Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-26 / 85. szám

Közös játék, közös szórakozás Családi délelőtt az űttörőházban Gyerekzsivajtól volt hangos tegnap délelőtt a pécsi Sza­bó István Úttörőház és környéj ke. a ház családi délelőttön látta vendégül az érdeklődő­ket. Talán az ünnepi előkészü­leteknek tudható be, hogy tegnap a szokásosnál keve­sebben jöttek el, bár nem egy szülő éppen a nyugodt tojás­festés és sonkafőzés reményé­ben irányította ef gyermekeit az uránvárosi gyermekintézmény­be. Pedig a tegnapi rendezvény egyformán csalogató volt gyerekek és felnőttek számá­ra. A gyerekek körében — bi­zonyára a remek idő miatt a szabadtéri labdajátékok vol­tak a legnépszerűbbek. Emel­lett többen használták ki az adandó alkalmat és játékos formában igyekeztek barátsá­got kötni a rendelkezésre álló számítógépekkel. Míg a gye­rekek egymás között eljátsza­doznak, a felnőtteket zenehall­gatásra, beszélgetésre, sakk­ra, rexre, a hölgyeket kötés­re, horgolásra invitálja a ház. Tegnap is akadt azért néhány gyerek, aki nem egyedül jött a jótékdélelőttre. A kísérők kö­zül, egy nagybácsi talán nyu­godt percekben bízva hozta el rábízott unokaöccsét, egy, a közelmúltban műtött hölgynek pedig különös örömet szerzett, hogy lábadozása során, első ízben mozdulhatott ki gyerme­kével együtt, az otthoni négy fal közül. A friss levegőn elfáradt gye­rekeket nem kellett túlzottan biztatni a délelőtt záróprog­ramjára, a videózásra. A ké­szülék előtt gyorsan elfoglal­ták székeiket, amelyekben előbb a felnőttek mulattak Plere Rlchard ballépésein, a Félénk vagyok, de hódítani akarok című filmjében, és ők Is remekül szórakoztak az Ál­modik az állatkert és a Pan­damaci filmeken. A tegnapi és a hozzá hasonló délelőt- tök jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyerekek úgy ve­gyék ki részüket a közösségi játékokból, hogy közben vala­melyest mégis családi körben maradnak. A rendezők bíznak benne, hogy Idővel többek, nem utolsósorban a csonka csalá­dok számára is vonzóvá válnak a családi délelőttök. K. E. Hova mentél, kisnyulacska? Kinyitott a vidámpark Jó néhány kisfiú és kislány boldog lesz ma reggel. Meg­érkezett a nyuszi. Halk lép­tekkel jött, szőrös talpakon, majd tovaosont, hogy senki se vegye észre. Az se, aki többet várt és az se, aki úgy érez­te, hiányzik még valami. Sza­ladt a nyúl, nagy fülei lobog­tak a szélben. Futott, mintha félt volna, mintha (mint mind- annyiunknak), arra se lenne ideje, hogy a köszönetét fo­gadja. Mi pedig, felnőttek- ki­sebb és nagyobb nyuszik -, bosszankodtunk Is. Csokinyu­szikat kerestünk a boltokban. Az utolsó pillanatban. Az utol­só pillanatban Is. De ez ma­gánügy. A ml magánügyünk, mert kiürültek a boltok. Nyu­szi, csoklnyuszl nem volt. Dúdolni kezdtük a dalt: Ho­vá mégy te, kis nyulacska? Hallottuk az Illetékesek, az ellátásért felelős szakemberek válaszát: Tudják, ez úgy van, hogy Ingyom, blngyom táli- ber, tutáliber, mállber... Mentünk volna ml vesszőcs­kéért Is akár, ha mellette ott a csoklnyuszl. De hiába. A vesszőcskét felajánljuk, teljesít­se tisztét azokon, akikről szó lehet. Tegnap délelőtt Pécsett és a megyeszékhelyeken, szinte se­hol sem lehetett csoklnyuszit kapni. Nem nagy ügy, kap­hatják fel a fejüket sokan. Hi­szen, gondoljanak arra, hogy ... Jó néhány kereskedő emlé­keztetett a tavalyi évre, ami­kor garmadával maradt meg a nyuszis figura, mikor a tél­apók csokifigurái közül Is, so­kan olvadoztak vevőért. Érvü­ket meghallgatom, de nem kü­lönösebben érdekel. A csoki- nyuszikra vágyunk, ha már húsvét van. A csokinyuszikra Is. Egyszer meg kellene pró­bálni, hátha a külföldről be­hozott, és a magánkereske­désekben kapható méregdrága csokitojásokból, kellő kezelés után, hátha hazai csoklnyuszik bújnak ki... Nem nagy ügy, de a húsvé­ti fészek sokak szerint egyre nagyobb, egyre igényesebb és dalol: tutáliber, máliber... Bozsik L. (Folytatás az 1. oldalról) bevételek bírják. Az uránvárosi közlekedési park - ahol éven­te 10-15 000 gyerek Ismerkedik a KRESZ-szel -, belátható időn belül nem lesz rentábi­lis. Tegnap délben a vidámpark nyitásakor, az első öt látoga­tó egy-egy húsvéti nyulat ka­pott ajándékba. Papp Krisz­tián, aki a park 28. nyitásá­nak első látogatója volt, már 8 órakor ott állt barátaival a bejárat előtt. A park nyitva tartása: vasár- és ünnepnapo­kon reggel 9-től 18 óra 40-lg, hétköznap 10 órától 17 óra 40-ig. Kozma Ferenc Síppal, dobbal, hangos szóval Ma: választások Török­országban Délután négy óra körül jár­hat az idő. Isztambul egén egy fürge kis helikopter tűnik fel és a Galata-híd közelében ön. teni kezdi magából a röpcé­dulákat. Emberek tucatjai fi­gyelik a lassan szállingózó pa­pírdarabokat, várják az égi ál­dást, ami mfkor végül megérke­zik, bosszúsan hajítják félre, do. báljait szanaszét. Ez csak egy kis részlete an­nak az óriási választási kam­pánynak, ami mór hetek óta folyik a törökországi városok­ban, és aminek ma érkezett el az utolsó mozzanata: vasárnap mindenütt az országban hely­hatóság! választásokat tarta­nak. Az erről szóló döntést az 1987. szeptember 6-1 népsza­vazás hozta. Az azóta eltelt időben sok minden változott, a katonai kormányzást követő, kissé konzervatív beállítottságú Turgut özal kormányának egy széles körű demokratizálódási folyamattal kell szembenéznie. Nemcsak, hogy feléledték, de valósággal újjáéledtek a politikai pártok. Sőt, a köz­életi süllyesztőből olyan ko­rábbi politikusok is előkerül­tek, mint például Süleyman Demlrel, korábbi kormányfő, aki az országot járva a min­dennapi hírek egyik főszerep­lőjévé vált. Nemcsak a rádió, a televízió és az újságok is Választási plakátok a törökországi városok utcáin (A szerző felvételei) gyakran foglalkoztak beszédei­vel, melyekben a kemalista ha­gyományok folytatása és a gazdaság megerősítése mellett tört lándzsát. A pártok között egyébként nem könnyű különbséget ten­ni. Valamennyiükre a harsány- sóg, a nemzeti karakterek ki­emelése, a síppal, dobbal és hangos szóval, nem pedig az érvekkel történő agitáció volt iá jellemző. Egy héttel a vá­lasztások előtt például több­száz, vagy talán többezer au­tóból álló karavánok járták az isztambuli utcákat. Eget verő ri­csajozásuk, tülkölésük és a zászlólobogtatásaik ellenére a nagyközönség meglehetősen szkeptikusan vette tudomásul a sűrűn Ismétlődő jeleneteket. Az utca embere szerint a választások nem sok változást ígérnek: óriási - a miénknek öt-hatszoroso - az infláció, rengetegen élnek a létmini­mum ' közelében, vagy az alatt. Sokan úgy fogalmaz­nak, hogy a sok beszéd he­lyett Törökországnak még In­kább nyitnia kellene a külvi­lág felé. Munkaerő és nyers­anyag bőven van az ország­ban, csak a korszerű technoló­gia és a tőke hiányzik. Bár az utóbbi beáramlása némiképp már mozgásba hozta a né­hány éve még erősen pangó gazdaságot. Az olyan kis vá­rosban is, mint például Rodos­tó, tucatnyi bank működik, minden kopható az üzletekben és a piacon. A gazdaságot persze nem­csak a piac és a boltok kíná­lata jellemzi, hanem az a tény (is, hogy egyre több nő vesz részt a termelésben és a poli­tikai szereplésben is. Nursen Erken rodostól kereskedő­asszony, oki az Arcelik-cég műszaki cikkeit árusítja, pél­dául egyike a legtöbb adót fi­zető török polgároknak. A többségében kemalista hagyományokat követő pártok — Baloldali Demokraták, a Haza Pártja, Munkapárt stb. - mellett persze másfajta' han­gok is fel-feltünedeznek. A különféle, főiként vallási színe­zetű szervezetek, Mustafa Ke­rnel személyét és magát az atatürki reformokat Is célba vették. A mostani választás éppen ezért egyfajta fontos erőpróba, hiszen hosszú-hosszú évek utón most elválhat, hogy kik mögött milyen erők áll­nak, Törökország merre és ho­gyan halad tovább. Ferenci Demeter VDH-világhíradó Emlékfelvonulás Rigában Körülbelül háromszázezer ember vonult fel szombaton Rigában, a Lett SZSZK fővá­rosában a sztálini önkény lett áldozataira emlékezve. A fel­vonulást és az utána követ­kező nagygyűlést abból az alkalomból rendezték, hogy éppen negyven éve, 1949. március 25-ikén kezdődött meg negyvenezer ember erő­szakos kitelepítése Lettország­ból. Ezeket az embereket a sztálini vezetés kulakoknak bélyegezte, és a Szovjetunió keleti területeire telepítette az erőszakos kollektivizálás során. A szomorú évfordulón szó­zatot intézett a lett néphez a Lett KP Központi Bizottsá­ga, o köztársaság Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a kormány. Ebben egyebek kö­zött rámutatnak: az- 1949. márciusi deportálások a soro­zatos törvénytelenségek lán­colatának egyik láncszemét képezték. A deportálások egyet jelentettek a szocíolíz- mus lenini elveinek súlyos el­torzításával, az emberiesség és a demokrácia sárba tiprá­sóval. ^ W f ­Hármas arab csúcsértekezlet kezdődött. Jasszer Arafat, Muba­rak és Husszein részvételével a közel-keleti rendezés lehetősé­geiről Moszkvában mintegy tízezres választási nagygyűlést tartottak, a luzsnyiki stadion mellett Borisz Jelcin hivel A koszovói albán lakosság folytatja tiltakozó akcióit a jugo­szláv alkotmány módosítása ellen. Az autonóm tartomány több városában voltak megmozdulások és tüntetők ezrei csaptak ösz- sze a rendőrökkel. A ZSOLNAY PORCELÁNGYÁR munkatársakat keres — egy műszakos munkarendben FÉRFIAKAT tetőfedő, ács, központifűtés-szerelő, meós, targoncavezető (villamos és dizel) munkakörökben, NŐKET aranyozó (jó rajzkészséggel rendelkező, 18 éven felülieket várunk) és anyagvizsgáló munkakörbe. — két műszakos munkarendben NŐKET betanított munkára, FÉRFIAKAT csiszoló munkakörbe (forgácsoló szakmával). — három műszakos munkarendben FÉRFIAKAT villanyszerelő munkakörbe. Jelentkezés: személyesen a vállalat személyzeti és munkaügyi osztályán. Pécs, Zsolnay V. u. 69. 2 vasárnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom