Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-16 / 47. szám

A pénz nem helyettesíthető a „glasznoszty” és a „reform” szavakkal Ml a véleménye Brandstätter Györgynek? 1989. február 16., csütörtök „A közművelődés padlón van." A nyers, mellbevágó ki­fejezést három-négy éve lehe­tett először hallani: akkoriban a művelődési házakra és a könyvtárakra alkalmazták. A hivatásos művészeti intézmé­nyek és amatőr művészeti cso­portok még a költségvetési tá­mogatások csökkentése ellené­re is virágoztak: már éreztük a válságjeléket, de a tartalé­kok még látványos eredménye­ket is lehetővé tették. Azóta azonban, hogy nemcsak az ál­lami (vállalati stb.) támoga­tósok csökkentek, hanem az ál­lam a kultúra minden tertile- íét a nem mindig tisztességes piac versenyének tette ki, az­óta a rendezvények számának és színvonalának, az ízlésne­velő munka intenzitásának csökkentését látjuk. Egyfelől. Másfelől viszont még mindig vannak olyan Intézményeink, amelyek a romló körülmények között is többé-kevésbé jól be­töltik feladatukat. Hogy látja a közművelődés helyzetét Ba­ranyában Brandstätter György, a megyei tanács művelődési osztályvezető-helyettese? (A közművelődéshez most a hiva­tásos művészeti intézményeket is hozzáértjük.)- Az irányító apparátusban is, az intézményeknél is ta­pasztalható elbizonytalanodás: a korábbi határozott pártiró- nyitás, a centrális minisztériu­mi és tanácsi irányítás helyét olyan önálló gondolkodásnak kell elfoglalnia, amely a helyi lehetőségeket helyi ötletek és gazdasági források alapján használja ki. Erre az appará­tus egy része nem eléggé fel­készült, az intézmények egy ré­sze sem, és hiányzik hozzá a pénz is. A pénz pedig nem helyettesíthető a „glasznoszty" és „reform" szavakkal. Műve­lődési intézményhálózatunk el­avult, és ma már nemcsak az úgynevezett nagytermek üre­sek, hanem a kicsik is: sok klub, szakkör, amatőr művé­szeti csoport szűnt meg'. S bár a legjobb csoportok kiharcol­ják maguknak a támogatást, ne feledjük: nincs mögöttük derékhad. Az utóbbi időben a „piacosodási” szemlélet vég­veszélybe sodorja a városi, de különösen a falusi közművelő­dést. >- Van-e megoldás?- Először is le kell szögez­nünk, hogy a kultúrában nem érvényesülhetnek a piacgaz­dálkodás törvényszerűségei ugyanúgy, mint más területen, noha a központi szabályozás ezt várja el. Az intézmények növekvő bevételi kényszere — bár természetesen tegyenek meg mindent a jó gazdálko­dósért - szakmai bizonytalan­ságot és színvonaltalanságot hoz magával. Amit értéknek tartunk, azt továbbra is támo­gatni kell: nem állíthatjuk szembe a piacon az értékte­lennel. Az állam nem vonul­hat ki a kultúrából teljesen, ezt Nyugaton sem teszi, amire pedig annyit hivatkoznak ná­lunk egyesek. Ugyanakkor a döntés egyáltalában nem könnyű, ha egy faluban pél­dául a tanácsnak a tánccso­port támogatósa vagy az egészséges ivóvíz között kell választania. Baranyában ez egyáltalán nem elméleti konf­liktus. De miközben jó példá­kat hozhatunk fel az egyesü­letek alakulására (az alulról építkezés, az öntevékeny szer­veződések a művelődési élet tartalmasabbá válásának nagy tartalékait jelentik, pl. a ma- gyaregregyi baráti kör, a Me­cseki Fotóklub, amely nemzet­közi kiállítást rendezett saját költségén), arra nem számít­hatunk, hogy az ilyen egyesü­letek tagjai minden költsége­ket vállalni tudnak. Én bízom abban, hogy a megyei tanács, az országos Kulturális Alap a jövőben is tud egiy-egy célra f *.s ' . tetlen. A város kisugárzása nagy, mégpedig nemcsak mű­vészeti-szakmai körökben, ha­nem a környező megyék, az ország közvéleményében is, bár ez nem mindig látszik a fel­színen. Értékeink egy része tör­ténelmi múltú: gondoljunk a kíteljesedőfélben levő Janus Pannonius Tudományegyetem, re, a város fejlett zenei, szín­házi életére, világjáró kórusa­inkra és zenekarainkra, nem­zetközi kórusfesztivólunkra. Vagy a jelentős előzmények «után több mint harminc éve működő irodalmi folyóiratra, a Jelenkorra. És ott van az újabbkori kerámia alkotótelep, szimpózium és mások. Népművelők közgyűlése A Magyar Népművelők Ba­ranya Megyei E—'esülete teg­napi közgyűlésén megtárgyal­ta és elfogadta az éves mun­katervüket. Meghallgatták a megyei tanács és szakszerve­zet tájékoztatóját a bérfejlesz­tési lehetőségekkel kapcsolat­ban. A tagság megszavazta a kitüntetésre javasolt népmű­velőket. A közgyűlést követően dr. Szirtes Gábor, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságá­nak titkára tartott előadást az alternatív mozgalmak műve­lődési koncepciójáról ■ Zenekar, kórus Nyugat-európai turnéra uta­zik a Pécsi Szimfonikus Zene­kar. A tavalyi nagysikerű fel­lépéssorozat után, amikor a pécsi együttes Puccini Tosco című operáját játszotta nem­zetközi társulattal, most Verdi Álarcosbál című operájának kísérésére kérték fel a ma­gyar muzsikusokat: az éneke­sek olasz nemzetiségűek. A pécsi szimfonikusok február 20. és március 22. között 22 előadáson lépnek fel Bolbe- ritz Tamás és Vasadi-Balogh Lajos vezényletével. Pécsi kórus lép fel szomba­ton a Magyar Rádió Kórus­pódium című műsorában: 19 órakor a Bartók Rádióban a Pannon Volán Bartók Béla Férfikaro énekel a VI. stúdió­ból Lackner Tamás vezetésé­vel. Vasárnap ugyancsak a hatosból délelőtt 11-kor köz­vetíti a volánosok koncertjét egyenesben a rádió. Botanikus világtalálkozó Vácrátóton Megkezdődtek az előkészü­letek a botanikusok világtalál­kozójára, amelyet a Botanikus Kertek Nemzetközi Egyesülete rendez május végén Vácrátó­ton. A szervezőbizottságnál ed­dig 28 országból jelezték részvételi szándékukat a nö­vények tudósai és a környezet- védők. A tanácskozás első­sorban a környezeti ártalmak nyomán pusztuló növényfajok védelmének kérdéseivel fog­lalkozik majd. ,,Dobszára ment el tanítani Rimavölgyi István, a Sziget­vári Művelődési Központ igaz­gatója" - írtuk a minap az ottani furcsa vezetőváltás kapcsán. Hamarosan levél ér­kezett Szigetvár térségéből: „Milyen szép is lenne, ha:- idézi cikkünk iménti sorait a levélíró, majd így folytatja:- Még szebb lenne, ha arra az álláshelyre ment volna, ahonnan fizetsége egy részét kapja: az ÁMK közművelődési igazgatóhelyettese. Mennyire szüksége lenne a körzetnek egy olyan emberre, aki az el­hanyagolt hat községben szer­vezne, igazgatna, mint volt az néhány évvel ezelőtt! Kellene és csodálatos lenne! De kör­zeti párttitkárnak ment! Miért vezetik a sajtót, az embere­ket, a lakosságot orránál fogva? Most mi lesz? Tanítás? Kultúra? Pártvezetés? Vagy egyik se?" Jogos kérdések, lássuk a választ. Rimavölgyi Istvánt kér­deztük meg Nagydobszán:- Valóban nem tanítani jöt­tem, a cikkben ez pontatlanul szerepel. A szigetvári pártbi­zottság keresett meg, nem volna-e kedvem elvállalni a dobszai körzeti párttitkári tisztséget, ugyanis a helyi pártbizottság nem talált al­kalmas embert az előző tit­kár pótlására. Én a szigetvári művelődési ház igazgatójaként bruttó nyolcezer forintot . ke­restem. Nem titkolom, elége­detlen voltam ezzel a fizetés­sel. Két gyerekem van, to­vább nem is folytatom . . . Dobszán igazgatóhelyettesi fizetésként megkapom a havi nyolcezret, plusz hétezret a termelőszövetkezettől a párt- titkárságért. A főállásom a közművelődésben van, s ezt nagyon komolyan veszem. Jól ismerem a körzetet, tanítottam itt. Azt szeretném, ha a nép­művelésen keresztül szolgál­hatnám a párt politikáját. Máris megkezdtük a gazda­körök szervezését, Tótszent- györgyön például már a má­sodik foglalkozást tartottuk meg. Biztos vagyok benne, hogy a Kisgazdapárt is hama­rosan megkezdi a szervezke­dést. Verseny lesz, nem volna jó lemaradnunk.- Havi hétezer a termelő- szövetkezet kasszájából? ön netalán téesz-tag?- A korábbi titkár a ter­melőszövetkezet dolgozója volt, a téesztöl kapta a fize­tést. Emiatt egyelőre nekem is a szövetkezeti pénztárból fizetnek, de magam is tisz­tában vagyok vele: szerencsé­sebb volna, ha a párt maga fizetné a tisztségviselőit.- összefér a két munka­kör?- Nagyon is összefér. Mint említettem, én elsősorban népművelőnek tekintem ma­gam, ebben a minőségemben szeretnék tekintélyt szerezni. Már csak azért is indokolt így gondolkodni, mivel a körzet háromezer-egynéhány lakosá­ból mindössze hetven tagja az MSZMP-nek. Remélem, ha elfogadnak népművelőként, elfogadnak párttitkárként is. Levélírónk azt ígérte, még jelentkezik. „Nevem maradjon egyelőre talonban. Fiktiv ne­vet is írhattam volna!" — zár­ja sorait. Megjegyzem, valódi nevet is írhatott volna. Valódi prob­lémát feszegetett, amiről be­szélni kell. Havasi János Dunántúli napló «támogatóst adni, segíti a lo­kális 'kezdeményezéseket, ha azok a «kultúra egészét tekint­ve értékesek. Továbbra is meg lehet pályázni támogatást egyes programokra, rendezvé­nyekre, kiadványokra, mint ahogy támogattuk a Szélkiál­tó lemezét, a Bóbita külföldi útiát, könyvtári beszerzéseket, vásárlásokat. A kultúra új tá­mogatási lehetőségei lehetné­nek pl. az alapítványok és a vállalatok, magánszemélyek számára nyújtott adókedvez­mény.- Naqy lehetőségeket látok a különböző intézmények együttműködésében, új mód­szerek alkalmazásában. Szi­getváron évekig szervezte a város kulturális életét a vór- Ibaráti kör, a könyvtár és a zeneiskola együtt. Siklós tér­ségében központosított könyv­tári rendszer teszi lehetővé az erők jobb kihasználását. Mo­hácson jobb híján a mozi elő­csarnokát fejlesztették fel ran­gos kiállítási hellyé. Komlón épült az egyetlen olyan intéz­mény, amely a Pécsen kívül színházi előadást tud fogadni. Nem szabad lemondanunk olyan hagyományos kulturális rendezvényekről, amelyek a megyehatáron túl is ismertté tették városaink nevét: a szi­getvári Zrínyijnapok, a komlói gyermekkórusfesztivál, a mo­hácsi busójárás, a siklósi fú­vószenekari fesztivál stb.- Pécs megkülönböztetett helyet foglal el a megye kul­turális életében ...- Nemcsak Baranya, hanem az egész ország életében. Ezt a pozíciót meg kell őrizni a mostani nadrágszíjmeghúzósos időben is, hiszen valamit le­építeni könnyű, de később új­ra felépíteni nehéz vagy lehe­- De tekinthetjük intézmé­nyekként és művészeti ágan­ként is azt, amire az ország, a külföld figyel. A Zsolnay, Vasarely, Csontváry múzeum­. akárcsak a huszadik századot bemutató képtár — egyedi je­lenség. Baranyában évente kö­zel másfél millió múzeumláto­gató van. A Művészetek Háza pedig — amelyet elleneztek an­nak idején - éppen sokszínű nyilvános rendezvényeivel tölt be egyre fontosabb szerepet a város életében. Itt van az immár százéves színház, amely a hagyományos prózai-zenés feladatok mellett opera-, ba­lett- és bábprodukcióval is szolgál. Képzőművészet, fotó, néptánc, nemzetiségi együtte­sek, építőművészet - mérhe­tetlen kincs és szellemi ható­erő van a kezünkben.- Mindez Így egy pécsi pol­gár lelkes vallomása a város mellett és egy megyei tisztvi­selő intelme a város számára a kulturális értékek megbecsü­lésére. Brandstätter György azonban a Pécs Városi Ta­nácsban a 88. sz. választóke­rület (Patacs) tanácstagja is. Ily módon nemcsak a kulturá­lis élet, hanem az egész vá­ros működéséért is felelős.- Választókörzetemben az elmúlt négy év alatt sokat-tet- tünk az élet minőségének ja­vításáért a lakosság és a vál­lalatok segítségével. Több ut­cában bevezettük a gázt, megi- kezdődött a szennyvíztársulós szervezése, szabályoztuk a pa­takot, nyilvános telefonfülkéket állítottunk fel, megnöveltük az ABC területét, utat építettünk. Vagyis lehet bízni a vállalko­zó kedvben a helyi érdekek felkarolásával. Csakhogy ez sem megy állami támogatás nélkül. Mint tanácstag Igyek­szem a tradíciókat és a jövő iránti felelősségemet is össze­egyeztetni — bevallom, ez nem könnyű.- Amikor ez az interjú ké­szült, még nem tudtuk, hogy a tanácsülésen néhány tanácstag a színház és a szimfonikus ze­nekar költségvetésének alapos csökkentését fogja javasolni. Végül ad hoc bizottság ala­kult, amelynek ön is tagja. Mi az álláspontja?- Remélem, a bizottság köz­gazdász tagjai megértik a te­rület különleges működési kö­rülményeit és javaslataikat eszerint teszik majd meg. I Gárdonyi Tamás Vállalkozó pécsi Iskola Minden gyerek tehetséges valamiben Képességfejlesztő tanítás az Egyetem utcában Kitűnt a pécsi Egyetem ut­cai iskola új vállalkozásaival az elmúlt két évben. Nem­csak a régi épület külseje újul meg; sok a fiatal pe­dagógus, a kezdeményező nevelő. Az előző tanévben a Bercsényi utcai mozgásjaví­tó napközi általános iskolá­sait fogadták be, most egy új oktatási programmal kí­sérleteznek. Dr. Góbi lános iskolaigaz­gató két és fél éve dolgozik a tantestület élén. Mi a vállalkozó kedvük mozgatója? Szeptembertől olyan első osztályt is indí­tanak, amelyben a gyerekek életközeli tantárgyakat tanul­nak. A matematika, az anya­nyelv és irodalom mellett többek között foglalkoznak előadás és önkifejezés tanu­lásával, a környezet- és vi­zuális kultúrával, magyar népismerettel és a népmű­vészettel, a természet meg­ismerésével, valamint techni­kával és technológiával, tár­sadalomismerettel, tömeg­kommunikációval, testneve­léssel és játékkal. Dr. Zsolnai József tudomá­nyos osztályvezető és kutató- csoportja az Oktatáskutató Intézet iskolakutatási osztá­lyán ebben az oktatási kí­sérletben arra az alapelvre épít, hogy minden gyerek tehetséges valamilyen terü­leten, számára sokfajta te­vékenységet és tanulási, fej­lődési lehetőséget kell nyúj­tani. Egyelőre az általános iskola első három osztályá­ban dolgbznak mór ebben a formában, de a program elkészült az általános iskola egészére, valamint a közép­iskola első két osztályára. Hogyan tanulnak a gyere­kek ebben az osztályban? Egész napos az oktatás, ami azt is jelenti, hogy a tanu­lók nem visznek hazo házi feladatot hét közben. Mégis fontos a nevelők és a csa­lád kapcsolata, óm ez nem a tananyag ismétlésére vo­natkozik, hanem a szülők a családi programokba építve segíthetik a gyerekek isme­reteinek gyarapítását. Lényeges az is, hogy eb­ben az osztályban megta­nulják a gyerekek mindazt, amit a hagyományos tan- terv nyújt, csak másként; többet kapnak, más ütem­ben haladnak. Éppen ezért nem helyes összehasonlítani az itt szerzett ismereteket a hagyományos tanterv szerint haladók tudásával, mert itt a gyerekek egy-egy tantár­gyat több tevékenységgel összekapcsolva tanulnak. A pedagógusok kis cso­portokban foglalkoznak a ta­nulókkal, ki-ki a képességei szerint kerül gyorsabban vagy lassabban haladó kis közösségbe. Csakhogy ezek a csoportok nem merev ke­retek. A fontos az, hogy mindenkivel egyéni fejlődése szerint igyekeznek törődni. Természetesen ebben a programban fontos helyet kap az idegen nyelv tanítá­sa is. Az Egyetem utcai is­kolában szeptembertől an­golt és oroszt választhatnak a gyerekek, később lehető­ség lesz a német oktatá­sára is. * , A márciusi beiratkozások alkalmával elsősorban az iskola vonzáskörzetéből vár­ják a tanulókat. Tegyük hoz­zá: nem cél a nagy létszá­mú osztály indítása, öt óvo­dát megkerestek, kérve az intézményeket: tájékoztassák a szülőket a lehetőségekről. Korábbi híradásunk után többen érdeklődtek az isko­lában is. Nem kockáztatnak azok a családok, akik ezt a tanítási módszert választják, mert 'a gyerekek minden ne­hézség nélkül képesek be­kapcsolódni más programba, amennyiben valamilyen ok­ból iskolát változtatnak. Sőt jó eséllyel indulnak az új környezetben. Az iskola készen áll a tanévkezdésre. A tantestület négy tartózkodás mellett megszavazta a kísérletet. \ G. M. Névtelen levél a Sziget-vidékről Népművelőként akar párttitkár lenni „Szerencsésebb volna, ha a párt maga fizetné a tisztségviselőit,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom