Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-09 / 9. szám

2 Dunántúli napló 1989. január 9., hétfő nyilatkozik a bankuezer Ellentmondásos a helyzet Pécs is beszáll a magyar—dél-koreai autóipari együttműködésbe? Elébe menni a világkiállításnak Panaszkodnak a vállalatok, drága a hitel, nem érdemes befektetni a termelésbe, job­ban kamatozik a pénz a bank­ban. A bankoknak ellenben nagyon is jól megy, szép nye­reségeket söpörnek be, igen magas osztalékot fizetnek, s legfőbb gondjuk, hogy új székhazat épitsenek . . . Ezzel a „csomaggal" kerestük föl a megye legtőkeerősebb bank­jának, a Magyar Hitelbank Rt. Pécsi Igazgatóságának vezető­jét, dr. Buttinger Jánost, akit január elsejével ügyvezető igazgatóvá léptetett elő az MHB elnök-vezérigazgatója, s aki a napokban ünnepelte öt­venedik születésnapját.- Mit szól a vádakhoz?- A komplex kérdésfelvetés valóban sok helyen elhangzik, érdemes azokat pontonként, külön-külön tisztázni. Ami minket illet, két évvel ezelőtti megalakulásunk óta változat­lanul egy épületben vagyunk a Magyar Nemzeti Bank Ba­ranya Megyei Igazgatóságá­val, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban csaknem megháromszorozódott új üzlet­ágaink száma. Ezek a felada­tok olyan mennyiségű munkát jelentettek, melyet csak lét­számbővítéssel tudtunk meg­oldani, az induló százzal szemben most százötvenen va­gyunk, s a Szabadság úton vásároltunk egy kisebb épü­letet.- Mi van a nagy nyereség­gel?- Egyértelműen rögzíthető, a Magyarországon működő valamennyi bank együttes nye­resége alig éri el az egyszin­tű bankrendszer fennállása utolsó előtti évében (1985-ben) elért szintet. De menjünk to­vább, a kereskedelmi bankok­nál lecsapódó nyereség 55 százaléka az állami költségve­tést illeti.- Engedjen meg egy közbe­vetést, normálisnak tartja ezt?- Mint minden piacgazda­sággal működő nemzetgazda­ságban, nálunk is az volna a célszerű, ha a banknál lecsa­pódó jelentős jövedelem el­enyésző hányada jutna a költ­ségvetésnek, a megmaradó részt a bank végleges, illetve ideiglenes jelleggel visszajut­tatná a termelőkhöz és a for­galmazókhoz, bízva abban, hogy ez további jövedelemnö­vekedést eredményez, egy­szersmind közös kockázatot vállalva a gazdálkodókkal.- Lássuk akkor tovább, kik és hogyan osztozkodnak a banki nyereségen . . .- Az 55 százalékos költség- vetési befizetést követően ki­elégítjük részvényeseinket, itt az osztalék mértéke a min­denkori közgyűlés határozatán nyugszik. Bankunk az elmúlt évben 12 százaléknyi osztalék­ra tett javaslatot, ami azon az elven nyugodott, hogy ki­sebb osztalék esetén több kö­zös tőke juthat vissza a ter­melésbe. A tizenkettőből elő­ször 14 lett, a végén pedig 17 százalékos osztalék kifizetésére került sor.- Ez nyilván a részvényesek nyomására történt Így.- A részvényesek az inflá­ciótól való félelmükben in­kább a hamar és közvetleneb­bül elkölthető jövedelmet, mintsem az esetleg kockázat­tal járó, hosszabb távra szóló termelői befektetéseket vállal­ták.- Hogyan lehetne ebből az alapállásukból kimozdítani őket?- Rendkívül ellentmondásos helyzetben vagyunk, mert egy­részről a pénzügyi kormányzat egy még nagyobb mérvű inflá­ció elkerülése érdekében a pénzmennyiséget igyekszik rendkívül szűk keretek közé szorítani, más oldalról a gaz­dálkodói szféra a szükséges szerkezetátalakítás és a na­gyobb exportbevételek biztosí­tása végett több pénzzel sze­retne - tegyem hozzá, szük­séges is lenne nekik — dol­gozni. Ezt az ellenmondást csak növeli, .hogy az állami támogatások leépítése, a me­zőgazdaságot ért elemi csa­pások objektíve többlet pénz­igénnyel járnak. Az a helyzet alakult ki, hogy néhány terü­leten nemcsak a támogatás marad ef, de hitelt is csak részben tudunk rendelkezésre bocsátani.- A termelők ezt, a hitele­zés fokozódó zűrzavarát már eddig is érezték.- Ez így nem igaz, a zava­rok figyelemre méltóan mér­séklődtek, azonban az újfent beígért pénzkibocsátás-korláto­zás mindenképpen megkérdő­jelezi a valódi kibonatkozási szándékot. Az idén a teljes gazdálkodói kör az úgyneve­zett nulla pozícióba kerül, rész­ben az elmondottakból követ­kezően, másrészt abból, hogy 1988-ban lényegileg kénytele­nek voltak felhasználni koráb­bi nyereségtartalékaikat, önfi­nanszírozásra nincs lehetősé­gük. Együttes következmény: a gazdálkodók minden korábbi­nál magasabb hiteligényekkel jelentkeznek.- Ezért aztán ilyen elképesz­tően magasak a kamatlábak.- A kamatoknak kettős sze­repük volna, egyrészt drágítva a hitelpénzt, a kormány mint­egy visszatartó erőt remél tő­le (ennek a funkciójának az előzőekben vázoltak miatt nem tud megfelelni), másrészt egy­értelmű és egyenletes költség- vetési bevételt jelentenek, anélkül, hogy a szabályozók megváltoztatására volna szük­ség.- Ennyi ellentmondásba szinte beleszédül az ember! Evezzünk más vizekre? A pé­csi igazgatóság elmúlt évi ténykedését illetően mit tart a legnagyobb sikernek s mit bu­kásnak?- A legnagyobb sikernek valamennyi gond ellenére azt tartom, hogy partneri körünk meggyőződött arról, a finan­szírozásnál jelentkező gondok okai nem a banktól és mun­katársainktól származnak, a legnagyobb bukásnak pedig ugyancsak az előzőt, hogy néhány partnerünk ezt nem hitte el. Talán nem tűnik nagyképűségnek, az utóbbiak voltak lényegesen kevesebben.- Milyen vállalkozásokra adott és ad szivesen hitelt?- Olyanra, ami hasznot hoz. Sajnos, nem volt sok ilyen.- Ez azt jelenti, hogy nem szivesen cserélne helyet vala­melyik iparvállalati vezetővel?- A kérdést nyugodt szívvel feltenném én is a gazdálko­dóknak, hogy ők cserélnének-e velem.- Zárjuk a beszélgetést az­zal, az MHB Pécsi Igazgató­sága az idén milyen újdonsá­gokat tervez?- Feltétlenül lépni fogunk a korlátozott devizapiac irányá­ba, ami egyrészt a különféle devizaműveletek végzését, másrészt a közvetlen külföldi hitelfelvételt is jelenti. Év köz­ben megkezdjük a lakossági takarékbetétgyűjtést, a deviza- és BC-számlák vezetését ma­gánszemélyeknek, tervezzük de­vizapénztár nyitását is. Részt kívánunk venni az MHB által kezdeményezett és a szándék- nyilatkozatnál már erősebb magyar-dél-koreai autóipari együttműködésben úgy, hogy az alkatrészgyártásba esetleg pécsi vállalatokat is bevon­nánk. Még előbbre tekintve - mondta interjúnk végén dr. Buttinger János -, amennyi­ben Budapest és Bécs elnyeri a világkiállítás rendezési jo­gát, érdemes lenne már jó előre gondolkodni, hogyan le­hetne Pécsre és Baranyába is idecsalogatni a látogatókat. Az ezt szolgáló idegenforgalmi befektetésekbe mi is szívesen beszállunk. Miklósvári Zoltán Leier-Hoffmann-BCM Kft (Folytatás az 1. oldalról) HoUmann Antal, a Mecsek GMK vezetője: — A Leier cég fogalom a szakmában. Olyan beton-építő­elemek sorát gyártja, amely jószerivel korlátlan piaccal rendelkezik itthon is, másutt is. Lassan egy éve várok az alá­írásra, korábban a PM enge­délyét nem kaptuk meg. Ki tudja, miért? . . . Most az új társasági törvény értelmében, ha a külföldi tőke 50 száza­lékkal vagy az alatt száll be, nem kell engedély, csak be­jegyeztetés. — ön számára siker a mai nap? — Nemcsak számomra! Ezt én országos sikerként könyvel­ném el. Nem nehezen mozgó állami cégre, hanem ránk voksolt Leier. . . De vajon miért? Michael Leier a diplomata udvariassá­gával válaszol: — Többször jártam Bara­nyában, nagyon szimpatikus a vidék, az ott élő emberek. Bár az is igaz, szimpátiából még egyetlen vállalatot sem alapí­tottam. A profit érdekel. A Mecsek GMK-nál olyan em­bereket találtam, akik az én életfelfogásom szerint élnek; becsületes, preciz munkások, minőséget tudnak az asztalra tenni és van céljuk, amiért hajtanak is. Tudniillik: Leieréknek van közös vállalatuk Svájcban, az NSZK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyar­országon is. Ö volt az első magánvállalkozó, aki Ausztriá­ból tőkét hozott ót Magyar- országra, s erre rendkívül büsz­ke. Oberritter Miklós, a BCM - a Beremendi Cement- és Mész- ipari Rt. — igazgatója. Nem szégyen, őt is a profit érdekli: — Iparági szinten mi olyan nyereségekről nem is álmodoz­hatunk, ami a jövőt biztosíta­ná, megalapozná, fejlesztése­ket tenne lehetővé. Hoffmann Antal hozott be a közös vál­lalatba; bízom a sikerben! A közös tőkéből a MECSEK- Ép 31 százalékkal, a BCM 19 százalékkal, Leier úr pedig 50 százalékkal részesedik. Ő gé­peket és know-how-t ad, segíti a MECSEKÉP világszínvonalú vízmértékeit külpiacokon érté­kesíteni, s jól csengő nevét adja a bolthoz. (Folytatás az 1. oldalról) Balatonfüred, Berhida, Fűzfő, Balatonkenese, Siófok területé­ről jeleztek az esti órákig rezgéseket, komolyabb kár ed­dig nem történt. Ahhoz azon­ban elég volt a rengés nagy­sága, hogy osztatlan riadalmat keltsen ezen a területen. Verebics János Az MTI jelenti: Vasárnap 18.05 órakor földrengés volt a Balaton-parton. A Siófok— A Leier-Hoffmann-BCM Kft az idén 90 milliós termelést, jövőre 160 millióst, két év múlva pedig 200 milliós ter­melést szeretne realizálni. Michael Leier 42 éves. Óriá­si betongyárát, ameddig a szem ellát, szőlőkultúra veszi körül. Édesapja itt, Horitson- ban, Bécsújhelytől alig 50 kilo­méterre volt parasztember. Ő az iparra voksolt, mondván: „Apám, annyi pénzt fogók ke­resni, hogy a vidék összes szőlője az enyém lesz!" Az ígéretét már majdnem teljesí­tette. S közben a betongyóra mellett amely nulla szennye­ződést bocsájt ki, a szőlőtőkék adnak élő kerítést. A kézfogáskor íróasztalán ott volt az osztrák, a magyar, a burgenlandi és a Leier zászló . . . Kozma Ferenc Peremarton—Balatonkenese közötti térségben a Richter-skála szerint 3,5—4 fokozatú rengést észleltek. A Balaton keleti partvidékén lévő településeken megmozdultak a csil­lárok, a falakra függesztett képek, és kinyíltak a záratlan szekrények ajtói. Az elemi mozgás annak ellenére, hogy nagyjából az 1985-ös földren­gés színhelyén zajlott le, nem oko­zott riadalmat a lakosság körében. A késő esti információk szerint anya­gi kár nem keletkezett. A szakemberek feltevései szerint a mostani földmozgás valószínűleg utó­rengése az 1985-ös földrengésnek. Újabb földrengés a Balaton térségében-<?- VARSÓ: A Zycie Warszawy lengyel napilap interjút közölt Paskai László esztergomi ér­sekkel. A bíboros prímás az állam és az egyház kapcsola­táról és a katolikus egyház belső helyzetéről beszélt. Pas­kai hangsúlyozta, hogy II. Já­nos Pál pápa tervezett ma­gyarországi látogatása, s az azt megelőző felkészülés meg­újítja a magyar katolikusok életét.-o- TEGUCIGALPA: Ismeret­len fegyveresek szombaton meggyilkolták a hondurasi fő­városban a nicaraguai ellen- forradalmárok egyik vezetőjét. Az ,,Aureliano parancsnok" néven ismert Adan Rugama Acevedot Tegucigalpa egyik főútvonalán lőtték le gépko­csijában.-?- PÁRIZS: Párizsban a ve- giyfegyver-konferencia alkalmá­ból szovjet-japán és szovjet­izraeli külügyminiszteri megbe­szélést is tartottak. Az izraeli diplomácia vezetője egy rádió- interjújában azt mondotta, hogy a Szovjetunió rövidesen felértékeli Izrael moszkvai kon­zuli misszió-irodáját, ahol poli. tikai tevékenységet is végezhet­nek majd. A párizsi UNESCO-palotában 145 ország képviselőinek rész­vételével megtartott, a vegyi fegyverek betiltásával foglalko­zó nemzetközi értekezleten fel­szólalt Eduard Shevarnadze, a Szovjetunió külügyminisztere. A szovjet küldöttség vezetője be­jelentette, országa megkezdi vegyi fegyverkészletének felszá­molását. — MTI telefotó-f MOSZKVA: Az SZKP KB és a szovjet kormány döntést hozott arról, hogy bezárják az örményországi atomerőművet. Az első energiablokkot február 25-én, a másodikat március 18. án állítják le.-ó- BEJRUT: Ádáz harcok kezdődtek vasárnap Libanon déli térségében a rivális síita muzulmán fegyveres csoportok között: az összecsapásokban eddig legalább 28 személy meghalt, öYvenen megsebesül­tek.-9- AMMAN: Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője vasárnap Am- manban kijelentette: nincsenek értesülései arról, hogy ki lehe­tett a Panam-gép katasztrófá­jának előidézője. Emlékezetes, hogy a szervezet felajánlotta eayüttműködését a merénylők felkutatásában az Egyesült Ál­lamoknak.-9- MADRID: Kéthetes tűz­szünetet hirdetett vasárnap haj­naltól a Baszkföld elszakadá­sáért küzdő, ETA nevű spanyol terrorszervezet - saját megfo­galmazása szerint azért, hogy bizonyítsa ,,jóakaratát és tár­gyalási készségét" a madridi kormánynak. „Mindig lesznek magányos emberek*’ Pécsi együttes a slágerlistán- Most kizárólag a jóképű fiúkra van kereslet a piacon — legyint Mokos Tibor, a pécsi Cián frontembere, amikor ar­ról kérdezem, mire lenne szük­ség ahhoz, hogy folyamatosan az élvonalban lehessenek. - Azt már nem is érdemes hoz­zátenném, hisz évtizedes gond, hogy a vidéki együtteseknek tán egy százaléknyi esélyük van arra, hogy megragadja­nak a „nagyok" között. Pestre kellene költöznünk, s még ak­kor is óriási lenne a rizikó . .. A „jóképű fiúk" természe­tesen a stílusra (is) értendő. A Cián úgymond értelmiségi zenét játszik. Elgondolkodtató, néha provokatív szövegekkel állnak közönségük elé. Bár először kifejezetten tiltakoz­nak, amikor a hat évvel ez­előtti KFT-vel próbálom zené­jüket rokonítani, később In- hofl Gábor, a billentyűs hang­szereket kezelő nagyszakállas közgazdász elismeri, hogy le­het benne valami. Régebben rengeteg KFT-t hallgatott. Valamennyien felsőfokú ta­nulmányaikat végzik (Inhoff Gábor augusztusban állam- vizsgózott), van köztük leendő jogász (Schwartz Róbert, basszus), tanár (Szekeres Pé­ter, dob) és esztéta is (Mokos Tibor, gitár, ének). Jó kérdés. Mármint, hogy az újságírónak miért most jutott eszébe írni róluk, amikor már több mint négy éve létezik a zenekar. Egyszerű az ok: ki szerette volna várni, hogy a .Siker" című rovatban mutat­hassa be a négy zenészt. Mert­hogy a Ciánnak - hiába sze­repeltek már a televízióban, hiába készítettek velük rádió- felvételt — négy évet kellett várni az első jelentős sikerre. Nemrég viszont felkerültek a slágerlistára, s mindjárt dobo; gós helyre. A Magyar Ifjúság és a Magyar Rádió szerkesz­tői a szavazatok alapján a harmadik helyre rangsorolták „Szép új világ" című felvéte­lüket.- Ritkán koncertezünk, de ha színpadra állunk, nagyon figyelünk arra, hogy maximális teljesítményt láthassanak tő­lünk, akik kiváncsiak ránk -, mondja Mokos Tibor - Szub­kulturális jelleget öltött a ze­nénk, Így nagy közönségre nem számíthatunk. De nem is ez a cél. . . Úgy tudom, a többiek is a maguk örömére zenélnek, egyikünk sem gon­dol arra, hogy beálljon a pro­fik közé. Magányos, háttérbe lökött emberek mindig lesznek, s mi róluk énekelünk. Addig, ameddig szükségünk van arra, hogy elmondhassuk közös vé­leményünket, együtt maradunk. Utána minek? .. . 5-'" n­Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy egy nyugat-európai me­nedzser hollandiai koncert­turnéra hívta meg az együt­test. Pauska Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom