Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-26 / 85. szám
Két jégkorszak Felmelegszik a Föld Felmelegszik a Föld? - Egyre többen teszik fel ezt a kérdést. A tudósok szerint a Föld légkörében levő vízgőz és széndioxid hőszigetelő rétegként hat: átengedi a nap sugarait, de a Földről induló hősugárzásnak útját állja. A múlt század vége óta valami változott. Tized fokokat emelkedik az átlaghőmérséklet. Ennek oka: a széndioxid egyre növekvő mértéke, és a levegőbe jutó egyéb gázok következtében a légkör üvegháztartása egyre jobban érvényesül.- Ügynevezett meteorológiai modellek segítségével számításokat végeztek - hallottuk dr. Mészáros Ernőtől, az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Légkörfizikai Intézetének igazgatójától. - A kutatók megállapították, hogy ha a levegőbe jutó gázok összetétele jelentősen nem változik, akkor a jövő század közepére a Föld hőmérséklete átlagosan akár 1—2 fokot is emelkedhet, ezzel egyidőben a tengerszint megváltozik, emelkedni fog. Állítólag az ózonpajzs még nincs veszélyben, azonban ha nem csökken a levegőbe jutó gázok nagysága, fokozatosan vékonyodni fog. A freon nagymértékben bontja az ózont, így a sztatoszférába jutva kémiai folyamatot indít el. Ha az ózonpajzs elvékonyodik, az ultraibolya sugárzás nagyobb mértékben éri a Földet, aminek a következményei belát- hatatlanok. A felhőképződés erősödése és a légkör széndioxid tartalma megváltoztatja a Föld sugárzás- és hőháztartását. Jelenleg két jégkorszak között vagyunk - állítják a szakemberek. Az éghajlatváltozások mellett hosszabb és rövidebb időtartamú rendszeres és rendszertelen változások is fellépnek, amelyek egy középérték körüli eltérésként jelentkeznek. Például ilyen az északi félteke újabb időkben megállapított felmelegedése. Az északi sark is ezért olvad. A sztratoszféra és a fölötte lévő még ritkább rétegek nagy veszélyek ellen védik meg Földünk lakóit. A Nap ibolyántúli és röntgensugarai a felső légkörben már beleütköznek annyi levegőrészecskébe, hogy sorra ütik szét az oxigénmolekulákat. Ezekből keletkezik az ózonréteg. Maga a veszélyes sugárzás épít Így torlaszt a saját útjába. A földgolyó melegét több ezer méter vastag levegőburok tartja vissza. Sz. K. Mark Palmer, az USA budapesti nagykövete: Otthon érzem magam ebben az országban Az elmúlt héten Pécs vendége volt Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. A hivatalos programok közepette szerepelt egy magánjellegű is: Pécsett élő, és a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának angol tanszékén tanító egyetemi tanár hívta meg lakására pécsi baráti társaságát és a nagykövetet. Ebéd közben kértem interjút Mark Palmertől.- Nagykövet úr, ön a délelőtti programja során, találkozott a megyei tanácselnökkel, aki bemutatta Baranyát. Úgy tudom, beszélt arról Is, hogy szeretnénk a megye idegenforgalmát Is fellendíteni. Mi a véleménye erről? Volt-e Ideje városunkban körülnézni?- Ahhoz, hogy valóban fellendülhessen a térség idegen- forgalma, kellene egy nyugati szálloda ide. Nemcsak azért, hogy legyen, hanem ez beindítana egy láncolatot. A Palatínus, ahol lakom, nagyon szép. És nagyon tetszik ez az öreg belváros. Nagyon jó, hogy ezt a szép régi épületegyüttest sikerült így megőrizni, az amerikaiak szeretik a patinás régi városokat.- ön olyan aktív közéleti tevékenységet folytat Magyar- országon, amilyent nyugati diplomatától nem tapasztaltunk eddig soha még. Mi ennek az oka, és hogyan értékelhetjük?- Nagyon otthon érzem magam ebben az országban. Azt is megemlítem önnek, hogy szeretek újságírókkal találkozni, hiszen én magam is új- ságiróskodtam rövid ideig, a nagyapám is újságíró volt, s az egyik lánytestvérem is az lett. így, ha meghívnak interjúra, a tv-be, vagy bárhova, mindig elfogadom. Hogy a kérdésére is válaszoljak: azt mondhatom, nagyon jók a kapcsolataim az önök vezetőivel. A személyes kapcsolataim is, hiszen rendszeresen együtt teniszezek Németh Miklós miniszterelnökkel, többször együtt ebédeltünk Fejti Györggyel, és a főtitkár úrral is igen jó viszonyban vagyok, de szintén nagyon közel- érzem magam az alternatív szervezetekhez. Nagy érdeklődéssel és nagy szimpátiával figyelem az önök országában most zajló reformfolyamatokat. Talán annak is köszönhető, hogy mint a Yale Egyetem hallgatója, magam is benne voltam a nálunk zajlott demokratizálódási folyamatokban, a polgárjogi mozgalmakban. Bizony, engem is többször összevert a rendőrség egy-egy tüntetés alkalmával. Úgy vélem, hogy a demokratizálódási folyamat, ami önöknél elkezdődött, nagyon hasznos az önök számára is.- Épp ezért érdekel, ha — mint mondta szimpatizál az alternatív szervezetekkel, a reformmal, miért akart találkozni épp az alternatív szervezetek által igencsak támadott . fegyveres testülettel, a Munkásőrség vezetőivel? E találkozó után mi a véleménye?- Úgy hiszem, egy jó nagykövetnek minden, az adott ország életében jelentős szerepet játszó szervezethez el kell mennie. Sajnos, a legtöbben nem tetszik ezt. Én meglátogattam a honvédelmi minisztert is, jól ismerem Horváth urat, a belügyminisztert. A Munkásőrség volt az egyetlen szervezet, amellyel még nem találkoztam. A beszélgetés során az volt a véleményem, hogy ők is megértették a változásokat. A találkozóra március 15. előtt került sor, s ők elmondták, mit tesznek és mit nem tennének ezen az ünnepen. Amit elmondtak, örömmel hallgattam. Sem a kormányomnak, sem nekem nincs véleményünk, különösebb állásfoglalásunk arról, Hogy ennek a szervezetnek a működésére szükség van-e Magyarországon, vagy sem. Ez nem ránk tartozik, nem nekünk kell eldönteni. Az viszont ránk tartozik, ha segíteni akarunk, hogy megpróbáljuk megérteni, mi történik itt. Személyes meggyőződésem, hogy veszély csak azok részéről fenyegethet - mint ahogy volt ’56-ban is -, akik ellenállnak a változásoknak. A legjobb módja a kibontakozásnak, ha megengedik a szabad véleménynyilvánítást, a tüntetéseket.- ön irt egy könyvet, amelyben úgy hallottam, kritikusan elemzi a szocialista országok és Magyarország gazdaságát? Hallhatnánk erről?- A könyv áprilisban fog megjelenni, s én csak egy részét írtam. Ez nem annyira Magyarország elemzése, hanem a Nyugatnak szóló program, hogy mit lehet, mit ajánlatos tenni most a szocialista országok felé, a Kelet és a Nyugat kapcsolatának javítása érdekében. Történelmi lehetőség van most erre. Én a könyvben körülbelül 20 pontban foglaltam össze a lehetséges tennivalókat. Például javasoltam, hogy hozzuk ide a mi szak- szervezeti és politikai pártjaink képviselőit, hogy működjenek együtt az önökéivel. E téren már konkrét lépés is történik. Ezen a héten az amerikai Demokrata Párt három képviselője érkezik Magyarországra, a jövő hónapban pedig amerikai szakszervezeti képviselők érkéznek, hogy együttműködési programot dolgozzanak ki. A kereskedelmi és beruházási szférában is ugyancsak több pozitív lépés történt.- Láttam az önnel készült tv-interjút. Ellentétben több nyugati közgazdásszal, akik a túlzott gyorsaságtól óvnak minket, az ön véleménye, hogy nem szabad halogatni a döntéseket, a változtatásokat.- Az egyetlen módja, hogy az életük könnyebbé váljon, ha minél előbb radikális reformot hajtanak végre. Tudom, hogy ez nem könnyű, hiszen az önök élete most nagyon nehéz és elképzelni is rossz, hogy ennél még nehezebbé váljon. Egy radikális reform nem jelenti szükségszerűen a nagy szigorításokat, hanem többek között azt, hogy a bürokráciát minél előbb kiiktatni a gazdaságból, ne a párt irányitsa a gazdasági életet. Hagyni kell az egyszerű magyar emberek bámulatra méltó tehetségét szabadon érvényesülni a munkájukban. Sarok Zsuzsa Indul a szibériai expedíció Petőfi második felesége Anna Kuznyecova? Majd mósfélszáz éve foglalkoztatja a Petőfi legendárium ismerőit-kutatóit a kérdés: vajon a segesvári csata volt-e a legnagyobb magyar költő életének utolsó állomása, avagy Szibéria, ahol megannyi magyar honvéddal együtt száműzetésben élt még jó néhány éven át? Április első felében magyar kutatók indulnak a Szovjetunióba, hogy megpróbáljanak válaszolni a kérdésekre. Az expedíció vezetője Zahemszky László, az egri főiskola adjunktusa.- Miben hisz ön? — Valószínűsíthetőnek látom, hogy Petőfi Sándor hadifogoly lett. Rengeteg közvetett bizonyíték mondatja ezt velem. Tegnap például kaptam vagy 25 órás videókazetta-anyagot, melyet a moszkvai főlevéltáriban forgattak; rajta 1700 hon. Véd teljes anyaga. Hadifogolyként kerültek Oroszországiba, majd Ufón Üde környékére száműzetésbe. Rálúk 140 évig nem tudtunk. Ügy véltük, hogy Világos után egyetlen hadifogoly sem került keletre... — ön hogy került az expedícióba, hogy lett a vezetője? — Évek óta foglalkozom Pe- tőfi-kutatással. Több szovjet kutatóval találkoztam, akik hisznek a száműzetésben. Ja. huár 26-án megalakult Magyarországon a Petőfi Társaság, ott merült föl az expedíció indításának gondolata. E munkában óriási támogatóst ad Morvay Ferenc nagyrédei feltaláló, főleg mint a munka lelkes ösztönzője, anyagi támogatója. A társaság engem bízott meg az expedíció vezetésével.- A hadifogoly névsorban szerepel-e Petőfi avagy Petro- vics név? — Nem.- Mi lesz az útvonaluk? — Moszkva, ahol rengeteg levéltári anyagot nézünk <meg. Onnan valószínűleg Ir- kutszkba (megyünk, ahol egy idős hölgy, vegyészprofesszor, Lidia Kuznyecova Petőfi dédunokájának tartja magát. Állítólag perdöntő bizonyíték van a kezében. Onnan Csita, Ulan Üde, majd egy kis község, Barguzin lesz a véqcél. Ott van az állítólagos Petőfi sír.- Lidia Kuznyecova? — Reméljük, kiteríti a bizonyítékot. S fel kell tennünk legalább százötven kérdést.- ön több, egyéb bizonyítékról is tud.- Inkább rengeteg, figyelmet érdemlő momentumról. Tudunk arról, hogy Csita környékén volt egy falu, melyet 1910-ig Magyarovonak hívtak, majd Vengerszkaja névre hallgatott. Svigel Ferenc hadnagy, első világháborús hadifogoly 1941-ben - addig hallgatott — közzétett néhány cikktöredéket és egy 1853-ból való latin betűs Petőfi Sándor aláírást, mely egy irkutszki újságban jelent meg. Ezt az aláírást például, több más Petőfi aláírással megvizsgálta Rákosné Ács Klára grafológus és döbbenetes megállapítást tett. Szerinte mindegyik ugyanattól az embertől származik. Azt is megállapította, hogy ez utóbbi, egy későbbi időből való. Pedig az aláírásokat összekevertük, s a célunkról sem tudott semmit.- ön tud egy legendáról is . . .- Előkerült egy 1930-as orosz néprajzos anyagából, aki a barguzini táj legendáit dolgozta fel, egy történet. Idős asszony mesél a „múlt század derekán" érkezett titokzatos idegenről, Petrovicsról, aki egyik lábára sántított. Elmondja népmesére emlékezte, tő fordulatokkal, hogy az idegen Ferenc császár ellen harcolt, s szinte tökéletes hűséggel visszaolvashatjuk belőle a segesvári csata történetét.- Fölmerül a kérdés; ha Petőfi tényleg száműzetésben élt, miért nem adott életjelt magáról? Vagy miért nem maradt fönn néhány vers?- Van hír arról, hogy egy kisújszállási csalóddal levelet váltott, s ebből megtudta, hogy Szendrev Júlia ismét férjhez ment. De ismerni kell az akkori viszonyokat, tehetőségeket. Valószínű, hogy Pető. finek hosszú ideig titkolnia kellett, hogy ő valójában kicsoda. Akad egy feltevés: a költő második felesége bizonyos Anna Kuznyecova volt, születési anyakönyvi kivonatát föllelték. Két reményünk van, tudva azt, hogy az említett városokban óriási mennyiségű feldölgozatlan irat van, találunk valami nyomot a házos- sóqköfésre, esetleg a szám- űzöttekre vonatkozóan. Hiszen a száműzötteket, nevüket, származásukat feltüntető listákkal adták városról-városra ... Izgalmasnak ígérkezik az exhumálás is. Ebben magyar, szovjet és amerikai antropológusok is részt vesznek . . .- Többet mikor tudhatunk meg?- Május elején-közepén érkezünk vissza első utunkról, melyet - adott esetben - több is követ majd. Szívesen nyilatkozom eredményeinkről a VDN olvasóinak. Kozma Ferenc Köszönet mindazoknak, akik segítettek • * Agyműtét Svájcban Annamária 18 éves. Szép és nagyon fiatal. Még okkor is nehéz hinni, hogy vele történt mindez, amikor megmutatja tarkóján a T-alakú, hosszú sebhelyet. Csak egy 18 éves lány tud súlyos dolgokról ilyen egysze/űen, szép mosollyal beszélni. A tét nagy volt. Az ősszel kezdődtek a fejfájások, a hányinger, a szédülés. Egy budapesti klinikán megállapították, ujjpercnyi daganat van az agyában, de nagyon rossz helyen. Mélyen a kis- és0 nagyagy között, veszélyezteti a látó- és a szívműködést szabályozó központot, az agyat vízzel ellátó csatornát. Azt tanácsolták, a rendkívüli kockázat rfiiatt Svájcban végezzék el a műtétet. A decemberben készült leleteket elküldték Gazi Yasar- gil professzornak, a török származású, világhírű agysebésznek, aki nagyon rövid időn belül válaszolt: vállalja a műtétet. Annamária február 27-én feküdt be a zürichi egyetemi klinikára, ahol megerősítették a magyar diagnózist. A professzor március másodikén megműtötte és 14-én haza is engedte. Mindez nagyon egyszerűnek, magától érthetődőnek látszik. Annamária is elsősorban a kényelmes, egyszemélyes kórházi szobára emlékszik, a törődésre, a nagytudású professzor végtelen kedvességére. Arra, hogy édesapja egész nap mellette lehetett, édesanyja is meglátogatta. És örömmel említi, milyen jól boldogult angol nyelvtudásával. — Nem volt halálfélelmem, nem hittem, hogy nagy baj történhet velem — mondja. A beavatkozás jól sikerült. Annamária egy-egy negyedórát olvas, szívesen sétál. Nagy kedvvel nekilátna már a tanulásnak, de egyelőre lassúbb tempót kell diktálnia önmagának. A műtéthez egymillió hétszázezer forint kellett. Először arra gondoltak, eladják a Duna-partra néző, váci házat, kölcsönöket vesznek fel. Ám az édesapa, dr. Csenterics Ferenc — aki Vácon ügyvéd —, munkatársai alapítványt hoztak létre és egy hónapon belül a magyar ügyvédtársadalom összegyűjtötte az ötvenezer svájci franknak megfelelő összeget. Az édesapa a napokban számolt el a Magyar Nemzeti Bankban: 15 ezer svájci frankot visszahozott, az alapítvány számláján 500 000 forint maradt. Egy másik gyűjtés akkor indult, amikor Annamária már Zürichben várt a műtétre, az édesanya, a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium tanára iskolájából. Baranyai óvodák, szociális otthonok, általános iskolák, cégek küldtek pénzt és sok ember segített néhány- száz forinttal is. Két—három- százezer forint van most a számlán. Az édesapa arra gondol, hálás köszönettel visszaküldi az embereknek, bizonya ,a szükségük van a forintokra. Annamária úgy véli —, a csekkekre írt bíztató mondatokat olvasva —, oda kell juttatni ezt a pénzt, ahol hasonló sorsú gyerekeknek van nagy szükségük támogatásra. Reméli, hogy a váci alapítvány kezelői is így döntenek... Egy 18 éves lány talán éppen Svájcban felnőtt lett. Az ő öröme a köszönet mindazoknak, akik segítettek ab bán, hogy valóban egészséges és boldog felnőtt lehessen. Gáldonyi Magdolna vasárnapi 3
