Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-02 / 61. szám

2 Dunántúlt napló 1989. március 2., csütörtök Tanulmány az új gazdasági modellről Az ad hoc bizottság Bős- N agymarosról Nem szükséges, hogy a témát az Országgyűlés napirendre tűzze (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésen a gazdaságpoli­tikai albizottság összefoglaló értékelését Csáki Csaba, a KB tagja, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem rektora terjesztette elő. A gaz­dasági helyzetelemzés egye­bek között foglalkozik a ma­gyarországi gazdasági rend­szer válságával, a kiútkeresés­sel ; felvázolja a gyorsított ipa­rosításból következő károkat, elemzi a világgazdasági válto­zásokra adott jó és rossz vá­laszok következményeit, szól a gazdasági és a politikai vál­ság szoros kapcsolatáról, to­vábbá a szocializmus ideoló­giai zavarairól. Hogyan lehet kijutni a történelmi zsákutcá­ból? A tanulmány ezzel kap­csolatban új gazdasági mo­dellt vázol fel, amelynek a legfontosabb elemei: a vegyes tulajdonra épülő piacgazda­ság, s az ehhez kapcsolódó szociális védőháló, a gazda­ság demokratizálása és az új külgazdasági orientáció. A tanulmány vitájában fel­szólallak az albizottság jelen (Folytatás az 1. oldalról.) let alapvetően egyetértett a gazdaságirányítási konzultatív bizottság elképzeléseivel, ám felhívta a figyelmet, hogy a világgazdasági nyitást az eh­hez szükséges feltételek meg­teremtésével párhuzamosan lehet csak végrehajtani. Fon­tos - hangsúlyozták az ülé­sen —, hogy körültekintő és óvatos legyen az előrehala­dás. A vállalatoknak számol­niuk kell azzal, hogy 1989-ben a szocialista országokba irá­nyuló export 8 százalékkal, a Szovjetunióba irányuló kivitel 10-12 százalékkal, ezen belül is a gépipari termékek ex­portja 20 százalékkal mérsék­lődik. A testület véleménye szerint a gazdasági kibontakozás megteremtéséhez mindenkép­pen szükség van az adósság­terhek megfelelő kezelésére. E téren a jelenleginél korsze­rűbb formákat kell alkalmazni, elsősorban a külföldi működő­töké bevonásának a felgyorsí­tása jöhet számításba. Lénye­lévő tagjai: Berecz Frigyes, Dudla József, Köveskuti Lajos, a Központi Bizottság tagjai, valamint Radlcs Katalin, a Társadalmi Szemle főszerkesz­tője. Kritikai megjegyzéseiket, ja­vaslataikat a meghívott szak­emberek egészítették ki, köz­tük Ábel István, Bőd Péter Ákos, Bokros Lajos, Chikán Attila, Dobók Miklós, Dra- vlczky Tamás, Gedeon Péter, Hámori Balázs és Szabó Ka­talin. A hozzászólók hangsú­lyozták, hogy a tanulmány ér­tékes dokumentum, jól szolgál­ja az MSZMP programnyilat­kozatának megalapozását. Alá­húzták azt a véleményüket, hogy a mai nemzedéknek olyan plurális társadalmat, gazdaságot és politikát kell kialakítania, létrehoznia, amely felzárkózik a modern európai fejlődés vonalához. Az albizottság munkájáról a Központi Bizottságot a már­cius 7-i ülésen tájékoztatják. A tanulmány rövidesen megje­lenik a Társadalmi Szemle kü- lönszómában. ges az is, hogy 1990 után a népgazdaság az export di­namikus felfuttatásával ké­pessé váljon az adósságok ka­matainak saját erőből történő törlesztésére. Ismerve a gazdaság jelentős feladatait és a jelenlegi nem kis nehézségeket, Nyers Rezső szerint jövőre sem lesz lehető­ség az életszínvonal emelésé­re. E téren kis mértékű ked­vező változásra csak 1991 után lehet számítani. Az elkövet­kező évek legnagyobb dilem­mája: meddig tűri el a társa­dalom a reálbércsökkenést. A gazdasági feltételek a reál­bérek fokozatos növeléséhez csak akkor teremthetők meg, ha sikerül felszámolni a leg­jelentősebb veszteségforráso­kat. Mindenképpen szükség van a gazdasági szférában az ideológiai korlátok megszün­tetésére, enélkül ugyanis nem érvényesülhetnek a gazdasági racionalitás szempontjai. Az elkészült koncepciót a kamarai testület elfogadta. Az elképzelésekről tájékoztatják a vállalati vezetőket. Négy tanácselnök­jelölt Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) Ettől a ponttól kezdve a tu­dósító úgy érzi, nem tud ele­get tenni a tudósítás alapvető követelményének: nem akarja visszaidézni a népfrontbizott­ság tanácskozásának pontos részleteit. Teszi ezt azért, mert a négy jelölt közül az egyik (említett betegsége miatt) nem lehetett ott az összejövetelen. Hiába fejtette tehát ki igen jól és részletesen elképzelé­seit a jelenlévők kérdéseire három másik potenciális je­lölt, szavaikat nem idézhetem. A három meghívott jelölthöz intézett kérdések után ők el­távoztak a teremből. Ezt kö­vetően több vélemény hangzott el egy-egy jelölt mellett vagy ellen. Végül is a városi bizott­ság jelenlévő tagjai szavaztak arról, hogy a március elején tartandó tanácsülésen hány jelöltet állítanak hivatalosan. Később felmerülő kérdések miatt, és mert egyetértünk az­zal, hogy egyenlő esélyt kap­jon valamennyi jelölt, ponto­san ismertetjük a szavazás eredményét: Brandstatter György 25 igen, 9 nem, 8 tartózkodás. Dr. Molnár Zol­tán 33 igen, 5 nem, 4 tartóz­kodás. Dr. Révész Mária 24 igen, 4 nem, 14 tartózkodás. Dr. Szűcs József 17 ígérj, 10 nem, 15 tartózkodás. A . nyílt szavazás végén újabb, az eddigieknél is fur­csább, de indokolt vita rob­bant ki. Volt, aki felvetette, jogos-e ilyenkor a tartózko­dás? Mások azt kérdezték: miért nem közölte előre a vá­rosi titkár a szavazás eredmé­nyének pontos következmé­nyeit? Végül is felállt dr. Far­kas Károly, a bizottság tagja, a tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára és közölte, mi- velt a népfront városi bizottsá­gának joga a tanácselnökje­löltek állítása, ezért ez az összejövetel jelölőgyűlésnek számít. Ebben az esetben pe­dig nem a tanácstörvény, ha­nem a választójogi törvény ér­vényes. Utóbbi értelmében a jelölőlistára mindenkit fel kell venni, aki megkapta a jelen­lévők szavazatának egyharma- dát. Ezt a felvetést a jelenlé­vők kisebb vita után egyhan­gúlag tudomásul vették. így a Hazafias Népfront Pécs Váro­si Bizottsága úgy döntött, hogy a tanácsülésre négy ta­nácstagot jelölnek: Brandstat- ter Györgyöt, dr. Molnár Zol­tánt, dr. Révész Máriát és dr. Szűcs Józsefet. A félreértések elkerülése végett: a tegnapi népfrontülé­sen történt kisebb-nagyobb furcsaságokról a jelöltek ko­rántsem tehetnek. Még egyszer hangsúlyozandó viszont, hogy Pécs új tanácselnökét - aki­nek mandátuma legfeljebb egy évig, az újabb választá­sokig szól, aztán persze újra 'választható - 92 tanácstag választja meg, várhatóan a jövő héten . . . Az Országgyűlés bős—nagy­marosi ad hoc bizottsága Ser- dór Béla elnökletével szerdán összeült. Megvitatta azokat az irányelveket, amelyeket Ma­gyarország és Csehszlovákia határvízi kormánymeghatalma- zottai, valamint a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakemberei dol­goztak ki a bős-gabcsikovo- n::gy marosi vízlépcsőrendszer környezetvédelmével összefüg­gő magyar-csehszlovák meg­állapodás előkészítéséhez. Tá­jékozódott a bizottság a víz­lépcsőrendszer hatásterületé­nek szennyvíztisztítási helyzeté, ről és programjáról. Az eredeti napirendtől elté­rően Bubla Gyula (Budapest) és kilenc más országgyűlési képviselő indítványáról is tár­gyalt az ad hoc 'bizottság; ők tízen azt javasolták, hogy az Országqyűlés a soron követke­ző ülésén vizsgálja felül a bős-nagymarosi vízlépcsőrend­A romániai menekültek hely­zetéről, illetve az ezzel kap­csolatban tervezett intézkedé­sekről szóló minisztertanácsi tájékoztató jelentéssel foglal­kozott az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága az Országházban szerdán meg­tartott együttes ülésén. Gál Zoltán belügyminiszter-helyet­tes tájékoztatta a bizottsági tagokat arról, hogy május 31­ig konkrét javaslat készül a nemekülttáborok ügyében. A legfontosabb feladat, hogy egy helyen történjen a mene­kültek befogadásához szüksé­ges egyeztetés, és hogy terv­szerűbben orientálják a ha­zánkba érkezőket a letelepe­dési hely kiválasztásáról. A A Magyar Szocialista Mun­káspárt és az Új Márciusi Front egyetért abban, hogy mi­hamarabb létre kell hozni egy olyan tanácskozó fórumot, amely a sokszínűvé váló ma­gyar belpolitikai élet legkülön. félébb politikai-társadalmi szervezeteinek párbeszédét, megegyezését szolgálná. Erre a megállapításra jutottak szer­dán az MSZMP és az ÚMF vezető képviselőinek részvéte­lével a Központi Bizottság székházában megtartott ta­nácskozáson. A találkozón az Új Márciusi Frontnak azokat a javaslatait vitatták meg, ame­lyeket a közelmúltban tettek a képviseleti demokráciára való átmenet megkönnyítésére. szerről szóló — az októberi ülésszakon hozott - határoza­tát. Indítványozták továbbá, hagy az Országgyűlés foglal­jon állást a bős-nagymarosi vízierőmű ökológiai és ökonó­miai 'kihatásának — független szakértők bevonásával történő — alapos és az ország lakos­ságának részletes tájékoztatá­sa mellett folytatandó felülvizs­gálatáról, továbbá a nagyma­rosi erőmű építési munkálatai­nak felfüggesztéséről. Csak­nem három órás vita után a 20 tagú ad hoc bizottság meg­jelent 12 tagja közül kilencen úgy szavaztak: nincs szükség arra, hogy a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét márci­usban az Országgyűlés napi­rendjére tűzze. A tavaly októ­beri állásfoglalás óta sem az ország gazdasági állapotában, sem pedig a beruházás körül­ményeiben nem történt alap­vető változás. menekültek 70 százaléka ugyanis Budapesten, illetve az ország keleti felében kíván la­kó- és munkahelyet keresni. Jú­nius 30-ig a hazai jogi szabá­lyozással is rendezik a genfi menekültügyi konvencióhoz csatlakozásunk e vonatkozá­sait. Addig átmeneti intézke­désekkel szolgálják a mene­kültek státusának rendezését. A jelenlegi elképzelések sze­rint a 6 hónapra szóló ideig­lenes engedélyt követően kiál­lított letelepedési okmány — a világútlevél kivételével - a magyar állampolgárokkal egye­ző jogokat biztosít. A 300 mil­lió forintos letelepedési alap­ból - mint mondotta - ed­dig 74 millió forintot használ­tak fel. Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, az eszmecsere házigazdája arról tájékoztatta az Új Már­ciusi Front vezetőit, hogy a párt az elkövetkezendő na­pokban intenzív kétoldalú pár­beszédet folytat számos poli­tikai, társadalmi szervezettel. Az Új Márciusi Front részé­ről a tárgyalóasztal mellett helyet foglaló Vitányi Iván ügyvezető titkár azt javasolta: hozzanak létre előkészítő bi­zottságot az ÚMF által szor­galmazott országos nemzeti bizottság megalakításáról. A kompromisszumos megoldás­ként javasolt előkészítő bizott­ság feladata lenne az egye­lőre még vitatott kérdések tisz­tázása. vsz­tanácskozás Kedden és szerdán Buka­restben a külügyminiszter-he­lyettesek szintjén ülést tartott a Varsói Szerződés tagálla­mainak leszerelési különbizott­sága. A tanácskozáson a tag­államok képviselői a közeljö­vőben Bécsben megkezdődő európai hagyományos leszere­lési, valamint bizalom- és biz- tonsógerősitési tárgyalásokra történő felkészüléssel kapcso­latos kérdéseket vitattak meg. Szó volt az európai harcászati nukleáris fegyverek kérdéséről is. Az MSZDP országos tagtoborzó nagygyűlése Országos tagtoborzó nagy­gyűlést tartott szerdán a szer­veződő Magyarországi Szociál­demokrata Párt Budapesten, a Vörösmarty Művelődési Ház­ban. A rendezvényen Baranyi E. Tibor, a párt szervező bizott­ságának tagja ismertette az újraindítás indokait és körül­ményeit. Utalt az MSZDP százéves hagyományaira, sar- •ra, hogy hazánkban ma is több tízezren hívei a szociál­demokrata gondolatnak. A nagygyűlésen ismertették az MSZDP elvi nyilatkozatát, amelynek gondolatai mentén már folyik a részletesebb, ha­marosan országos vitára bo­csátandó pártprogram kidol­gozása is. A „Mit akar a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt" című nyilatkozat leszö­gezi többek között, hogy a párt tagjainak politikai tevé­kenysége a jóléti társadalom, a többpártrendszerre épülő parlamenti demokrácia és a • 'jogállam kiépítésére irányul. Szorgalmazzák Magyarország mielőbbi felzárkóztatását az európai fejlődés fő vonalához, az emberi jogok szabad, kor­látozás nélküli érvényesítését. A nemzetközi sajtótájékozta­tón, amelyet a nagygyűlést kö­vetően rendeztek, dr. Révész András elnök és Baranyai E. Tibor, az ideiglenes elnökség tagja beszámolt arról, hogy a következő hetek és hónapok során az elvi programnyilatko­zatot vitára bocsátják, ' hozzá­kezdenek a programtervezet részletes kidolgozásához, s azt — ugyancsak egy vitasorozatot követően — az ősszel rende­zendő kongresszuson fogadják el végleges pártprogramként. LAPZÁRTA Kijárási tilalmat rendeltek el szerda délután Jugoszlávia Koszovo tartományában, ahol hétfő óta gya­korlatilag szükségállapot van ér­vényben - jelentette a Tanjug ju­goszláv hírügynökség. A rendelke­zés értelmében a tartomány lako­sai este kilenc óra után nem lép­hetnek az utcára. Szerdán Wavre-ban játszotta har­madik Európa-bajnoki selejtezőjét Magyarország ifjúsági labdarúgó- válogatottja (tó évesek) Belgium legjobbjaival. A magyar fiatalok — bár előzetesen még az idegenbeli győzelem lehetőségéről is nyilatkoz­tak a szakvezetők - hidegzuhany­nyal lepték meg saját magukat, két­gólos vereséget szenvedtek: Belgium-Magyarország 2-0 (0-0) A csoport állása a Magyarország —Görögország összecsapás előtt (ez lesz az utolsó selejtező): 1. Görögország 3 2 — 15-3 4 2. Belgium 4 2 — 2 6-6 4 3. Magyarország 3 1 — 2 2-4 2 A csoportelsőséghez, az EB 16-os döntőjébe jutáshoz három góllal kell legyőzni Görögországot. mi újság AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁRNÁL? ÚJDONSÁG I , Az 1987-b*n kibocsátott TAKARÉKPÉNZTÁRI KÖTVÉNYEKRE oz 1989. november 2-től esedékes 12% ADÓMENTES KAMATON FELÜL EGYSZERI 3% ADÓMENTES KAMATPRÉMIUMOT FIZET AZ OTPI EZENFELÜL KEDVEZMÉNYES TAKARÉKPÉNZTÁRI KOTVÉNYAKCIÓI 1989. február 27-től — amíg a készlet tart, de legkésőbb március 25-ig 1%-OS ARFOLYAM- KEDVEZMÉNNYEL VÁSÁROLHATOK TAKARÉKPÉNZTÁRI KÖTVÉNYEK AZ OTP-NÉL. VARJUK ÖNÖKET I ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR Baranya Megyei Igazgatósága SOKOLDALÚ BANK A Kamara koncepciója a világgazdasági nyitásról Bozsik László Pályázati felhívás termelőszövetkezeti elnöki tisztség betöltésére A „B" kategóriás drávasztárai Dráva Gyöngye Mgtsz vezetősége pályázatot hirdet mező­gazdasági termelőszövetkezeti elnöki tisztség betöltésére. A megbízatás megválasztás esetén 3 évre szól, mely a vezetőség jelenlegi megbízatásá­val egybeesik. A pályázatot a termelőszövetkezet vezetőségéhez kell benyújtani, Drávasztára, Kossuth u. 61. A pályázat benyújtásának határideje 1989. március 24. A pályázat elbírálásának határ­ideje 1989. március 31. Pályázati feltételek: büntetlen előélet, legalább főiskolai végzettség, 5 év szakmai gyakorlat. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó legfontosabb személyi és foglalkozási adatait, részletes önéletrajzot, a munkakör betöltésének feltételeit igazoló okiratokat, a munkaköri feladatok teljesítésére vonatkozó elképzeléseit. A termelőszövetkezet 1602 ha összterületen 11,5 átlag szántó AK értékű földön gazdál­kodik. összes taglétszáma 245 fő, ebből aktív tag 112 fő. Termelési értéke 35 millió fo­rint év. Főbb tevékenységi köre: mezőgazdasági termelés és kiegészítéseként könnyűipari tevékenység. A pályázónak részletesebb tájékoztatást személyes megjelenés esetén a ter­melőszövetkezet főkönyvelője ad. Díjazása a módosított 25 1983. (XII. 29.) MÉM számú rendelet szerint történik. Megvá­lasztás esetén szolgálati lakást biztosítunk. A TERMELŐSZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE Javaslat készül a menekülttáborok ügyében Az MSZMP és az llj Márciusi Front megbeszélése

Next

/
Oldalképek
Tartalom