Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-08 / 67. szám

1989. március 8., szerda Dunántúlt napló Az MSZMP Központi Bizottsága felhívása a párt tagjaihoz és alapszervezeteihez március 15-e megünneplésére Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet polgárosodásának, öntudatra ébredésének dicső állomása, nemzeti önérzeté­nek fontos forrása, a szabadságért és haladá­sért vívott küzdelem jelképe. Ekkor váltak Ma­gyarországon elfogadottá azok a politikai esz­mék és célok, amelyek teljes megvalósítása még a ma nemzedékének is küzdelmes felada­tot jelent. Az országgyűlésnek felelős kormány, az arányos közteherviselés, a szabad sajtó, s az ezekből fakadó előre alapozott nemzeti függetlenség nélkül nem valósulhat meg a va­lódi népképviselet és demokrácia; a nemzet megújulása és önbecsülése sem teljesedhet ki. Meggyőződésünk, hogy március 15-e a ma­gyarság számára a nemzeti összetartozás, egy­másrautaltság és összefogás jelképe. így meg­ünneplésének is azzá kell válnia! Tegyük jóvá az elmúlt években az ünnephez való viszonyunk­ban is elkövetett hibákat; elutasítjuk az ünnep kisajátítását, az ünneplés korlátozását. Nem­zetünk óhaja teljesül most, amikor március 15- én hivatalos állami ünnep teszi lehetővé a társadalom egészének a méltó megemléke­zést. Az országban sok helyütt a közös ünneplés mellett döntöttek a különböző politikai erők. A Központi Bizottság üdvözli az így meg­valósuló összefogást és felelős, aktív, a más nézeteket is türelemmel fogadó részvételre kéri a párt tagjait. Ma még törekvéseink ellenére sincs mód mindenütt a közös ünneplésre. Saj­náljuk, de tiszteletben tartjuk mindenkinek azt a jogát, hogy önállóan emlékezzen meg nagy nemzeti ünnepünkről. Fontosnak tartjuk, hogy ez az ünnep a kö­zös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvétartozást fejezze ki, és ne a viták, a nézetkülönbségek, a konf­rontáció napja legyen. Ezért csatlakozunk a Hazafias Népfront február 18-án közzétett ki­áltványához, amelyben az együttünneplésre, s az ebben kifejezett közös cselekvésre szólítja fel a magyar nemzetet. Ezért hívjuk, várjuk az MSZMP és a KISZ tagjait, a demokratikus szocializmus ügye mel­lett elkötelezett honfitársainkat, a családokat, munkahelyi és iskolai közösségeket, a buda­pestieket és a környékbelieket, március 15-én 11 órára a Nemzeti Múzeum elé. Tisztelettel meghívunk minden magyarországi politikai és társadalmi szervezetet a Hazafias Népfront által szervezett ünnepi nagygyűlésre, amelynek szónoka Nyers Rezső államminiszter lesz. Fejezzük ki nagygyűlésünkön is: nem aka­runk sem megtorpanni, sem visszafordulni a de­mokratikus, szocialista, független nemzeti jog­állam megteremtésének útján! gatósáról. Nagyra értékelte a Mihail Gorbacsovval és Nyi- kolaj Rizskovval folytatott vé­leménycsere eredményét. A megbeszéléseken ^megerősí­tették: a reformpolitikát foly­tató két szocialista ország kormánya, a két párt- vezeté­se kapcsolatait a kölcsönös megértés, önállóság, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás és a teljes bizalom szellemében ápolja. Folyama­tos erőfeszítéseket tesznek a kétoldalú kapcsolatok kiegyen­súlyozott fejlesztésére, a KGST keretében folytatott együttmű­ködés hatékonyabbá tételére. A Központi Bizottság üdvö­zölte, hogy a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség egyre jobb lehetőségekkel rendelke­zik hagyományainak ápolásá­hoz, javultak az anyanemzet­tel való kapcsolattartásának feltételei is. Megelégedéssel állapította meg, hogy a megvitatott nem­zetközi kérdésekben a felek között elvi nézetazonosság ala­kult ki. Pártunk támogatja a Szovjetunió építőjellegű ja­vaslatait a Kelet és a Nyugat közötti bizalom megerősítésé­re, nagy horderejű kezdemé­nyezéseit a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésére, a haderők nemzeti határok mö­gé történő visszavonására. Megerősítette, hogy hazánk a jövőben is tevékenyen kíván részt vállalni földrészünk le­szerelési problémáinak meg­oldásában. A zavartalan magyar-oszt­rák viszony elmélyítését jól szolgálta Németh Miklós mun­katalálkozója Franz Vranitzky osztrák kancellárral. A Köz­ponti Bizottság fontosnak tar­totta a tervezett Budapest- Bécs világkiállítás előkészüle­teinek hatékony összehango­lását. A Nyugat-Európához fűződő kapcsolataink fejlesztésének jelentős eseménye volt a ma­gyar országgyűlés küldöttségé­nek első látogatása az Euró­pai Parlamentnél. A magyar-japán politikai és gazdasági kapcsolatok továb­bi szélesítését jól szolgálták Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének Japánban folytatott megbeszélései. A Központi Bizottság egyet­értőén vette tudomásul, hogy hazánk és a Koreai Köztársa­ság között diplomáciai kapcso­lat létesült. Ez, a tényleges helyzetet tükröző lépés előse­gítheti távol-keleti kapcsola­taink fejlesztését, és egyúttal hozzájárulhat a Koreai-félszi­geten kialakult feszültség enyhí­téséhez is. Hl. A Központi Bizottság márci­us 15-e megünnepléséről fel­hívást fogadott el. amelyet nyilvánosságra hoz. IV. A Központi Bizottság Szű­rös Mátyás elvtársat javasolja a párt jelöltjeként az Ország­gyűlés elnökéül megválaszta­ni, ugyanakkor, amennyiben igény von rá, elfogadja több jelölt állítását is. Mönapi interjú A család a társadalom legfontosabb egysége Beszélgetés Turgonyi Júlia szociológussal Turgonyi Júlia peda­gógus-szociológus, az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézet fő­munkatársa a közelmúlt­ban a HNF újmecsekal- jai IV. körzeti bizottsága és a HNF megyei nőpo­litikái bizottsága meghí­vására tartott előadást Család és közélet cím­mel. Az előadás után kértünk tőle interjút la­punk számára.- Előadásában említette, hogy a család a társadalom legkisebb, de leglontosabb egysége, és‘ hogy ugyanolyan a család, amilyen a társada­lom. Ugyanokkor azt is érin­tette, amit pszichológusok, pszichiáterek egyre markán­sabbon fogalmaznak meg: baj van a családokkal! A családok jó része nem lunkcionál jól és ennek következménye a növek­vő deviancia, a társadalmi be­illeszkedési zavarral küzdők száma. Ennek hátterében pe­dig társadalmi okok állnak.- Valóban, a családok mű­ködési zavarai társadalmi okokra vezethetők vissza. Én ezeket az okokat két csoport­ba osztanám. Az egyik cso­portba azok a pozitív társadal- ' mi tendenciák tartoznak, ame­lyek a családokra mégis ne­gatív hatással voltak. A másik’ a negatív jelenségek, amelyek­nek természetesen ugyancsak negatív követelményei lettek. Nézzük, melyek azok a pozi­tív tények, amelyek a társada­lom nem kellő felkészültsége, és az irányítás hibái miatt hoz­tak negatív eredményt. Ki vi­tatná, hogy nagy pozitívum, hogy a nők jelentős hányada szerzett középiskolai végzett­séget, hogy győzött az a szem­lélet, hogy a lányoknak is le­gyen munkahivatása, szakmá­ja? Ez nagyon lényeges, pozi­tív változás, akárt azt nézem, hogy műveltebb anya nevel gyereket, akár azt, hogy pl. műveltebb eladó áll a pult mögött. De, amikor ezt a mű­veltséget és a munka lehetősé­gét a nőnek felkínálták, elfe­ledkeztek arról, hogy ehhez a műveltséghez feltétlen adni kell a családi funkció ellátá­sához szükséges ismereteket is. Nagyon sok nőnek jelentett és jelent ma is konfliktust a mun­ka és a családi hivatás össze­egyeztetése. _ Egy család működéséhez, 01 ui 9enerációk neveléséhez SZ l se9es a családi értékren­dek átörökítése. Ez azonban nemcsak amiatt nem sikerült sok esetben, mert a szülőnek nincs ra ideje. A háború utá­ni nagy társadalmi mobilitás, az, hogy nagyon sokan faluról városba költöztek, foglalkozást, életmódot változtattak, meg­szakították ennek az átörökí­tésnek a láncolatát. Az is -tö­megesen fordult elő, hogy két, egymástól távol eső kultúra került egymás mellé. Például: egy szabolcsi parasztcsalád fia és teszem azt, egy pécsi kö­zépiskolai tanár lánya Buda­pesten az egyetemen összeis­merkedtek, összeházasodtak. Micsoda hallatlan kulturális távolság került egybe! Melyik értéket örökítsék át a gyere­keknek? Vagy konfliktus szár­mazott ebből, ami nem ritkán válással végződött, vagy az lett a ^következmény, hogy a fiatalok megtagadták mind­kettőt. Az új helyzetben szakadt rá­juk a családi funkció ellátása, a gyereknevelés feladata, s er­re sokon nem voltak felkészül­ve. Ma már a legtöbb fiatal 17-18 éves koráig tanul vala­milyen iskolában. Ezekből az iskolákból azonban hiányzik az a képzés, ami a mindennapi élethez szükséges tudnivalókat adná a fiataloknak. Mi régóta küzdünk azért, hogy ezt a képzést valamilyen formában visszaállítsák, de a Művelődési Minisztérium mindig ellenáll ennek.- Az előző generáció sok­szor olvassa a lejére a mai fiatal anyáknak, hogy most itt a gyed, a gyes, otthon lehet­nek a gyerekükkel, tehát min­den rendben lehetne. Még- sincs úgy!- Valóban, ez olyan vív­mány, anrri miatt világszerte becsülnek minket. Azonban a táisadolom ott hibázott, hogy az otthon lévő anyának nem adott segítséget. Adta az ott­honmaradás lehetőségét, sem­mi mást.- Sokan két év után azért kényszerülnek visszamenni dol­gozni, mert nem tudnak meg­élni abból a pénzből. Pedig Csökken a fiatalok érdeklődése az agrárpályák iránt Tegnap két fontos mezőgaz­dasági rendezvény osztotta ’’’ög a megye agrártársadal- fpót. Pécsett a PAB-székház- aan tudományos tanácskozást rendeztek a hibridvetőmag-ter- '''elésről, ami a Bólyi Mező­gazdasági Kombinát vetőmag- bemének a megtekintésével folytatódott a késő délutáni órákig. Délután a Technika Házá­én a megyei műszaki-tudomá- nVos hetek egyik érdekes ag- rárrendezvényét tartották meg, Omely a fenti megosztottság ¡f*eg aztán egyéb, itt bőveb­ben nem taglalható körülmé­nyek miatt csaknem érdekte­lenségbe fulladt. A MAE ren­dezvényén jobbára nyugdíja­sok és hivatali szakemberek ü^ek. Kevesen jöttek a terme­Romlott az agrárszakma presztízse? Tanácskozás a pécsi Technika Házában lésből és csak elvétve akadt köztük fiatal agrárszakember, pedig az elhangzottak épp tá­luk és hozzájuk akartak szólni. A vitaindító előadás címe Baranya agrártartalékai, ter­melési lehetőségei, különös te­kintettel az agrárszakemberek szerepére fontos, izgalmas ta­nácskozás lehetőségét rejtette magában. Az eredeti előadó betegsége miatt dr. Halmai Endre, a Baranya Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezető-helyet­tes tartotta meg az előadást, amely nagyon informatív, átfo­góan tájékoztató volt. Értékel­te a múlt évet, felvázolta az idei terveket, a lehetőségeket, megnyitotta a mezőgazdasági könyvhónap megyei rendezvé­nyét. Az izgalmas vita azon­ban, talán éppen a hallgató­ság már említett összetétele miatt ezúttal elmaradt. Pedig az előadó nagyon is eleven, élő problémákat vetett fel- A műszaki-technikai felté­telek romlottak a megye me­lógazdaságában. A beruházá­sok csökkentek, a gépek 50 százaléka nullára amortizáló­dott, a fejlesztés létkérdés. Az emberi tényező a legfontosabb tortalék ma a mezőgazdaság­ban. A mezőgazdasági munka azonban az utóbbi időben tár­sadalmilag leértékelődött, rom­lott az agrármérnöki szakmák presztízse, a hetvenes évekkel ellentétben ma csökkent a fiatalok érdeklődése az agrár- pályák iránt. Ma 26—27 000 ember dolgozik a megye me­zőgazdaságában. <Az agrárdip­lomások 1500-an vannak, eb­ből 1200-an a termelésben dolgoznak, a többiek valami­lyen hivatalban vagy másutt. A tsz-elnökök és az igazgatók 78 százaléka diplomás. Az első számú szakvezetők 100 száza­lékban egyetemet, főiskolát vé­geztek, kivéve a könyvelőket, ahol a középfokúak aránya szívesen maradnának, vagy szívesen vállalnának e pénz mellé 4 órás munkát vagy más megoldást. Svédországban lát­tam, hogy diplomás nők, pél­dául orvosnő, ha kicsi gyereke van, lehetőséget kap, hogy hetente egy vagy két napot dolgozzon a munkahelyén. Er­re az időre fogad valakit a gyereke mellé. így nem ma­rod le a szakmájában sem, a hét többi napján együtt le­ltet a gyerekével. Olyan meg­oldást is láttam, hogy saját munkahelyén napi három- vagy négyórás munkát végezhet. Valljuk be, a diplomás nő nem szívesen vállalt valami­lyen beldolgozói munkát, ahogy nálunk ezt fő megoldásként látják.- A felsorolt lehetőségek nálunk is nagyon fontosak lennének. Kiváló közgazdászok már 1973-ban letették a kor­mány asztalára azt a javasla­tot, hogy lehessen akár 3-4-5 vagy 6 órás munkát vállalni a kisgyerekeseknek. Meg kell mondani, a vállalatok voltak azok, amelyek ellenálltak en­nek. Nem illik bele a jelenlegi merev sémákba. Mi most pró­bálunk kidolgozni egy olyan megoldást, amely tágabb le­hetőséget és több variációt kínál az anya számára. Any- nyira az előkészítő stádium­ban van, hogy egyelőre nem beszélnék róla.- Előadásának a cÍme ez volt: Család és közélet. Miért?- Mert úgy gondolom, hogy vissza kell a közélet tudatába helyezni, hogy a család a leg­fontosabb. Emberformáló té­nyező a társadalomban. És annak, aki irányit, oki dönté­seket hoz, tudnia kell, dönté­seivel családok életét befolyá­solja jó vagy rossz irányba. Márpedig a család működésé­től függ, hogy milyen állam­polgárai lesznek ennek a tár­sadalomnak. Sarok Zsuzsa még mindig 25 százalék. Na gyón erős a termelés másodi vonala is, a közvetlen terme lési rá nyitók jól képzettek, alkalmasak rá, hogy bármi kor az első vonalba lépjenel Megbecsülésük azonban kíván nivalót hagy maga után. Bé fezésben, premizálásban erő sen lemaradtak. Vezetői szín ten rendben van a bér, de el fogadhatatlanul nagy a sza kadék az első számú vezető és a fiatal termelési szakem berek jövedelme között. Rom lőtt az ágazat megítélése é ezt a fiatal szakemberek a bő rükön érzik. A MAE, mint ér dekvédelmi szervezet a magi eszközeivel a jövőben minden megtesz, hogy a fiatalokat so raiba tömörítse és javitsoi helyzetükön. Kérdés, nem tú gyenge-e mindehhez egy ilyei szakmai egyesület?- Rné ­KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Köznnnti Rirnttsáaa 1989. március 7-i üléséről [Folytatás a 2. oldalról) o davosi világgazdasági fóru­mon való részvétele, valamint °_ svájci államszövetség elnö­kével. a finn, a portugál mi­niszterelnökkel és más köz­életi személyiségekkel tartott megbeszélései elősegítették a magyarországi gazdasági és politikai változások jdbb kül­földi megismertetését, a fejlett tőkés országokkal folytatott együttműködésünk javítását. A Központi Bizottság hang­súlyozta annak jelentőségét, (hogy az elmúlt időszakban to­vább ápoltuk jószomszédi kap­csolatainkat a környező orszá­gokkal. Grósz Károly csehszlo- vó kiai megbeszélései megerő­sítették az együtthaladásban való kölcsönös érdekeltséget. Jelentős az a közös törekvés, l’ogy a nemzetiségi politika a jövőben is járuljon hozzá né­peink barátságának erősítésé­hez.' A jószomszédi kapcsolatok- n°k fontos eseménye volt az MSZMP főtitkárának Jugoszlá­viában tett munkalótogatása ls- A találkozónak különös Idő­szerűséget adott, hogy mindkét országban történelmi jelentősé­gű társadalmi-gazdasági átala­kulások mennek végbe. A Köz- Ponti Bizottság' megelégedés­sel állapította meg, ho§y az országainkban élő nemzetisé­gek kapcsolataink stabilizáló tényezőjét jelentik. Támogatta, hogy egy későbbi időpontban 0 két fél közös nemzetiségi deklarációt fogadjon el. A Központi Bizottság tájé­koztatót hallgatott meg Né­meth Miklós miniszterelnök Moszkvában tett munkaláto-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom