Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-08 / 67. szám

2 Dunántúli napló 1989. március 8., szerda Grósz Károly nyilatkozata a zágrábi tv-ben Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A zágrábi televízió hétfőn este, fő adásidőben közel egy­órás műsort sugárzott a ma­gyarországi változásokról. A műsorban vezető helyen Grósz Károly válaszolt az Ismert hor- vát publicista, Doné Rosko több kérdésére, köztük a kö­vetkezőre: „Nem fél-e ön at­tól, hogy a többpártrendszer bevezetésével az MSZMP el­veszti a hatalmat?”- A politikusnak mindig ag­gódnia kell - válaszolta a párt főtitkára -, mi a hibákat mindig akkor követtük el, ami­kor egyáltalán nem aggód­tunk.' Ez olykor már nem önbi­zalom, hanem önteltség volt. Ugyanakkor meg vagyok róla győződve, hogy az MSZMP a hatalom gyakorlásában meg­határozó szerepet fog betölte­ni. De azt is hiszem, hogy a magyar társadalom számára új erőket fogunk felszabadíta­ni, ha többen fogunk részt venni a hatalomban. Ezt meg kell tanulni, úgy kell politizál­ni, hogy a párt vezető szerepét ne adminisztratív eszközökkel tartsuk meg, hanem mindenek­előtt programunkkal, korszerű munkastílusunkkal, a tekintélyt önmagunknak megteremtő és kivívó vezetőkkel. Hiszek ben­ne, hogy ez a változás, amely nyilvánvalóan egy folyamat eredményeképpen fog csak ki­teljesedni, a nemzet számára a felemelkedés sikeres útja lesz. Grász Károly kifejtette véle­ményét a szocialista országok­ban kibontakozó reformokról. Hangsúlyozta: a szocializmus a reformok társadalma, állan­dóan meg kell újulnia. Nem állhat meg. A fejlődést így biztosíthatja. (Folytatás az 1. oldalról) roz a Parlament. Ezzel közvet­lenül összefüggően, a tör­vényhozókra vár az is, hogy a Hazafias Népfront javaslata nyomán megválasszák a jelölő bizottságot, amely e fontos tisztség várományosaira tesz javaslatot. Rendkívüli érdeklődés előzi meg a tervezetek sorában el­sőként napirendre kerülő al­kotmányszabályozási elveket: eddig 41-en jelezték hozzászó­lási szándékukat. Az alkotmányszabályozási el. veket Kulcsár Kálmán igazság- lügyminiszter terjeszti a tör­vényhozó testület elé, az al- kotmányelőkészítő bizottság véleményét pedig Gajdócsl István, a testület elnöke fog­lalja össze. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke lesz az elő­terjesztője két egymást köve­tő napirendnek. Az ÁBMH vezetőjének expozéja nyomán A főtitkár vázolta szocializ­musképét. összefoglalta a ma­gyar gazdasági reform fő vo­násait és ismertette a Közpon­ti Bizottság legutóbbi állásfog­lalását az 1956 októberi ese­ményekről. A műsorban Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes az új alkotmány alapelveit, a ki­dolgozásán végzett munka ed­digi eredményeit összegezte. Kovács István tábornok a hon­védelmi törvény készülő módo­sításáról szólott. Dane Rosko pillanatképek­ben felvillantotta az ország új címere körüli véleménycseré­ket, vitákat, március 15-e meg­ünneplésének előkészületeit, a Szociáldemokrata Párt alakuló közgyűlését, a parlamenti de­mokrácia érvényesítésére, a jogállamiság megteremtésére irányuló törekvéseket, a piac­gazdálkodás irányában tett lé­péseket, a Magyarországon ál­lomásozó szovjet csapatok lét­számcsökkentését, az alternatív szervezetek gyarapodását, Ma­gyarország és az EGK kapcso­latait stb. Rámutatott, a cél az, hogy európai színvonalra emeljék az országot. Mintegy végkövetkeztetésként megálla­pította : sokak meggyőződése szerint Magyarország legfele- lősebb vezetőinek volt bátor­ságuk a múlt hibáiból adódó tanulságok levonására és a mai követelmények sürgette változások elindítására. E dön­tések nélkül a rendszer to­vábbra is csak vergődne és el­kerülhetetlenül eljutott volna az agonizáláshoz. Magyaror­szág napjainkban az összes többi szocialista országénál bátrabb és átfogóbb reformok országa. a parlament megtárgyalja a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosítá­sának tervezetét, illetve a sztrájkról szóló törvényjavas­latot. A belkereskedelemről szóló 1968. évi I. törvény módosítá­sának törvényjavaslatát Beck Tamás kereskedelmi miniszter előterjesztése alapján tárgyal­ja az Országgyűlés, majd a testület tájékoztatót * hallgat meg a Budapest—Bécs Világ- kiállítás előkészítéséről. E na­pirend előadója ugyancsak a kereskedelmi miniszter lesz. Tájékoztatót hallgat meg az Országgyűlés a romániai me­nekültek helyzetéről és a kor­mány ezzel kapcsolatos to­vábbi intézkedéseiről. A tervek szerint az utolsó napirendi pontok között tár­gyalják a képviselők a Parla­ment 1989. évi várható prog­ramját, majd interpellációk és kérdések zárják az ülésszak munkáját. (Folytatás az 1. oldalról) eszményünk a személyiség ön­állósága, az emberi jogok ér­vényesülése. Azoké a jogoké, amelyekben az ember szabad­sága a társadalom terméke, s nem a politika adománya. Az egyéni szabadságra épüljön a nép szabadsága. A párttagság elé terjeszten­dő cselekvési programjavaslat­ban, az erősödő szociálde­mokrata és a reformkommunis­ta szellemiség ötvöződik. A szociáldemokrácia százéves múltjában és jelenlegi telje­sítményében is mélyen gyö­keredzik a demokratikus ma­gatartás, a bonyolult társa­dalmi jelenségek árnyalt, ösz- szetett megközelítése és keze­lése, az egyén, az emberi jogok tisztelete. Nagy értéke a szociáldemokrata mozga­lomnak a nyitott politizálás, a társadalom széles ’-rétegeivel való kapcsolattartás képessé­ge - állapította meg Berecz dános, s a több mint 70 eves magyar kommunista mozgalom kiemelkedő értékeiként sorol­ta a mozgalmi szervezettséget, az elvek iránti elkötelezettsé­get, a közösség tiszteletét, az önfeláldozást, a társadalmi rendszer viszonyaiban történő változtatás bátorságát. Hozzá­tette: ez a mai magyar való­ságban a radikális reformo­kat jelenti. Ezért a reform- kommunista magatartás és szemlélet érvényre juttatása a pártban nem elsősorban szű­kén vett mozgalmi, hanem nemzeti érdek. Néppártként nem is tehetünk mást, mert ha a nemzet választani fog, sa- iát sorsa érdekében a követ­kezetes reformok pártiát vá­lasztja majd. Az MS7MP tehát leqyen hű önmaqa határozott reformvonalához. Cselekvési programunk egy olyan időszakban fogalmazó­dik meg, amikor átmenetben vagyunk a politikai pluraliz­mus, a képviseleti demokrácia, a jogállamiság rendszerébe. Most e folyamat kezdetén ter­mészetes, hogy a politikai mozgalmak, a pártok szerve­zetei között folyik az alku, az egyezkedés. Ebben a folya­matban néha disszonáns han­gok is hallatszanak. Ilyen pél­dául az a kijelentés, hogy a fegyveres testületek dolgozói a jövőben nem lehetnek az ÍMSZMP tagjai. A különböző szervezetek nem korlátozhat­ják az állampolgárokat jo­gaik érvényesítésében - szö­gezte le. -r Egyetlen más szer­vezetnek sem lehet köze ah­hoz, hogy kik az MSZMP tagijai. Minden állampolgár, munkahelyétől és hivatásától füagetlenül, maga dönti el, milyen szervezetet támogat tagként vagy szavazatával. Ugyanakkor óva intünk min­denkit attól, hogy a fegyveres testületeket a politikai versen­gés célpontjaként kezeljék, azokat függetleníteni kell a napi politikai harcoktól. Fel­adatuk a haza, a közrend, az alkotmány szolgálata. Berecz János meggyőződés­sel szólt arról, hogy e cselek­vési program az ország ér­dekeit képviseli, éppen ezért nem a hatalom és a társa­dalom áll szemben egymás­sal. A reális helyzetértékelés érdekében szükséges megálla­pítani, hogy ma a politikai versenyhelyzetben alapvetően a hatalomgyakorlás mikéntjét, jellegét illetően lépnek fel különböző erők. Az MSZMP a kérdéssel összefüggő állás­pontját a cselekvési program- tervezetben rögzíti. E szerint a különböző politikai erőknek a hatalom gyakorlásában való alkotmányos részvétele is el­képzelhető. ,- A hazánkban lejátszódó társadalmi folyamatok nem elszigetelten, hanem megha­tározott nemzetközi környezet­ben zajlanak. Felzárkózásunk és sikeres fejlődésünk lénye­ges feltétele sokirányú, szo­ros kapcsolódásunk a világ folyamataihoz. Legalapvetőbb a programban kinyilvánított érdekünk: a béke, a függet­lenség, a népek barátsága - szögezte le az előadó, aki ezt követően azt elemezte: mi­ként vállalhatja fel a cselek­vési programot a párttagság. Meggyőződése szerint a párt­vezetés nem rendelheti el a tagság viszonyát a program­hoz; azl a tagságnak, szer­vezeteinek és az egyes párt­tagnak kell kialakítania. Ez nem lehet egyszeri tett. A vezetés célja az, hogy meg­nyerjen mindenkit, aki a prog­ram megvalósításában együtt tud és akar haladni. E hely­ről is hívjuk fel a párttagsá­got, s ennek a közleményben adjunk is hangot, hogy min­denki tartson velünk. Már a KB tagjainak előze­tesen megküldött írásos javas­lathoz és a szóbeli kiegészí­tésihez fűzött kérdések kap­csán. s a vita során is a leg­teljesebb nézetazonosság mu­tatkozott meg abban, hogy az MSZMP-nek szüksége van át­fogó, a korábbi értékeket és az új felismeréseket is tartal­mazó, a stratégiai elemeket, valamint a konkrét feladato­kat is a realitások talaját rögzítő cselekvésre mozgósí­tó programra. Ezt a párttag­ság is igényli, s nélkülözhe­tetlen a jelenlegi politikai csa­tározások s a későbbi válasz­tási küzdelmek során is. Ám hogy a jelenlegi formában szövegezéssel beterjesztett program a megfelelő-e, azt a legkülönfélébb módon közelí­tették meg az ülés résztvevői. Általánosságban a többség a dokumentum megfogalmazása­it helyénvalónak ítélte. A vitában tizenkilencen mondtak véleményt, további öten (Barts Oszkárné, Romány Pál, Duschek Lajosné, Deák László és Marjai József írás­ban adták be felszólalásukat. Berecz János rövid összefog­lalójában hangsúlyozta: a fel­szólalók sok munkát adtak a szerkesztőbizottságnak, hiszen nem lesz könnyű a számos ész­revétel, javaslat bedolgozása a dokumentumba. Rámutatott, hogy egy rövid távú program­nál sem lehet eltekinteni a hosszabb időre szóló feladatok felvázolásától. Ugyanakkor hoz­zátette: a most megvitatott dokumentum nem választási program. Csupán kiindulópont­ja lehet a választásokra törté­nő felkészülésnek. A zárszót követően Fock Je­nő kért szót. Érvekkel támasz­totta alá véleményét: a párt­tagság, de talán az egész nép kiváncsi az MSZMP mondani­valójára, ezért nem lenne cél­szerű a dokumentum nyilvános­ságra hozatalával hosszabb ideig várni. Kérte, hogy o szer­kesztőbizottság és a KB ta­nácsadó testületé két napon belül dolgozza át a tervezetet, a Politikai Bizottság pénteken vitassa meg, s a dokumentu­tott. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjain “kívül részt vet­tek: a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke és titkára, a megyei és megyei jogú párt- bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titká­rai, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, az Országgyűlés elnöke, valamint a köíponti sajtó vezetői. A testület megvitatta és el­fogadta : — Berecz János előterjeszté­sében a párt rövid távú prog­ramját; — Szűrös Mátyás tájékozta­tóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — valamint a március 15-e megünnepléséről szóló tájé­koztatót és a Központi Bizott­ság felhívását; — Grósz Károly előterjesz­tésében a személyi javaslatot. mot szombaton hozzák nyilvá­nosságra. A Központi Bizottság - 9 ellenszavazattal - Fock Jenő javaslatát fogadta el. Egyhan­gú szavazással döntött a tes­tület arról, hogy az előadói beszédet és a vitaösszefogla­lót szerkesztett formában meg­jelentetik, s az ülésről közle­ményt is nyilvánosságra hoz­nak. Szűrös Mátyás Ezután Szűrös Mátyás tartot­ta meg tájékoztatóját idősze­rű nemzetközi kérdésekről.- A nyolcvanas évtized vé­gére a magyar külpolitika is korszakhatárhoz érkezett. Hely­zetünk alapvető ellentmondá­sa ma az, hogy míg a nemzet­közi politikai feltételek igen kedvező lehetőséget kínálnak egyre súlyosabbá váló belső problémáink megoldásához, a világ és Európa nemzeteinek közösségében való betagozó­dásunkhoz, addig a világgaz­dasági helyzet alakulása drá­mai módon leértékelte nemze­ti teljesítményünket, mérhetet­lenül megnehezítette a nemzet­közi munkamegosztásban való tevékeny részvételünket — han­goztatta a Központi Bizottság titkára, hozzáfűzve: cselekvé­sünk lehetséges irányát alap­vetően meghatározza a KGST- együttműködés válsága Is. A szervezet, amely ma a kétol­dalú kapcsolatok kereteként működik, az olcsó és szinte korlátlan nyersanyag- és ener­giaszállítás megszűnésével már a hetvenes években elveszítet­te dinamizáló és védő szere­pét. A KGST* válsága nem indo­kolja a szervezetből való kivo­nulásunkat. A tagországokkal folytatott kétoldalú együttmű­ködés külgazdasági kapcsola­tainknak hosszú távon mással nem pótolható összetevője. A KGST-országokkal folytatott együttműködésünkben megha­tározó a szovjet kapcsolat, amely azonban ma számos za­varral küzd. Oka elsősorban az, hogy a két gazdaság mű­ködésének elvei egyelőre nin­csenek összhangban egymás­sal. Ez azonban nem csökken­ti objektív ráutaltságunkat a más viszonylattal nem kivált­ható szovjet piacra. A kérdések kérdése azonban az, hogy Magyarország képes lesz-e minden tekintetben Nyu- gat-Európa együttműködő part­nerévé válni. Ennek elengedhe­tetlen feltétele, hogy mi ma­gunk mindent megtegyünk az együttműködésre alkalmas gaz­I. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és jóváhagyta a Po­litikai Bizottságnak az MSZMP rövid távú programjára tett javaslatát. Időszerűnek tartot­ta a legfontosabb cselekvési irányoknak és feladatoknak a megjelölését, amelyek megva­lósítására a párt a legköze­lebbi években törekszik. A tes­tület álláspontja szerint a programnak elő kell segítenie, hogy a tagság magabiztosan képviselhesse az MSZMP tö­rekvéseit, a párt politikája és elképzelései a társadalom szá­mára világosak és követhetők legyenek. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt cselekvési programját nyilvánosságra hozza. • II. A Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja, hogy az A KB-ülés napirendjének első pontját lezáró határozat- hozatalt követően a testület személyi kérdésről döntött. A KB tagjai elfogadták az Or­szággyűlés elnöki posztjára vonatkozó előterjesztést, amely szerint a tisztelt ház elnöké­nek Szűrös Mátyást, az MSZMP KB jelenlegi titkárát javasol­ják. tájékoztatója dasági szerkezet kialakításáért. További alapfeltétel társadalmi stabilitásunk megőrzése. Egy kormányozásra képtelen MSZMP-t, egy kormányozha- tatlan Magyarországot a Nyu­gat nem tekinti igazán part­nernek - mondotta Szűrös Má­tyás, majd a magyar külpoli­tika soron lévő és távolabbi feladatairól, a párt és a kül­politika kapcsolatáról szólt. Szűrös Mátyás előadói be­szédéhez kapcsolódva Németh Miklós miniszterelnök tájékoz­tatta a testületet Mihail Gor- bacsovval, az SZK KB főtitká­rával és Nyikolaj Rizskov kor­mányfővel tartott moszkvai megbeszéléséről. Szűrös Mátyás rövid vála­szát követően a Központi Bi­zottság egyhangúlag elfogad­ta a beszámolót Németh Mik­lós kiegészítésével együtt. A KB végezetül áttekintette a március 15-ei, ünnepi előké­születeket. Berecz János be­vezető tájékoztatójában hang­súlyozta, hogy március 15-e nemzetünk, államunk, egész népünk ünnepe. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Ha­zafias Népfront, a KISZ ebben a szellemben készült a méltó megemlékezésre. A Magyar Szocialista Mun­káspárt - miként a Központi Bizottság által elfogadott fel­hívás is tartalmazza - a Ha­zafias Népfronttal együtt már­cius 15-én 11 órára a Mú­zeum-kertbe politikai nagygyű­lésre hívja az ünneplőket. A résztvevők Bem tábornok és Petőfi Sándor <zobra, valamint a Batthyány örökmécses meg­koszorúzása után vonulnak a nagygyűlésre, amelynek szóno­ka Nyers Rezső lesz. A szer-» vezők — előzetes jelentkezés utón - bármely szervezet kép­viselője számára biztosítják, hogy elmondhassa ünnepi meg­emlékezését. Berecz János végezetül Is­mételten aláhúzta: a Magyar Szocialista Munkáspárt már­cius 15-ét saját ünnepének is tekinti. 7-i üléséről európai biztonsági és együtt­működési értekezlet bécsi utó­találkozóján elhatározták az európai hagyományos fegyve­res erőkről folytatandó lesze­relési tárgyalások megkezdé­sét. üdvözölte, hogy a bécsi találkozón érdemben foglal­koztak az emberi jogi-humani­tárius kérdéskörrel, és előre­mutató intézkedéseket fogad­tak el a nemzetiségi jogok tel­jesebb érvényesítése és nem­zetközi ellenőrzése érdekében. Megelégedéssel állapította meg, hogy a bécsi találkozó jelentősen hozzájárult a kelet -nyugati kapcsolatok erősíté­séhez, az európai megértés és együttműködés előmozdításá­hoz. A találkozó eredményei, a helsinki folyamat elmélyülé­se kedvező nemzetközi hátte­ret jelent hazai feladataink megvalósításához. A testület támogatja, hogy a magyar külpolitika tevékenyen vegyen részt a záródokumentumban foglaltak valóra váltásában. A Központi Bizottság meg­elégedéssel vette tudomásul, hogy Grósz Károly főtitkárnak (Folytatás a 3. oldalon) BARKÁCS80LT KÍNÁLATA Pécs, Endre» Gy. u. 19. Tel.: 11-313. Faforgácslap: 3500x1750x19 mm. Rétegell lemez: 1500x1500x12 mm. Zártszelvények: 30x30 mm, 40x40 mm, 50x50 mm, 60x40 mm. Szögacél: 25x25 mm, 30x30 mm, 40x40 mm. T-acél: 30x30 mm, 40x40 mm. Horganyzott ereszcsatorna és tartozékai FELÁRON I Zománchibás mosogatók, 1 medencés, 2 medencés. Padló­fűtéscső, padlófűtés-elosztó. Ma kezdődik az Ország- gyűlés márciusi ülésszaka KÚZLEMEHV a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. március A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1989. március 7-én ülést tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom