Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-25 / 84. szám
Dunántúli napló 1989. március 25., szombat Mágikus elixir? Leírják az adósságokat? __________________ ___________________ ____ ____________________________________ Am ikor az ügyfél packázik a hivatallal (MTI - Panoráma) Latin-amerikai ország, Venezuela, vagy Mexikó lehet az első, amelyen kipróbálják az adósságok rendezésére vonatkozó új amerikai javaslatokat — ismertették a hírügynökségek az amerikai pénzügyminisztérium bejelentését. Hetek óta szenzációként számol be a gazdasági sajtó az úgynevezett Bra- dy-tervvel kapcsolatos újabb fejleményekről. A tervről, amely szerint a bankok egyszerűen leírnák az adós országok tartozásainak egy részét. Chile, amely jól szervezte meg a gazdaságát, nem jön a kedvezményezett nemzetek közt számításba, de Brazília sem, amely a közelmúltban irt alá a kereskedelmi bankokkal hitelmegállapodást - mondta az egyik amerikai pénzügyi vezető. Venezuela viszont igen. Ö az első számú jelölt - a fejlemények ugyanis itt éleződtek ki az elmúlt hetekben o leginkább. Már az országok felsorolásából is érzékelhető, miért érdemelte ki az új amerikai pénzügyminiszter nevét viselő adósságrendezési terv a megkülönböztetett figyelmet és a „korszakos, újszerű" minősítést. Az eddigi gyakorlattal szakítva, a legélesebb politikai és társadalmi bajokkal szembesülő ország hitelgondjait szeretnék elsősorban orvosolni és nem azokét, akik úgy-ahogy sikerrel szanálták a nemzetgazdaságot. A fő válsággóc Latin-Amerika, amely a harmadik világ ösz- szes, 1200 milliárd dollárra rúgó adósságából 400 milliárd dollárnyi terhet visel. Az új elképzelés révén ezt az ösz- szeget mintegy 20 százalékkal - vagyis 80 milliárddal lehetne csökkenteni. Persze csak akkor, ha a nemzetközi pénzügyi élet valamennyi résztvevője támogatja a javaslatokban foglaltakat. Ha a kereskedelmi bankok hajlandók orra, hogy egyes esetekben a tőketartozások 30-60 százalékát engedjék el, és mondjanak le a következő három évben esedékes kamat- törlesztések - 102 milliárd dollár - 20 százalékáról is. Helyettük a Világbank és a Nemzetközi Valutaalop lenne oz, amely szavatolná a bankoknak a kamatok visszafizetését. Ez az első olyan megoldási javaslót, amelyben az amerikai kormányzat egyáltalán megemlíti az adósságok csökkentésének lehetőségét is. Érthető, hogy valamennyi „közepesen fejlett és jelentős tartozással” rendelkező ország kapva kapna az alkalmon, és szívesen élne a könnyebb fizetési lehetőséggel. Erre azonban nincs reális esélyük a közeljövőben. Egyrészt, mert a terv kivitelezéséhez bonyolult pénzügyi technikai problémákat kellene megoldani, másrészt pedig azért, mert a Brady-féle elképzelések ütköznek az adósság keletkezésének és törlesztésének gazdasági logikájával - vallja több vezető pénzügyi szakértő. A „kieső" tartozásokat valakinek ki kell fizetni, márpedig egyetlen nemzetközi pénzügyi szervezet sincs jelenleg olyan helyzetben, hogy pótlólagos tőkével álljon a bankok rendelkezésére. A Nemzetközi Valutaalapnak fel kellene emelnie a hitelezései alapját képező kvóták összegét, hogy maga léphessen kölcsönzőként a bankok és az adós országok közé. Ez új feladatot jelentene, miközben ahhoz is állítólag 50 százalékkal kellene emelni a nemzetközi pénzügyi szervezetek tőkealapját, hogy hagyomá- nyós feladatukkal meg tudjanak birkózni, nevezetesen hitelekkel tudják támogatni a világ országaiban zajló gazdasági talproállítási programokat. A Nemzetközi Valutaalop tavaszi értekezletén minden bizonnyal felvetődik a kvótaemelés kérdése és az sincs kizárva, hogy Japán nagyobb szerepvállalásával még az idén kipróbálják egy-egy mintaorszógon „az adósságelengedés" módszerét. De ennek ellenére hiba lenne irreális elképzeléseket fűzni a javaslathoz, amely semmi esetre sem tekinthető „mágikus elixirnek" - ahogyan ezt Paul Volcker, az amerikai központi bankrendszer volt vezetője mondta. Ha ma valamelyik ország tárgyalni kezd az adósságok átütemezéséről a hitelező bankokkal, akkor az iránta megmutatkozó bizalom azonnali megingásával kell számolnia. Nemhogy újabb hiteleket nem tudna szerezni, de még azzal is rontaná talpra állási esélyeit, hogy tömegesen menekülne tőle a külföldi tőke és az adott «ország még a korábbinál is rosszabb besorolást kapna a nemzetközi megbízhatósági listán. Az adósságok leírása tehát nem válhat a válság orvoslásának meghatározó módszerévé. Ezt vollja a Nemzetközi Valutaalap vezetője is, aki a venezuelai eseményekre utalt megjegyzésében. Mint mondta: „a kormányok nem késlekedhetnek a gazdasági reformintézkedésekkel, ha elejét akarják venni a feszültségeknek és hatástalanítani akarják oz időzített társadalmi bombát". Marton János A levél Somogyapátiból érkezett, Lovász Józsefné, mint népfronttitkár irta alá: egy év óta tart a tyúkóluk építési ügye. Hajnal László (a szigetvár! hatóság építési ügyintézője) feljelentette őket, mert a telek déli oldalára építették az északi helyett. Bár a faluban minden udvarban így állnak a tyúkólak, Hajnal László csak ezzel az egy családdal akarja a törvényt érvényesíteni. Holott sem a faluképet, sem a szomszédokat nem zavarja. - így a levél. Majd egy telefonbeszélgetés alkalmával Vörös Jenő, a so- mogyapáti tanács megbízott vb-titkára is kifejti felháborodását a hatósági ügyintézés miatt: zaklatják a húst termelő falusi embert a fölösleges építési előírásokkal ... Mélységesen bosszant, hogy a levélíró becsapott, mert Hajnal László a család telekA Tanácsi önkormányzatok Országos Szövetségét előkészítő bizottság tagja volt Nó- rátné dr. Hajós Klára, a Sely- lyei Nagyközségi Közös Tanács elnökasszonya, aki a szövetség életre hívásának körülményeiről, céljairól, munkamódszereiről tájékoztatott. Baranyában már novemberben kezdeményezték egy faluszövetség létrehozását, tekintettel o falvak sajátos helyzetére. A későbbiekben nyilvánvalóvá vált, hogy első lépcsőfokként fontosabb egy országos szervezet megalakítása, éppen azért, hogy az ország költségvetéséből nagyobb arányban részesüljenek a tanácsok, mint eddig. A Tanácsi önkormányzatok Országos Szövetsége alakuló ülésén öt lényeges pontban fogalmazta meg céljait: a tanácsokat érintő jogszabály- alkotás folyamatában biztosít érdekvédelmet — ezzel el kívánja érni, hogy a kormány időben egyeztesse velük a rájuk vonatkozó rendeleteket. Másik fontos céljuk: a további vagyon gyarapítása és mind eredményesebb működtetése, ennek érdekében pedig a kormány konzultál a szövetséggel, mielőtt az országos költségvetést elfogadnák. Továbbá a szövetség részt kíván venni az ágazati együttműködésben, szerepet vállal az információáramlásban. a szomszédjának bejelentésére kezdett ezzel az építési ügygyei foglalkozni, ugyanis a szomszéd szintén melléképületet húzna - szabályosan - de emiatt a tyúkól miatt nem teheti. A valóban egy éve tartó építési ügy aktái most a megyei tanács építési osztályán vannak. Dr. Antlfinger István főelőadó jól ismeri a részleteit. Mindenekelőtt engedély nélkül építették, holott 1987. április elsejétől azt kötelező kérni, ráadásul valóban ez OÉSZ előírásait mellőzve. Ez esetben ezek az előírások egy új lakóterület építési rendjét és a telekszomszédok érdekeit védik. E szerint készült a község rendezési terve is. Mindezt figyelembe véve a szigetvári hatóság tavaly május 28-án határozatot hozott a tyúkól lebontására, ez 30 napon belül 1 nem történt meg, ezért július 20-án 1500 szakmai továbbképzésben és a személyes érdekvédelemben, nem utolsósorban pedig a nemzetközi kapcsolatokban is érdekvédelmi feladatokat lát el. A szövetségnek különböző szervei vannak: elsőként a közgyűlés, amely évente egy alkalommal ül össze. Fontos tudni, hogy minden tagnak egyetlen szavazata van! A közgyűlés választja meg öt évre az elnökséget, amelybe az elnök, a társelnök, a városi és községi tagozatok vezetői, a főtitkár és négy elöljáró tartozik. A szövetségnek lesz felügyelő bizottsága, szak- bizottságai, tisztségviselői, ügyintéző szervezetei, és a mór említett városi és községi tagozatai. Elképzelhető - a kérdés még nyitott -, hogy esetleg területi szerveket is létrehoznak. A belépés önkéntes, tagjai a választott helyi tanácsi ön- kormányzatok lehetnek, tehát a tanácsok és az elöljáróságok. A szövetség tagsági díja lakosonként és évenként 2 forint. Nórátné dr. Hajós Klára elmondta, hogy az alakuló ülésen csupán a belépési szándékot jelentették be, a testület helyett nyilatkoztak, erre ugyanis a tanácstörvény módot ad. A legközelebbi tanácsülésen utólagosan a belépést jóváhagyja a testület. Ha nem? Akkor ki kell lépniük a szövetségből. forintos bírságot szabott ki. Augusztus 8-án Hajnal Lászlónak egy helyszíni szemlén a család jelezte, hogy a birság kiszabása ellen fellebbez, majd a községi vb-titkár telefonon jelentette Szigetvárra, hogy visszavonják a fellebbezést. Később, már a törvényes határidőn túl mégis beadták a megyei tanács építési osztályára. Ekkor dr. Antlfinger István járt a családnál, meggyőződött arról, hogy ezt a melléképületet mindenképpen le kell bontani, mint a szeptember 20-i jegyzőkönyvből kiderült, ezt a család is elfogadtö. Arról is kaptak akkor tanácsot, hogy oz államigazgatási eljárásban milyen lehetőségekkel élhetnek, mivel érdemes élni és ez milyen illetékkel jár. Idén február 13-án Hajnal László újabb bírságot szabott ki, mert nem hajtották végre a már II. fokon is jogerős határozatát. Dr. Antlfinger Rendkívüli ijlést tartott szerdán a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A kötetlen beszélgetést a tanácsi munka iránt megmutatkozó felfokozott érdeklődés indokolta, ugyanakkor a testület igyekszik választ keresni azokra a kérdésekre, amelyek az állami munka átrendezésére irányulnak. Dr. Hazali lózseltől, a végrehajtó bizottság titkárától kértünk összefoglalót az álláspontokról. A végrehajtó bizottság tagjai belpolitikai kérdésekről vitázva megfogalmazták, hogy elmozdulásra készteti a tanácsi testületeket a politikai intézményrendszer átalakítása és az alternatív szervezetek érdeklődése, amely a képviseleti munka, a közigazgatás működése, ezen belül az oktatásügy és környezetvédelem terén mutatkozik meg. Az időszerű feladatok között elsőrendű kérdésnek tekintik o községek felzárkóztatását. Mit tennének ezen a területen első helyre? Többek között az oktatás, a hírközlés fejlesztését, valamint az egészséges ivóvízellátást. Ugyanakkor az agrárágazat megbecsülését szorgalmazzák, amelyet nem a nemzeti jövedelem megtermelésében elfoglalt helye szerint, hanem a társadalmi lét szempontjából kell a megfelelő helyre tenni. István szerint a szigetvári hatóság igen belátó volt, mert a második bírság rendszerint ötezer forintnál kezdődik. A család ez ellen nem fellebbezett, jogerős lett volna, ha Lovászék nem tesznek bejelentést a megyei tanács mezőgazdasági osztályához. Innen azonban leküldték az aktát az építési osztályra, úgy tűnik a somogyapáti vb-titkár véleményével ellentétben itt ezt az ügyet egyértelműen építési ügyként értékelték. Dr. Antlfinger István most újra Somogyapátiba készül, szeretné meggyőzni Lovászé- kat, hozzák helyre a hibát. Kevesebbe kerül az ólat lebontani és szabályosan átépíteni, mint az aktát növelni és az illetékeket leróni, amihez eddig nem ragaszkodott a hatóság. Amint a szomszédjuk beadja az építési engedélyt, le kell bontani ezt a mellék- épületet, a költségek viszont Lovászékat terhelik. A végrehajtó bizottság számára nem kérdés, kellenek-e a megyei testületek. Ugyanis amennyiben van me'gyepoliti- ka, márpedig ez realitás, hiszen nemcsak a településeknek, hanem a térségeknek és nagyobb társadalmi rétegnek is szükségük van az érdekképviseletre. Az más kérdés, hogy ez a képviseleti munka miként tud megfelelni az elvárásoknak. Ebben a legfontosabb feladat a döntési mechanizmus jobbítása, a tanácstagok bevonása a döntések előkészítésébe. .Sőt, lényeges dolgokban a helyi testületek véleményét is igyekeznek majd hasznosítani. Megfogalmazták azt is, jó. hogy a közvélemény kritikusan ítéli meg a tanácsi munkát, ezt a kritikus hangot szeretnék hallatni a testületi munkában is. Azonban az indulatosan megfogalmazott elégedetlenség mögött kevesen látják a feladatok megoldásában a munkamegosztást és a szükséges feltételrendszeit. A vita nem zárult le szerdán, . a végrehajtó bizottság újra áttekinti a terveket, és ahol szükséges átrendezi a feladatokot. Rovatszerkesztők: Gáldonyi M.—Óvári Zs. Az érdekvédelmi szövetség a kormány partnere lehet Rendkívüli vb-ülés Szükség van a megyepolitikát képviselő testületre Aballget — Idegenforgalom A tó legyen a falué I Hogy az abaligeti tavat a falu magáénak érzi, arra bizonyíték volt a legutóbbi falugyűlés. Ugyanis nemcsak Tavi Tamás tanácselnök szentelt beszámolójában terjedelmesebb részt a tavak sorsának, oz idegenforgalmi lehetőségek alakulásának, hanem a község lakói közül is többen felszólaltak e témában. Valamennyien hangoztatták, hogy a két részből álló tó állapota igencsak leromlott, felújítása nem halasztható tovább. — Mennyire kritikus a helyzet és mit tud tenni a falu a tavak és környezetük megszépítése érdekében? — kérdeztük Tavi Tamástól a falugyűlést követően. — Idegenforgalmi kiváltságainkat már erősen megtépázta a tóhelyzet. A II-es tó kotrását nem is szabad tovább halosztanunk, a jövő hónapban már szeretnénk megkezdeni. Csak így fejezhetjük be a munkát a szezon kezdetére. Hogy kritikus-e a tavak állapota? Visszafordíthatatlan folyamat, környezetkárosodás ¡még nem következett be, de a falu nem várhat tovább.- Beszámolójában említette, hogy az idegenforgalmi szezon kezdetére szeretné átvenni a falu a tavat és a tó környékét az Idegenforgalmi Hivataltól. — Ügy látjuk, hogy az Idegenforgalmi Hivatal nem, vagy csak alig képviselte a mi érdekeinket. Rövid távú szemléletük alapján csak „kivenni" akartok a tóból, áldozni viszont csak módjával, a lehető legkevesebbet áldoztak rá.- Gondolják, hogy a hivatal könnyedén lemond a tóról, hogy egy szóra kivonulnak Abaligetről?- Lévén, hogy mi most sóját pénzből valósítjuk meg azt, amit nekik már húsz éve meg kellett volna tenniük, nem lesz más választásuk. A kotrás például most egymillió forintunkba fog kerülni.- Elég lesz-e a lalu pénze a későbbi, nagyobb szabású tervekhez?- Mi az itteni idegenforgalom fellendítését külföldi tőke bevonásával képzeljük. Erre vonatkozóan már voltak bíztató tárgyalásaink. Ugyanis a színvonalas vendéglátáshoz nemcsak a megtisztított tó és gyógybarlang tartozik hozzá, hanem megfelelő szálláshelyek és szolgáltatások megteremtése is. Azt szeretnénk elérni, hogy minél több visszajáró vendégünk legyen.- Mit profitálhat mindebből a falu lakossága?- Egy szezonban átlagosan 200 000 fő üdül itt. A legerősebb napokon mintegy ötezren. Ez a szám még némiképp emelkedhet, ha vonzóbbá tesz- szük a turisták számára Aba- ligetet. Nyilvánvaló, hogy ekkor nagyobb számban lesz szükség fizetővendégvendéglátó helyekre is. A szolgáltatások bővítésé munkahelyeket teremt oz itt élők számára, ugyanakkor a kereskedelmi helyzet javulása számukra sem érdektelen. Balog N.
