megvalósul a nép­fel séa elve, az államhatalom a váfasztÓDolgórok összességé­től ered és a társadalom folytonos ellenőrzése, befolyá­sa alatt valósul meg. A jogállamban a hatalom nem eavetlen szervezetben koncentrálódik. Az államhata­lom megoszlik az egymástól elválasztott és egymást ellen­őrző, egyensúlyozó központok között. Az emberiséq nagy gondolkodói évezredek óta kutatták az államhatalommal való visszaélés, az önkény, a zsarnokság megelőzésének, il­letve kiküszöbölésének szerve­zeti és egyéb lehetőségeit. A számos elmélet közül Montes­quieu híres tana bizonyult leginkább időtállónak. Az ál­lamhatalom megosztásának, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elválasztásának a különböző korokban és or­szágokban számos szervezeti és működésrendi változatát alkal­mazták. Bőséges tapasztalata áll rendelkezésre az egyköz- pontú, a tekintélyuralmi (auto­ritativ), az egységes hatalom teljességét és korlátlanságát hirdető (totalitárius) konstruk­cióknak is. A hatalommegosztás és a monolitikus hatalmi mechaniz­musok eszköztárának és meg­nyilvánulási formáinok, előnyei­nek és hátrányainak ismereté­ben az új magyar alkotmány kibontakozó koncepciója az államhatalmat egymást ellen­súlyozó és támogató hat szerv­csoport között kívánja megosz­tani. Ezek: a parlament, a választópolgárok által közvet­lenül. választandó köztársasági elnök, a kormány és az ál­tala irányított közigazgatási szervezet, az alkotmánybíróság, a független bíróságok, ideért­ve a közigazgatási aktusok többségének felülvizsgálatára feljogosított közigazgatási bí­ráskodást is és végül a tele­pülési, tehát a községi és a városi önkormányzatok. Az ál­lamhatalom felsorolt centrumai mellett az állami akarat kép­zésére befolyást gyakorló je­lentős társadalmi képződmény­ként számolunk a politikai pártok és az érdekképviseleti szervezetek működésével. A jogállamiság további mel. lőzbetetlen kritériuma az em­beri és állampolgári jogok történelmileg kialakult kataló­gusának, tartalmának és biz­tosítékainak alkotmányi, illet­ve törvényi garantálása és tényleges érvényesülése. Szá­mos felfogás született arra nézve, hogy mit jelentenek az emberi jogok és mi értendő állampolgári jogok alatt. Kö­zülük csak két koncepciót idé­zek fel. E két alapjog-csoport 200 éve született híres francia deklarációjának megfogalmazói a személyiséghez és a ma­gánszférához kapcsolódó jo­gokat, az emberi jogoknak a közéletben való részvételt biz­tosító jogokat pedig polgá­ri (citoyen) jogoknak minő­sítették. Ezt a megkülönbözte­tést ma is elfogadhatjuk. Az alapjogok kiterjesztésére és ér­vényesítésére vonatkozó nemzet­közi erőfeszítések eredménye­ként emberi jogoknak többnyi­re mégis azokat tekintjük, ame­lyek állampolgársági hovatar­tozásra tekintet nélkül bármely ország területén tartózkodó minden személyt megilletnek. Az alapjogok második cso­portja (pl. a választójog, a közhivtftal viselésének joga, az állam védelmének igénybevé­teléhez való jog külföldi tar­tózkodás esetén) csak az ál­lampolgárokat jogosítja. A történelmi tapasztalatok kétsé­get kizáróan tanúsítják, hogy sem a demokratikus és hu­manisztikus értékeket tisztelő politikai . rendszer, sem a sze­mélyiség szellemi, erkölcsi és fizikai kibontakozása, sem az önfejlesztő és önkorlátozó tár­sadalmi berendezkedés nem valósulhat meg anélkül, hogy az említett jogokat az érintet­tek, a közösségek és szerve­zeteik, valamint az állami szer. vek ne respektálják. Az alap­jogok, különösen a szabadság- jogok egyrészt korlátokat ál­lítanak qz állam mindenható­ságával szemben, a gazdasá­gi, szociális, egészségvédelmi, környezetvédelmi, kulturális, sport stb. jogok pedig felada­tokat, kötelességeket háríta­nak az államra és szerveire. A vázoltak után azt mondhatjuk, hogy a jog­állam az államszervezet­nek, a hatalom gyakorlá­sának, a társadalom és az állam viszonyának, a közös­ségek, valamint az emberek, illetve a polgárok helyzeté­nek és magatartásának alkot­mányi és törvényi szabályo­zottságát, valamint e normák megvalósulásának olyan ga­ranciarendjét jelenti, amely megfelel bizonyos általánosan elismert tartalmi követelmé­nyeknek. Nem fogadható el tehát az a formális megha­tározás, amely szerint a jog- állqm ott létezik, ahol a jog uralma megvalósul. A jog­állam kelléktárából elsőként a tartalmi követelmények, má­sodikként azok legfelsőbb jogforrási erejű, tehát alkot­mányi és törvényi meghatá­rozása, harmadszor pedig ezek megvalósulását biztosító jog', politikai és társadalmi garanciák emelendők ki. A fentiekből az is követke­zik, hogy jogállamban a köz- igazgatás nem lehet diszkre­cionális, honem a törvény uralma alatt áll. Korlátozott a közigazgatási szervek nor­maalkotó jogköre is. Jogsza­bályokat e szervek csak tör­vényi felhatalmazás alapján és többnyire a törvény vég­rehajtására bocsáthatnak ki. Az elsődlegesen törvényi sza­bályozásra szoruló tárgyakat pedig az alkotmány, illetve annak alapján a jogforrások hierarchikus rendjéről és sza­bályozási tárgyairól alkotan­dó, ún. alkotmányjogi tör­vény állapítja meg. Ez által válik lehetővé a közigazgatá­si jogszabályok számának csökkenése, azonos kérdések többfokozatú szabályozásának kiküszöbölése, illetve csak egy- vagy legfeljebb két­fokozatú (törvényi és rende­leti) rendezése. A hatalommegosztásos jog­államban a parlament nem a népszuverenitás egészének, hanem csak bizonyos, két­ségtelenül kiemelkedő jelen­tőségű hatásköri jogosultsá­goknak (pl. az alkotmányo­zás, a törvényalkotás, az állami költségvetés megálla­pítása. a kormány működésé­nek politikai ellenőrzése és értékelése) a birtokosa. Az országgyűlés párterőviszonyait kifejező személyi össze­tételű kormánynak az alkot­mányban meghatározott ha­tásköri' jogait a parlament nem vonhatja el, e jogok gyakorlásába nem avatkozhat be. A kormány működését az országgyűlés csak saját jo­gainak gyakorlása révén, va­lamint a kormány iránti bi­zalom kinyilvánításával vagy megvonásával befolyásolhat­ja. Ez által lesz képes a Mi­nisztertanács önálló és fele­lős stratégiai kormányzásra. A köztársasági elnök a jel­legzetes államfői teendők (ki­nevezés, kitüntetés, kegyelme- zés, diplomaták küldése és fogadása, bizonyos nemzetkö­zi szerződések kötése és ra­tifikálása) ellátása mellett egyensúlyozó jogokat gyako­rol mind a parlament (pl. a hozzá aláírásra megküldött tör­vény visszaküldése a parlament­hez újabb megfontolásra, bizo­nyos feltételek esetén a par­lament feloszlatása), mind pe­dig a kormány irányában (pl. meghatározott személy felké­rése a kormány megalakítá­sára, bizalmatlansági indít­vány előterjesztése a kor­mánnyal szemben stb.). Az alkotmánybíróság elsőd­leges feladata a jogszabá­lyok alkotmányosságának utó­lagos felügyelete lesz. A ter­vek szerint az alkotmányelle­nes törvények végrehajtását felfüggeszti, az alkotmányt sértő egyéb jogszabályokat pedig megsemmisíti. Ez a füg­getlen, szerv dönt a választá­sokkal és a népszavazással összefüggő néhány lényeges jogvitáról, nyilvántartásra ve­szi az alkotmányosan meg­alakult pártokat, egyházakat, felekezeteket, őrködik műkö­désük alkotmányossága felett és súlyos alkotmánysértés ese­tén dönt feloszlatásukról. Rá hárul a döntés feladata a sú­lyosabb hatásköri jogviták­ban, valamint a jelentősebb önkormányzati jogok védelmé­ben. Nem tisztázott még az a kérdés,, hogy milyen terjede­lemben illesse meg a polgá­rokat az alkotmánybírósági el­járás kezdeményezésének jo­ga. A történelem során eddig a polgári állam betöl­tött sajátos történelmi szerepéhez igazodva más-más jellemzők és jelzők tapadtak egyes burzsoá jogállamokhoz. A szabadversenyes kapitaliz­mus liberális jogállama fel­adatait főleg a közrend és a közbiztonság fenntartására korlátozta, szinte csak az éj­jeliőr szerepére vállalkozott. A monopoltőke és az állam­hatolom szoros összefonódá­sa, a hadigazdaság közpon­tosított irányítása, a balolda­li, illetve munkásmozgalmak követelései, a szocialista or­szágok újszerű szociális ellá­tási megoldásai több burzsoá országban a beavatkozó, a gondoskodó, a jóléti, a szo­ciális jogállam kialakulásához vezettek. Méltán várhatjuk, hogy a hazánkban kiépülő és qazdagodó jogállamiságot is kiegészítik a szocialista tórsa- dalomépités bevált, illetve to­vábbfejlesztendő, egyént és közösséget szolgáló jellegze­tességei. Dr. Adóm Antal- Rné ­Egyesületben a csillagászok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom