Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-11 / 42. szám

1989. február 11., szombat Dunantmi napló 5 Derzsi András miniszter: Minden olyan ügyet vállalkozási alapra helyezünk, amit csak lehet Versenyt akarunk A decemberi országgyűlésen döntöttek: meg­szűnik a közlekedési és építésügyi miniszté­rium és a korábbiaktól merőben más fel­adattal létrehozzák a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumot (KOHÉM). Az új minisz­ter a 44. életévében járó Derzsi András. Február 2—3-án tett baranyai munkalátogatása során a miniszter megbeszéléseket folytatott az ország közúti igazgatóságainak vezetőivel, < a ba­ranyai közlekedési, hírközlési és építőipari válla­latok és szervezetek vezetőivel és Baranya párt- és állami vezetőivel. Visszautazása előtt interjút adott lapunknak.- Baranyai látogatással mi volt a célja?- Dolgozni jöttünk. Szeret­ném mindenképpen elkerülni a protokoláris látogatásokat és találkozókat. Az előzetesen megvitatott kérdések és tár­gyalópartnereim témafelveté­seinek véglegesítése végett megegyeztünk, hogy április­ban már konkrét ügyek meg­vitatására és ha lehetséges el­döntésére ismét Baranyába jö­vök.- Aki egy kicsit is tisztában van hazánk közlekedési és út- helyzetével, a hírközlés áldat­lan állapotával és a lakás­hiánnyal, az joggal véli: nem népszerű feladat közlekedési, hírközlési és építésügyi minisz­ternek lenni.- Egészen biztos, hogy nem népszerű ez a feladat. S az teszi különösen nehézzé — ugyanakkor bízom benne, hogy sikeressé is -, hogy a feladatokhoz ki kell alakíta­nunk az ütőképes gárdát és a hatékony szervezeti felépítést. Az tény, hogy óriási az elma­radás az infrastruktúrának ezeken a területein. Sok eset­ben megfékezi a gazdaság működését. Legfontosabb fel­adat, hogy életben tartsuk az infrastruktúra működését és felkészüljünk egy 1991-től in­duló intenzívebb fejlesztésre. Elsősorban a hírközlésben lá­tom ennek nagyon komoly le­hetőségét. _ - Eldöntötték az új minisz­térium szervezeti felállását. Eb­ben mi lesz a merőben új?- Az új minisztérium a le­hető legegyszerűbb, legprak­tikusabb, ugyanakkor a tárca szervezésének koncepcióját tük­iöző három blokkból álló szer­vezet lesz. Tervezünk egy köz­gazdasági-igazgatási blokkot, mely irányítja a hírközlést és elvégzi annak államigazgatá­si tevékenységét. Létrehozunk egy nagyon markáns építésze­ti és építőipari blokkot, főépí­tészi kollégiummal, mely az ország főépítészeinek vélemény- cseréjét teszi lehetővé, segíti a gondolatok továbbítását és cseréjét. Harmadikként egy mindnárom területre kiterjedő műszaki-fejlesztési blokkot ho­zunk létre, amely irányítja a közlekedés és a személyszál­lítás alapellátási ügyeit is.- A korábbi minisztériumok melyik leiadata hárul az új minisztériumra, ez jelent-e lét­számleépítést?- Az építőanyagipar az ipa­ri tárcához, a település- és te­rületfejlesztés, a lakás- és he­lyiséggazdálkodás és a kom­munális ügyek köre a Belügy­minisztériumhoz kerül. Ugyan­akkor hozzánk kerülnek a pos­ta államigazgatási és hatósági teendői. Tehát, a három ko­rábbi tárca működését kell megszerveznünk úgy, hogy o feladatokhoz igazodjék az új szervezet. A korábbi 800 fővel szemben, mi 380-400 emberrel látjuk el a feladatainkat. Az, hogy ki maradjon, ki nem? A még nyitott kérdéseket végér­vényesen február végéig ren­dezzük. A szervezet keretei él­nek, a konfliktusokat - én azt hiszem -, a közös ügy érde­kében vállalni kell. Ezeket meg­próbáljuk emberi módpn ke­zelni, és miután ez nagyon ko­moly szándékunk, én bízom a sikerben.- Egyik legégetőbb problé­ma a lakáshoz jutás. Tervez-e valamilyen megoldást az ön vezetése alatt álló tárca e tarthatatlan helyzet megoldá­sára? A lakásgazdálkodás ügye nem a tárcánk feladata, mint már említettem. Ezzel együtt a lakásépítési koncepcióval pár­huzamosan mindenképpen fon­tosnak tartjuk a lakásépítést végző építőipar helyzetének át­tekintését, a nettó lakásár le­hetséges megfékezését. Komoly közgazdasági elemzésnek kell arra irányulnia, hogy az épí­tőipari árak, valamint a cégek hitel- és kamatfeltételei és ma­guk az építők kamatfeltételei úgy alakuljanak, hogy fizető­képes kereslet alakulhasson ki.- A bérlakás-program tehát ma már teljesen elavultnak te­kinthető kormányzati szinten?- Gondolom, hogy erre az új lakáskoncepció választ fog adni.- A vállalkozási, azaz a pia­ci szemlélet mennyiben fogja áthatni az új minisztériumot?- Rendkívül fontosnak tar­tom, hogy minden olyan ügyet vállalkozási alapra helyezzünk a tárca és a tárcához tartozó tevékenységek területén, amit csak lehet. Tehát, amit a piac­nak kell szabályoznia, abba mi nem szólunk bele, viszont se­gítenünk kell a szabályozási környezetet, mely a piaci vi­szonyok erősítését célozza.- Ez azt jelenti, hogy to­vább nőnek az árak?- Ezt semmiképpen sem akar­juk. Elsősorban az építés te­rületén olyan versenyt akarunk, amely legalábbis megfékezi az árakat. Murányi László Megalakult a VÁDISZ Kapcsolódási pontok, regisztrálás, bejegyzés A KISZ-értekezlet meghir­dette a szabad szerveződés jogát az ifjúsági szövetségen belül. Ez azt is jelenti, hogy minden alapszervezet, sőt csoport maga döntheti el, melyik szinten kíván kapcso­lódni a mozgalomhoz, illet­ve, hogy a KISZ-en belül kíván-e maradni, avagy ki­lépvén abból, más szerve­zetekhez kapcsolódik. 'A KISZ-tagok regisztrálásának, valamint a KISZ-szervezetek és a KISZ-en belüli új szer­veződések bejelentkezésének határideje február 10-e volt eredetileg, de ezt március végéig meghosszabbították a KISZ Pécs Városi Bizottsá­gán. A Pécs Városi KISZ Bizott­ságon belül létrehozták az úgynevezett „Kapcsolódási pont”-ot. Ez azt jelenti, hogy a városi bizottságon kell regisztráltatni a tago­kat, a betétkönyvek számát, a szervezetek programját. Ugyanitt kell bejelenteni, hogy KISZ-en belül működő melyik szervezethez kíván­nak csatlakozni, hol kíván­nak tevékenykedni az egyes alapszervezetek, csoportok. Itt jegyezzük meg, hogy a küldöttgyűléseken még ha­gyományos beszámoló lesz, de a kongresszusi küldötte­ket már az önálló tagszerve­zetekben választják meg. Múlt hét csütörtökén megalakult Pécsett — ideig­lenes nevén —, a VADISZ, a Pécs Városi Dolgozók Ifjúsági Szervezete: tíz ala­pító személy, főleg nagyüze­mi KISZ-titkárok kimondták, hogy önálló szervezetet kí­vánnak alapítani. A VÁ­DISZ ügyvivője Gerner Ká­roly, a KISZ Pécs Városi Bi­zottságának titkára, aki el­mondta, hogy a tavalyi KISZ-tagságnak a városban körülbelül csak a hetven százaléka maradt meg, az eddigi valóban reális re­gisztrálás alapján. Az alter­natív szervezetekkel nincs sem­mi gondunk, mondta, hiszen tudjuk, mit akarnak. Sokkal nagyobb baj, hogy úgy tű­nik, növekszik a sehova nem tartozók tömege. Az ő szán­dékaikat, akaratukat nem is­merjük! D. Cs. Munkanélküli-segélyen November-decemberben azok akikkel beszéltem a munkanél­küliségről, többnyire lehetetlen­nek tartották, hogy lesznek Ma­gyarországon, akik segélyből élnek majd - 1989. januári­jától o képtelennek vélt álla­pot, valóság. A zöld könyvecske fedőlap­ján e felirat: Gondosan meg­őrzendő! Ezen intelemmel kez­dődik az „ÚTMUTATÓ a munkanélküli-segéllyel kapcso­latos kérdésekről az érintett dolgozóknak", A hetedik ol­dalán ez áll: A munkanélküli­segély folyósításának kezdő napja — jogosultság esetén —, az illetékes közvetítő szervnél a „Munkanélküli-segélykére- lem" kitöltését követő első nap. A segélyről szóló minisz­tertanácsi rendelet 1989. janu­ár 1-jével lépett hatályba. Január 2-án - az év első munkanapján —, a Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda mohácsi kirendeltségén meg­jelent lendzejovszkiné Zók Haj­nal. Az ügyintéző elküldte az­zal, jöjjön vissza egy hét múl­va, mert most még nem tud­ja, hogyan kell intézni a munkanélküli-segélyt. Vorga Jó­zsef hasonlóan járt. így aztán mindkettőjüknek csak január 17-én került be a munkaköny­vébe a ma még szokatlan be­jegyzés, a Munkaköre rubriká­ba: munkanélküli-segély. Há- borogta’k, természetesen, hiszen már január 2-án megjelentek a mohácsi tanácson. De a sza­bály az szabály. Pedig ha tud­ná az ügyintéző, hogyan él e két ember, s családjuk, mi­lyen helyzetbe kerültek, akkor rét hoz haza. Nekem augusz­tustól nincs semmiféle jövedel­mem. A babát február végé­re várjuk. Elkeserítő, hogy a helyzetünk teher a széles ér­telemben vett családunknak ... * Varga József december 10. óta keres munkát. A mohácsi öntődéből elcsaltók a helyi ÉPGÉP-hez 1988. november 15.- ével az esztergaműhely műve­zetőjének. Egyhónapos próba­idős szerződést kötöttek, (ez már akkor is furcsállta, meg A munkaközvetítő irodában talán a jogszerint járó segély- összeget nem csonkította vol­na meg. Zók Hajnal augusztus köze­péig a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat dombóvá­ri kirendeltségén dolgozott se­gédmunkásként. Bár nincs még húsz éves, de két szakmája van: a kesztyűszabászattal pár­huzamosan megtanulta a gép­írást, aztán mégis fizikai mun­kára ment. Amikor létszámle­építésre hivatkozva kezébe nyomták a munkakönyvét, már terhes volt. Hiába kérte, ne küldjék el. (A kirendeltségen úgy emlékszik hét főt érintett a leépítés, de azt hallotta, hogy időközben visszaállt a korábbi létszám.) Dombóváron a gyermekét váró Zók Hajnal nem kapott munkát, már csak azért sem, mert júliusban be­jelentett esküvői szándékuk az akkori rendelkezések értelmé­ben három hónap múlva, azaz októberre esedékessé vált, s ez egyben Mohácsra költözést is jelentett, mivel férje mohá­csi. Pár hónapra a terhes nőt senki sem alkalmazta.- Ha nem támogatnának minket a szüleim és a férjem nagymamája, akkor nem tu­dom, hogyan éltünk volna meg. A férjem havonta hatez­azt is, hogy a személyi igazol­ványába „munkaadagolót" ír­tak művezető helyett), aztán december 15-ével felmondtak neki, bár hatezerért lakatos­ként maradhatott volna (mű­vezetőként nyolcezer fixet ka­pott). Megkezdte a bolyongást: Mohácson és környékén nincs olyan munkáltató, ahol ne ko­pogtatott volna. Hiába. Még Drávaszabolcsra is eljárt vol­na, ott talált munkát, de a nopi közlekedés megoldhatat­lannak látszott. A lakáscsere nehéz. Érdeklődtek: Siklóson másfélszerese a lakásár a mohácsinak! Két és fél szo­bás lakásukért mindössze egy egyszobást kaptak volna! A négytagú családnak ez el­fogadhatatlan. A feleség je­lenleg a kisebb gyerekkel gye­sen van (egyébként cukrász a Koronában). Családi pótlékot nem kapnak, mert az a férj fi­zetésével jönne. A munkanélküli­segély nem old meg semmit. Az összeg havonta 5600 forint, de ebből lemegy a személyi jö­vedelemadó előlege, a nyug- dijjárulék, valamint égy gye­rek után fizetett tartásdij. Rá­adásul februárban mindössze pár napra járó segélyt kap Varga József, mert a segély­számítás fordulónapja min­den hónap húszadika. Reménytelennek látják a helyzetet, tartalékaik nincse­nek, a rokonság is többnyire idősebb, mégis csak rájuk számíthatnak. Már az is kér­déses, hogy a tizenöt éves nagyfiú - aki a pécsi Ziper- novszky Szakközépiskolában ta­nul —, kollégiumi díját be tud- jók-e fizetni. (Varga József az ősz óta szintén Pécsett tanul, a tízhónapos technikusminősi- tőre jár. Á 6400 forintos tan­díj befizetésére haladékot ka­pott!) Már ott tartanak, hogy azt nézegetik, mit adjanak el a lakásból. Mit is, amikor minden közös szerzemény a szívükhöz nőtt, ők dolgoztak meg érte. Varga József igénybe venné az újrakezdési kölcsönt és kiváltaná a személyszállító kisiparos engedélyt, de a pályaalkalmassági vizsgálat hétszóz forintba kerül, s ezt nem tudja befizetni. Baranyában több, mint szá­zan jelentkeztek a Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodá­nál és a kirendeltségeknél mun­kanélküli-segélyért január 20- ig, az első zárónapig. Közü­lük mindössze harminckilencen kapnak segélyt. A megyei iro­dában elmondták, a nyomtat­ványok nem érkeztek meg idő­ben, ráadásul hiányosak. Az adminisztráció sok, az ügyfél- forgalom nagy, az irodavezető Schmidt Károly szerint, meg­haladja az iroda energiáját. És akad olyan, aki lemond a segélyről. A pécsi - B. T. (nem kívánta magát megnevezni), villanyszerelő szakmunkás, két- cvtizedes gyakorlattal. Jelenleg munkanélküli. Egyedül neveli hatéves kisfiát:- Azért utasítottam el a segélyt, mert az első olyan kiközvetítés után, amikor a lapcmra azt Írnák, hogy a fog­lalkoztatásomra igényt tarta­nak, és a kereseti összeg is megfelelő, én azonnal elesnék a segélytől. Mert azt nem ve­szik figyelembe, hogy csak olyan munkahelyet fogadhatok el, amelyik mellett biztosított gyerekem ellátása is. Reggel óvodába kell vinnem, ősztől pedig iskolába indítani. Kizá- lólag egy műszak lenne meg­felelő hétórai kezdéssel. Hát ilyent egyelőre nem találtam. A pénzünket lassacskán fel­éljük. A gyerekről nem mond­hatok le, mert akkor állami gondozásba kerülne. Viszont a reményem fogytán . . . / L. Cs. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom