Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-14 / 45. szám
1988. február 14., kedd Dimontmi napló A komlói kórház helyzetét tárgyalta a városi tanács vb Ultrahangvizsgálat a komlói kórház radiológiai osztályán. — A tisztálkodási lehetőségek hovatovább tarthatatlanok. Fotó: Proksza László Késik a rekonstrukció Csak a legszükségesebb felújításokra futotta... Lehet, hogy Komló egészségügyi vezetői eleve nem számoltak túl biztató válasszal a komlói kórház rekonstrukciójával kapcsolatban, mégis csalódottan távoztak tegnap arról a Komlói Városi Tanács vb- üléséről, amely többek között a komlói kórház és rendelőintézet felújítását és rekonstrukcióját vitatta meg. Átkos örökséget cipel magán ez a vidéki kis kórház, hiszen 1958-ban, amikor indult, egy még 1949-ben épült munkásszállást alakítottak, toldot- tak-foldottak e célra. S az sem használt a működésének, hogy az elmúlt öt évet megelőzően 25 évig alig jutott a fejlesztésére. Ahogy Morber János, Komló tanácsának elnöke fogalmazott: az elmúlt öt év alatt több történt a kórház érdekében - a jelenlegi igazgató-főorvosnak, dr. Szűcs Editnek köszönhetően -, mint az azt megelőző 25 évben. Nos, az általánosan lepusztult állapot miatt 1985-ben határozott úgy a vb, hogy el kell kezdeni a felújítását és a rekonstrukciót. 1988-ban azonban a pénzügyi helyzet romlása miatt a rekonstrukció irreálissá vált, csupán a víz-, a szennyvíz-, a villany- és fűtőrendszer felújítására került sor. A tegnapi vb-ülésen világosan kiderült, többre most nincs lehetőség. Hiszen a feltétlenül szükséges műszervásárlásokhoz is a vállalatok, a Komlói Víz- és Csatornaműtől, a Carbon Könnyűipari Vállalattól és a Mecseki Szénbányák segítségét kellett kérni. Hiába vetette fel a város szociális és egészségügyi bizottságának jelenlévő képviselője, hogy a kórház zsúfolt, rendkívül korszerűtlen körülmények között dolgoznak az orvosok, hogy a fürdő- és WC-helyzet - hogy csak egy példát emeljünk ki - hovatovább tarthatatlan. Hiszen ezeket a gondokat akkor lehetne megoldani, ha az új műtőblokk megépülne, és ezzel hely szabadulna fel a régi épület bővítésére, korszerűsítésére. Ám erre még Ígéretet sem kapott a kórház vezetője, se a várostól, se a megye egészségügyi vezetésétől. Hiába, nincs pénz! Mindenesetre elgondolkod tató volt, hogy a vb-tagok közül mindössze kettőnek volt véleménye a kórház helyzeté ről, hogy az elnök azzal érvelt, vannak ennél rosszabb helyzetben lévő egészségügyi intézmények is (s ennek bizonyítására javasolta, járják vé gik közösen Pécs ugyancsak elavult klinikáit és kórházait). De az volt a legmeglepőbb, hogy a téma tárgyalása utáni szünetben az egyik vb-tag (nő) az igazgatónőtől azt kérdezte: — Mikor oldjátok meg már végre, hogy a szülészet nőgyógyászati osztályon ne két zuhanyozó és két WC legyen 50 nőre? Mintha nem is ült volna bent az ülésen, amikor épp arról tárgyaltak: egyelő re nem lesz rekonstrukció, tehát addig marad a két WC, két zuhanyozó 50 betegre (Egyébként a sebészeti osztó lyon hasonló az arány.) Sarok Zsuzsa Alkalmazás ’89 Országos számítástechnikai konferenciát rendez március végén Pécsett q Neumann János Számítógéptudományi Társaság. A város a hazai számítás- technika egyik vidéki fellegváraként vívta ki a rendezés jogát, a társaság több mint 200 pécsi tagot számlál. A szervezők a rendezvény tudományos programjának középpontjába a számítá steche i ka- alkalmazások legújabb eredményeinek ismertetését és megvitatását állították, súlyt helyezve az eredmények minél szélesebb körű bemutatására. A konferencián 12 szekcióban 100 előadás hangzik el, amelyeket a csaknem 300 jelentkező közül választottak ki. Részletek a KB-ülés vitájáról Interjú dr. Ormos Mária rektorral, az MSZMP KB tagjával- Rektorasszony, lapunk az emlékezetes 1956-ot népfelkelésnek minősítő Pozsgay-nyi- latkozat után azonnal megkereste önt. Akkor elhárította az interjút mondván: a KB-ülés után nyilatkozik. Félt valakitől? - kérdeztem tegnap dr. Ormos Mária akadémikust, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektorát, az MSZMP KB tagját.- Nem valakitől félek! — kezdte a választ Ormos Mária, aki tagja annak a történelmi albizottságnak, amely 1945 utáni történelmünket hivatott feltárni a KB megbízásából. — Attól félek csupán, hogy ugyanolyan helyzetbe kerülünk, mint nem is oly rég, a magyar történelemben. Szóval azt szeretném elkerülni, hogy a tények helyett különböző indulatokat öntözgessünk egymás fejére. Szeretném, ha mindenki békében nyugodhatna a sírjában . ..- A történelmi albizottság, amelynek ön is tagja, és amelynek munkájáért Pozsgay Imre a felelős, hozzájuthatott eddig ismeretlen dokumentumokhoz is?- Persze. Tömegével kaptunk dokumentumokat. Feltehetőleg a továbbiakban külföldi (elsősorban szovjet) levéltárak újabb anyagokat is rendelkezésünkre bocsátanak. Egy alkalommal, hangsúlyozom, egyszer, meg lehet és meg kell csinálni ezt a feldolgozást. Másrészt korántsem lezárt vizsgálat eredménye az a 136 oldalnyi anyag sem, amelyet még a héten mindenki elölNéhány jóízű ormánsági specialitás EáVszemélyes húsüzem Szép, tornácos paraszthoz Bogádmindszenten, szemben az udvaron régi, a füstölőből és a garázsból egy kis hozzá- toldóssal kialakított „vágóhíd” és húsfeldolgozó üzem. Tulajdonosa Kósa Lajos erős. energikus, pont olyan, amilyennek a hentesméstereket képzeli az ember. Szívesen mutatja meg birodalmát. A tiszta, csempézett helyiségek egyike sem nagy, de kényelmesen dolgozhat benne egy-két ember. A munkában felesége, és három gyereke közül a nagyobbik fia segít, aki hentestanuló. Bár most februárban még nincs sok vágás. Az első helyiségben a húsakasztó horgokon egy tisztított sertés lóg, a másodikban, a feldolgozóban a főzőüst mellett ormánsági kukoricáshurkák várják sorsukat. A bolt felé vezető folyosóé kétoldalt a hűtőkamrák, illetve a sózó- és a tárolóhelyiség található, majd füstölő következik, s végül az apró, barátságos üzlet. Hogyan vágott ebbe a 650 000 forintos beruházásba Kósa Lajos? A hentesmester története a következő: munkahelyét, a Szentlőrinci Állami Gazdaság bogádmindszenti húsfeldolgozó üzemét a KÖJÁL 1987- ben bezáratta. A környéken csak segédmunkát tudott volna végezni, illetve naponta járhatott volna Pécsre, de számára egyik sem volt jó megoldás. Gondolt egy nagyot: létrehoz egy kis „húsüzemet". Mind a vajszlói, mind a bo- gádmindszenti tanács örült az ötletnek, mert a környező községek közül csak Vajszlón, az ABC-ben kapható tőkehús. S nyáron — amikor a kamrákból már kifogyott a télen készített hurka, kolbász, s egyéb húsok — bizony nem kielégítő az ellátás. Tavaly tavasszal Kósáék elkezdték az engedélyek gyűjtését, 350 000 forint vállalkozói hitelt vettek fel, kölcsönkértek a rokonságtól is, s elkezdték az építkezést. A kis üzem novemberre készült el, s decemberben megtörtént az első vágás. — Még mindig félek, mi fog ebből kijönni — mondta Kósóné —, magas a kamat, azonkívül az áremelések miatt kevesebbet fognak vásárolni. Kósa Lajos azonban bizakodó: szeretem csinálni. Készítek néhány jó ízű ormánsági specialitást, s talán nemcsak a környékbeliek, hanem pécsiek és harkányiak is venni fogják. Forth E. Minden munkanapon hívható a 632-229 Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus Családtervezési Intézete két évvel ezelőtt tett élővé egy telefonvonalat, amelyen tanácsokat igyekeznek adni a magzatukat külső ártalmaktól féltő kismamáknak, egészségügyi szakembereknek, orvosoknak. A Magyar Posta jóvoltából ez a telefon a 632-229-es számon minden munkanapon reggel 8-tól 16 óráig hívható. Mindenekelőtt megnyugtatni szeretnék a kismamákat, családtagokat, eloszlatni a tévhiteket, egyértelművé tenni a közvéleményben ma még tisztázatlan kérdéseket, megkímélni a felesle- q|es aggodalmaktól aí érintetteket. Olyannyira szükség van erre a telefonszolgálatra, hogy nemegyszer orvosók is kérnek tájékoztatót, vagy Ál egészséges magzatért szerencsés eset az is, amikor a pácienseiknek javasolják a beavatkozás előtt. tökös Mártától, az intézet munkatársától tudom, előfordult, hogy orvosok túlzott aggodalomból a terhesség megszakítását javasolták olyan esetekben, amikor egészséges magzat születhetett volna. A teratológia, amely a terhesség alatt, a magzat fejlődése során a külső eredetű ártalmak hatására létrejövő testi — nem öröklődő — veleszületett rendellenességekkel foglalkozó tudományág, sajnos nemcsak a közvéleményben, a szakmában, a hazai orvosképzésben sincs a helyén. Az elmúlt évben például a Családtervezési Intézet egy reprezentatív felmérést végzett olyan kismamáknál, akik az orvosi tanács ellenére megtartották a terhesí- ségüket — mindössze húsz százalékuk szült rendellenességgel gyereket. Természetesen az óvatosság rendkívül fontos, erről senkit sem akarnak lebeszélni, de a megbizható isrpjeret szintén lényeges. Sok olyan gyógyszer, gyógyszercsoport számlájára írnak magzati rendellenességet, amely nem okoz károsodást, „ugyanakkor valóban vannak készítmények, amelyek szedését meg kell fontolni. Nagy gondokat okozhat -viszont a félelem miatt nem kezelt betegség, csak néhány példát említve: a magas vérnyomással küszködőknél, a diabétesze* kismamáknál, és az epilepsziás anyáknál. A telefonszolgálat az Európai Teratológiai Társaságtól évente megkapott lista, a legfrissebb tudományos kutatások eredményeit felhasználva dolgozik. A hívások döntő többségében képes megnyugtató választ adni, illetve a megfelelő intézményt javasolni. Külföldi intézetekből gyakran érdeklődnek a módszerei hatékonysága iránt. A két év összegezésére most készül az intézet. Számíthatnak az érdeklődésére azok a kismamák, akik terhességük alatt keresték, és szívesen válaszolnak a magzatuk fejlődését kutató kérdésekre. G. M. vashat a Társadalmi Szemle különszámaként. — Berend T. Iván, Horn Gyula, Tökei Ferenc mellett ön volt még tagja ennek az albizottságnak. Ormos Mária melyik területen dolgozott behatóbban? — Elsősorban az időszak belpolitikájáról adtam anyagokat. Hozzáteszem, hogy a vizsgálódás részanyagainak leadása után folytattam egy külön kutatást is, az 1956. november 4-től 1958 végéig tartó időszakról, itt is elsősorban a belpolitikáról. Ezek a kutatási eredmények egy későbbi tanulmány részeit képezik. — Úgy éreztem Grósz Károly nyilatkozatából, hogy a KB-ülés szavazásain korántsem egyeztek a vélemények, litok, hogy ön hogyan voksolt? — Nézze, többször szavaztunk. Elsősorban arról, hogy mi és miként kerüljön nyilvánosságra. Ezekben a kérdésekben egyhangúlag döntött a KB. Pozsgay Imre nyilatkozatával kapcsolatban volt egy törpe ellenszavazati rész. Én a többséggel voksoltam, a Grósz- beszédnek megfelelő módon. — Egy helyen ültek az ellenszavazók? — Nem is figyeltem meg pontosan. — Egyáltalán van megszabott ülésrend a KB-tanácsko- zásokon? — Nincs. Mikor az első KB- ülésen vettem részt, találtam magamnak egy megfelelő széket. Azóta azon a helyen ülök. — Felszólalt az ülésen? — Igen, az első napon koptom szót. A többpártrendszerről, valamint a történelem és a jelen viszonyáról beszéltem — mondta Ormos Mária, és elém tette a centinyi piros csíkkal középen megjelölt papírt, felszólalásának utólag, hivatalosan megkapott másolatát. — 15 percet beszéltem. Ez volt az átlagos hozzászólási idő. — Korlátozták, hogy kik szóljanak hozzá a sok jelentkező közül, és hogy mennyi időt kophatnak? — Nem. Úgy láttam, aki szót kért, szót is kopott. Több mint negyven, egymással olykor ellentétben álló vélemény hangzott el. Heten — köztük Deák László - írásban nyújtották be véleményüket. — Volt olyan felszólaló, aki nem érintette 1956-ot? — Nem volt ilyen. Bár a felszólalók körében eltérő árnyalatok és megközelítések is elhangzottak, mindenki szólt erről a témáról. — A BBC vasárnap éjjeli magyar adásában hallottam egy magyar származású amerikai professzor értékelését, mely szerint például a magyar pártvezetés, úgy tűnik, sodródik a helyzettel. . . így van ez? — Úgy látom, hogy a magyar vezetésnek figyelemre méltó tervei vannak. A stratégiai terv és ezzel összefüggésben az akcióprogram elkészítése azonban késésben van a pártértekezlet óta. Ezért örültem külön is annak, hogy a legközelebbi KB-ülésen megtárgyalják az elkövetkezendő idők konkrét feladatairól szóló dokumentumot, amelyről már a hétvégén is többen szóltak. — Grósz Károly említette beszédében, hogy az alternativokkal szemben és az ö együttműködésük segítségével is az idő az MSZMP-nek dolgozik. Mi erről a véleménye? — Nézze, én reménykedem, hogy így lesz. Mindenekelőtt tőlünk függ. Ha gazdasági ügyeinket, elsősorban a nyugati kapcsolatokat is megfelelő módon tudjuk rendezni (ez utóbbi pedig nem kis mértékben a 'belső rendezettségtől is függ) az idő valóban nekünk dolgozik. — Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést: megtapsolták a hozzászólását? — A KB-üléseken nem divat a taps. A hozzászólások hatását a zsongáson, mozgolódásokon vagy az ezzel ellenkező síri csendben lehet lemérni. Ekkor figyelnek igazán. Figyeltek. Bozsik László
