Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-11 / 70. szám

1989. március 11., szombat Dunántúlt napló 7 S «mm a AM MM MA ^9 ,3Ml újság a ««©fly©«»**»•«■­Ami a tu-förumbol kimaradt Válaszok közérdekű kérdésekre A Magyar Televízió Pécsi Stúdiója február 20-ón fórumot sugárzott, melynek témája a gazdaság és az ideológia volt. A kérdésekre a stúdió vendégei dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai, és dr. Szir­tes Gábor ideológiai titkár válaszolt. A műsoridőben nem nyílt lehetőség valamennyi kérdés megválaszolására. A vendé­gek ígéretet tettek arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó kérdésekre a Dunántúli Naplóban válaszolnak. Dr. Geisz Mi­hály és dr. Szirtes Gábor eljuttatták szerkesztőségünkhöz a válaszaikat. — Az alternatív szervezetek elutasították a HNF felhívását március 15. közös megünnep­lésére. Ez nyílt provokáció! Milyen válaszlépéseket tervez 0 párt és 0 kormány? (Hor­váth István, 22-274). — Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, történel­münk nagyjaira hosszú idő óta ismét munkaszüneti napon, állami és népi-nemzeti ünnep­ként emlékezünk, az MSZMP szándéka és törekvései szerint o jövőért vállalt közös fele­lősség, a nemzeti összefogás jegyében, lehetőség szerint együtt a különböző alternatív szervezetekkel. Több szervezet bizonytalan, vagy elutasító ma­gatartása éppen ezért nem találkozik törekvéseinkkel, de nem is tekintjük ezt nyílt pro­vokációnak, ahogy a kérdező megítéli. „Válaszlépésünk" a közős ünneplésre történő fel­hívás, pécs-barányai megemlé­kezéseinknek az ünnephez méltóvá tétele, nyílt méltó-, ságteljes demonstráció né­pünk történelmének forradal­mi, szabadságharcos és re­formöröksége mellett. Me­gyénkben ez több helyütt kü­lönböző szervek szervezetek együttes ünneplését fogja je­lenteni — Van-e Baranya megyében politikai maffia? Változatlanul érvényben van-e az „£n nem bántalak téged, te se bánts engem" szemlélet? (Olvasha­tatlan aláírásé levélíró.). — A politikai maffia szigo­rú konspiráció szabályai sze­rint titkosan működő, céljai­ban és eszközeiben társada­lomellenes bűnszövetkezetet jelent. Ebben az értelemben nem létezik. Ugyanakkor nem tagadható a személyi összefo­nódások és a személyi függő­ségi viszonyok létezése. Az sem vitatható, hogy ezek a hatalom kisajátítására, vagy o hatalommal való visszaélés­re alkalmas csoportok létre­jöttéhez vezethetnek. Ezektől sajnos társadalmunk sem mentes. Meghaladásuk előfel­tétele a döntéshozatali folya­matok további demokratizálá­sa és társadalmasítása, vala­mint a politikai közélet társa­dalmi kontrolljának hatékony működése. — Az egyszerű embereket irritálja o sok párt és egyéb szervezkedés. Valószínű, hogy ezzel megint csak az ingyen- élők száma szaporodik, hiszen a több párt több párttitkárt jelent. (30-176). — A kérdező elhamarkodot­tan általánosít. A megye köz­véleménye és a párttagság jelentős része nem így ítéli meg a kérdést. Figyelmébe ajánljuk — ezzel kapcsolatban a megyei közvéleményku­tató csoport ez év januári fel­mérésének eredményét, amely­ről tudósítás olvasható a Du­nántúli Napló március 7-i szá­málban. A oolitikai szervezetek szaporodásának, új pártok alakulásának következménye pedig nem az „ingyenélők számának növekedése” lesz, hanem a korábbi tévedések és hibák elkerülését (vagy legalábbis mérséklését) biz­tosító politikai mechanizmusok kialakulása. Egyébként a tag­ság által választott, vagy megbízott vezetők né Mái! o politikai szervezetek működés- képtelenek lennének. A pár­tok titkáraira is ez vonatko­zik. Munkájuk minősítése és értékelése a választók fel­adata. — A létszámleépítés miéri nem vonatkozik a pártra is, hiszen a megyei és városi pártbizottságokon egymást érik az osztályvezetők, főosz­tályvezetők. (Nagy Jánosné, Nagyárpád.) — A kérdésfelvetés az is­meretek hiányát tükrözi: a pártbizottságokon nincsenek főosztályvezetők, s az appará­tusi létszám csökkentése az MSZMP-re is vonatkozik. Ez a folyamat megindult, és a köz­ponti bizottság döntése alap­ján a közeljövőben folytatódik. — A Dunántúli Napló az MSZMP lapja. Már lassan egy éve nem olvastam a kommunista szót, vagy az életszínvonal emelése kifeje­zést. Annál inkább használnak a lapban ideqen szavakat, amikor azoknak magyar meg­felelője is létezik. Ebből a levélíró arra következtet, hogy a pártvezetés eltávolodik a fizikai munkás párttagoktól, mert azok többsége nem is­meri ezek jelentését. (Olvas­hatatlan alóírású levélíró.) — Több szocialista ország­ban — így hazánkban is — jelenleg a szocializmus - törté­nelmi útjának újraértékelése tapasztalható. Ennek eredmé­nyeként a „korábbi történel­mi ugrási" kísérletekkel szem­ben megszületett a reális fel­ismerés: a kommunizmusba történő rövid távú „átmenet” helyett stratégiai célkitűzé­sünk csakis egy hatékonyab­ban működő, demokratikus szocializmus megteremtése le­het. A kommunista jelző hasz­nálatával ezért nem találko­zunk a lap hasábjain. Az élet- színvonal emelése pedig a gazdasági szerkezet, a tulaj­donviszonyok radikális átala­kítása, a világgazdaság köve­telményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, ve­gyestulajdonú gazdasági rend­szer kialakításának eredmé­nye lehet. Csakis ezek bizto­síthatnak kedvező feltételeket a gazdaság rugalmasságának, alkalmazkodóképességének erő­sítéséhez és ezen keresztül a társadalom szükségleteinek magasabb szinten (történő ki­elégítéséhez. így az életszín­vonal emelkedéséhez is. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése azonban még előttünk áll! Az ideqen szavak túlburján­zása, indokolatlan használata a napi sajtóban nem helye­selhető. Ugyanakkor — példá­ul a változások eredményeként jelentkező új és magyar meg­felelővel qyakran nem is ren­delkező fogalmak, jelenségek esetében — el sem kerülhető. Ezért hiba ezt úgy értékelni, mint a pártvezetésnek a fizi­kai munkás párttagoktól való eltávolodását. — A párt vezetői megha­tározott időre választhatók. Ezek után biztosítva van-e nekik más státus? (Pápa Je­nő, 18-540.) — Intézményes garancia semmiféle „más-státus"-ra nincs. Az érintettek jövőjét szakismereteik és munkata­pasztalataik, erkölcsi értékeik fogják eldönteni. — Sok vezető ember kap nyugdíjazáskor magas kitün­tetést. Nem lehetne az elis­merésekkel járó összeaeket más hasznos dolgokra fordí­tani? (özv. Csukái Gézáné, Pécs). — Egyetértünk a kérdezővel: teljesítményeinkhez képest va­lóban sok a kitüntetés: figye­lembe véve azt is, hogy a „keretszámok" jelentősen csök­kentek. Megkockáztatom: egész kitüntetési rendszerünk meaérett az alapos újragon­dolásra. — Mennyire nyereséges a párt? Ha a párt nem nyere­séges, nem lehetne-e a pártot is szanálni? (Egy bányász- kérdező). — A párt kiadásai valóban magasabbak a tagdíjbevéte­leknél. Ezért költségvetési tá­mogatósra is szüksége van, amit. az Országgyűlés — az eredeti előirányzathoz képest csökkentett mértékben — elfo­gadott. A működési költségek mérséklésére ezért szükségsze­rűen sor kerül. Több kérdésre: a gazdo- ságpolitika Baranya megyei folyamataival a Dunántúli Napló külön. Interjúban kíván foglalkozni. Kisipari Innovációs Klub alakult Pécsett Szükség van a megyei tanácstagi intézményre? Szépen rendben tartott, felújított házsor a magyarbólyi főutcán Mi a teendő az ötlet meg­születésétől, a találmány be­jelentésén, majd a szaba­dalmaztatáson keresztül, a kivitelezésig? Erre ad választ a közelmúltban megalakult Baranya Megyei Kisipari In- npvóciós Klub. A klubot azok a kisiparo­sok hívták életre, akik már átélték az innovációval ösz- szefüggő nehézségeket. Cél­ja, a műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében azoknak a kisvállalkozóknak a segítése, okik szívesen foglalkoznak a nóvummal. Bárki beléphet, aki KIOSZ- tagsággal rendelkezik, ám szívesen fogadnak pártoló tagokat is, akik esetében a KlOSZ-tagság nem feltétel: így külső jogi személyeket és külföldi természetes sze­mélyeket is. A piacgazdaság már érdeklődik: a Magyar Hitel Bank Rt., az Iparfej­lesztési Bank Rt., az Agro­bank Rt. képviseletei föl­ajánlották esetleges együtt­működésüket, valamint a Baranya Megyei Területi Ipari Bizottság is figyelem­mel kíséri a munkát. Javasol­ják, hogy a pénzintézetek ne csupán hitelekkel segítsék az ötletek megvalósítását, ha­nem, mint vállalkozók is mű­ködjenek közre. Mit nyújt a klub a tagjai­nak? A pécsi Iparosházban, minden hétfőn délután egy órától szaktanácsadásra vár­ják nem csupán az iparoso­kat, hanem minden vállal­kozót. Itt felvilágosítást kap­hatnak az innovációval ösz- szefüggő kérdéseikre. Szak­mai előadássorozatokat is szerveznek, valamint publiká­ciós és propagandalehetősé­get nyújtanak az új termé­kek reklámozására. A klub elősegítheti a kooperációt az állami-szö­vetkezeti vállalatokkal, meg­szervezheti, hogy — tisztán üzleti alapon — közösen dolgozzanak ki egy-egy újí­tást. Néni utolsósorban a klulp tagjai szívesen bekap­csolódnak bizonyos cégek újítási programjaiba. A lehetőségek tehát sok­színűek. A klub áprilisban szervezi meg a szellemi és a konkrét találmányok be­mutatóját a pécsi Iparosház­ban. Várják mindazok jelent­kezését, akiknek új ötlete, új készterméke van. Ó. Zs. Dr. Lusztig Péter, a Bara­nya Megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetőjének közbiztonsági helyettese tagja a megyei ta­nácsnak, a megyei tanács vb-nek. Mint megyei tanács­tag Magyarbólyt képviseli. El­kötelezettsége többszörös.- Mit ielent Magyarbóly helyi érdekeit képviselni 0 megyei tanács tagjának, aki Pécsett él és dolgozik?- A meglepetés az idei magyarbólyi falugyűlésen ért, ahol a falu—város ellentéte robbant ki. Ellenséges légkör fogadott. Azt sem tudták, hogy mit kérjenek számon tőlem. Nem tudták, hogy tanácstag vagyok, azt hitték, országgyű­lési képviselőiI). Bár tanácsta­gi kötelezettségemnek eleget tettem, részt vettem a tanács és a vb ülésein, jó a kap­csolatom a tanácsi tisztségvi­selőkkel, a tanácstagokkal, de a helyi tanácsnak nem vagyok tagja, .így fogadóórákat nem tartottam. Munkámról a helyi tanácsnak számoltam be, két évenként. A tisztségviselők, a tanácstagok által felvetett prábiémók - akár személyesen, telefonon vagy levél útján ke­resték meg — megoldásában segítettem. Minden olyan ügy­ben eljártam, amely városi, illetve megyei szinten intéz­hető. Így hitel, költségvetési, beruházási — óvoda, iskola - ellátási problémák megoldásá­ban, segítséget kértem a terv­osztálynál, a DÉDÁSZ-nál, a Vízműnél. Egyetlen dologról feledkeztem el, hogy nem elég, ha a „kétfokozatú kép­viseleti rendszerben" a tanács­tagok, a tisztségviselők közve­títenek. Ha nem jut tovább, a község lakossága nem érzi, hogy van megyei tanácstagja. A továbbiakban a falugyűlése­ket kell felhasználnom, hogy beszámoljak munkámról. Meg­jegyzem, rossz lenne, ha a képviselet csak kijárást jelen­tene. Én közvetítem az érde­keket a megye felé, de a szű- kebb értelemben vett helyi, az egyéni problémákat képvisel­heti a helyi tanács. A falusia­kat a helyi gondok érdeklik. Azokat miért nem oldja meg a megyei tanács? A helyi apparátus akkor miként funk­cionál? Ha nem megy valami a falun, akkor a megyére, az pedig a kormányra mutogat. És a kormány kire? Ami van, annak a felhasználását kellene jobban előkészíteni és a vég­rehajtás módjára jobban ügyelni. — Ezek szerint a közvetett úton választott megyei tanács­tagi intézményre nincs is szükség?- Szükséges, hogy a helyi érdekeket megyei szinten gon­dolják át, de formálisnak tű­nik azoknak a munkája, akik ebben részt vesznek. Bár az érdekképviselet rajtunk múlik, cfe más az elkötelezettség és a személyes megmérettetés. Fel­vetődhet a kérdés, hogy kell-e a megyei tanácstagi intéz­mény, amely összehangolja az érdekeket, vagy helyette a he­lyi tanácsok elnökeiből egy konzultatív testület, amely a megyei tanács elnöke mellett működne, és segítené a ter­vezésben, a döntések előkészí­tésében. r Átrendezték a céltámo­gatásokat Idén egymilliárd 82 millió forint fejlesztési pénze van a megyei tanácsnak. Ebből jut a települések normatív fejleszté­sére — ismert, hogy a közsé­gek támogatása az elmúlt évhez képest 20, a városoké 10 százalékkal nőtt —, a cél- támogatásra és a megyei ta­nács fejlesztési feladataira. Forintokra bontva ez a követ­kezőképpen alakul: 412,1 mil­lió a normatív fejlesztés, 346,1 millió a céltámogatás és 324,2 millió a megyei ta­nácsi beruházási pénz. amely zömmel a településeken mű­ködő regionális feladatokat ellátó intézmények fejlesztésé­re megy. A céltámogatásokat mindig súlyponti feladatok megoldásá­ra használják fel, idén is rangsort állított fel a megyei tanács testületé. Elsősorban a lakásgazdálkodás lehetőségei­nek bővítésére lehet igényel­ni pénzeket, a 346,1 millió forintos keretből 155,7 millió forintot. Ebben az évben vár­hatóan kétezer lakás épül Baranyában, a korábbi évek­ben általában 2700, tavaly 2200 készült el. Jelentősen csökken az állami bérlakás és a közséqi szolgálati lakás­építés, mindössze száz újra lehet idén számítani. A hang­súly most a lakásmobilitás előmozdítása: támogatást le­het igényelni a telepszerű többszintes éoítkezések előké­szítésére, a bányászlakás-épí- tésre, a kiemelt rétegek tá­mogatására, valamint az ér- telmiséai fiatalok leteleoitéss- le a hátrányos helyzetű kör­zetekben. Az oktatásügy szintén ielen- tős támogatásban részesül. Hi­ába teljesítették az oktatás időarányos terveit, a tárgyi feltételeket továbbra is szük­séges. javítani. Az . általános iskolai bővítésekre 81,6 milli­ót szán a megye, míg olyan középiskolai programok való­sulhatnak meg 25,5 millió fo­rintos támogatással, amelyek a közéDtávú tervben nem sze­repeltek. A lakosság és a tanácsok közös közműberuházásaihoz is hozzájárul a megyei tanács. Vízi közműtársufatok alakításá­hoz 76.3 millió forinttal. Uavanakkor a társközségek feilesztésének támogatósára 7 millió forintot szón. Meajegyezzük, hogy átlago­san tíz százalékkal növelték a támogatások összegét azokon a területeken, mint lakásépí­tés, közművesítés, ahol az ál­talános forgalmi adót vissza lehet igényelni, és 40 száza­lékkal az általános- és közép­iskolai- fejlesztéseket. Új víz­bázisok Megyei pénzekből, a Baranya Megyei Vízmű és a Pécsi Vízmű hozzájárulásával két nagy átmérőjű kutat fúrtak a VIKUV ceglédi üie* mének szakemberei Drávaszabolcs térségében. Ez a két kút végleges kiképzést kapott, folyamatos vízki­vétellel üzemelnek egész évben, miközben tájékoztató adatokat is szolgáltatnak az itt feltárt vizbá- zis minőségéről, annak változásai­ról, valamint a viz utánpótlásáról. A megyei tanács a VIZITERV-nél megrendelte a vízbázisról kiinduló regionális vízmű tanulmányterveit, amelyeket a jövő év első felére szállít a tervező cég. A rózsafai vízbázison is elkészül­tek egy nagy átmérőjű kúttal a VIKUV ceglédi üzemének dolgozói. Itt idén még egy kutat fúrnak, majd a feltárás következő lépése a tervezés lesz: a Szentlőrinc és Szigetvár közötti vízvezeték doku­mentumait kell elkésziteni. Gáldonyí M. Marton Gy. Pénzek az agrárágazatnak A Területfejlesztési és Szer­vezési Alapból 32 millió forin­tot juttatott a mezőgazdaság­nak a megyei tanács. A pénzt a következőképpen osztották el: folytatódik a me­lioráció a Dráva térségében, amelyhez rendelkezésre állnak a tervdokumentációk és az -ál­lami támogatási okiratok. Négy gazdaság összesen nyolc­millió forintót kap az alapból, úgy, hogy mindegyik kétmillió forinttal gyarapodhat: a drá- vaszabolcsi, a diósviszlói, a baranyahídvégi termelőszövet­kezet, valamint a Szentlőrinci Állami Gazdaság. A megkezdett állattartó te­lepek korszerűsítésére húszmil­lió forintot osztottak fel: 3,6 milliót kap a sertéstelepére az egyházasharaszti tsz, 2,8 mil­liót a .vajszlói, ötmilliót a sely- lyei és 3,6 milliót a dabszai tsz, kétmillió forint a szarvas­marhatelep korszerűsítésé­re a magyarteleki, valamint 3 milliót a baromfitelepére a bogádmintszenti termelőszövet­kezet. A folyékony műtrágyatelep közös beruházásához kétmillió forintot kapott a kémesi, ba­ranyahídvégi és a kovácshidai termelőszövetkezet, valamint szintén kétmilliót a sellyei ta­nács a kényszervógóhíd re­konstrukciójára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom