Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-11 / 11. szám

1989. január 11., sierda Dunúntült napló 3 Ülésezik az Országgyűlés Berecz János Új nemzeti összefogást Heteken belül megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Grósz Károly interjúja egy japán lapnak A szovjet csapatok részleges kivonása Magyarország terü­letéről heteken belül -megkez­dődik. ,A piaci alapelvek ke­vés korlátozással érvényesülni fognák hazánkban, ahol a magántulajdon részaránya lé­nyegesen tovább emelkedhet - többek között erről beszélt Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára abban az Interjúban, amelyet a Nihon Keizal Sim- bunnak, japán vezető gazda­ságpolitikai napilapjának adott. Grósz Károly fényképpel il­lusztrált nagy terjedelmű in­terjúján kívül a főtitkár élet­útját ismertető cikket is közölt a lap keddi száma. A terjede­lem és a közlés módja is azt jelzi, hogy a nagy befolyású újság Grósz Károly személyén keresztül komoly figyelmet for­dít Magyarország bel- és kül­politikájára, reformtörekvései­re. Tíz napja a Kyodo hirüqy- nökség közölt interjút Németh Miklós kormányfővel. Grósz Károly a japán lap tudósítóinak részletesen kifej­tette, hogy a jövőben nem tá­maszkodhatunk kizárólag a KGST-n belüli együttműködés­re, amelyben nem érvényesül a műszaki fejlesztés kényszere. Ezért törekszünk a Nyugattal való együttműködésre és meg­próbálunk felzárkózni a nyu­gati piac követelményeihez. Ez utóbbi érdekében az ország gazdasági vezetése célul tűzte ki á forint konvertibilissá té­telét. E-z együtt járna a forint leértékelésével, ami nagy­mértékben érintené külgaz­daságunkat, így az átállás során igen óvatosan kell majd eljárni — mutatott rá Grósz Károly. A szovjet peresztrojka és a magyar reformok kapcsolatát firtató kérdésre az MSZMP fő­titkára kifejtette, hogy a két országban zajló folyamatok közé már csak a méretek mi­att sem lehet egyenlőségjelet tenni. Nemzetközi kérdéseket érint­ve Grósz Károly kifejtette, hogy a részleges csapatkivonások után maradnak, még Magyar- országon szovjet katonák. Hangsúlyozta, hogy „folytatjuk részvételünket a Varsói Szer­ződés szervezetében, ugyanak­kor hosszú távon újabb erőfe­szítéseket kívánunk tenni a ke­let-nyugati katonai szövetsé­gek felszámolása érdekében". A főtitkár közölte, hogy Ma­gyarország még ebben a hó­napban felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával. Szólt arról is, hogy Magyaror­szág a KNDK-val magas szin­tű együttműködést folytat. Ba­ráti alapállásunkon az sem változtat, hogy Dél-Koreával diplomáciai kapcsolatokat lé­tesítünk. Ezért nagyon sajnál­nánk, ha ez a lépés a KNDK szemében a kapcsolatokat akadályozó tényezővé válna. Kitért Grósz Károly a ma­gyar-japán kapcsolatokra, s rámutatott arra, hogy szeret­nénk meríteni a japán válla­latvezetési és termelésszervezé­si tapasztalatokból, örvendetes lenne, ha japán modern tech­nikájából és tudományos ered­ményeiből is tanulhatnánk. A szigetországgal továbbra is jó pénzügyi kapcsolatokra törek­szünk és várjuk a japán tő­ke beáramlását hazánkba. Ami a magyar belpolitikai helyzetet illeti, a főtitkár a többpártrendszerrel kapcsolat­ban kifejtette, hogy az MSZMP magától nem kívánja átadni a hatalmat. „Ha mégis elveszítenénk, az a saját hi­bánk lenne." Ügy látszik, hogy Magyarországon sok új párt jön majd létre, de tényleges politikai szereppel csak né­hány rendelkezik majd közülük - mondotta Grósz Károly. Ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága Berecz János (Szabolcs-Szat. már m., 6. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára bevezetőben rámu­tatott, hogy a korszerű magyar jogállamiság pilléreinek oz alapkövét rakja most le az Orszáqgyűlés. Az utóbbi évek­ben sokféle módon szóltak eb­ben az országban a társada­lom alulról való, önszervező épüléséről. A most tárgyalt két törvénytervezet jelenti azonban az első igazi garanciát arra, hogy ez a társadalomszervező óhaj joggá váljon. E helyen tényként szólt arról is, hogy e törvények megalkotására a po­litikai ösztönzést a Magyar Szocialista Munkáspárt májusi országos értekezlete adta meg - mondta. A továbbiakban leszögezte: miközben törvénytervezetekről vitázunk, tudatában kell len­nünk annak, hogy a politika alapkérdéséről van szó, a ha­talom, a korszerű hatalmi be­rendezkedés mikéntjéről és a hatalomgyakorlás módjáról. Társadalmunkban ma külön­böző erők mozdultak meg és mozdulnak meg a haza fel- emelkedése előtt álló akadá­lyok eltávolítására és a nem­zeti haladás előmozdítására. Ezen erők szerveződési törek­véseiket a most vitatott tör­vénytervezetek alapján valósít­hatják meg. Ilyen módon létrejöhetnek a feltételek, hogy a különböze mozgalmak intérményesült fór. mában, egyenlő jogon, part­nerként vehessenek részt egy új nemzeti összefogásban. A mozgalmakkal már ilyen körül­mények között is elkezdődhet­nek a politikai kapcsolatépítés munkálatai: a párbeszéd, a2 egyezkedés, az együttműködés, sőt a koalícióalkotás lehetősé­ge is. Egy ilyen cél magunk elé tűzése ma realitás, és a ki­bontakozás alapvető követel­ménye.- E helyről is felhívunk min­den politikai felelősséget érző tényezőt, hogy vegyen részt az UJ nemzeti összefogás kialakí­tásában. Csakis ez lehet a megfelelő kerete és feltétele oz új politikai rendszer kiépí­tésének. Megítélésem, hogy a hagyományos társadalmi szer­kezetek mellett, azok megúju­lását is figyelembe véve ezen tényezők közé tartozik és en­nek jelét is adta többek kö­tött a Magyar Demokrata Fó- fum, az Új Márciusi Front, egyes ifjúsági szerveződések, o szerveződő „kisgazdák", a Ve- res Péter Társaság, a Szabad Demokraták Szövetsége, o Mijnnlch Ferenc Társaság és több más irányzatú egyesülés. Az új nemzeti összefogás létrehozásában az MSZMP és a mozgalmak, később pedig a születő pártok munkálkodhat­nak együtt. Az előttünk fekvő törvény- tervezet egyik nagy horderejű gondolata a többpártrendszer kérdését érinti. Ismert az MSZMP -á'-tértekezleti és más testületi álláspontja, amely szerint egypártrendszer kere­tei között működő politikai pluralizmust alkalmasnak tart­ja arra, hogy a jelenlegi hely­zetben a társadalmi fejlődést szolgálja. Ugyanakkor pártunk állást foglalt abban is, hogy biztosítani kell a lehetőséget azoknak az igényeknek a meg­valósítására, amelyek más pártok működését akarják. Világosan kell látnunk, hogy a jogállomiság viszonyai kö­zött a pártok létrejötte nem­csak társadalmi igény kérdé­se, hanem egyszerűen attól függ, hogy érvényes jogszabály alapján valaki akar-e pártot alapítani vagy nem. Egy ilyen csoportosulás azonban - és ez a megha­tározó - politikai értelemben csak akkor lesz valóságosan párt, ha a társadalmi súlya, politikája, befolyása, illetve programja erre alkalmassá te­szi. A párttörvény megalkotá­sa, amelynek lényege, egy más, az eddigit meghaladó politikai struktúra kialakítása, nem egyszerűen jogi kéz­ügyesség kérdése. Tisztában kell lennünk az­zal, hogy jelenleg egy törvény- tervezet társadalmi vitájának terméke fekszik előttünk, amely ebben a tartalomban összeg­ződött. Jelentős, párton kívüli politológiai műhelyek nézetét is tartalmazza a párttörvényre való utalás. Megfontolandó: a parlament felvállalhatja-e, hogy lényeges ponton túlmen­jen a társadalmi vita eddigi eredményein. Ezt figyelembe véve egy ilyen nagy hordere­jű kérdésben, mint a pártrend­szer jogi keretei, nem lenne célszerű napok vagy órák alatt dönteni. Mert miről is van szó? Nemcsak a pártok tértől és időtől való puszta létéről, hanem a törvényileg is garan­tált közjogi, pénzügyi, támo­gatási, regisztrálási és más, a működésükhöz elengedhetet­len feltételek megteremtéséről. A társadalmi vitára is időt hagyva, politikailag megalapo­zott pórttörvényt kell készíte­nünk. Értjük azt az aggodal­mat is, amely attól tart, hogy olyan törekvések érvényesülhet­nek, miszerint a törvény kidol­gozását elodázzák, netán „el­sikkasztanák”. Pártunk határozottan ellenzi a köntörfalazást, kiáll az elv­telen időhúzás ellen. A Köz­ponti Bizottság decemberi ülé­sén a párt véleményeként meg­fogalmazta, hogy „a párttör­vény megalkotása igazodjon az alkotmány kidolgozásához”. Mindezekből kiindulva — az aggodalmakat is ismerve — reálisnak látszik, hogy a párt­törvény egy éven belül, akár az év végén, a parlament elé kerüljön. Berecz János végezetül ja­vasolta, hogy alapos vita után, megfontoltan, elfogadva a kormány javaslatát, az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának jelenté­sét, javaslatait, és elismerve az aggódók, sürgetők jó szán­dékát is, szavazzák meg a tör­vényjavaslatot, beleértve, meg­fogalmazva a párttörvénynek egy indokoltan meghatározott határidőn belüli megalkotását. * Ezután dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.), Géczf Ist­ván (Budapest, 49. vk.), Szent- ágothai János (országos lista) akadémikus, Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.), dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.), László Béla (Szabolcs- Szatmár m., 14. vk.), Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), Czoma László (Zala m., 5. vk.), Benjámin Judit (Buda­pest, 21. vk.), Tóth Károly (or­szágos lista) református püs­pök szólalt fel. Ezután az elnöklő Stadinger István bejelentette: a törvény- javaslatokhoz több felszólaló nem jelentkezett. Az elhang­zott számos és szerteágazó képviselői javaslat megvitatá­sára össze kell ülnie az Or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának. Mi­vel ez valószínűleg hosszabb időt vesz igénybe, ezért ja­vasolta a képviselőknek, hogy napi munkájukat fejezzék be. Az ülés berekesztése előtt c'r- ról tájékoztatta a képviselő­ket, hogy az ülésen részt vett. a Nyugat-európai Unió kül­döttsége. Köszöntötte Charles Goerens-et, az Unió közgyűlé­sének elnökét és munkatársát. Szerdán reggel 9 órakor az Országgyűlés az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok tárgyalásával - a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság állásfoglalásának ismerte­tésével - folytatja munkáját. Az ülésszak keddi munka­napjának szünetében Szűrös Mátyás elnökletével ülést tar­tott az Országgyűlés külügyi bizottsága. Faragó András, az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője tájékoztatta az MTI-t arról, mivel több szervezet és magánszemély, illetve képvise­lő a Magyarországra menekül­tek sorsát illetően aggodal­mának hangot adva indít­ványt juttatott el az Ország­gyűlés elnökéhez, Stadinger István felkérte a 1 külügyi bi­zottságot, hogy e fontos kér­déskörben foglaljon állást. Az ülésen a bizottság meghall­gatta Bánffy György (Budapest 4. vk.) képviselő indítványát, amelyben javasolja: az Or­szággyűlés hozzon határozatot, hogy alapos vizsgálat nélkül az ország területéről egyetlen menekültet s§ lehessen kito­loncolni. A képviselő szorgal­mazta azt is, hogy a kor­mány záros határidőn belül adjon tájékoztatást a család- egyesítések eddigi eredmé­nyeiről, a menekülttáborok szervezéséről és a genfi kon­vencióhoz csatlakozás, illetve ENSZ-segítség lehetőségeiről. Az Országgyűlés január 10-én folytatta az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját. Felvételünkön: szavaz az Országgyűlés. _ MTI TELEFOTO jfrqrlqmenti tudósítás Napirenden az egyesülési és gyülekezési jog (Munkatársunk telelonjelen- lése) Tegnap délelőtt ismét ösz- szeült az Országgyűlés, hogy folytassa az elmúlt év de­cember 22-én felfüggesztett ülésszakának munkáját. A felfüggesztés óta eltelt napo­dat nem töltötték tétlenül a képviselők, ezt látszik igazol- n|. hogy e rövid időszak alatt ls több interpellációval, az illetékesekhez szóló kérdések­kel gyarapodott a testület oopirendje. így az alkotmány módosításáról, az egyesülési, volamint a gyülekezési jogról Móló törvényjavaslatot, az ügyrendi és a személyi dönté­seken kívül az eredeti nyolc­ról 17 -re szaporodott inter­pellációk, illetve kérdések ke­retében többek között az adó­kivetésről és végrehajtásról, a vámkezelésről, az élelmiszer­gazdaság támogatáscsökke­néséről, a lakossági deviza- vásárlásokról, az új nyugdíj- törvény előkészítéséről is szó lesz az ülésen. Baranyából dr. Balogh Gábor, a 9. vá­lasztókerület képviselője je­lezte előre kérdését, amelyet a jövedelemadó törvény mó­dosítása tárgyában a pénz­ügyminiszterhez kíván intézni. A korábban érvényben lévő és a módosított személyi jö­vedelemadóról szóló törvény­nek is van egy olyan pontja, amely az adózó állampolgár számára bizonyos kölcsönök (lakásépítési, lakásvásárlási, közműfejlesztési) esetében a kamatoknak az adózás mér­tékével arányos visszatérítését helyezi kilátásba. A korábbi adótábla szerint a keresők 20 -25 százaléka volt, a jelenle­gi prognózis szerint akár 40 százaléka is lehet, aki ala­csony jövedelme folytán ugyan adót nem fizet, de az­által elesik ezektől a ked­vezményektől. Ez a problémo vidéken jelentkezik élesebben, az alacsony jövedelmek mi­att és sajnos leginkább a pályakezdőket, családalapító­kat érinti, nem beszélve a nyugdíjasokról. Pedig az ál­lampolgárok az önerős lakás­építéssel, útépítéssel, és más közműfejlesztéssel végsősoron az állami vagyont is gyara­pítják. Kérdésemre erre az ellentmondásra szeretném fel­hívni a pénzügyminiszter fi­gyelmét, megnyugtató, a gon­dot feloldó válasz reményé­ben — fejtettte ki bővebben kérdése okát dr. Balogh Gá­bor. A téli ülésszak keddi nap­jának első szünetében dr. Brezniczky József baranyai képviselő mondta el lapunk­nak, hogy a költségvetés elfo­gadása után mennyiben lát­ja visszaigazolva decemberi hozzászólását.- Elsősorban az oktatással ^P^solotban szóltam hozzá a költségvetés-tervezethez, és részben visszaigazolva látom elképzelésemet. Azért csak részben, mert a pedagógu­sok béremelésével kapcsola­tos döntés még nem született me9- Úgy látom, a szakszer­vezet, a kormány még nincs e9Y állásponton. Én személy szerint a szakszervezet el­képzeléséhez állok közelebb, ami a kezdeti lépésként szep­temberben 20 százalékos bér­emelést helyez kilátásba a pedagógusoknál. A szakkép­zéshez kapcsolódó mondan­dóm, ilgy érzem, kevésbé ta­lált meghallgatásra, ami sze­rintem az egyoldalú tájékoz­tatás következménye. Az elő­adó miniszter az iskolai alap­gyakorlatok figyelmen kívül hagyásával az üzemi gyakor­latok gyakoriságáról beszélt, ám az üzemek a jövőben sem lesznek képesek a szükséges alapgyakorlatok lebonyolító­sóra. Ez különösen a techni­kusképzésnél jelent majd sür­gősen megoldandó feladatot. Sajnos, nem fogadták el a tanulóarányos felosztásra irá­nyuló javaslatomat sem, hol­ott érzésem szerint a jövőben ez dinamizálhatná az okta­tást. összeségében úgy lá­tom, hogy a költségvetésben megjelent számok nagyobb­részt visszaigazolják elképze­léseimet, de az is tény, hogy az elfogadott javaslat végre­hajtására Irányuló intézkedé­sek lassan születnek meg. A keddi első döntés o Legfelsőbb Bíróság elnökének az interpellálhatok köréből való kivonása ügyében szüle­tett. Miután 65 nem, és 33 tartózkodás mellett 9 szavazat hiányzott a döntéshez szük­séges minősített többség megszerzéséhez, a Legfelsőbb Bíróság elnöke továbbra is az interpellálhatok körében ma­radt. Gyors határozat szüle­tett az alkotmány módosítá­sáról, amelyhez mindössze egyetlen felszólaló kapcsoló­dott mondandójával. Annál többen - összesen 15-en — jelezték felszólalási szándéku­kat az egyesülési és gyüle­kezési jogról szóló törvényja­vaslatokkal kapcsolatban. A témát különböző oldalról megközelítő, különböző mély­ségű beszédek között külö­nösen Szentágothai János (országos lista) felszólalása aratott osztatlan sikert szem­léletes példáival, a megol­dásra tett javaslataival. A nap foyomán a nyugalmazott egyetemi tanár, akadémikus volt az első felszólaló, akit beszéde közben is hangos tapssal ismertek el képviselő- társai. A gyülekezési és egyesülési jog témájában megtett, az estébe nyúló felszólalások, fe­lelős határozathozatal meg­születését vetítették elő. Kaszás Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom