Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-11 / 42. szám

e Dunántúlt napló 1989. február 11., szombat A Magyar Külkereskedelmi Bank pécsi fiókja Február 15-én indul a pénzforgalom a Rákóczi út 3-ban Aki hivatalos kiküldetésben külföldön járt, tudja, milyen körülményes ügyintézésbe ke­rült kiküldetése. Ha csak egy­két napra is átugrott üzleti tárgyalásra mondjuk Jugo­szláviába, előtte Budapestre kellett felutaznia valutájáért, majd az utazás végén ugyan­csak föl, elszámolni az elszá­molni valókkal. A Magyar Kül­kereskedelmi Bank pécsi fiók­ja február 15-tel leveszi ezt a nyűgöt a kiutazók válláról, a volt tűzoltólaktanya épü­letében (Rákóczi út 3.) be­rendezkedve, megindítják a pénzforgalmat. Ezentúl az ön­álló export-importjoggal, a saját utaztatási kerettel ren­delkező vállalatok, szövetke­zetek és intézmények kikül­dötteinek nem kell a főváros­ba utazgatniuk, fölvehetik, majd utólag elszámolhatnak valutájukkal Pécsett. Ajándékautó­közvetítés Az elmúlt év novemberében szerveződött meg a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. pé­csi fiókja. Mi történt azóta? Nos, a bank ideiglenesen a MÉSZÖV pécsi székháza há­rom kis szobájában rendez­kedett be, állományába feb­ruár közepétől már tizenöten tartoznak. ' Ténykedésüket kapcsolotkereséssel és -épí­téssel kezdték a régióban, aminek előzményei tulajdon­képpen már sokkal messzebb­re nyúlnak vissza, hiszen a bu­dapesti anyabank már régóta finanszírozási kapcsolatban állt Baranya és a szomszédos megyék több gazdálkodójával is. A pécsi fiók indulásként három nagyobb pécsi keres­kedelmi vállalat számlaveze­tését vállalta föl, s ezzel meg­kezdődött az üzleti partneri kör kiépítésének folyamata, amit nevezhetünk alapozás­nak is.- Elégedett-e bankjuk ed­digi térnyerésével? — szögez­tük .mindenekelőtt ezt a kér­dést dr. Kéri Istvánnak, a pé­csi fiók igazgatójának.- Mennyiségi kérdésekkel' nem foglalkozunk, nálunk nem az a fő szempont, hogy mi­nél több vállalat számláját vezessük. A minőségre törek­szünk, arra, hogy banki szol­gáltatásaink kialakításánál igyekezzünk a partneri kör igényeit meszemenően' kielé­gíteni, velük élő kapcsolatot tartani. Mindehhez természe­tesen megfelelő pénzügytech­nikai feltételek szükségesek, melyeknek kiépítését már _ el­kezdtük. Egyébként a három kereskedőcégen kívül meg­kerestek bennünket magyar- külföldi vegyes vállalkozások is, tárgyalunk 'bankszámlájuk vezetéséről, annál is inkább, mivel az a törekvésünk, hogy elsősorban a külkereskedelmi orientációjú vállalatokkal ala­kuljanak ki kapcsolataink, az ő hitelezési gondjaik megol­dásában segítsünk. Határ menti ügyletek A pécsi fiók kijelölte tehát helyét a térség banki palet­táján, s nagy körültekintéssel és következetességgel — a minőségre téve a hangsúlyt- megkezdte szolgáltatásainak kiépítését. A pénzforgalom beindításával a már említett külföldre kiutazók valutaügyei­nek intézése mellett máris vállalkoznak ajóndékautó­közvetítésre is. Ha például a nyugati rokonnak épp itt jön meg az ajándékozási ked­ve, a vásárlandó autó vétel­árát valutában itt helyben befizetheti. Váltható lesz a külföldön népszerű fizetőesz­közként használt Visa kártya is, vállalatoknak és magánsze­mélyeknek egyaránt. A pé­csiek mindezeken felül szak- tanácsadással segítik a ma­gyar-külföldi közös vállalko­zások tető alá hozását, piaci értesüléseket . közvetítenek, gépbérletek lebonyolítására vállalkoznak. A nemzetközi vo­natkozású kérdésekben a bu­dapesti központjuk szakértői­vel együttműködve nyújtják szolgáltatásaikat. — Ha jól tudom, a pécsi Hók megnyitásának egyik lő indoka volt a magyar-jugo- szláv határ menti üzletek hitelezésének kézbe vétele. Fölvállalták ezt? — Egyelőre csak az ilyen üzletek előkészítésében tu­dunk segíteni, s közvetíteni Budapest felé,. meggyorsítva ezzel az üzletek lebonyolítá­sát. Az érdemi munka akkor indulhat, ha megteremtődnek az általános feltételek a vál­lalati igények kielégítésére — húzta alá dr. Kéri István. Pénzügy­technikai feltételek Ezek a feltételek pedig be­látható időn belül -megterem­tődnek, ugyanis a Kossuth ut­ca 47. szám alatt új szék­házat építenek, amibe a jövő év áprilisában szeretnének 'beköltözni. Itt rendelkezésre áll majd a korszerű bank- technika, s arra számítanak, két-három éven belül létszám­ban is jelentősen fejlődnek, ezzel együtt 'kiteljesítik szol­gáltatásaik körét. Milclósvári Zoltán Pécs legfiatalabb klinikája A közelmúltban még Ideg- Elmeklinika néven ismert épü­letben nem régóta igazítja el az ideérkező betegeket ez a tábla: Pszichiátriai Klinika. Nem csoda, ha sokan még nem ismerik, hiszen csak 1987 augusztusában kezdte meg önálló működését 56 ággyal. Ekkor vált ketté tulajdonkép­pen két szakma, a neurológia (ideggyógyászat) és a pszi­chiátria (elmegyógyászat). Ez a Pszichiátriai Klinika tehát a Pécsi Orvostudományi Egyetem legfiatalabb kliniká­ja, igazgatója dr. Ozsváth Károly egyetemi tanár, aki előtte a pécsi Honvéd Kór­ház ideg-elme osztályának volt a vezető főorvosa és a pszi­chiátria tantárgyat, majd ké­sőbb az orvosi pszichológiát is már évek óta oktatta az egyetemen. Mindkét tantárgy­ból a jegyzeteket is ő írta. Az ország egyetemei közül ugyanis itt Pécsett kezdték először tanítani az .orvosi pszi­chológiát. (Ez a tudományág az orvos-beteg kapcsolat lélektanával foglalkozik.) Az idegorvoslást végző kli­nikáról a pszichiátriai ágazat leválásának és önállósulásá­nak szükségessége már a 70- es évek legelején felvetődött. A jelenlegi rektor, dr. Bauer Miklós volt az, aki keresztül­vitte az új intézet létrehozá­sát, ezzel megteremtődött a pszichiátria, mint önálló tudo­mányág fejlődésének a lehe­tősége. Az új klinikán új spe­ciális gyógyítási eljárások ke­rültek 'bevezetésre, mégpedig azért, mert a különböző be­tegségtípusok aránya jelentő­sen megváltozott. Erről be­szélgettünk dr. Ozsváth Ká­roly egyetemi tanárral, a kli­nika igazgatójával: — Mindenekelőtt szeretném kiegészíteni azt, amit az or­vosi -pszichológiáról írt az előbbiekben. A harcot azért, hogy ennek a tantárgynak az oktatását bevezessék az egye­temen, még dr. Grastyán End­rével, az Élettani Intézetigaz­gatójával kezdtük el. így 1980-ban megalakult ez az oktatói csoport, amelynek je­lenlegi vezetője dr. Kóczán György adjunktus lett. Szeren­cse, 'hogy az új klinika létre­jöttekor a területet is hozzánk integrálták, s így megfelelő oktatási, klinikai hátteret tu­dunk biztosítani. Valamikor az ideggyógyá­szat, amely az agy betegsé­geivel foglalkozott, a belgyó­gyászathoz tartozott. Később fokozatosan szétváltak egy­mástól, s külön ideg—elme osz­tályok, klinikák jöttek létre. Egy idő után azonban. egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ne­hezen tudnak eleget tenni azoknak a változásoknak, amelyek a pszichikai beteg­ségekben, azok arányában jelentkeztek. Ezért a pszi­chiátriai klinika leválása és önállósulása jelentős előre­lépést jelent. Magyarországon ez a' második önálló, ilyen profilú klinika, az első Buda­pesten jött létre.- Mit ért ön az alatt, hogy változnak a pszichikai beteg­ségek?- Az utóbbi évtizedekben, de különösen az utóbbi tíz évben a lelkibetegségek jel­lege és egyes betegségek aránya jelentősen megválto­zott. A hagyományos értelem­ben vett elmebetegségek szá­ma nem emelkedik, ám egyre több az olyan kórkép, ahol ti­pikusan az egyén teherbíró- képessége és az őt érő ter­helés közötti aránytalanság váltja ki a betegséget. Ezek lehetnek neurózis (köznyelven: ideggyengeség), a lelkiegyen- súly különböző zavarai, amely­nek tünete lehet vagy az al­koholizálás vagy akár a túl­zott gyógyszerfogyasztás, vagy Pszichiátria az öngyilkosság. Továbbá, rendkívüli módon szaporodnak az időskori lelki zavarok. Sajnos, a magyar társada­lom egésze, de az egészség- ügyi kormányzat sem figyelt föl eléggé időiben ezekre a változásokra, arra, hogy egyre több szenvedélybeteggel, egy­re több érzelmi válságban lé­vővel telnek meg az ideg­eimé klinikák, s hogy egyre több az érzelmi feszültségeket testi tünetekben (például szív­panaszokban, emésztési, sze­xuális zavarokban) hordozó ember. E késedelem miatt ezen betegek ellátása nem megoldott, s ez még me­gyénkre is érvényes, ahol pe­dig különböző szakmai és ön­tevékeny csoportok már sok éve erőfeszítéseket folytatnak vei tudjon túljutni. Ugyanígy szeretnénk az egyéb lelki za­varokkal küszködőknek, vagy az öngyilkossági kísérletet el­követőknek is ezt megadni. Hatásos módszer a kiscsopor­tos pszichoterápiás foglalko­zás. 'Itt megtanulják az érzel­meik kifejezését, a kapcsolat- teremtést, az egymás segíté­sét. Természetesen a legfon­tosabb terápia az egyéni fog­lalkozás. Azt próbáljuk meg, hogy érzelmileg kiegyensúlyo- zottabban visszajuthassanak a társadalomba. És itt jön a rendkívüli gond. Aki egyszer már megjárta ezt a klinikát, megbélyegzetté vá­lik. A munkahelyen, de a csa­ládban is a legkisebb elköve­tett hiba esetén - amit mástól fel sem vennének -, nekik a Mozgásterápiás foglalkozás a POTE pszichiátriai klinikáján Fotó: Proksza László got, melegséget, szeretetet kap a kicsiny gyermek a születés­től kezdve. Ám, a szeretet mel­lett bizonyos, a gyerek életko­rának megfelelő követelmények elé is kell állítani. Az a jó, ha ez a kettő arányban van. Mert, ha túl kényeztetik, agyon­dicsérik, akkor a későbbiek­ben túlértékeli önmagát és konfliktusait sem tudja meg­oldani, ha túl sokat követel­nek tőle, az is az érzelmi élet zavarához vezethet. Mi a hoz­zánk forduló betegeknél a tü­netekből meg tudjuk állapíta­ni, hogy az érzelmi élete a fejlődésének mely szakaszán sérült. Nagyon fontos az érze­lemgazdag anya—gyerek kap­csolat. Mert sajnos, nagyon sok anya kitűnően tud gon­doskodni a gyerekéről, minta­szerűen ellátja, csak elegen­dő érzelmet nem ad neki. Na­gyon fontos a család, mert a jól működő családból az élet problémáihoz alkalmazkodni tu­dó, egészséges lelkületű ember kerül ki. Ám napjainkban az a két intézmény, amely a személyiség fejlődéséért fele­lős, a család és az iskola, sajnos, maga is válságban van.- Azt is említette, hogy na­gyon sok az időskori depresz- szió, több, mint amennyi in­dokolt lenne.- Kétségtelen, az élet előre­haladásával a szervezet külön­böző funkciói lelassulnak, tö­kéletlenebbé válnak. Gondol­junk a látás, a fizikai, vagy akár a szexuális teljesítmény csökkenésére, stb. Ennek elle­nére azt szeretném hangsú­lyozni, hogy maga az életkor előrehaladása önmagában be­tegséget nem okoz. Attól, hogy valaki 80 éves, nem szükségszerű, hogy elbutuljon. Ott jelentkezik az időskori el- butulás, ahol valamilyen, az életmóddal összefüggő károsí­tó anyag tönkretette az agy­sejteket, például alkohol, agyonhajszoltság, agyonevés - gondolok itt az érelmeszese­désre -, vagy bizonyos fer­tőző betegségek, sőt e szem­pontból a dohányzás sem kö­zömbös. Ezek miatt létrejött károsodások produkálják tu­lajdonképpen" az időskori agy­működési zavarokat. De ezek száma nem akkora, mint amennyi időskori lelki problé­mával találkozunk. Ennek okai: nem mindenki tudja megfele­lően fogadni az öregedés té­nyét. Azt szoktuk mondani, szépen megöregedni csak az tud, aki szépen is élt. Sok idős­nél az egyedüllét, a remény­telenség, a fölöslegesség ér­zése, az ahogy a társadalom ma kezeli az időseket, előbb- utóbb depressziós vagy üldöz- tetéses állapotot vált ki. So­kat próbáltak tenni, különösen itt Baranya megyében az idő­sekért, ám nem elég. Sajnos, nincs számukra elég megfele­lő gondoskodás. Vézegetül azt szeretném hangsúlyozni, hogy a pszichiát­riai klinika munkatársai elköte­lezettek a társadalom hátrá­nyos helyzetben lévő tagjai iránt, és rajtuk akarnak segí­teni. Hiszen a lelki zavarokkal küszködök, az alkoholisták, vagy drogosok, az időskori lel­ki zavarban szenvedők, a társadalomban hátrányos hely­zetben vannak. Ám ők is szen­vedő emberek, akiken segíte­nünk kell. De nemcsak nekik, a családjuknak is próbálunk segítő kezet nyújtani. És mi ehhez partnereket keresünk, szeretnénk, ha mindenki szá­mára közös üggyé válnék, ha fel tudnánk ébreszteni az em­berekben a másikon való se­gítés gondolatát, igényét. Ez az egymáson - egymásnak segítés most különösen fontos lenne. Sarok Zsuzsa fejükhöz vágják: látszik, hon­nan jöttél. És ez nagyon sok­szor visszalöki őket. Ezért új módszereink egyike, hogy a terápiába a családot is bevon­juk. Például az alkoholista gyógyulásában rengeteget te­het a család.- Az már világos, hogy sza­porodnak a lelki betegségek, vagy 'ahogy a szociológusok mondják, a társadalmi beillesz­kedési zavarok. Mi az oka? — Azt hiszem, vissza kell menni kicsit az időben. Annyit mondtuk, hogy már közhely, de igaz: úgy gondolták annak idején, hogy a szocializmus­ban nem lesznek lelkibetegek, alkoholisták, bűnözők, öngyil­kosok. A szociológusok és a pszichiáterek azonban már nagyon korán észrevették, hogy évről évre szaporodnak az ilyen jelenségek. Ezt tapasztal­va különböző szakértőkből ál­ló kutatócsoport jött létre, egyrészt azért, hogy pontosan felderítsék a valós helyzetet, másrészt, hogy az okokat ku­tassák. Nos, ez a kutatócso­port arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínű­séggel szerepet játszanak azok a nagy társadalmi válto­zások, amelyek itt rövid idő alatt végbementek. Továbbá: egy idő után szinte kitapint­ható csalódást, kiábrándultsá­got okozott az, hogy az ideoló­giában deklarált minták és a tényleges gyakorlat között meg­lehetős ellentmondás volt. Vagyis, ha a társadalomban Zűrzavar van és zűrzavar van az értékrendekben, sőt a viselkedési szabályokban is, akkor ez a zűrzavar előbb- utóbb tükröződik a családok­ban, az oktatásban, s így nem tudnak a felnövekvő nemze­déknek követendő mintát, vagyis kapaszkodót adni. A személyiség fejlődése ak­kor harmonikus, ha biztonsá­a lelki egészségvédelem, más néven mentálhygiénia érdeké­ben. Nos, a klinikák ezen be­tegek gyógyítását vállalta fel magára. — Mégpedig eddigi isme­reteim szerint új módszerekkel, eddig itt nem alkalmazott speciális gyógyítással. . . — Először is kinyitottuk a klinikát. Az osztály betegei kijárhatnak a városba. Abból a meggondolásból tettük ezt, mert azt gondoltuk, ha a be­teg itt jól érzi magát, ha em­berként kezeljük, tiszteletben tartjuk, akkor nem fog elmen­ni. Van ugyan zárt része is a klinikának, de ezt nagyon szűk réteg számára tartjuk fent. Olyanok fekszenek itt, akik át­menetileg olyan állapotba ke­rültek, hogy önmagukért nem képesek felelősséget vállalni. Ha túljutnak ezen az állapo­ton, átkerülnek a nyitott osz­tályra. Az a szemlélet, amit az új klinika munkatársai képvisel­nek, ugyancsak eltér a meg­szokottól. Nem a diagnózisra épül a gyógymód, hanem a beteg egyéniségére, tulajdon­ságaira. Ily módon a klinikán nem a betegségtipusok sze­rint csoportosulnak a bete­gek, hanem az egyén számá­ra leginkább alkalmas terá­pia szerint. Gyógyszeres gyó­gyítást akkor alkalmazunk, ha az a beteg érdekében feltét­lenül szükséges. Hogy érthető legyen, egy példát említenék: a delirium tremens (súlyos al­koholisták tudatzavara életve­szélyes állapot), itt a hagyo­mányos orvosi gyógykezelésnek van helye. De amint olyan állapotba kerül, hogy tudunk vele tárgyalni, rádöbbe'n, hogy mi történt vele, akkor a klini­ka azon részébe irányítjuk, ahol megpróbálunk segíteni. Szeretnénk neki olyan lelki eszközt adni, hogy problémáin ne csak az alkohol segítségé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom