Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-11 / 11. szám
2 Dunántúli napló 1989. január 11., szerda Ülésezik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról)- Az alkotmányosság és a törvényesség védelmére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztésének társadalmi Igényéből, az alkotmányos jogállam kialakítására Irányuló alapvető célkitűzéséből következik az Alkotmánybíróság létrehozása. Az Alkotmánybíróságnak az új alkotmány megalkotása előtt való Létrehozását pedig az indokolja, hogy az új Alkotmány elfogadásáig várhatóan, a jelenlegi szabályozás számos, meglévő és várhatóan kialakuló ellentmondását kell feloldani. Továbbá: olyan közjogi és politikai szempontból kiemelkedő jelentőségű törvényeket alkot az Országgyűlés, amelyek tartalma és gyakorlati alkalmazása az alkotmányosság szempontjából vita tárgyává tehető. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság hatásköre szélesebb lesz a jelenleg működő Alkotmányjogi Tanács normakontrollt magában foglaló jelenlegi hatáskörénél. így például az Alkotmánybíróság hatásköre nagy valószínűséggel kiterjed a választásokkal összefüggő egyes panaszok elbírálására, valamint az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos jogviták egy részére.- A javaslat mindezeknek megfelelően rögzíti az Alkotmány- bíróság szervezetére és feladataira vonatkozó alapvető szabályokat, utalva arra, hogy az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külön törvény rendelkezik.- A lelkiismereti és vallás- szabadság maradéktalan érvényesülésének előmozdítása érdekében indokolt az alkotmány honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezésének módosítása. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti, vallási okból nem vállaló állampolgárok számára szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy honvédelmi kötelezettségüket polgári szolgálattal teljesítsék.- Az Alkotmánybíróság létrehozásához, illetőleg az alternatív katonai szolgálat bevezetéséhez az alkotmány módosítása mellett természetesen külön törvény megalkotása, illetve a honvédelmi törvény módosítása is szükséges. Ezért a rájuk vonatkozó rendelkezések hatályba léptetését a javaslat külön törvényre bízza. Ez egyebek közt azt is jelenti, hogy ennek a törvénynek a hatálybalépéséig az Alkotmányjogi Tanács továbbra is működik. A részleteket meghatározó és egyúttal az említett módosításokat hatályba léptető törvények benyújtása legkésőbb a nyári ülésszakon várható - mondotta az igazságügy-miniszter. Javaslat a gyülekezési jogról Ezután az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatot taglalta. Mint mondotta: ez a javaslat a gyülekezési jogról beterjesztett törvényjavaslattal együtt a politikai rendszer reformjában, ezen belül jogál- Icmiság kiteljesedésében az első konkrét jogalkotási lépésnek tekinthető. Szimbolikus értékű, hogy az e célok elérése érdekében tervezett jogalkotási folyamat kezdetét ez a két, mindenképpen a legalapvetőbb emberi szabadságjogok közé tartozó jog, az egyesülési és a gyülekezési jog szabályozása jelenti. A továbbiakban így folytatta :- Az egyesülési és gyülekezési jog két olyan egymáshoz szorosan kapcsolódó szabadságjog, amelynek szabályozó-» sa alapvetően meghatározza az állampolgároknak a közéletben való részvételét, szabályozásuk tartalma pedig a társadalom demokratizmusának fontos mércéje. Az egyesülési jog és a gyülekezési jog az emberek elidegeníthetetlen joga, amelyek demokratikus társadalomban csak olyan ésszerű korlátozásoknak vethetők alá, amelyek a társadalom és tagjai védelme érdekében szükségesek. Ebből következően a szabályozás alapeszméje az, hogy e szabadságjogok sem tekinthetők abszolút, vagyis korlátozhatatlon jognak, ám gyakorlásukat csak a büntetőjog által védett érdekek, illetőleg mások jogai és szabadsága korlátozhatja. — A törvényjavaslat abból az alapelvből indul ki, hogy az egyesülési jog alapvető szabadságjog, amelyet nem az állam „adomá/iyoz", hanem a népszuverenitásból következően mindenkit - bármilyen feltétel és megkülönböztetés nélkül - megillet. Tartalmát a javaslat úgy határozza meg, hogy az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, a szervezet szervezettségi szintjét el nem érő közösségeket hozzon létre, illetőleg azok tevékenységében részt vegyen. E tekintetben a tervezett szabályozás nem ír elő semmiféle szervezeti formakényszert, az alapítókra bízza, hogy milyen típusú szervezetet kívánnak létrehozni. A korábbi szabályozáshoz képest a javastat lényegesen egyszerűbben szabályozza az egyesülési jog alapján létrejövő szervezet megalakítását. Mindössze három feltételt ír elő a megalakuláshoz; ezek a következők: legalább tíz alapító tag mondja ki a szervezet megalakítását, állapítsa meg az alapszabályát, válasz- sza meg ügyintéző és képvi-. seleti szerveit. Ezt követően kérhető a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétel azonban nem a megalakulás, hanem a jogi személlyé válás feltétele. A bíróság által történő nyilvántartásba vétel ebből következően nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. — A javaslat a korábbi szabályozáshoz viszonyítva új elvekből vezeti le az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek feletti állami felügyelet szabályozását. — A javaslat értelmében a társadalmi szervezet működésének törvényességét az ügyészség ellenőrzi, ám az ügyészség jogköre az ellenőrzésen túlmenően csak arra terjed ki, hogy felhívja a társadalmi szervezetet a törvényes állapot helyreállítására, illetőleg, ha ez nem következik be, a törvényesség helyreállítása céljából a bírósághoz fordulhat. — A törvényesség betartása érdekében a társadalmi szervezetre nézve kötelező döntést — az ügyész keresete alapján- kizárólag a bíróság hozhdt. — A törvényjavaslat a társadalmi szervezetek gazdálkodásával kapcsolatban a legalapvetőbb szabályokat határozza meg: a társadalmi szervezet korlátolt felelősségét, vagyonának forrásait, illetőleg azt a lehetőséget, hogy a társadalmi szervezet — a célja megvalósításához szükséges gazdasági feltételek megteremtése érdekében — gazdasági vállalkozási tevékenységet is végezhet. Az e tevékenységre vonatkozó részletes, főleg pénzügyi szabályokat a Minisztertanács állapítja meg. Ez oz egyetlen eset egyébként, amidőn a javaslat végrehajtó rendelkezésre ad felhatalmazást. Hegkezdődött a párttörvény kidolgozása — A javaslat deklarálja, hogy az egyesülési jog alapján politikai párt is létrehozható. A politikai pórt az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek kiemelkedő fontosságú, számos sajátos jegyet magán hordozó típusa., E sajátosságok egyike, hogy a politikai pártra vonatkozó részletes szabályozás tartalmát a politikai rendszerben betöltött szerepe, a képviseleti rendszer Váljanak bankokká a takarékszövetkezetek Ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága A plenáris ülést megelőzően tartott tanácskozást kedden az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A testület a takarék- szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosítását, valamint a takarékbetétekről szóló törvényerejű rendelet tervezetét vitatta meg. Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elmondotta, hogy a jogszabályok módosítása a bank- rendszer reformja miatt szükséges. Tovább kívánják oldani a korábbi kötöttségeket, megteremtve a rugalmasabb kamatpolitika alakításának lehetőségeit. Mindez előnyös a lakosságnak. A jelenlegi időszakban, amikor a fogyasztói árak számottevő mértékben emelkednek, szükséges, hogy ezzel a pénzintézetek betéti kamatai is lépést tartsanak. A bankok közötti indokolatlan verseny korlátozását bizto- _ sítja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank úgynevezett kamatmaximumokat állapíthat meg. Ennek célja az indokolatlan mértékű kamat- emelkedés megakadályozása, ami az infláció erősödését eredményezné. Az országban jelenleg több mint 260 takarékszövetkezet működik. A jogszabály- tervezet lehetővé kívánja tenni, hogy szövetkezetként működjenek, de egyre inkább bankká váljanak. A vitában több képviselő mondta el véleményét. A testület végül is úgy határozott, hogy a takarék- szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosításának tervezetét még egyszer megtárgyalja. Addig a jogszabályt - az ülésen elhangzottak figyelembevételével - át kell dolgozni. Elfogadta viszont a takarékbetétekről szóló törvényerejű rendelet tervezetét. Támogatta Horváth Jenő (Budapest 1. vk.) képviselőnek a jogi* igazgatási és igazságügyi bizottság legutóbbi ülésén elhangzott javaslatát, mely szerint házassági bontóper esetén a bíróság kötelezhesse a pénzintézeteket arra, hogy adatokat szolgáltassanak a házastársak takarékbetéteiről. és a választási rendszer szabályozása alapvetően befolyásolja. Ezért a politikai pártokra vo. natkozó teljes szabályozás kialakítása nem ragadható ki a politikai rendszernek az új alkotmány keretében történő komplex újraszabályozásából. Mindezekre figyelemmel a javaslat szerint a politikai pártnak a társadalomiban betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései lesznek az irányadók, s ezzel összhangban lehetséges néhány, a jelenlegi javaslattól eltérő rendelkezés, a politikai párt megalakulásának, nyilvántartásba vételének, felügyeletének, valamint megszűnésének szabályait tartalmazó külön- törvény megalkotására. E törvény kimunkálása megkezdődött. Elkészülte után a szokásos törvényalkotási folyamatban társadalmi vitára bocsátják, s a vita tanulságai alapján kialakított végső változatot a kormány benyújtja az Országgyűlésnek. A továbbiakban a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatban foglaltakat indokolta meg Kulcsár Kálmán. Á gyülekezési jog alapvető szabadságjog- Hatályos jogrendszerünkben a gyülekezési szabadsággal kapcsolatos jogi szabályozás szűk körű, kizárólag a gyülekezési szabadsággal foglalkozó jogszabályunk egy 1945-ben kiadott belügyminiszteri rendeletén kívül — nincs. Ez a belügyminiszteri rendelet is elavult rendelkezéseket, jogrendszerünkben ma már ismeretlen jogi fogalmakat tartalmaz, ezért a javaslat hatályon kívül helyezi. A gyülekezési jog - mint ahogy áz egyesülési jogról szólva már utaltam rá — sem állami adomány, hanem mindenkit megillető alapvető sza. badságjog, amelynek gyakorlása keretében békés összejövetelek. felvonulások és tüntetések (együttesen: rendezvények) tarthatók, amelyeken a résztvevők, véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni. Ebből következik az, hogy a gyülekezési jog szabad gyakorlása elválaszthatatlan kapcsolatban van a szólásszabadsággal és az úgynevezett petíciós joggal, hiszen e jogok biztosítása nélkül nem is beszélhetünk ténylegesen a gyülekezési szabadságról. Miután azonban a javaslat tárgya a gyülekezési jog, ezért nem kerülnek részletezésre sem a szólásszabadság, sem a pefí- ciós jog gyakorlásának más, a gyülekezéssel nem kapcsolatos szabályai. Bejelentési kötelezettség- Annak érdekében, hogy a gyülekezési jog törvényesén és rendeltetésszerűen gyakorolható legyen, a javaslat a gyülekezési jog gyakorlását, ha az közterületen történik, előzetes bejelentéshez köti. Ennek a bejelentésnek azonban nem az a célja, hogy az államigazgatási szerv a rendezvényt engedélyezze. A gyülekezési jognak, mint alapvető szabadságjognak a gyakorlása ugyanis nem igényel előzetes közigazgatási hozzájárulást. A bejelentés azonban lehetőséget ad arra, hogy az államigazgatási szervek - elsősorban a rendőrség — felkészüljenek a gyülekezési jog gyakorlása, illetőleg a köz. rend, a körlekedés zavartalanságának a biztosítósara.- A bejelentéshez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy a javaslat - szűk körben és kivételesen - lehetőséget ad arra, hogy a rendőrség a meghatározott feltételek esetén a rendezvénynek a bejelentésAz Országgyűlés január 10-én folytatta az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját. Felvételünkön: Grósz Károly és Kárpáti Ferenc az ülés megkezdése előtt. MTI TELEFOTO ben megjelölt helyszínen, illetőleg Időben való megtartását megtiltsa. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy ez a tiltás nem általában a gyülekezési jog gyakorlása, illetőleg a tervezett rendezvény megtartása elé állít korlátot, hiszen az adott rendezvény nem a bejelentésben megjelölt helyszínen és időben megtartható lenne. A tiltás tehát kifejezetten csak arra irányul, hogy a rendezvényt ne ott, vagy ne akkor tartsák meg.- A javaslat megfelelő garanciát nyújt a gyülekezési jog szabad gyakorlásának védelme érdekében, ugyanis a ren. dezvény megtartását megtiltó határozat ellen közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni. A bíróság - ha azt indokoltnak tartja - megváltoztathatja a közigazgatási szerv döntését. — A javaslat lehetőséget od arra, hogy a rendezvény résztvevői, amennyiben a rendezvényt feloszlatják, a feloszlatás jogszerűségét bíróság előtt vitathassák. Végezetül azokrgl a javaslatokról szólt Kulcsár Kálmán, amelyeket mérlegeltek ugyan, de végül is elvetésük tűnt célszerűnek. Ilyen például a zárt helyiségben tartott nyilvános gyűlésekre vonatkozó bejelentés. Hasonlóan problematikus lenne a külföldiek részvételét vagy magatartását a gyülekezés során szabályozni. El nem utasítható, hiszen a gyülekezés nem állampolgári, hanem emberi jog, a szabályozás pedig — a magyar állampolgárokra is érvényes szabályokon túl, jóllehet például, az osztrák törvény tartalmaz speciális rendelkezéseket, — gyakorlatilag szinte megoldhatatlan problémákkal járna — mondotta. Ügy vélekedett, hogy a javaslat a demokrácia érvényesülését, a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítását, a közéleti aktivitás széles körű kibontakozásának elősegítését szolgálja. Ennek alapján kérte, hogy az Országgyűlés a benyújtott törvényjavaslatokat fogadja el. Bölcse y György (Budapest, 63. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést Kulcsár Kálmán expozéjához. Elmondta, a bizottsági viták során többen kérték, hogy az új alaptörvény elkészülésével egy időben szülessék meg az Alkotmánybíróságról szóló törvény is. Számos képviselő foglalkozott a bírói függetlenség elvének kérdésével, támogatva azt az indítványt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez a jövőben ne lehessen interpellációt benyújtani. Az alkotmánymódosítás tervezetét a jogi bizottság — a módosító indítványokkal — egyhangúlag elfogadta. A gyülekezési jogról a bizottság úgy foglalt állást: olyan mértékű szabályozásra van szükség, amely garantálja a szabadságjogok zavartalan gyakorlását. Jelentősnek minősítette a bizottság a bírósági jogorvoslat lehetőségét, amely mintegy záloga a szabadság- jog gyakorlásának. Ugyancsak alapvető szabadságjogként értékelte a bizottság az egyesülési jogszabályt. A tervezet segíti azokat az ön- szerveződés alapján létrejövő társadalmi csoportokat, amelyek a különféle érdekeket fejezik ki. A testület helyesnek tartja, hogy a törvény általában a pártokra is vonatkozik, ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy a pártokra - kiemelt szerepükre tekintettel - szülessen külön szabályozás. A jog csak akkor lesz képes elrendezni a politikai pártokkal kapcsolatos szabál/okat, ha az erre vonatkozó problémákat a politika előzetesen kellően tisztázta - szögezte le a bizottság titkára és az egyesülési és gyülekezési jog tervezetét kiegészítésekkel elfogadásra ajánlotta. Südi Bertalan (Bács-Kiskun megye, 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet párttitkára az alkotmány tervezett módosításával kapcsolatban aggályát fejezte ki a 27. szakasz megkurtítását célzó indítvánnyal szemben. Eszerint ugyanis ki kellene hagyni az interpellálhatok köréből a Legfelsőbb Bíróság elnökét. A képviselő szerint a parlament jelenlegi jogállásából következően alkotmányjogilag és az érvényben lévő alkotmány normatíváit tekintve is jogi korlátot állítana önmaga hatásköre elé, ha nem teszi lehetővé a bírói szervezet munkájának interpellációval történő ellenőrzését. Mivel az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a Ház elnöke Kulcsár Kálmánnak adta meg a válaszadásra a szót. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszában azt kérte, hogy az eredeti miniszteri javaslatot fogadják el, tehát töröljék el a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságát. Határozathozatal Ezután határozathozgtal következett. Az elnöklő Stadin- ger István megállapította: az alkotmány módosításához • a képviselők minősített, kétharmados többségének igenlő szavazatára - tehát a jelen esetben a 387 képviselő közül 258 igenlő szavazatra — van szükség. Először azt a részkérdést bocsátotta szavazásra, amely a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságára vonatkozott. Arra az elnöki kérdésre, hogy ki fogadja el a miniszteri indítványt, 249-en szavaztak igennel, 65-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak. A javaslat tehát nem kapta meg c szükséges minősített többséget, vagyis a képviselők fenntartották azt az alkotmányos helyzetet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez továbbra is lehet interpellációt intézni. Ezután tette fel szavazásra Stadinger István az egész - a részkérdésben már eldöntött — alkotmánymódositási javaslatot. Ezt a képviselők 345 szavazattal elfogadták. A határozathozatal után ügyrendi kérdésként elfogadták a képviselők, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot együttesen tárgyalják, de külön-külön hoznak határozatot a törvény- tervezetekről. Elsőként Huszár István (országos lista), a Hazafias Nép. front Országos Tanácsának főtitkára kért szót, majd Púja Frigyes (Békés megye, 8. vk.), nyugalmazott külügyminiszter, Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.), Kardosné Török Ibolya (Csonqrád m., 14. vk.), Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) fejtette ■ki véleményét. (Folytatás a 3. oldalon)
