Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-16 / 47. szám
Dunontűit napló 1989. február 16., csütörtök flz MSZMP KB válasza az Új Márciusi Front felhívására Az MSZMP KB állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről (tervezet) © A Központi Bizottság üdvözli az Új Márciusi Front „Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig" című kezdeményezését. Egyetért a benne foglalt általános politikai célokkal. Támogatja azt az alaptörekvést, amely a demokratikus jogállam teljes körű kiépítésére irányul. Fontosnak tartja, hogy az átmenet az abban résztvevő társadalmi-politikai szervezetek bizalmát erősítse, és ne veszélyeztesse az ország rendjének és gazdaságának stabilitását. A Központi Bizottság egyetért azzal is, hogy az MSZMP-nek az eddigieknél aktívabb kezdeményező szerepet kell játszania a demokratikus átmenet feltételeinek alakításában. Meggyőződése azonban, hogy a reform és a demokratizálás korábbi folyamatai és a pártértekezlet óta eltelt események is bizonyítják a demokratikus megújulás iránti elkötelezettségét. Elutasítja az Új Márciusi Frontnak azt a véleményét, miszerint most kellene megváltania erkölcsi belépőjegyét a képviseleti demokráciába. © A pártértekezlet állásfoglalása a szocialista pluralizmus mellett nem tekinthető csupán elvi deklarációnak: megindult a politikai intézményrendszer pluralizálódása, a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb a nyilvánosság, a sajtó, a tömegtájékoztatás, a politikai közélet néhány hónap leforgása alatt jelentős mértékben átalakult. Újabb fontos lépéseket tettünk az ország nemzetközi nyitottságának erősítésére. Az MSZMP álláspontja szerint a változások iránya - a számos nemkívánatos kísérő jelenség ellenére — kedvező és előremutató. A Központi Bizottság támogatja egy olyan politikai egyeztető, konzultációs fórum létrehozását, melynek alapvető feladata, hogy folyamatos politikai párbeszéddel segítse az új alkotmány és a választásokról szóló törvény kidolgozását. Lehetségesnek tartja, hogy az előzetes konzultációk eredményeként létrejövő egyeztető tanácskozás résztvevői az előzőeken túlmenően is közös álláspontot alakítsanak ki egy-egy nagy jelentőségű kérdésben. © A Központi Bizottság álláspontja szerint semmi sem indokolja az alkotmányozási folyamat gyökeres átrendezését. Az új alkotmány tervezetét széles körű társadalmi vitára támaszkodva kell előkészíteni. Biztosítani szükséges annak intézményes feltételeit, hogy a társadalmi vita tapasztalatai hasznosuljanak. A törvényesen megválasztott Országgyűlés jogosult az alkotmány elfogadására. A Központi Bizottság támogatja, hogy az új alkotmányt — a parlamenti jóváhagyás után - népszavazás erősítse meg. Az Új Márciusi Front felhívása szerint a társadalom olyan alkotmányt és választójogot vár, amelyről saját szer-, vezeteinek és mozgalmainak küldöttei állapodnak meg a nyilvánosság előtt. Az MSZMP maga is e demokratikus cél megvalósításán munkálkodik, s együttműködésre törekszik a konstruktív erőkkel a megújulási folyamatban. Folytatni kívánja a már megkezdett kon-' zultációkat az újonnan alakult politikai szervezetekkel és mozgalmakkal. A kölcsönös bizalomra építő párbeszédek során formálódhatnak ki azok a tartalmi és szervezeti keretek, melyek közös célunkat, a demokratikus és szocialista jogállam kiépítését szolgálják. Budapest, 1989. február 11. Ülést tartott a Pécs városi párt vb (Folytatás az 1. oldalról) hagyja jóvá, a szervezeti szabályzatnak megfelelően (egyébként többnyire rutinszerűen) a vb. A testület ezt követően megvitatta és elfogadta a március eleji pártbizottsági ülésre vonatkozó előzetes teendőket. Ezen az ülésen a testület - szintén , Koltai Dénes első titkár vezetésével — egyebek mellett foglalkozni fog a pártviták tapasztalataival és a március 15. megünneplésével kapcsolatos teendőkkel. A vb tegnap elfogadta a KISZ Pécs városi küldöttértekezletéről és a kiszes költség- vetés csökkenéséből adódó feladatokkal kapcsolatos tájékoztatóját. A KISZ Pécs városi küldöttértekezletét március 10-én tartják. Időszerű politikai kérdésekkel kapcsolatban a vb végül is abban foglalt állást, hogy javasolja a Pécs városi tanács testületének, fontolja meg, hogy tiszteletben tartva a jelenlegi helyzetet, a kulturális intézmények költségvetési támogatását kevésbé csökkentse, mint más területekét. A testület javasolni fogja illetékes szerveknek, hogy történelmi értéke miatt újra az 1780-ban kiadott első városi cí- Imer legyen a hivatalos pécsi címer. Javasolták azt is, hogy a megfelelő testületek vizsgálják felül a pécsi utcaneveket. Végül - elsősorban a takarékossági intézkedések elodázhatatlan továbbfejlesztésének egyik állomásaként - áttekintették, hogy a városi pártbizottsághoz Jartozó öt önálló épület (mctegalmi házak) valamint á mozgalom bérleményei milyen módon hasznosulhatnának jobban. Bozsik L. Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (Folytatás az 1. oldalról) Pozsgay Imre délután a paksi sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen találkozott a város lakosságának mintegy ezer képviselőjével. Beszédében az előzetesen hozzá intézett kérdésekre válaszolva részint megismételte a Központi Bizottság ülésével kapcsolatos véleményét, s részletesebben kifejtette, milyen indítékok és célok vezérelték az 1956-tal kapcsolatos kijelentéseit. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy közelmúltunk reális, tényeken alapuló újraértékelése nélkül nem tudunk megszabadulni a sztálinizmus máig működő hatalmi mechanizmusától. Enélkül lehetetlen továbblépni a politikai, s következésképpen a gazdasági reformfolyamatban is. A párt csak úgy tudja megőrizni politikai befolyását, ha céljaihoz nyílt küzdőtéren megszerzi a lakosság többségének egyetértését és támogatását. Ehhez - Pozsgay Imre megítélése szerint - az MSZMP-nek minden adottsága és képessége megvan. O Pártunk történelmi jelen, tőségű feladat valóra váltását, a demákratikus szocializmus új, magyar gyakorlatának kialakulását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988 májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország- modernizálásában elért történelmi haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során f o koz a tosa n gazda sági - pol i ti kai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Ennek oka a vi. iággazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodásunk elmaradásában is megjelölhető. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi tá rsa d a lm i - po li ti ka i ren d sze ré- nek működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell - mely jelentős modernizációs folyamatok elősegítője volt - kimentette tartalékait. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségéhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. Más szocialista országokban is keresik az átalakítások útját. Saját történelmi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a részleges reformtörekvések - amennyiben csupán a gazdasági mechanizmusra korlátozódnak - nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre igényli a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyaink megújulását is. 0 Az MSZMP 1988 májusi országos értekezlete új feltételeket teremtett, s megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban kiteljesedett a nyilvánosság, és megindult fi politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek - ellentmondásoktól nem mentes - új közállapotokat. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőéit.''A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása ^folyamatban van, a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása még nem mehetett végbe. Mindez hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szolgáló elgondolások nagyobbrészt az MSZMP-től indultak ki,, de a folyamatok sodrában esetenként mégis az utólggos igazodás látszatát keltik. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány - az ország szellemi kapacitásának mozgósításával - gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyestulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági reformnak, az ezredforduló szerkezeti-minőségi követelményeihez való igazodásnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is. Ebben az esetben a reform gazdasági és politikai elemei felerősítik egymást. 0 A szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata minden korábbi erőfeszítés ellenére sem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, amelyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. Az egy- pártrendszer körülményei nem tették lehetővé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a politikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézményrendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Ennek útját a politikai intézményrendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely „lehetőséget teremt a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai • akarattá formálására”. Az e döntés nyomán kibontakozó tudatos fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. A Központi Bizottság javasolja, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén a többpártrendszer keretei között is érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek, és alkotmányos garanciát kapjanak. O A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni, de a bennük részt vevő politikai mozgalmak, tényezők együttműködése befolyásolja alakulásukat. A Központi Bizottság megítélése szerint a társadalom jelenleg nincs felkészülve a többpártrendszeren alapuló politikai struktúra gyors és spontán „berobbanására”. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelősséget érző egyetlen politikai erőnek sem állhat érdekében. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt fel- gyorsítása vagy mesjprséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmaknak a helyzet megkívánta felelősséget és önmérsékletet kell ta- núsítaniok. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett reális programokat képesek felmutatni. A nemzet abban érdekelt, hogy a különböző politikai 'tényezők között a kibontakozást szolgáló reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. 0 Az MSZMP kinyilvánítja,' hogy kész két- és többoldalú nr\egbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a __ törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az elő- készitő megbeszéléseken az MSZMP ajánlja az együttműködés tartalmi, szervezeti, ügyrendi kérdéseinek megvitatását. Az érdemi megbeszélések tárgyköréül pedig javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. Q A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalminkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázi- ,a, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változásök élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell Vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a párt működésének és döntéshozatalának demokratizmusát. A párt konstruktívan, a társadalomban jelentkező törekvések iránt nyitottan, társadalmi és történelmi felelőssége tudatában kíván szerepet vállalni a nagy horderejű változásokban, a fordulat végrehajtásában. O A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság a közeljövőben kialakítja álláspontját, azt nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kezdeményezései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk érdekét, a kibontakozás lehetőségét, nemzeti céljainkat szolgálják. Ebben nagy nemzetközi felelőscég, is hárul az MSZMP-re. Pártynk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának. * Az MSZMP Központi Bizottsága felkéri a párt tagjait és szervezeteit, hogy vitassák meg az 1989. február 10—11-ei ülésén elfogadott és most nyilvánosságra hozott állásfoglalástervezetét. Gorbacsov a peresztrojka legégetőbb kérdéseiről A szovjet társadalom és a gazdaság, a peresztrojka legégetőbb kérdéseiről folytattak tanácskozást kedden az SZKP KB székházában Mihail Gorbacsov vezetésével a szovjet vezetés és a munkásosztály képviselői. Mihail Gorbacsov az eszmecserén határozottan állást foglalt a szovjetunióbeli többpártrendszer ellen, egyúttal azt hangsúlyozta: véget ért a fecsegés időszaka, most a tetteken a sor. A peresztrojkát fékező tényezőket elemezve úgy vélekedett, hogy főleg a középszinten észrevehető a kivárás, a régi módszerek életben tartása. Reményét fejezte ki, hogy a soron következő választásokon sikerül rátermett, a peresztrojkát odaadóan segítő káderekkel felváltani a régi gárdát. MEGHIUO Tisztelettel meghívjuk Ont a PANNÓNIA INNOVÁCIÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1989. március 21-én (kedden) 10 órai kezdettel tartandó rendes közgyűlésére, melyet Pécsett, tí MÉSZÖV székházban (Konzum Aruház épülete, konferenciaterem. Bem u. 5., I. emelet) tartunk. Parkolás: a Konzum vagy a Szalai A. úti parkolóban. NAPIREND: I. Az 1988-as gazdasági év mérlegének megállapítása és az éves nyereség felosztása. 1. A könyvvizsgáló előterjesztése. 2. A felügyelő bizottság jelentése. 3. Az igazgatóság beszámolója. II. A részvénytársaság rövid és középtávú üzletpolitikai irány' elvei és érdekeltségi rendszere. III. A részvénytársaság alapszabályának módosítása 1. az alaptőke felemelésére, 2. a tevékenységi kör bővítésére. Pécs, 1989. február 16. A megjelenésére feltétlenül számítunk. / Dr. Gaál Csaba ügyvezető igazgató, az igazgatóság tagja Dr. Vass János, az igazgatóság elnöke
