Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-11 / 11. szám

2 Dunántúli napló 1989. január 11., szerda Ülésezik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról)- Az alkotmányosság és a törvényesség védelmére vonat­kozó szabályozás továbbfej­lesztésének társadalmi Igényé­ből, az alkotmányos jogállam kialakítására Irányuló alapvető célkitűzéséből következik az Alkotmánybíróság létrehozása. Az Alkotmánybíróságnak az új alkotmány megalkotása előtt való Létrehozását pedig az in­dokolja, hogy az új Alkotmány elfogadásáig várhatóan, a je­lenlegi szabályozás számos, meglévő és várhatóan kialaku­ló ellentmondását kell felol­dani. Továbbá: olyan közjogi és politikai szempontból ki­emelkedő jelentőségű törvé­nyeket alkot az Országgyűlés, amelyek tartalma és gyakorlati alkalmazása az alkotmányos­ság szempontjából vita tárgyá­vá tehető. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság hatáskö­re szélesebb lesz a jelenleg működő Alkotmányjogi Tanács normakontrollt magában fog­laló jelenlegi hatáskörénél. így például az Alkotmánybíróság hatásköre nagy valószínűség­gel kiterjed a választásokkal összefüggő egyes panaszok el­bírálására, valamint az embe­ri jogok érvényesülésével kap­csolatos jogviták egy részére.- A javaslat mindezeknek meg­felelően rögzíti az Alkotmány- bíróság szervezetére és fel­adataira vonatkozó alapvető szabályokat, utalva arra, hogy az Alkotmánybíróság szerveze­téről és működéséről külön törvény rendelkezik.- A lelkiismereti és vallás- szabadság maradéktalan érvé­nyesülésének előmozdítása ér­dekében indokolt az alkotmány honvédelmi kötelezettségre vo­natkozó rendelkezésének mó­dosítása. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiis­mereti, vallási okból nem vál­laló állampolgárok számára szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy honvédelmi kötelezettségüket polgári szol­gálattal teljesítsék.- Az Alkotmánybíróság lét­rehozásához, illetőleg az alter­natív katonai szolgálat beve­zetéséhez az alkotmány mó­dosítása mellett természetesen külön törvény megalkotása, il­letve a honvédelmi törvény módosítása is szükséges. Ezért a rájuk vonatkozó rendelkezé­sek hatályba léptetését a ja­vaslat külön törvényre bízza. Ez egyebek közt azt is jelenti, hogy ennek a törvénynek a hatálybalépéséig az Alkot­mányjogi Tanács továbbra is működik. A részleteket megha­tározó és egyúttal az említett módosításokat hatályba lépte­tő törvények benyújtása leg­később a nyári ülésszakon vár­ható - mondotta az igazság­ügy-miniszter. Javaslat a gyülekezési jogról Ezután az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatot taglal­ta. Mint mondotta: ez a ja­vaslat a gyülekezési jogról be­terjesztett törvényjavaslattal együtt a politikai rendszer re­formjában, ezen belül jogál- Icmiság kiteljesedésében az első konkrét jogalkotási lépés­nek tekinthető. Szimbolikus értékű, hogy az e célok elérése érdekében tervezett jogalkotási folyamat kezdetét ez a két, mindenkép­pen a legalapvetőbb emberi szabadságjogok közé tartozó jog, az egyesülési és a gyüle­kezési jog szabályozása jelen­ti. A továbbiakban így foly­tatta :- Az egyesülési és gyüleke­zési jog két olyan egymáshoz szorosan kapcsolódó szabad­ságjog, amelynek szabályozó-» sa alapvetően meghatározza az állampolgároknak a köz­életben való részvételét, sza­bályozásuk tartalma pedig a társadalom demokratizmusá­nak fontos mércéje. Az egye­sülési jog és a gyülekezési jog az emberek elidegeníthetetlen joga, amelyek demokratikus társadalomban csak olyan ésszerű korlátozásoknak vet­hetők alá, amelyek a társada­lom és tagjai védelme érde­kében szükségesek. Ebből kö­vetkezően a szabályozás alap­eszméje az, hogy e szabad­ságjogok sem tekinthetők ab­szolút, vagyis korlátozhatatlon jognak, ám gyakorlásukat csak a büntetőjog által védett ér­dekek, illetőleg mások jogai és szabadsága korlátozhatja. — A törvényjavaslat abból az alapelvből indul ki, hogy az egyesülési jog alapvető sza­badságjog, amelyet nem az állam „adomá/iyoz", hanem a népszuverenitásból következően mindenkit - bármilyen feltétel és megkülönböztetés nélkül - megillet. Tartalmát a javaslat úgy határozza meg, hogy az egyesülési jog alapján minden­kinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, a szer­vezet szervezettségi szintjét el nem érő közösségeket hozzon létre, illetőleg azok tevékeny­ségében részt vegyen. E tekin­tetben a tervezett szabályozás nem ír elő semmiféle szerve­zeti formakényszert, az alapí­tókra bízza, hogy milyen típu­sú szervezetet kívánnak létre­hozni. A korábbi szabályozáshoz képest a javastat lényegesen egyszerűbben szabályozza az egyesülési jog alapján létre­jövő szervezet megalakítását. Mindössze három feltételt ír elő a megalakuláshoz; ezek a következők: legalább tíz ala­pító tag mondja ki a szerve­zet megalakítását, állapítsa meg az alapszabályát, válasz- sza meg ügyintéző és képvi-. seleti szerveit. Ezt követően kérhető a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele. A nyil­vántartásba vétel azonban nem a megalakulás, hanem a jogi személlyé válás feltétele. A bíróság által történő nyil­vántartásba vétel ebből kö­vetkezően nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tet­tek. — A javaslat a korábbi sza­bályozáshoz viszonyítva új el­vekből vezeti le az egyesülési jog alapján létrejövő szerve­zetek feletti állami felügyelet szabályozását. — A javaslat értelmében a társadalmi szervezet működé­sének törvényességét az ügyészség ellenőrzi, ám az ügyészség jogköre az ellenőr­zésen túlmenően csak arra terjed ki, hogy felhívja a tár­sadalmi szervezetet a törvé­nyes állapot helyreállítására, illetőleg, ha ez nem követke­zik be, a törvényesség helyre­állítása céljából a bírósághoz fordulhat. — A törvényesség betartása érdekében a társadalmi szer­vezetre nézve kötelező döntést — az ügyész keresete alapján- kizárólag a bíróság hozhdt. — A törvényjavaslat a társa­dalmi szervezetek gazdálkodá­sával kapcsolatban a legalap­vetőbb szabályokat határozza meg: a társadalmi szervezet korlátolt felelősségét, vagyo­nának forrásait, illetőleg azt a lehetőséget, hogy a társadal­mi szervezet — a célja meg­valósításához szükséges gaz­dasági feltételek megteremté­se érdekében — gazdasági vállalkozási tevékenységet is végezhet. Az e tevékenységre vonatkozó részletes, főleg pénzügyi szabályokat a Mi­nisztertanács állapítja meg. Ez oz egyetlen eset egyébként, amidőn a javaslat végrehajtó rendelkezésre ad felhatalma­zást. Hegkezdődött a párttörvény kidolgozása — A javaslat deklarálja, hogy az egyesülési jog alap­ján politikai párt is létrehoz­ható. A politikai pórt az egye­sülési jog alapján létrejövő szervezetek kiemelkedő fontos­ságú, számos sajátos jegyet magán hordozó típusa., E sa­játosságok egyike, hogy a po­litikai pártra vonatkozó részle­tes szabályozás tartalmát a politikai rendszerben betöltött szerepe, a képviseleti rendszer Váljanak bankokká a takarékszövetkezetek Ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága A plenáris ülést megelő­zően tartott tanácskozást kedden az Országgyűlés terv- és költségvetési bizott­sága. A testület a takarék- szövetkezetekről szóló tör­vényerejű rendelet módosí­tását, valamint a takarékbe­tétekről szóló törvényerejű rendelet tervezetét vitatta meg. Madarast Attila pénzügy­minisztériumi államtitkár el­mondotta, hogy a jogsza­bályok módosítása a bank- rendszer reformja miatt szükséges. Tovább kívánják oldani a korábbi kötöttsége­ket, megteremtve a rugalma­sabb kamatpolitika alakítá­sának lehetőségeit. Mindez előnyös a lakosságnak. A jelenlegi időszakban, amikor a fogyasztói árak számotte­vő mértékben emelkednek, szükséges, hogy ezzel a pénzintézetek betéti kama­tai is lépést tartsanak. A bankok közötti indokolatlan verseny korlátozását bizto- _ sítja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank úgynevezett kamatmaximumokat állapít­hat meg. Ennek célja az in­dokolatlan mértékű kamat- emelkedés megakadályozása, ami az infláció erősödését eredményezné. Az országban jelenleg több mint 260 takarékszövet­kezet működik. A jogszabály- tervezet lehetővé kívánja tenni, hogy szövetkezetként működjenek, de egyre in­kább bankká váljanak. A vitában több képviselő mondta el véleményét. A testület végül is úgy határozott, hogy a takarék- szövetkezetekről szóló tör­vényerejű rendelet módosí­tásának tervezetét még egy­szer megtárgyalja. Addig a jogszabályt - az ülésen el­hangzottak figyelembevételé­vel - át kell dolgozni. Elfo­gadta viszont a takarékbe­tétekről szóló törvényerejű rendelet tervezetét. Támogat­ta Horváth Jenő (Budapest 1. vk.) képviselőnek a jogi* igazgatási és igazságügyi bizottság legutóbbi ülésén elhangzott javaslatát, mely szerint házassági bontóper esetén a bíróság kötelezhes­se a pénzintézeteket arra, hogy adatokat szolgáltassa­nak a házastársak takarék­betéteiről. és a választási rendszer sza­bályozása alapvetően befolyá­solja. Ezért a politikai pártokra vo. natkozó teljes szabályozás ki­alakítása nem ragadható ki a politikai rendszernek az új alkotmány keretében történő komplex újraszabályozásából. Mindezekre figyelemmel a ja­vaslat szerint a politikai párt­nak a társadalomiban betöltött szerepére az alkotmány rendel­kezései lesznek az irányadók, s ezzel összhangban lehetséges néhány, a jelenlegi javaslattól eltérő rendelkezés, a politikai párt megalakulásának, nyil­vántartásba vételének, felügye­letének, valamint megszűnésé­nek szabályait tartalmazó kü­lön- törvény megalkotására. E törvény kimunkálása megkez­dődött. Elkészülte után a szo­kásos törvényalkotási folyamat­ban társadalmi vitára bo­csátják, s a vita tanulságai alapján kialakított végső válto­zatot a kormány benyújtja az Országgyűlésnek. A továbbiakban a gyüleke­zési jogról szóló törvényjavas­latban foglaltakat indokolta meg Kulcsár Kálmán. Á gyülekezési jog alapvető szabadságjog- Hatályos jogrendszerünk­ben a gyülekezési szabadság­gal kapcsolatos jogi szabályo­zás szűk körű, kizárólag a gyülekezési szabadsággal fog­lalkozó jogszabályunk egy 1945-ben kiadott belügyminisz­teri rendeletén kívül — nincs. Ez a belügyminiszteri rendelet is elavult rendelkezéseket, jogrendszerünkben ma már is­meretlen jogi fogalmakat tar­talmaz, ezért a javaslat hatá­lyon kívül helyezi. A gyülekezési jog - mint ahogy áz egyesülési jogról szólva már utaltam rá — sem állami adomány, hanem min­denkit megillető alapvető sza. badságjog, amelynek gyakor­lása keretében békés összejö­vetelek. felvonulások és tünte­tések (együttesen: rendezvé­nyek) tarthatók, amelyeken a résztvevők, véleményüket sza­badon kinyilváníthatják. A ren­dezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontju­kat az érdekeltek tudomására hozni. Ebből következik az, hogy a gyülekezési jog szabad gyakorlása elválaszthatatlan kapcsolatban van a szólássza­badsággal és az úgynevezett petíciós joggal, hiszen e jogok biztosítása nélkül nem is be­szélhetünk ténylegesen a gyü­lekezési szabadságról. Miután azonban a javaslat tárgya a gyülekezési jog, ezért nem ke­rülnek részletezésre sem a szólásszabadság, sem a pefí- ciós jog gyakorlásának más, a gyülekezéssel nem kapcsolatos szabályai. Bejelentési kötelezettség- Annak érdekében, hogy a gyülekezési jog törvényesén és rendeltetésszerűen gyakorolható legyen, a javaslat a gyülekezé­si jog gyakorlását, ha az köz­területen történik, előzetes be­jelentéshez köti. Ennek a be­jelentésnek azonban nem az a célja, hogy az államigazgatási szerv a rendezvényt engedé­lyezze. A gyülekezési jognak, mint alapvető szabadságjog­nak a gyakorlása ugyanis nem igényel előzetes közigazgatási hozzájárulást. A bejelentés azonban lehetőséget ad arra, hogy az államigazgatási szer­vek - elsősorban a rendőrség — felkészüljenek a gyülekezési jog gyakorlása, illetőleg a köz. rend, a körlekedés zavartalan­ságának a biztosítósara.- A bejelentéshez kapcsoló­dóan meg kell említeni, hogy a javaslat - szűk körben és kivételesen - lehetőséget ad arra, hogy a rendőrség a meghatározott feltételek esetén a rendezvénynek a bejelentés­Az Országgyűlés január 10-én folytatta az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját. Felvételünkön: Grósz Károly és Kárpáti Ferenc az ülés megkezdése előtt. MTI TELEFOTO ben megjelölt helyszínen, ille­tőleg Időben való megtartását megtiltsa. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy ez a tiltás nem általában a gyülekezési jog gyakorlása, il­letőleg a tervezett rendezvény megtartása elé állít korlátot, hiszen az adott rendezvény nem a bejelentésben megje­lölt helyszínen és időben meg­tartható lenne. A tiltás tehát kifejezetten csak arra irányul, hogy a rendezvényt ne ott, vagy ne akkor tartsák meg.- A javaslat megfelelő ga­ranciát nyújt a gyülekezési jog szabad gyakorlásának védel­me érdekében, ugyanis a ren. dezvény megtartását megtiltó határozat ellen közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni. A bíróság - ha azt indokoltnak tartja - megváltoztathatja a közigazgatási szerv döntését. — A javaslat lehetőséget od arra, hogy a rendezvény részt­vevői, amennyiben a rendez­vényt feloszlatják, a feloszlatás jogszerűségét bíróság előtt vitathassák. Végezetül azokrgl a javas­latokról szólt Kulcsár Kálmán, amelyeket mérlegeltek ugyan, de végül is elvetésük tűnt cél­szerűnek. Ilyen például a zárt helyiségben tartott nyilvános gyűlésekre vonatkozó bejelen­tés. Hasonlóan problematikus lenne a külföldiek részvételét vagy magatartását a gyüleke­zés során szabályozni. El nem utasítható, hiszen a gyülekezés nem állampolgári, hanem em­beri jog, a szabályozás pedig — a magyar állampolgárokra is érvényes szabályokon túl, jóllehet például, az osztrák törvény tartalmaz speciális ren­delkezéseket, — gyakorlatilag szinte megoldhatatlan problé­mákkal járna — mondotta. Ügy vélekedett, hogy a javaslat a demokrácia érvé­nyesülését, a véleménynyilvání­tás szabadságának előmozdí­tását, a közéleti aktivitás szé­les körű kibontakozásának elő­segítését szolgálja. Ennek alapján kérte, hogy az Or­szággyűlés a benyújtott tör­vényjavaslatokat fogadja el. Bölcse y György (Budapest, 63. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést Kul­csár Kálmán expozéjához. Elmondta, a bizottsági viták során többen kérték, hogy az új alaptörvény elkészülésével egy időben szülessék meg az Alkotmánybíróságról szóló tör­vény is. Számos képviselő fog­lalkozott a bírói függetlenség elvének kérdésével, támogatva azt az indítványt, hogy a Leg­felsőbb Bíróság elnökéhez a jövőben ne lehessen interpel­lációt benyújtani. Az alkot­mánymódosítás tervezetét a jo­gi bizottság — a módosító in­dítványokkal — egyhangúlag elfogadta. A gyülekezési jogról a bi­zottság úgy foglalt állást: olyan mértékű szabályozásra van szükség, amely garantálja a szabadságjogok zavartalan gyakorlását. Jelentősnek minő­sítette a bizottság a bírósági jogorvoslat lehetőségét, amely mintegy záloga a szabadság- jog gyakorlásának. Ugyancsak alapvető szabad­ságjogként értékelte a bizott­ság az egyesülési jogszabályt. A tervezet segíti azokat az ön- szerveződés alapján létrejövő társadalmi csoportokat, ame­lyek a különféle érdekeket fe­jezik ki. A testület helyesnek tartja, hogy a törvény általá­ban a pártokra is vonatkozik, ugyanakkor egyetértettek az­zal, hogy a pártokra - kiemelt szerepükre tekintettel - szü­lessen külön szabályozás. A jog csak akkor lesz képes el­rendezni a politikai pártokkal kapcsolatos szabál/okat, ha az erre vonatkozó problémákat a politika előzetesen kellően tisztázta - szögezte le a bi­zottság titkára és az egyesü­lési és gyülekezési jog terve­zetét kiegészítésekkel elfoga­dásra ajánlotta. Südi Bertalan (Bács-Kiskun megye, 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet párttitkára az al­kotmány tervezett módosításá­val kapcsolatban aggályát fe­jezte ki a 27. szakasz megkur­títását célzó indítvánnyal szemben. Eszerint ugyanis ki kellene hagyni az interpellál­hatok köréből a Legfelsőbb Bí­róság elnökét. A képviselő sze­rint a parlament jelenlegi jog­állásából következően alkot­mányjogilag és az érvényben lévő alkotmány normatíváit te­kintve is jogi korlátot állítana önmaga hatásköre elé, ha nem teszi lehetővé a bírói szervezet munkájának interpellációval történő ellenőrzését. Mivel az alkotmány módosí­tásáról szóló törvényjavaslat­hoz több hozzászóló nem je­lentkezett, a Ház elnöke Kul­csár Kálmánnak adta meg a válaszadásra a szót. Dr. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter válaszában azt kérte, hogy az eredeti minisz­teri javaslatot fogadják el, te­hát töröljék el a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellál­hatóságát. Határozathozatal Ezután határozathozgtal kö­vetkezett. Az elnöklő Stadin- ger István megállapította: az alkotmány módosításához • a képviselők minősített, kéthar­mados többségének igenlő szavazatára - tehát a jelen esetben a 387 képviselő közül 258 igenlő szavazatra — van szükség. Először azt a részkérdést bo­csátotta szavazásra, amely a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságára vonatko­zott. Arra az elnöki kérdésre, hogy ki fogadja el a minisz­teri indítványt, 249-en szavaz­tak igennel, 65-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak. A javaslat tehát nem kapta meg c szükséges minősített többsé­get, vagyis a képviselők fenn­tartották azt az alkotmányos helyzetet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez továbbra is lehet interpellációt intézni. Ezután tette fel szavazásra Stadinger István az egész - a részkérdésben már eldöntött — alkotmánymódositási javas­latot. Ezt a képviselők 345 szavazattal elfogadták. A határozathozatal után ügyrendi kérdésként elfogadták a képviselők, hogy az egyesü­lési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot együtte­sen tárgyalják, de külön-külön hoznak határozatot a törvény- tervezetekről. Elsőként Huszár István (or­szágos lista), a Hazafias Nép. front Országos Tanácsának fő­titkára kért szót, majd Púja Frigyes (Békés megye, 8. vk.), nyugalmazott külügyminiszter, Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.), Kardosné Török Ibolya (Csonqrád m., 14. vk.), Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) fejtette ■ki véleményét. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom