Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-22 / 53. szám

1989. február 22., szerda Dunántúlt napló 5 Kiégett autóbusz a 6. sz. főközlekedési úton Milliók - figyelmetlenségből Több mint félezer tűz Baranyában Az időjárás most a tűzoltóknak kedvez Akárha jégeső — kopoghat­nának a számok Baranya me­gye elmúlt évi tűzkár-statiszti­kájának ismertetése közben. Valójában azonban elég né­hány adat. A múlt évben 535 tűz volt, az ezek által okozott kár pedig majdnem 43 millió forint. A kérdés persze az: mennyi ez az 535, illetve a 42 millió? Nos, ha az előző évhez viszo­nyítjuk, mindössze öttel több esetben regisztráltak a megyé­ben tűzesetet, a kár azonban jelentős mértékben nőtt: 13 és fél millióról emelkedett a jel­zettre. Minderről — és persze számos mögöttes információról — tegnap tájékoztatta a sajtó meghívott képviselőit Török Bé­la tűzoltó alezredes, megyei parancsnok. Egyebek mellett elmondta azt is, hogy tegnap szerencsé­sek voltak: a hétfői derült idő­vel szemben — omikor szinte robbanásszerűen kezdtek el dolgozni a kiskertek tulajdo­nosai —, nem kellett számta­lan alkalommal elrendelni a megye tűzoltóporancsríoksága- in a riadót — sokszor feles­legesen. Ezzel kapcsolatban mégiscsak érdemes egy-két számot említeni: ezekben a napokban átlag 22—25 eset­ben vonultak a tűzoltók avor- tűzhöz — volt olyan 24 órájuk is, amikor 28-szor —, s min­den esetben a körültekintés és engedély nélküli avarégetés volt a riadalom oka. Erre tekintettel tegnap reg­geltől a megyei tűzoltópa­rancsnok elrendelte az ilyen tüzelés folyamatos ellenőrzését egész Boranyában. Ez azt je­lenti, hogy ahol ilyen égetést tapasztalnak a tűzoltók, kö­nyörtelenül bírságolnak — ki­véve persze, ha erre van en­gedély, amit egyébként az il­letékes szakigazgatási szervek adnak ki, városokban az épí­tési osztályok. A buzgó ker­tészkedésnek ugyanis az is kö­vetkezménye, hogy az ilyen gyakori kivonulások miatt gya­korlatilag nincsenek tűzoltó­járművek a laktanyákban — védtelen a város egy esetleg fellobbanó komolyabb tűz ese­tén . . . Vélhetnénk, a tájékozatlan­ság az oka a gyakori füzek­nek. (Egy pontig ez igaz, de nagyon sokszor nem a tájéko­zatlanság, hanem a gondat­lanság, a figyelmetlenség mi­att mennek veszendőbe érté­kek, kerülnek veszélybe embe­rek.) Már csak ezért is szeret­né a megyei parancsnokság még hatékonyabbá tenni eb­ben az évben a tűzmegelőzési propagandát. Egyik jele: a tűzoltóság keretében szervezés alatt áll egy társadalmi szer­vezet, q tűzbiztonsági tanács. A tervek szerint ennek orszá­gos, illetve megyei testületéi lesznek. Az első Baranyában alakul meg — az elképzelések szerint már márciusban —, mintaként szolgálva a többi megyének. E társadalmi szervezet ko­moly pénzeszközökkel is ren­delkezik majd, átveszi azokat az összegeket, amellyel eddig a megyei propaganda-alap gazdálkodott, illetve egy most tervezet szintjéig elkészült új törvény által bevezetendő tűz­védelmi bírság — adott eset­ben milliós szankciót jelenthet — egy része is a testület ren­delkezésére áll a tüzek haté­konyabb megelőzése érdeké­ben. M. A. •j; elő#t ■■■■' Teljes a zűrzavar. Az ember csak kapkodja a fejét. Min­den percben mást lát és mást hall a néző, gyakran olyasmit, amit eddig még so­hasem. A TV1-en a Panorá­mában a visszatoloncoltak megkínzásóról beszélnek, a TV2-n a Te/esporfban a bun­dabotrányról vitatkoznak. S ez még csak töredék a hét első napjának élmény­anyagából. Es mivel a néző mindkét műsorra kíváncsi, ide-oda kapcsolgat a két csatorna között, azon igye­kezvén, nehogy lemaradjon valami lényegesről. S akkor a szomszédok műsorait és a műholdas adásokat még nem is számoltam, amelyek tovább növelik a zűrzavart. Olyan ez, mint amikor a Káosz gyerek beszabadul a játék­boltba, és egyszerre minden kellene neki. A néző is min­dent birtokolni akar: a sze­mével behabzsolni minden látnivalót, s a fülével meg­hallani mindent, amiről idáig a nyilvánosság hallgatott. Hej, de bonyolult az élet! Ezzel az új tévérenddel ssak gondot okoznak a nézőnek. Mert választani kell, sőt, mu­száj. Egy mai Petőfi kétüte­mű szekéren ülve csak így szólhatna ábrándozva az ő Erzsikéjéhez: „Ne válasszunk magunknak programot?" De ez a két program kö­zül való választás nem egy­szerű dolog. Vagy Bessenyei Ferenc köszöntését nézzük vagy ’88 legjobb rockzené­szeit. Vagy az örmény segély­:i munkák, tavaszi gondok Kevés a növényvédő szer A téli aszály következményei - Sajtófórum a MÉM-ben (Kiküldött munkatársunk tu­dósítása) Országszerte megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági mun­kák. A tavaszi felkészülés hely­zetéről és a munkák sikerét megalapozó anyagi-műszaki el­látásról Raisz Gusztáv mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével sajtófórumot tartottak tegnap Budapesten, a MÉM-ben. A minisztérium vezető mun­katársai „a van-e téli aszály"? kérdésre válaszolva elmondták, hogy igen, van. Az október el­sejétől február 20-ig lehullott csapadék mennyisége 50 szá­zalékkal - 100 milliméterrel - marad el a sokéves átlagtól. Az évindulás kedvezőtlen. Az őszi vetések fejlettsége nem ki. eléqítő, a búza bokrosodása csak 45 százalékos, bár téli ki­pusztulás nem volt. A novem­beri fagyos napok a szőlő fő­rügyeiben 70-90 százalékos kárt okoztak. Az őszi mélyszántással min­denütt végeztek. A most induló tavaszi szezonban 2,6 millió hektáron kell elvégezni a talaj­művelést, vetést. Az 5 százalé­kos áremelés és az AGRIMPEX exportpályázatának hatására várhatóan 50 ezer hektárral nő a kukorica vetésterülete. Több tavaszi árpát és cukorrépát vetnék a gazdaságok. A tavaszi munka sikere nagy­mértékben függ a biológiai, anyagi, műszaki háttértől. Ve­tőmagból jó színvonalú az el­látás. Kukoricából csak a kései Volga és Pannónia hibridekből szűkös a kínálat. Vetőmagból jut bőven exportra is. A 80 millió dolláros export és a 25 —30 millió import szaldója ked­vező. A zöldségmag-import, ha késve is, de megtörtént. A kül­földi magvak 75—80 hektár üveg, és 2800 hektár fólia alatti termelést tesz lehetővé. A termelők műtrágyaigénye 1,3 millió tonna, a tavalyi szin­ten van. A Tv-híradóval, illet­ve a Népszava cikkével ellen­tétben nem pazarló ez a fel­használás. Az átmeneti nitro­génhiányt 32 ezer tonna szov­jet importtal hidalják át. Sú­lyos ellátási gondok vannak o növényvédő szereknél, mivel ezek importja még mindig en­gedélyhez kötött, a hazai gyá­rak pedig gazdaságossági okokra hivatkozva csökkentet­ték termelésüket. A kormány­zat mindent latba vet, hogy beszerezze a növényvédő sze­reket, ellenkező esetben 70-80 millió dollár export árbevétel­től esik el az országi Gépekből, alkatrészekből a kereskedelem nyitókészlete jó. Az importot e téren liberali­zálták. A szárazság miatt a Ti- sza-völgyben és a Dunántúlon már az előidényben, március 15-től megkezdik az öntözést. Az állatok takarmányellátása megnyugtató. Van elég tömeg­takarmány, sőt szénából, répa­szeletből exportra is jut. A ta­valyi területfelfutás miatt javult a fehérjetakarmány-ellátás, megszűnt a szója importkorlá­tozása. Árpából és kukoricából 300 ezer tonna import jött be, ami fedezi az igényt. A tavaly novemberben meg­hirdetett szabályozókat a ter­melők nyomására, az import árak átháríthatatlansóga miatt máris módosították. Zöld-hitelre 3-4 milliárd forinttal több pénz áll a termelők rendelke­zésére a kereskedelmi bankok­nál. A forgóalap-hitel 5-6 mrl* liórddal nőtt, amit főként a malom-, a cukor- és a bőr­ipar vesz igénybe. A rövidle­járatú hiteleknél 3 százalékos kamatkedvezményt kopnak a termelők. Adósságrendezést 150 üzemben végeznek hároméves program keretében. Az intéz­kedések célja évkezdéskor jobb pozícióba hozni a mezőgazda­sági termelőket. Rónaszéki Ferencné Egy kisközség a dombok között Somogyhárságy Szigetvártól 18 kilométerre, lágyan ívelő dombok között meghúzódó község Somogy­hárságy. Sorsa sok magyar faluéhoz hasonló: a fiatalok nem találnak a községben munkát, ezért elköltöznek vagy ingázásra kényszerül­nek.- Nem történnek nálunk nagy dolgok — mondta csen­des mosollyal a tanácselnök, Balogh Margit. Néhány ége­tő gondon azonban enyhí­tettek az elmúlt években. A közel 700 lelkes községben két éve épült meg a törpe­vízmű, és sikerült nitrát­mentessé tenni a vizet. így Somogyhórságyra, Kishár­ságyro és Magyarlukafára már nem kell zacskóban vi­zet szállítani a csecsemők­nek. A víz vastartalma azon­ban változatlanul magas, és a vastalanító megépítésére talán 1990-berr nyílik lehe­tőség. Vezetékes ivóvízzel a társ­községek is rendelkeznek, ki­véve Vásárosbécet, ahol csak mélykút fúrására telt. A községben így egyetlen kút ad egészséges ivóvizet. Somogyhárságyon öröm­mel fogadták, hogy kétéves szünet utón ismét körzeti orvos költözött a faluba: egy Erdélyből jött magyar orvosnő. Jelenléte sok idős embert megkímél az utazga­tástól, hiszen az ezt meg­előző két évben hetente csak egy alkalommal ren­delt helyben körzeti orvos. A nyolcosztályos iskola korszerűsítése a helyi veze­tés régi vágya, mert a fű­tés régóta felújításra szorul és a vizesblokk, is hiányzik az iskolából. Jelenleg még az udvarra jár egyéb dol­gait intézni az iskola 116 diákja. A tervezőnek a kö­zelmúltban adtak megbízást a tervek elkészítésére, s re­mélik a becsült 1,2 milliós összegből megvalósítható az elképzelés. Lemondások és remények között telik az Antalpusztán lakó 35 ember élete is. A közelmúltban szerelték fel a helység segélykérő telefon­ját, s ezentúl nem szükséges átjárni a két kilométerre fekvő Somogyhórságyra. Leg­alábbis telefonálni nem, csak vásárolni, mivel ez a körzet egyetlen települése, ahol nincs élelmiszerbolt.- Ha igaz, még ebben az évben bekapcsolódunk a Crossbar-hálózatba. A kábe­leket már fektetik. A tanács 300 ezer forinttal járult a fővezeték létrehozásához — folytatta az elnökasszony. — Mit szeretnénk elérni? - kérdezett vissza Balogh Margit. — Hogy a meglévő intézményeket biztonságosan működtetni tudjuk. P. E. koncertet vagy a tévé műkö­déséről' és helyzetéről folyó stúdióvitát. Vagy-vagy. Ez az alternativa. Ami szó szerint annyit tesz: két lehetőség közül történő választás. Vagy­is három alternatíva nincsen. Ez a szerencse. Tulajdonképpen még a ket­tő is sok. Mennyivel egysze­rűbb és áttekinthetőbb volt az élet, amikor az egyesen az Isaura ment, és valami dokumentumfilm futott a ket­tesen. De még ennél is na­gyabb volt a rend (aminek, mint tudjuk kell lenni), ami­kor csak egy programja volt a Magyar Televíziónak. Akkor aztán fehéren-feketén lehetett tudni a dolgokat. Egyértelmű volt, hogy ki mit néz és ki mit hall. Ennél már csak az az idő­szak volt világosabb, amikor még egy program sem volt. Bezzeg, azokban a régi szép időkben! Ezek a mai fiatalok el se tudják képzelni, hogiy micsoda rend volt akkor. Rend persze ma is lehet- ne, ha mindkét csatornán mindig ugyanazt mondanák. Akkor volna igazi egység, s nem forgácsolódnának szét a Magyar Televízió erői, és nem vezetnének el ehhez a káosz­hoz. Hogy mindenki azt néz, omit akar, mindenki azt mond, amit akar, mindenki őzt gondol, amit akar: Hová fog ez vezetni, és már eddig is hová vezetett? Káoszhoz — vélik és mennydörgik sokan. De az ironikus jegyzetirói sze­repből kilépve megemlítem, hogy noha a káosz szó egyik jelentése valóban „zűrzavar”, van egy másik jelentése is: egy új világ létrejöttét meg­előző átmeneti, rendezetlen óllapot. M. P. Magyarregula ’89 Az osztrák Buehler cég anyagvizsgáló laboratóriumi készülé­keket mutatott be Nemzetközi szak- kiállítás Budapesten Immár hatodik alkalommal rendezik meg Budapesten, és egyre nagyobb rangot vív ki magának a Magyarregula Nemzetközi Szakkiállítás. A Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége és az NSZK-beli IEG Solingen cég idei rendezvényén tíz nyu­gati ország, valamint hazánk 86 kiállító cége képviselteti magát. A Petőfi Csarnokban berendezett standokon a teg­nap délelőtti körsétánk során találkozhattunk többek között osztrák, francia, japán és amerikai kiállítókkal. Magyar szemszögből jellemző volt, hogy változatlanul a kisebb cégek állították ki újdonságaikat. — Most, hogy életbe lépett hazánkban az új társasági tör­vény, már más szemmel néz­hetik egymást a hazai és kül­földi kiállítók — hangsúlyozta a február 24-ig tartó rendez­vény megnyitóján Reiniger Pé­ter, az MTESZ Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesületének főtitkára. — Már nemcsak adásvételi szer­ződések megkötését, hanem közös vállalatok alapítását is fontolóra vehetik. A MATE főtitkára ezenkívül felhívta a figyelmet, hogy az egységes nyugat-európai piac 1992-re várható létrejötte ko­moly kihívást jelent a magyar vállalatok számára. Hiszen er­re a piacra betörni, ehhez szervesen kapcsolódni csők igen magas színvonalú termé­kekkel lehet. Az idei szakkiállításon a ma­gyarok elsősorban ipari irányí­tástechnikai berendezésekkel és rendszerelemekkel jelent­keztek. Míg a külföldi kiállí­tók speciális laboratóriumi és ipari műszerezéshez, mérés- adatgyűjtéshez, irányításhoz szolgáló készülékeket és be­rendezéseket hoztak, valamint az elektronikai technológia gyártó és ellenőrző eszközeit, készülékeit mutatják be. Valószínűleg nem készült, nem készülhetett olyan statisz­tika, amely azt mutatná, hogy az eddigi Magyarregula szak- kiállítások eredményeként hány konkrét üzlet köttetett. Ám az egyre fokozódó érdeklődésből, a rangos kiállítók újbóli eljö­veteléből arra lehet következ­tem, hogy bemutatkozásaiknak kézzelfogható gazdasági hasz­na van. A kiállítással egyidöben több szakmai előadás is elhangzik a bemutatott termékekkel kap­csolatban, s a rendezvény ka­pui — mint ahogy a BNV-k esetében — minden érdeklődő előtt nyitva állnak. Balog N.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom