Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-18 / 77. szám

1969. március 18., szombat Dungntmingpiö 5 ,:!il Igény szerint sxőliift a MeeÍ»l«il>or Váltás közben Polgári megrendelés már a termelés kétharmada Uj gyártmány a zajcsökkentő berendezés és a szerviztáska A hadiiparban dolgozó^ vállalatoknál az 1989-es év bal­jós előjelekkel indult: a Labor Műszeripari Müveket szanál­ták, a Videoton több ezer dolgozót elbocsátott. A Mecha­nikai Laboratórium pécsi gyáregységében dolgozókat meny­nyiben érintik ezek a termelésleépítési törekvések? - Ezzel a kérdéssel fordultam Keresztes Zoltánhoz, a gyáregység igazgatójához. Tetőterek Már megvalósult tetötér-beépitések a 39-es dandár úton Fotó: Szundi György Meszeseit Í20 lakás építhető * Szigorú előírások - nem egyértelmű szabályzók Iparteriiletek kisiparosoknak A Cseralja utca elején egy nagy ház áll. Tulajdonosa kis­iparos. A műhely és az épület állandó építkezés nyomait vi­seli. A szomszédok már nem nézik jó szemmel a terjeszke­dését. A legjobban a zaj és a telep körüli rendetlenség za­varja őket. Mindenfelé szét­szórva hevernek az autóron­csok. A kerítés is félig kész: egymás életét keserítik örökös vitáikkal a mester és a kör­nyékbeliek. A kisiparosnak szüksége van az egyre na­gyobb műhelyre. De a lakók­nak is igazuk van, hiszen leg­alább otthon szeretnének nyu­galmat. Sajnos, ez nem egyedi je­lenség. Ha az ember elindul a városban, nem egy műhely környékén lát hasonló rendet­lenséget. Mit lehetne mégis tenni? Erre kerestünk választ. A legtöbb kisipari tevékeny­séghez műhelyre van szükség - tájékoztatott Radó Nándor, a KIOSZ Pécs városi szerve­zetének munkatársa. — Létesí­téséhez a városi tanács ad engedélyt. A terveket a leen­dő kisiparosnak egyeztetnie kell a KÖJÁl-lal és a tűzoltó­sággal is. A telep átadására a KÖJÁL -on, a tanács mű­szaki osztályán, a tűzoltósá­gon, a Víz- és Környezetvédel. mi Hivatalon, az Energiafel­ügyeleten' kívül meghívják a közvetlen szomszédokat és a tanácstagokat is. A Környezet­védelmi Hivatal külön zajmé- rést is végez. Ha minden sza­bályos, csak akkor kapja meg Q kisiparos az ipari igazol­ványt. A Baranya Megyei Munka- védelmi Felügyelőség is rend­szeresen ellenőrzi a kisiparo­sokat. A szomszédok panaszait soron kívül kivizsgálják. A ta­pasztalataik nem éppen ked­vezőek: a kisipa/osnak ren­detlen a műhelye. A városi tanács Pécsett két 'Pari területet jelölt ki kisipa­rok részére, ahol a közeljö­vőben műhelyeket építhetnek: a Basamalom úton és Újhe- 9yen, a volt palahányó kör­nyékén. A Kisbalokány — itt van a Basamalom út is — vi- ?as, lápos része a városnak, Amiatt magasabbak az építési költségek, a műhelyt például másképpen kell szigetelni. Ezeken a területeken elsősor­ban gyártó kisiparosok létesít­hetnek telephelyet, mert a szolgáltatással foglalkozók nem élnének meg. A tevé­kenységből származó zajok nem zavarják annyira a szomszédokat. Az udvarokban felhalmozott hulladék, roncsok es más melléktermék nem csúfítja el annyira a vóros'ké­- Érdekes módon a gyár­egység helyzete évek óta nem adott okot olyan bizakodásra, mint most - 'jelentete ki Ke­resztes Zoltán. - A Mechla- bornak egyébként is szerencsé­je, hogy mindig o fejleszté­sekre ment rá: az 1989-es szerződések pedig azt igazol­ják, hogy stúdiómagnetofonja­inknak van jövőjük. Ennek tud­ható be, hogy a polgári ter­mékek gyártását felfuttathatjuk az össztermelés közel kéthar­madáig. A szocialista országokban máshol nem gyártanak stúdió­magnókat. A Mechlabor leg­újabb termékénél, az STM 800-asnól, jobbat jelenleg Eu­rópa nyugati részén sem gyár­tatják, csaik a Távol-Keleten létezik modernebb berendezés. Az STM 800 tízdarabos null­szériája most készül, és továb­bi ötvenet szerelnek össze még ez évben. Az egy-, két- és sokcsator­nás stúdiómagnó-család régi tagjainak - így az STM 600- asnak is - még mindig jelen­tős piaca van. Az STM 600-ast az egyszerűsége, megbízható­sága, kezelhetősége teszi kere­setté, ráadásul árban fele, harmada, a legmodernebb hangtechnikai eszközöknek. A Pekingi Rádió nemzetközi adá­sok szerkesztőségének tíz STM 600-ast szállítottak tavaly, ezek tesztelése még tart. Idén a Szovjet Állami Rádió több mint hatmillió rubel értékben kért stúdiómagnetofonokat és je­lentős darabszámra kötött szerződést az NDK, Kuba és Vietnam. A pécsi gyáregység nyit Ju­goszlávia felé is. Május végére kétnapos tanácskozást szervez­nek, erre huszonöt jugoszláv hangtechnikai szakembert hív­nak meg. Bemutatják nekik a gyárat, a termékeket, ismerte­tik a lehetőségeket. Egy refe­renciastúdió mór működik Sza­badkán, azéSTM 600-asok mel­lé egy nyolccsatornás STM 700-as készüléket adnak egy teljes hónapos kipróbálásra. A jugoszlávok a svájci stú­diómagnó üzemmódkapcsoló rendszeréhez ragaszkodnak, a vietnamiak szünetmentes sza­lagidőjelző órát kérnek, a kí­naiak kivilágított műszereket óhajtanak. - A pécsi gyáregy­ség t$tmészetesen igény sze­rint szállít. — A kínaiak riportmagnó- ajánlatot kértek tőlünk, (gy az R—7-es gyártását hiába akar­tuk 1990-ben befejezni, amíg ¡¡yen nagymértékű a kereslet, addig nem szabad leállni ró­la. A tervek szerint másfél év alatt ötezer riportermagnó al­katrészeit és mechanikáját szállítjuk Kínába és ott, egy Sanghaj melletti összeszerelő üzemben állítják össze a kész­terméket. Létrehoztunk egy úgy­nevezett kínai imitációs mű­helyt, ahol tizenöt olyan dol­gozónk készíti a riportermag­nókat, akik korábban' nem gyártottak ilyen típust. A mű­hely háromféle variációban dolgozik, mindegyikben más­más a részaránya a pécsi és az imitált kínai termelésnek. A tapasztalatok alapján fo; gunk megállapodni a kínai féllel. Azt is tervezik a pécsi gyár­egységben, hogy zajcsökkentő berendezések ¡gyónásába kez­denek, sőt szó lehet keverő­asztalt készítő zágrábi cégek­kel -közös termelésről: komp­lett stúdiók berendezését vál­lalva. A közelmúltban kifej­lesztett hat-nyolc műszert tar­talmazó szerviztáskára igény mutatkozik Kínában, Kubában és a Szovjetunióban. Az egyéb munkaterületek kapacitáskihasználását bér­munkával javitják. A tavaly- előtti három és fél milliós szintet tavaly megduplázták, idén viszont az 1988-as bér­munkát megháromszorozzák (húszmillió forintos termelési érték fölé mennek). Be kíván­nak kapcsolódni a közép- és hosszú távú postai fejlesztés­be: így a rádiótelefonok, a kisebb telefonközpontok előál« lításába. Részt kívánnak venni a műholdas kábeltelevíziós el­látás eszközeinek gyártásában. Azaz keresve az új területe­ket a felszabaduló létszám foglalkoztatását munkaerő-át­csoportosítással oldják meg: leépíteni nem szándékoznak, de az eltávozok (nyugdíjba menők, kilépők) helyett új dol­gozókat nem alkalmaznak. L. Cs. K. Bérlakások erősen fogyat­kozó számiján épültek az el­múlt években,* s ezért nugyobb figyelem irányult a tetőtér-be­építések felé, hiszen sem tel­ket, sem alapozást nem igé­nyelnek. Úgy tűnik, mégsem futnak be kariért. A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat 1983-tól a lakótömbök felújításával együtt összesen 58 lakást alakított ki a pad­lástereken. Egyedi kivitelezés­sel — azaz a leendő bérlő ki­vitelezésében még 109 tető­téri lakással gyarapodott a város. Az Ingatlankezelő Válla­latnak nem érdeke, hogy to­vábbra is az egyed: beépíté­sek bonyolítását és műszaki ellenőrzését végezze - mondta dr. Kutas Éva, igazgatónelvet- tes. - Az elkezdett munkákat még ellenőrizzük, de újabb tetőtér-beépítéseket egyedi ki­vitelezésben nem, csak a vál­lalati felújításokkal együtt ter­vezünk. Egyedi kivitelezésre akkor van lehetőség, ha a tanács erre a célra megfelelő össze­get tud biztosítani. A kijelölt bérlő ékkor saját költségén alakítja ki a tetőtéri tanácsi lakást, amelynek összegét a PIK elszámolja. Az elmúlt év­ben 14 lakás készült el ily módon 7,5 millió forint érték­ben. Az ingatlankezelő ebből 3,7 millió forintot fizetett ki, s a költségek fennmaradó részét a bérlő 25 év alatt lakja le. A házilagos kivitelezésben az ötven négyzetméter körüli lakások költsége a félmillió forintot közelíti meg, míg ez ugyanilyen nagyságú tetőtér- beépítések PIK-vóllalkozós.ban egymillió forintba kerülnek. Miért ilyen nagy az eltérés? A kérdésre a városi tanács főelőadója válaszolt: Ha fel­újítással együtt kerül sor a tetőtér beépítésére, akkor az építési szabványok szerint szi­getelik a tetőt, míg házilagos kivitelezésnél ez csak részben tartható be, mert egy lakott, épületnél a tető nem bontha­tó le teljesen. Ezenkívül a vál­lalatoknál több költségnö­velő tényezővel számolhatunk. A felújításra fordítható pénz nagyon kevés. 1984 óta válto­zatlan összeget fordíthatnak erre a célra, miközben az anyagárak emelkedése és az ÁFA bevezetése miatt 92—95 százalékkal drágult a kivitele­zés. így a pécsi ingatlankezplő is a lakások eladásából pró­bál pénzhez jutni. A karban­tartás korszerűbb formájáról új jogszabályok döntenek majd. Pécsett elsősorban Újme- csekaljón, a Hajnóczy, Páfrány és Körösi Csorna utcában tör­téntek beépítések. A belvá­rosban yiszont csak néhány, például a Sörház, a 'Kossuth Lajos utcában és a Hunyadi úton. A felmérések szerint Me­szesen közel 100-120 lakás építhető a tetőterekbe. A vá­rosrész rekonstrukciójának kez­detén, 1976-ban méq ezer la­kás épült évente, és ezért a felújítások ,sajnos tetőtér-be­építések nélkül készültek. P. E. Stúdiómagnók beüzemelési próbája a Mechlabor pécsi gyára bán Fotó: Proksza László A turistakeret csak utazásra szól % A* Utasellátó Vóllolat deviiaboltjo Pécsett, a Jókai téren Kiknek nyílnak a devizás áruházak? Ma Magyarországon 300 000 embernek van deviza- és uta­zási számlája. Január elsejétől már a devizaszámlával rendel­kezők is vásárolhatnak a va­lutáért árusító boltokban, ha azt egy évre előre lekötötték. Egyedül Ausztriában évente 300 500 millió dollárért vásá­rolunk. Ha ezt itthon költe­nénk el. akkor a kereskedelmi árrésen, valamint a közvetlen beszerzésen 0 megtakarítható összeg bent maradna az or­szágban, ez elérhetné akár a ár 30-40 százalékát is. Persze, azt is figyelembe kell venni, hogy a magánforgalomban behozott árucikkeket nem ter­heli általános forgalmi adó, ami 25 százalék. A kedvezmé­nyekkel csökkentett vám is alacsonyabb, és még mindig jobban megéri külföldről be­szerezni, mint itthon megvásá­rolni a különböző, főleg mű­szaki cikkeket. A kettő Így ellentmond egymásnak. A közeljövőben a valutabol­tok számát korlátozzák, ugyan­akkor 1989-ben kormányzati döntés alapján a Vidia Keres­kedelmi Vállalat és a Skála- Coop nyithat új devizás áru­házát. A Magyarországon mű­ködő devizásboltokat eddig el­sősorban az ideutazó külföldi­eknek építették és nerti a bel­földi ellátási gondok megol­dására. A turista-valutakecetet a rendelet szerint csak utazá­sokhoz lehet felhasználni. Ha ez megváltozna, kialakulna Magyarországon egy kettős valutarendszer, ami tovább gyengítené a forintot. Személygépkocsit korlátozás nélkül lehet deviza- és BC- számlárói vásárolni. Ennek oka a krónikus gépkocsihiány. Azonban ma már lehet venni lakást, sírhelyet, telket, dollá­rért, márkáért. De nem lehet kapni forintért olcsó képmag­nót, fagyasztóládát, kifizethe­tetlen egy lakás. Az Orion és a Videoton ígért olcsó kép­magnókat külföldi licence alapján, de mind a mai na­pig nem gyárt. A Selektronic vállalkozott ITT televíziók és képmagnók összeszerelésére.- Magyarországon a forint a nemzeti valuta, ezen kelle­ne mindent, még a legkereset­tebb árucikkeket is oeszerezni — mondja Bajusz Balázsné, az MNB Baranya Megyei Igazgatóságának osztályvezető­je. - Az állampolgárok itthon a 4000 forintnak megfelelő de­vizájukat és a BC- és deviza- számlán elhelyezett valutájú- 1 kát költhetik el a valutaboltok­ban. Az utóbbiakat azonban csak abban az esetben, ha azt egy évre tartósan lekötötték. A turista valutokeretet csők a külföldi utakhoz lehet fel­használni. Sokan azt mondják, hogy nem éri meg egyes árucikke­kért külföldre kimenni, ha azo­kat itthon is megvásárolhat­nák - hallottuk dr. Németh Ernőnétől, az Ofotért Saba- Revox pécsi üzletének vezető­jétől. — Már többen is sze­rettek volna nálunk nagyobb értékű szórakoztató elektroni­kai berendezést vásárolni, de nemet kellett mondanunk, mert kiderült, hogy nincs se deviza-, se BC-számlájuk. Egy színes televízió megvételéhez egy kilenctagú család otthon tartható devizájára lenne szük­ség. Ennek ellenére is nagy a forgalmunk, igaz, hogy elsősor­ban külföldiek vásárolnak ná­lunk. Ebben a boltban márká­ért árusítanak, hiszen a nyu­gatnémet Rock cégtől szerzik be az árucikkeiket. Máshol dollárban számolnak. A ma­gyar is számol, és oda megy, ahol jobban jár. Sz. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom