Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-25 / 84. szám
Dunántúlt napló 1M9. március 25-, szombat Grósz-Gorbacsov találkozó (Folytatás az 1. oldalról) ií/óst tartott a Minisztertanács Kormányszóvivői tájékoztató egymás sikerében való érdekeltség adhat. A szovjet partnerek megértéssel fogadták a kölcsönös gazdasági kapcsolatok korszerűsítésében megfogalmazott magyar igényt. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a KGST-ben mélyreható változtatásokra van szükség. Gorbacsov kiemelte: minden olyan magyar javaslatnak szövetségesei, támogatói lesznek, amely a szervezet átfogó reformjára irányul. Egyetértettek a Varsói Szerződés korszerűsítésének szükségességében is. Egyértelmű, közös álláspontként fogalmazódott meg ugyanakkor: a mai világ realitásai miatt — bár a nemzetközi életben jelentős, kedvező változások történnek - még szükség van a két katonai, po. litikai szervezetre. Ennek kapcsán szó esett a semlegesség kérdéséről is. A szovjet fél nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva úgy vélekedett: a mai politikai viszonyok között nincs realitása egyik tagállam semlegességének sem. Arra azonban szükség von, hogy demókratiku- sabbá, korszerűbbé tegyük be. fülről politikai, katonai szövetségüket, a külvilágnak pedig azt a készségét demonstrálják, hogy előre kívánunk haladni a két katonai szervezet egyidejű felszámolásának irányában. A Kremlben folytatott megbeszélés után Mihail Gorbacsov ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezen magyar részről jelen voltak Grósz Károly kíséretének tagjai: Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, a párt szóvivője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Szovjet részről Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkára és Eduard Sevardnadze külügyminiszter, valamennyien a Politikai Bizottság tagjai vettek részt. Nemzetközi sajtótájékoztató Örömmel állapíthatom meg, hogy egyetlen egy olyan téma sem volt a több mint háromórás főtitkári találkozón, amelyben véleményünk eltért volna, valamilyen érdekellentétet tapasztaltunk volna. Ezért máris megvonhatom a látogatás első mérlegét: gazdag élményanyaggal megyünk haza, az együttműködés készségével, szándékával — mondta Grósz Károly. Az MSZMP főtitkára ezekkel a szavakkal összegezte egynapos munka- látogatásának eredményeit azon a pénteki sajtóértekezleten, amelyet a moszkvai külügyminisztérium sajtóközpontjában tartott. A magyar vezető a termőt csaknem zsúfolásig megtöltő újságírók láttán megjegyezte, hogy jelenlétükben a világsajtónak o Magyar Népköztársaság Iránt megnyilvánuló, őszinte érdeklődését látja. Ezt Igazolta az Is, hogy a rövid, tízperces bevezető után 15 újságíró kérdéseire válaszolt, együttvéve egy órán át. A látogatás előzményeiről, okairól szólva Grósz Károly azt hangoztatta, hogy semmi sem pótolhatja a nyílt őszinte beszélgetéseket. Mai világunkban nem elég csupán Ismernünk, de meg is kell értenünk egymást. A tárgyalások témáiról elmondta, hogy áttekintették az Egyesült Államok formálódóban lévő kelet-európai politikáját, érintették a nyugateurópai integrációhoz fűződő viszony, a leszerelés, a kelet— nyugati együttműködés, a Varsói Szerződés katonai rendszere korszerűsítésének kérdéseit. — A fő figyelem természetesen a kétoldalú kapcsolatok, a kétoldalú együttműködés témájára Irányult — mondta o magyar politikus. — A politikai együttműködés magas színvonalú, ez azonban a gazdasági együttműködésről korántsem mondható el, Itt még messze a lehetőségek határain belül vagyunk. Grósz Károly bevezető nyilatkozatában külön kitért a mintegy kétszázezres szovjet- unióbeli magyar nemzetiség sorsára. Mint mondta, a magyar kisebbségnek kedvezőek a lehetőségei a nemzeti kultúra, hagyományok őrzésére, ápolására. A gazdasági együttműködésben Grósz Károly szerint a hangsúly ma a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén van. Mint kérdésekre válaszolva elmondta, tavaly nyár óta a magyar—szovjet együttműködésben nincs lényeges fejlődés. Lassan és nehezen halad a KGST megújulása is. A szervezet nehezen képes integrálni a tagországok eltérő érdekeit. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés fejlődésének a dlnamikusabbá tételére sok tanulmány készült, s ezek összevetéséből a közeljövőben várható a következtetések levonása. Az MSZMP és a magyar kormány heteken belül összegezi és a szovjet partnerek asztalára leteszi saját javaslatait. Grósz Károly utalt rá, hogy mostani megbeszélésein elvi egyetértés alakult ki egy új elszámolási rendszer és új együttműködési mechanizmus szükségét illetően. A két országban kibontakozó reformfolyamotok mind a politika, mind a gazdaság terén sok azonosságot mutatnak, de sok köztük a különbség is. Egy erre vonatkozó ¡kérdés kapcsán Grósz Károly megemlítette az országok méreteinek, politikoi, történelmi hagyományainak, nemzeti sajátosságainak különbözőségét. Hozzátette, hogy a magyar gazdaság 1968-ban már több, máig is ható reformkezdeményezés színtere volt, a folyamat megtorpanása ellenére is. Magyarország tavaly több pontos javaslatot terjesztett elő a KGST-korszerűsítésére, amely a tagországok eltérő érdekeltsége folytán, vegyes fogadtatásra talált. A vita alapkérdése a KGST fejlesztésének módszereiben rejlik: Magyarország nem felülről, hanem a nemzetgazdaságok, nemzeti piacok felől építkezve tartja lehetségesnek egy szocialista közös piac kialakítását. Magyarország együttműködésre törekszik az európai közösségek tagjaival — mondta egy további kérdésre válaszolva Grósz Károly. Erre egy tíz évre szóló szerződés ad lehetőséget. Ennyi idő alatt kialakulhat egy új, hatékony együttműködés mechanizmusa. Mint hangsúlyozta, nincs lehetőség arra, hogy hazánk teljes, vagy társult tagsági viszonyt hozzon létre, de a szerződéses viszony megfelel mind a mi érdekeinknek, mind az EK normáinak. Az együttműködés további részleteit firtató kérdésre a főtitkár fő gondként a magyar piaci mechanizmus fejletlenségét jelölte meg. Az európai katonai szembenállás szintjének csökkentését bizalomerősítő íntézlke- désékkel kell megalapozni. Fel kell mérni a két katonai tömb erőinek, technikáinak viszonyát, s egyszerre kell az erőket csökkenteni, vagy kölcsönös, egyoldalú csökkentési lépéseket kell tenni. Teljesert egyoldalú intézkedésék megtételére nincs lehetőség — mondta. Mi továbbrq is azt valljuk, hogy az egyensúlyt folyamatosan, mind alacsonyabb szinten kell megvalósítani, egészen a fegyverzetek teljes felszámolásáig. % A magyar semlegességnek az utóbbi időben többször felvetett lehetőségével kapcsolatban kifejtette, hogy a mostani megbeszéléseken is változatlan álláspontot képviselt a magyar fél. Ennek lényege: következetes harc a két katonai tömb felszámolásáért. Amint elérjük ezt a célt, már nem lehet kérdéses a semlegesség. ¡Ebben — tette hozzá — teljes volt az egyetértés. A Varsói Szerződés korszerűsítésével foglalkozó kérdésre kitérve Grósz Károly elmondta, hogy a tagországok több javaslatot elemeznek. Bővül az együttműködés az emberi jogokkal, humanitárius kérdésekkel és a környezet- védelemmel összefüggő területeken is. A még meglévő véleménykülönbség e kát nyáron, a politikai tanácskozó testület következő ülésén tisztázzák. El tudja-e önmagát képzelni ellenzéki pártvezetőként? - tették fel a kérdést a többpártrendszer megvalósításával kapcsolatban Grósz Károlynak., A főtitkár először arról szólt, hogy Mihail Gorbacsovot tájékoztatta, milyen meggondolásokból támogatja az MSZMP a többpártrendszer bevezetését. A társadalom érdektagozódása tényleges igényt teremtett a politikai pártok iránt. Ezt az igényt ki kell elégíteni, s a közös kérdésekre közösen kell majd keresni a választ. A politikai struktúra kérdése minden ország belügye. Ami ez ügyben 'Magyarországon folyik, az magyar belügy, s a magyar vezetés felelőssége, így a legjobban szolgálja a magyar nép érdekeit. Ami pedig a Szovjetunióban történik, az a szovjet nép és vezetés ügye. Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy nem az egy vagy több párt léte a legfőbb kérdés a demokrácia gyakorlatában. Az MSZMP a következő időszakban a politikai küzdőtéren is kivivja majd a vezető szerepet. Ezért - mondta- nem ellenzéki, hanem győztes párt vezetője akar lenni. A megbeszéléseken - folytatta a magyar politikus — elmondta: az MSZMP kötelességének tekinti, a fejlődés megköveteli, hogy behatóan elemezzék több mint négy évtized történelmi tapasztalatait. Ebbe beletartoznak az 1956-ban történtek is, de - tette hozzá -, nem biztos, hogy ez a legfontosabb tanulmányozandó esemény. Hozzátette, hogy Mihail Gorba- csovval áttekintették 1956 nemzetközi vonatkozásait is, kitérve arra, hogyan hatottak mindezek az akkori magyarországi helyzetre, milyen összefüggések vannak a diáktüntetés—felkelés—ellenforradalom eseményláncolata mögött. Harminchárom év távlatából higgadtabban lehet megítélni a történteket. A kérdés megközelítésének hangsúlyai a pénteki megbeszélésen azonosak voltak - állapította meg, majd emlékeztetett a szovjet levéltárakban fellelhető dokumentumok közös kutatására vonatkozó megállapodásra. A hiteles dokumentumok tanulmányozása azért is fontos, mert a visszaemlékezések szükségképpen szubjektívak. Befejezésül a főtitkár emlékeztetett arra, hogy Mihail Gor- bacsovgt még tavaly meghívták magyarországi látogatásra, s bármely időpontban szívesen látott vendég. Az SZKP KB főtitkárának azonban rendkívül gazdag az idei programja is, így nem valószínű, Ihogy a közeljövőben eleget tud tenni a meghívásnak. Egynapos munkalátogatását befejezve pénteken hazautazott Moszkvából Grósz Károly és kísérete. A magyar pártfőtitkárt a vnukovói repülőtéren más hivatalos személyiségek társaságában Alekszandr la- kovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor moszkvai magyar nagykövet is. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken este hazaérkezett arról a munkalátogatásról, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására tett Moszkvában. (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács létrehozta a kormány mellett működő Tudománypolitikai, valamint Gozdasági Kollégiumot. . (Munkatársunk telelonjelen- tése) A Minisztertanács tegnapi ülését követően Marosán György kormányszóvivő tájékoztatta a hazai és nemzetközi sajtó képviselőit. Bős—Nagymaros ügyében elmondta, a kormány úgy határozott, hogy május—június folyamán ismét tájékoztatja a parlamentet a bős-nagymarosi beruházás költségvetési helyzetéről, a beruházással kapcsolatos népszavazás feltételeiről, annak nemzetközi és egyéb összefüggéseiről. Addig is azonban csak olyan munkálatokat lehet folytatni, amelyek nem járnak helyrehozhatatlan kárral. Ezért a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter a felelős. A népszavazással kapcsolatos jogi kérdéseket az Igazságügyi Minisztérium irányításával addig tisztázni kell. A kormány tegnap elfogadta a bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás szabályozásához szükséges törvényjavaslatot. Mint a szóvivő elmondta, ez a törvény is fontos lépcsőfok a jogállamiság felé vezető úton. A bizalmi szavazás az ország- gyűlés és a kormány viszonyában olyan speciális jog- intézmény, amely egyszerre fejezi ki a kormány önállóságát az állami élet operatív irányításában, illetve a parlamentnek való alárendeltségét és felelősségét. Arról van szó, hogy a bizalom megrendülése, a támogatós kétségessé válása esetén szavazással jusson kifejezésre: élvezi-e a kormány a parlament bizalmát? A kormány tárgyalta az autópálya' használati díj bevezetésének kérdését, de döntés nem született. Marosán György után dr. Borics Gyula igazságügy-minisztériumi államtitkár szólt a bizalmatlansági indítvány és bizalmi szavazás szabályozásáról. Mint hangsúlyozta, 1945 óta ilyen jogintézmény nem működött Magyarországon. Lényege, hogyha az ország- gyűlés a kormány vagy valamelyik miniszter munkájával nincs megelégedve, akkor a tervezet szerint száz képviselő javaslata alapján bizalmatlansági indítványt nyújthatnak be. A parlament titkos szavazással hozza meg a döntését. Bizalmi szavazást a kormány is kérhet. A kérések során elhangzott, ha a kormánytól a parlament megvonja a bizalmat, akkor ki jelöli ki az új miniszterelnököt? A válasz szerint a Hazafias Népfront tesz javaslatot. A Dunántúli Napló képviseletében megkérdeztem, mi indokolja az autópályahasználati díj bevezetését, erre mikortól kerül sor?- A rohamosan romló úthálózat fejlesztéséhez kiegészítő forrást kell keresni - válaszolta Marosán György. - Ennek egyik módja az autópályahasználati díj. Döntés a kormány ülésén nem született, de várhatóan egy hónapon belül ismét napirendre kerül ez a kérdés. A kormányszóvivő bejelentette, hogy tegnapi ülésén Tudomány- és Gazdaságpolitikai Kollégiumot hozott létre a Minisztertanács. Az előbbinek Pozsgay Imre, az utóbbinak Medgyessy Péter az elnöke. A tudománypolitikai kollégium átfogja a kutatás, a fejlesztés, a felsőoktatás területeit, véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó kérdésekben. A gazdaság- politikai kollégium nem érinti a miniszterek döntési jogát. Működésének nincs kötött formája, és állandó tagjai sincsenek. Feladata a gazdaság- politikai kérdések előkészítése, illetve a tárcák közötti megegyezés előkészítése. Roszprim Nándor * A Minisztertanács ülését követő sajtótájékoztatón az újságírók kérdéseire válaszolt Borics Gyula. A Népszava munkatársa megkérdezte: nem jelent-e ellentmondást, hogy a miniszter- elnök megválasztja a minisztereit, majd az Országgyűlés az egyes miniszterekkel szemben is benyújthatja a bizalmatlansági indítványt. Második kérdése arra vonatkozott, hogy amennyiben az interpellációra adott válasz nem elégíti ki a képviselőket, felvetődik-e a bizalmi kérdés. Ha egy jelentős kérdésben nem fogadja el az Országgyűlés a miniszter válaszát, két eset lehetséges: vagy a parlament veti fel a bizalmatlan- sági indítványt, vagy pedig a miniszter vonja le a konzekvenciát, és bizalmi szavazást kér személyével kapcsolatban. Addig, amíg az új alkotmány életbe nem lép, törvényben fogják szabályozni, mi történjék akkor, ha a miniszterelnök nincs megelégedve a miniszterével, és ie akarja váltani — felelte az államtitkár. Az Austria Press tudósítója afelől tudakozódott, hogy a parlamenti bizottságok mikor kapnak nagyobb szerepet a szakminiszterek kiválasztásában. Borics Gyula annak a meg- qyőződéséhek adott hangot, hogy a jövőben a parlamenti bizottságoknak sokkal nagyobb szerepük lesz a kormánytagok kinevezésében, mint amekkora most van. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Március 29-ére összehívták a Magyar Szocialista Munkás, párt Központi Bizottságának ülését. A testület a Politikai Bizottság javaslata alapján kialakítja állásfoglalását a politikai nyilvánosság fejlesztéséiről és a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a prárt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről. A téma előadója Be- recz János, a KB titkára lesz. E kérdések megvitatása azért vált szükségessé, mert az 1988 májusi pártértekezlet nyomán jelentős változások zajlanak a politikai nyilvánosság fórumain és a tájékoztatáspolitikában is. A Központi Bizottság Lukács Jánosnak, a KB titkárának előterjesztésében jelentést hallgat meg a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól, és állást foglal a témát érintő néhány időszerű kérdésben. A Központi Bizottság elé kerülő jelentés javasolja a testületnek, hogy a párt tagjainak és szervezeteinek észrevételeit figyelembe véve módosítsa a korábbi, február 10— 11-i ülésén e témában 'kialakított és párt- vitára 'bocsátott állásfoglalás- tervezetét. Lukács János tájékoztatja a testületet a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről. A Központi Bizottság tájékoztatást kap a március 15-i ünnepségékről, az MSZMP nemzetközi tevékenységének néhány legutóbbi fontos eseményéről, valamint a Politikai Bizottság javaslata alapján dönt a Lukács György alapítvány létrehozásáról. A Központi Bizottság Grósz Károlynak, a párt főtitkárának előterjesztésében személyi 'kérdéseket is megtárgyal. Megalakult a Münnich Ferenc Társaság Pécs városi szervezete Tegnap, március 24-én, a Hazafias Népfront városi tag- szervezeteként, közel 100 fővel, megalakult a Münnich Ferenc Társaság Pécs 'városi szervezete. Nyugodt hangvételű véleménycsere során a jelenlévők hitet tettek a demokratikus szocializmus és a reform szükségessége mellett. Egyhangúlag elfogadták programnyilatkozatukat és megválasztották az ideiglenes 'intéző bizottságot. Csatlakozás a nagymarosiakhoz A vízlépcső építését támogatja a Vásárhelyi Pál Társaság szegedi csoportja A Vásárhelyi Pál Társaság szegedi csoportjának tagjai - csatlakozva a nagymarosi lakóterületi MSZMP-alapszervezet felhívásához - javasolják a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer nagymarosi duzzasztóművének eredeti tervek szerinti megépítését a környezet- és tájvédelmi megtervezett létesítményekkel együtt. Népszavazást a kérdésben nem tartanak kívánatosnak, mert az a jószándékú, de a szakmai kérdésekben nem tájékozott közönségnek félrevezetésére lehet csak alkalmas. A Vásárhelyi Pál Társaság szegedi tagjai meg vannak győződve azokról az előnyökről, amelyek a nagymarosi duzzasztómű megépítéséből a hazai energia- termelésre, a dunai hajózásra, a szigetközi árvízmentesí- fésre, nem kevésbé a környék infrastrukturális fejlődésére és foglalkoztatási 'helyzetének javítására vonatkozóan származnak. Ugyancsak meg vannak győződve azokról a súlyos, minden magyar állampolgárt anyagilag is sújtó hátrányokról, amelyek az épülőfélben lévő mű félbehagyásából, és a még hátralevő költségekkel egyező vagy azokat még meg is haladó, hasznot azonban nem hozó helyreállítási kiadásokból erednek. Aki a vízilétesítmények más létesítményeknél lassabb megtérülési idejével érvel, a duzzasztómű megépítése ellen, az fiainak- unokáinak a jólétét is veszélyezteti. Egy 1954-hez hasonló szigetközi, vagy 1965- höz hasonló csallóközi árvíz megismétlődése pedig néhány nap alatt bebizonyíthatja minden áltakarékosság ésszerűtlenségét. A nagymarosi duzzasztómű álljon, ne az építései Vásárhelyi Pál Társaság
