Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-14 / 45. szám

1988. február 14., kedd Dimontmi napló A komlói kórház helyzetét tárgyalta a városi tanács vb Ultrahangvizsgálat a komlói kórház radiológiai osztályán. — A tisztálko­dási lehetőségek hovatovább tarthatatlanok. Fotó: Proksza László Késik a rekonstrukció Csak a legszükségesebb felújításokra futotta... Lehet, hogy Komló egész­ségügyi vezetői eleve nem szá­moltak túl biztató válasszal a komlói kórház rekonstrukciójá­val kapcsolatban, mégis csa­lódottan távoztak tegnap arról a Komlói Városi Tanács vb- üléséről, amely többek között a komlói kórház és rendelőin­tézet felújítását és rekonstruk­cióját vitatta meg. Átkos örökséget cipel ma­gán ez a vidéki kis kórház, hiszen 1958-ban, amikor indult, egy még 1949-ben épült mun­kásszállást alakítottak, toldot- tak-foldottak e célra. S az sem használt a működésének, hogy az elmúlt öt évet meg­előzően 25 évig alig jutott a fejlesztésére. Ahogy Morber János, Komló tanácsának el­nöke fogalmazott: az elmúlt öt év alatt több történt a kór­ház érdekében - a jelenlegi igazgató-főorvosnak, dr. Szűcs Editnek köszönhetően -, mint az azt megelőző 25 évben. Nos, az általánosan lepusz­tult állapot miatt 1985-ben ha­tározott úgy a vb, hogy el kell kezdeni a felújítását és a re­konstrukciót. 1988-ban azon­ban a pénzügyi helyzet rom­lása miatt a rekonstrukció ir­reálissá vált, csupán a víz-, a szennyvíz-, a villany- és fű­tőrendszer felújítására került sor. A tegnapi vb-ülésen világo­san kiderült, többre most nincs lehetőség. Hiszen a feltétle­nül szükséges műszervásárlá­sokhoz is a vállalatok, a Komlói Víz- és Csatornaműtől, a Carbon Könnyűipari Válla­lattól és a Mecseki Szénbá­nyák segítségét kellett kérni. Hiába vetette fel a város szo­ciális és egészségügyi bizott­ságának jelenlévő képviselője, hogy a kórház zsúfolt, rendkí­vül korszerűtlen körülmények között dolgoznak az orvosok, hogy a fürdő- és WC-helyzet - hogy csak egy példát emel­jünk ki - hovatovább tartha­tatlan. Hiszen ezeket a gon­dokat akkor lehetne megolda­ni, ha az új műtőblokk meg­épülne, és ezzel hely szaba­dulna fel a régi épület bőví­tésére, korszerűsítésére. Ám erre még Ígéretet sem kapott a kórház vezetője, se a város­tól, se a megye egészségügyi vezetésétől. Hiába, nincs pénz! Mindenesetre elgondolkod tató volt, hogy a vb-tagok kö­zül mindössze kettőnek volt véleménye a kórház helyzeté ről, hogy az elnök azzal ér­velt, vannak ennél rosszabb helyzetben lévő egészségügyi intézmények is (s ennek bizo­nyítására javasolta, járják vé gik közösen Pécs ugyancsak elavult klinikáit és kórházait). De az volt a legmeglepőbb, hogy a téma tárgyalása utáni szünetben az egyik vb-tag (nő) az igazgatónőtől azt kér­dezte: — Mikor oldjátok meg már végre, hogy a szülészet nőgyógyászati osztályon ne két zuhanyozó és két WC legyen 50 nőre? Mintha nem is ült volna bent az ülésen, amikor épp arról tárgyaltak: egyelő re nem lesz rekonstrukció, te­hát addig marad a két WC, két zuhanyozó 50 betegre (Egyébként a sebészeti osztó lyon hasonló az arány.) Sarok Zsuzsa Alkalmazás ’89 Országos számítástech­nikai konferenciát rendez március végén Pécsett q Neumann János Számító­géptudományi Társaság. A város a hazai számítás- technika egyik vidéki fel­legváraként vívta ki a rendezés jogát, a társaság több mint 200 pécsi ta­got számlál. A szervezők a rendezvény tudományos programjának középpont­jába a számítá steche i ka- alkalmazások legújabb eredményeinek ismerteté­sét és megvitatását állítot­ták, súlyt helyezve az eredmények minél széle­sebb körű bemutatására. A konferencián 12 szek­cióban 100 előadás hang­zik el, amelyeket a csak­nem 300 jelentkező közül választottak ki. Részletek a KB-ülés vitájáról Interjú dr. Ormos Mária rektorral, az MSZMP KB tagjával- Rektorasszony, lapunk az emlékezetes 1956-ot népfelke­lésnek minősítő Pozsgay-nyi- latkozat után azonnal megke­reste önt. Akkor elhárította az interjút mondván: a KB-ülés után nyilatkozik. Félt valaki­től? - kérdeztem tegnap dr. Ormos Mária akadémikust, a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem rektorát, az MSZMP KB tagját.- Nem valakitől félek! — kezdte a választ Ormos Mária, aki tagja annak a történelmi albizottságnak, amely 1945 utáni történelmünket hivatott feltárni a KB megbízásából. — Attól félek csupán, hogy ugyanolyan helyzetbe kerülünk, mint nem is oly rég, a ma­gyar történelemben. Szóval azt szeretném elkerülni, hogy a tények helyett különböző indu­latokat öntözgessünk egymás fejére. Szeretném, ha minden­ki békében nyugodhatna a sír­jában . ..- A történelmi albizottság, amelynek ön is tagja, és amelynek munkájáért Pozsgay Imre a felelős, hozzájuthatott eddig ismeretlen dokumentu­mokhoz is?- Persze. Tömegével kaptunk dokumentumokat. Feltehetőleg a továbbiakban külföldi (első­sorban szovjet) levéltárak újabb anyagokat is rendelke­zésünkre bocsátanak. Egy al­kalommal, hangsúlyozom, egy­szer, meg lehet és meg kell csinálni ezt a feldolgozást. Másrészt korántsem lezárt vizsgálat eredménye az a 136 oldalnyi anyag sem, amelyet még a héten mindenki elöl­Néhány jóízű ormánsági specialitás EáV­személyes húsüzem Szép, tornácos paraszthoz Bogádmindszenten, szemben az udvaron régi, a füstölőből és a garázsból egy kis hozzá- toldóssal kialakított „vágóhíd” és húsfeldolgozó üzem. Tulaj­donosa Kósa Lajos erős. ener­gikus, pont olyan, amilyennek a hentesméstereket képzeli az ember. Szívesen mutatja meg biro­dalmát. A tiszta, csempézett helyiségek egyike sem nagy, de kényelmesen dolgozhat benne egy-két ember. A mun­kában felesége, és három gyereke közül a nagyobbik fia segít, aki hentestanuló. Bár most februárban még nincs sok vágás. Az első helyiségben a hús­akasztó horgokon egy tisztított sertés lóg, a másodikban, a feldolgozóban a főzőüst mel­lett ormánsági kukoricáshur­kák várják sorsukat. A bolt fe­lé vezető folyosóé kétoldalt a hűtőkamrák, illetve a sózó- és a tárolóhelyiség található, majd füstölő következik, s vé­gül az apró, barátságos üzlet. Hogyan vágott ebbe a 650 000 forintos beruházásba Kósa Lajos? A hentesmester története a következő: munkahelyét, a Szentlőrinci Állami Gazdaság bogádmindszenti húsfeldol­gozó üzemét a KÖJÁL 1987- ben bezáratta. A környéken csak segédmunkát tudott vol­na végezni, illetve naponta járhatott volna Pécsre, de szá­mára egyik sem volt jó meg­oldás. Gondolt egy nagyot: létrehoz egy kis „húsüzemet". Mind a vajszlói, mind a bo- gádmindszenti tanács örült az ötletnek, mert a környező köz­ségek közül csak Vajszlón, az ABC-ben kapható tőkehús. S nyáron — amikor a kam­rákból már kifogyott a télen készített hurka, kolbász, s egyéb húsok — bizony nem kielégítő az ellátás. Tavaly tavasszal Kósáék el­kezdték az engedélyek gyűj­tését, 350 000 forint vállalko­zói hitelt vettek fel, kölcsön­kértek a rokonságtól is, s el­kezdték az építkezést. A kis üzem novemberre készült el, s decemberben megtörtént az első vágás. — Még mindig félek, mi fog ebből kijönni — mondta Kósóné —, magas a kamat, azonkívül az áremelések miatt kevesebbet fognak vásárolni. Kósa Lajos azonban biza­kodó: szeretem csinálni. Ké­szítek néhány jó ízű ormán­sági specialitást, s talán nem­csak a környékbeliek, hanem pécsiek és harkányiak is ven­ni fogják. Forth E. Minden munkanapon hívható a 632-229 Dr. Czeizel Endre orvos­genetikus Családtervezési Intézete két évvel ezelőtt tett élővé egy telefonvonalat, amelyen tanácsokat igyekez­nek adni a magzatukat kül­ső ártalmaktól féltő kisma­máknak, egészségügyi szak­embereknek, orvosoknak. A Magyar Posta jóvoltából ez a telefon a 632-229-es szá­mon minden munkanapon reggel 8-tól 16 óráig hív­ható. Mindenekelőtt megnyug­tatni szeretnék a kismamá­kat, családtagokat, eloszlat­ni a tévhiteket, egyértelmű­vé tenni a közvéleményben ma még tisztázatlan kérdé­seket, megkímélni a felesle- q|es aggodalmaktól aí érin­tetteket. Olyannyira szükség van erre a telefonszolgálatra, hogy nemegyszer orvosók is kérnek tájékoztatót, vagy Ál egészséges magzatért szerencsés eset az is, ami­kor a pácienseiknek java­solják a beavatkozás előtt. tökös Mártától, az intézet munkatársától tudom, elő­fordult, hogy orvosok túlzott aggodalomból a terhesség megszakítását javasolták olyan esetekben, amikor egészséges magzat születhe­tett volna. A teratológia, amely a terhesség alatt, a magzat fejlődése során a külső eredetű ártalmak ha­tására létrejövő testi — nem öröklődő — veleszületett rendellenességekkel foglal­kozó tudományág, sajnos nemcsak a közvéleményben, a szakmában, a hazai orvos­képzésben sincs a helyén. Az elmúlt évben például a Családtervezési Intézet egy reprezentatív felmérést végzett olyan kismamáknál, akik az orvosi tanács elle­nére megtartották a terhesí- ségüket — mindössze húsz százalékuk szült rendelle­nességgel gyereket. Termé­szetesen az óvatosság rend­kívül fontos, erről senkit sem akarnak lebeszélni, de a megbizható isrpjeret szin­tén lényeges. Sok olyan gyógyszer, gyógyszercsoport számlájára írnak magzati rendellenességet, amely nem okoz károsodást, „ugyanakkor valóban vannak készítmé­nyek, amelyek szedését meg kell fontolni. Nagy gondo­kat okozhat -viszont a féle­lem miatt nem kezelt beteg­ség, csak néhány példát említve: a magas vérnyo­mással küszködőknél, a dia­bétesze* kismamáknál, és az epilepsziás anyáknál. A telefonszolgálat az Európai Teratológiai Társa­ságtól évente megkapott lista, a legfrissebb tudomá­nyos kutatások eredményeit felhasználva dolgozik. A hí­vások döntő többségében képes megnyugtató választ adni, illetve a megfelelő in­tézményt javasolni. Külföldi intézetekből gyakran érdek­lődnek a módszerei haté­konysága iránt. A két év összegezésére most készül az intézet. Szá­míthatnak az érdeklődésére azok a kismamák, akik ter­hességük alatt keresték, és szívesen válaszolnak a mag­zatuk fejlődését kutató kér­désekre. G. M. vashat a Társadalmi Szemle különszámaként. — Berend T. Iván, Horn Gyula, Tökei Ferenc mellett ön volt még tagja ennek az albizottságnak. Ormos Mária melyik területen dolgozott behatóbban? — Elsősorban az időszak bel­politikájáról adtam anyagokat. Hozzáteszem, hogy a vizsgá­lódás részanyagainak leadása után folytattam egy külön ku­tatást is, az 1956. november 4-től 1958 végéig tartó idő­szakról, itt is elsősorban a belpolitikáról. Ezek a kutatási eredmények egy későbbi tanul­mány részeit képezik. — Úgy éreztem Grósz Ká­roly nyilatkozatából, hogy a KB-ülés szavazásain koránt­sem egyeztek a vélemények, litok, hogy ön hogyan vok­solt? — Nézze, többször szavaz­tunk. Elsősorban arról, hogy mi és miként kerüljön nyilvá­nosságra. Ezekben a kérdések­ben egyhangúlag döntött a KB. Pozsgay Imre nyilatkoza­tával kapcsolatban volt egy törpe ellenszavazati rész. Én a többséggel voksoltam, a Grósz- beszédnek megfelelő módon. — Egy helyen ültek az ellen­szavazók? — Nem is figyeltem meg pontosan. — Egyáltalán van megsza­bott ülésrend a KB-tanácsko- zásokon? — Nincs. Mikor az első KB- ülésen vettem részt, találtam magamnak egy megfelelő szé­ket. Azóta azon a helyen ülök. — Felszólalt az ülésen? — Igen, az első napon kop­tom szót. A többpártrendszer­ről, valamint a történelem és a jelen viszonyáról beszéltem — mondta Ormos Mária, és elém tette a centinyi piros csíkkal középen megjelölt pa­pírt, felszólalásának utólag, hivatalosan megkapott máso­latát. — 15 percet beszéltem. Ez volt az átlagos hozzászó­lási idő. — Korlátozták, hogy kik szól­janak hozzá a sok jelentkező közül, és hogy mennyi időt kophatnak? — Nem. Úgy láttam, aki szót kért, szót is kopott. Több mint negyven, egymással olykor el­lentétben álló vélemény hang­zott el. Heten — köztük Deák László - írásban nyújtották be véleményüket. — Volt olyan felszólaló, aki nem érintette 1956-ot? — Nem volt ilyen. Bár a felszólalók körében eltérő ár­nyalatok és megközelítések is elhangzottak, mindenki szólt erről a témáról. — A BBC vasárnap éjjeli magyar adásában hallottam egy magyar származású ame­rikai professzor értékelését, mely szerint például a magyar pártvezetés, úgy tűnik, sodró­dik a helyzettel. . . így van ez? — Úgy látom, hogy a ma­gyar vezetésnek figyelemre méltó tervei vannak. A stra­tégiai terv és ezzel összefüg­gésben az akcióprogram elké­szítése azonban késésben van a pártértekezlet óta. Ezért örül­tem külön is annak, hogy a legközelebbi KB-ülésen meg­tárgyalják az elkövetkezendő idők konkrét feladatairól szóló dokumentumot, amelyről már a hétvégén is többen szóltak. — Grósz Károly említette beszédében, hogy az alterna­tivokkal szemben és az ö együttműködésük segítségével is az idő az MSZMP-nek dol­gozik. Mi erről a véleménye? — Nézze, én reménykedem, hogy így lesz. Mindenekelőtt tőlünk függ. Ha gazdasági ügyeinket, elsősorban a nyu­gati kapcsolatokat is megfele­lő módon tudjuk rendezni (ez utóbbi pedig nem kis mérték­ben a 'belső rendezettségtől is függ) az idő valóban nekünk dolgozik. — Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést: meg­tapsolták a hozzászólását? — A KB-üléseken nem divat a taps. A hozzászólások hatá­sát a zsongáson, mozgolódá­sokon vagy az ezzel ellenke­ző síri csendben lehet lemér­ni. Ekkor figyelnek igazán. Fi­gyeltek. Bozsik László

Next

/
Oldalképek
Tartalom