Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-09 / 9. szám

1989. január 9., hétfő Dunántúlt napló 3 A Minisztertanács közleménye <w 1989. eui fogyasztói áralakulásról, a központi árintézkedésekről ás a szociálpolitikai futtatások emeléséről A Minisztertanács az 1989. évi terv alapján döntött egyes központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások eme­léséről. I. A népgazdasági tervben szá­mított gazdasági teljesitmények és feltételek szerint a fogyasz­tói árszínvonal 1989-ben az 1988. évinél mérsékeltebben, legfeljebb 15 százalékkal emel­kedik. Az év első hónapjaiban a lakosság által vásárolt szá­mos fontos terméket és szol­gáltatást érintő, átlagosan 20- 22 százalékos mértékű központi áremelésre kerül sor. Az ár- intézkedések a ráfordítások nö­vekedésével, a termelői és a fogyasztói ártámogatások csök­kentésével, az adózási feltéte­lek változásaival vannak össze­függésben. Január 9-től az élelmiszer- árak a mezőgazdasági támo­gatások jelentős csökkentése, valamint az eavéb szabályozó- és költségváltozások következ­tében átlagosan 16-17 száza­lékkal emelkednek. Ezen belül o húsárak 15—16 százalékkal növekednek. A marhahúsnál az átlagos áremelkedés közel 30 százalék. így például a vastag­lapocka, fartő, Stefánia kilo­grammonkénti ára 130 forint­ról 170 forintra nő. A sertés­húsok és húskészítmények ára átlagosan 13-14 százalékkal drágulnak. így például 1 kg rövidkaraj ára 150 forintról 170 forintra, a párizsi felvágott 88 forintról 100 forintra, a veronai ■felvágotté 110 forintról 130 fo. rintra, a gépsonka jelenlegi 220 forintos kilogrammonkénti ára 250 forintra emelkedik. A baromfiárak átlagosan 13-14 százalékkal növekednek. A vá­gott csirke fogyasztói ára a je­lenlegi 63 forintról 74 forintra növekszik kilogrammonként. A húst tartalmazó konzervek is drágulnak. A zsiradékok árai átlagosan 15 százalékkal emelkednek. így például 1 kg sertészsír ára 30 forintról 34 forintra, a palac­kos napraforgó étolaj literen­kénti ára 37 forintról 42,30 fo­rintra, a negyedkilós Rama margarin ára 17,50 forintról 20,80 forintra változik. A tej és tejtermékek órai átlagosan közel 40 százalékkal emelkednek. így például 1 liter 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej ára 9,20 forint­ról 12,90 forintra, a 20 száza­lékos zsírtartalmú 0,2 literes poharas tejföl ára 8,90 forint­ról 13 forintra, a 0,10 kg-os 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 9,40 forintról 11,60 forint­ra, az edami sajt kilogrammon­kénti ára 107 forintról 152 fo­rintra változik. A sütőipari termékek árai 15-16 százalékkal emelkednek, így például a fehérkenyér ki­logrammonkénti ára 10,40 fo­rintról 12 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli darabon- iként'i ára 1,10 forintról 1,30 forintra változik. A finom liszt ára kilogrammonként 9,10 fo­rintról 10,90 forintra nő. A kristálycukor ára 26,10 forintról 27,90 forintra emelkedik kilo­grammonként. Drágulnak még a fűszerpaprikafélék és a déli- gyümölcsök is. Az élelmiszerek árának emel. kedése a vendéglátóipari árak- 'ban is érvényesül. A munkahe­lyi és előfizetéses étkeztetésnél o nyersanyagdrógulás adagon­ként kb. 3 forinttal növelheti oz igénybevevők hozzájárulását. A mosószerek árai átlagosan 8 százalékkal emelkednek. Igv például a 2,8 kg-os Tomi Brill ára 167 forintról 175 forintra, a 3 ka-os Perlux ára 220 fo­rintról 248 forintra nő. Változik a gyógyszerrendelés, -kiadás és -térítés rendszere. A gvógvszerek térítési díjai jelen­tős differenciálódás mellett át­lagosan 82 százalékkal emel­kednek. Nő a térítésmentesen igénybevehető gyógyszerek kö­re, elsősorban a krónikus be­tegségeknél, a vény nélküli gyógyszerek viszont teljes áron (támogatás nélkül) kerülnek forgalomba. A gyógyászati se­gédeszközöknél a drágulás 7 százalékos lesz. A személygépkocsi-árak az importárak, a vevőszolgálati költségek növekedése és az im­port forgalmiadó emelése mi­att átlagosan mintegy 25 szá­zalékkal növekednek. így pél­dául a Lada 1300 S típus új ára 199 ezer, a Skoda 120 L ára 176 ezer, a Trabant Li- imusin 91 ezer, a Dacia TX 171 ezer, a Polski Fiat 126/650 ára 120 ezer forint lesz. Az árvál­tozás nem érinti a vásárlót, ha — a Merkúr Vállalat gépkocsi­átvételére szóló értesítése alap­ján — a gépkocsi teljes vétel­árát január 7-ével bezárólag befizette, de a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. A darabárufuvarozás díjai 15 százalékkal lesznek magasab­bak. Február 1-jétől módosulnak — az élelmiszerárak emelésével összhangban — a gyermek, és diákjóléti intézmények térítési dijai. Számos szolgáltatás dija emelkedik február 1-jével. A helyi közlekedési tarifák átla­gosan 62 százalékkal nőnek. Budapesten közel 90 százalé­kos lesz a drágulás, míg vidé­ken mintegy 55 százalék. így például a villamos vonaljegy ára egységesen 5 forint, az autóbuszjegyé 6 forint lesz. Bu­dapesten a havi villamosbérlet ára 75 forintról 180 forintra, a kombinált bérleté pedig 170 forintról 280 forintra emelkedik, a tanuló és a nyugdíjas kom- Ibinált bérletek új ára 70 forint lesz. A vasúti személyszállítási díjak 30 százalékkal, a távol­sági autóbusz viteldíjai 10 szá­zalékkal emelkednek. Jelentős mértékben drágulnak a postai szolgáltatások. A levélpostai díjak átlagosan 27 százalékkal emelkednek, a szabvány levél feladási dija belföldre 5 forint, külföldre 15 forint lesz. A táv­irati szódíj 66 százalékkal, az európai nemzetközi telefonbe­szélgetéseké 64 százalékkal emelkedik. A telefon alapdíj -- az előfizető tulajdonában ál­ló készülékek esetében - 148 százalékkal nő. így például a távhívásba bekapcsolt ikerállo. mások 30 forintos alapdíja 80 forintra, a főállomásoké 40 fo­rintról 100 forintra emelkedik. A tv előfizetési havi díja 80 forintról 100 forintra változik. A helyi tanácsok február 1-jé­től kaptak lehetőséget egyes kommunális szolgáltatások (köz- tisztaság, kéményseprés, temet­kezés) díjainak átlagosan 10- 14 százalékos emelésére. Megfelelő előkészítés után március 1-jétől az ivóvíz köb­méterenként 3-7 forinttal, a csatornahasználat 2—5 forinttal drágul. Ez — jelentős területi differenciálódás mellett — a la­kosság által fizetett díjak 220- 290 százalékos emelését jelenti. A díjemelés a bérlakásban élő­ket is érinti. A víz- és csator­naszolgáltatásba bekapcsolt la­kások esetében az egy lakásra jutó díjtöbblet átlagosan 100- 120 forint havonta. Az intézke­dést elsősorban az állami tá­mogatás csökkentése indokolja. A háztartási energiahordozók (tüzelőanyagok és energiaszol­gáltatások) fogyasztói árai má­justól - a támogatás csökken, tése, valamint az energiataka­rékosság nagyobb mérvű ösz­tönzése érdekében — átlagosan mintegy 30 százalékkal emel­kednek. Az átlagos mértéken belül az egyes energiahordo­zóknál differenciált mértékű ár­emelésre kerül sor. Minden olyan esetben, ami­kor az áremelés a tarifarend­szer (térítési díjrendszer) válto­zásával is jár (gyógyszerek, gyermekétkeztetés, helyi közle­kedés, postai szolgáltatások, ivóvíz, és csatornahasználat) az érdekelt tárcák, illetve vállala­tok részletesen tájékoztatják a lakosságot az új feltételekről. Az év során a szabadáras termékeknél és szolgáltatások­nál bekövetkező további ár­emelkedésékről a lakosság az eddigi rendnek megfelelően kap tájékoztatást. Az árváltozások a családok létszámától, jövedelmi viszo­nyaitól függően igen differen­ciáltan érintik az egyes ház­tartások kiadásait. Az év eleji és az év során bekövetkező tervezett árszintemelkedés kö­vetkeztében az egy főre jutó havi többletkiadás 800 forint körüli. A községekben élőknél ez az átlagosnál kisebb, a vá­rosokban, főként Budapesten pedig az átlagot lényegesen meghaladó. Az alapvető fo­gyasztási javaknál bekövetkező drágulás országos átlagban havi 510 forint személyenként. II. A szociálpolitikai feiadatokra 1989-ben rendelkezésre álló források arra adnak lehetősé­get, hogy az alapvető termé­kek és szolgáltatások dráguló, sónak mintegy háromnegyed része a nyugdíjasoknál és szo­ciális ellátásban részesülőknél ellentételezésre kerüljön. Emel­lett sor kerül néhány, az ellá­tási rendszert érintő kedvező lépésre is. A kormány kötele­zettséget vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszínvonal növe­kedése számottevően nagyobb lesz a szociálpolitikai intézke­désekhez alapul vettnél, akkor további jövedelemnövelő lépé­seket tesz. A nyugdíjak az eddigi száza­lékos mértékkel szemben — szo­ciális szempontokat is figye­lembe véve - egységes ösz- szeggel emelkednek. 1989. ja­nuár 1-jétől havi 360, májustól további, legalább 100 forinttal nőnek az eddigi, illetve az év folyamán meqállapításra kerülő nyugdíjak, baleseti nyugellátá­sok, kivételes ellátások, rok­kantsági járadékok, továbbá a ■nyugdíjszerű rendszeres szociá­lis ellátások, az átmeneti jára­dék és a rendszeres szociális járadék. Azonos mértékben nő a házastársi pótlék összege is (a jövedelempótlék összege vál­tozatlan marad). A minimális nyugdijak az előzőek szerint felemelésre ke­rülnek és megszűnnek egyes korábbi eltérések. 1989-ben a saját jogon kapott öregségi ■nyugdíj minimális összege 3340 forint, az özvegyi nyugdíj mini­muma 3140 forint. Az egysége­sítés mintegy 180 ezer főt érint kedvezően, mivel ez a 360 fo­rintos nyugdíjnövelésen túlme­nően átlagosan további havi ,100 forint emelést jelent. Havi 3500 forintra egészül ki január 1-jétől minden 70 éven felüli, valamint súlyosan rokkant (I., II. csoportú rok­kantsági nyugdíjasok), szemé­lyi járadékban, illetve rend­szeres szociális segélyben ré­szesülő vakok, hadi gondozot­tak és központi szociális se­gélyben részesülők díjazása, ha ezt az összeget a 360 fo­rintos ellentételezéssel nem ér­ték el. Ez az intézkedés az érintett 250 ezer főnek diffe­renciált összegű, átlagosan kö­zel 200 forint további emelést jelent. A gyermekgondozási díj leg­kisebb összege havi 360 f°‘ rinttal nő. A gyermekgondo­zási segély melletti jövedelem- pótlék összege is 360 forinttal lesz több. Az egységes társa­dalombiztosítási kötelezettség­gel összefüggésben 1989-től a kisiparosok, magánkereskedők, ügyvédek, gazdasági munka­közösségi tagok, munkaviszony­ban nem álló előadóművészék is részesülhetnek gyermekgon­dozási segélyben. A gyermekes családok ki­adásainak részbeni mérséklé­sére (gyermekintézményi ten­tési díjrendszer, fogyasztói ár­változások) 300 forinttal no a családi pótlék gyermekénken.1 összege és a jövedelempotie A családi pótlék havi összege egy gyermek után 1320 forint, két gyermek után gyermeken­ként 1620 forint, három és minden további gyermek utón 1750 forint. A tartósan beteg, illetve testileg, vagy szellemi­leg fogyatékos, állandó fel- ügyeletre szoruló gyermeknél, továbbá a nevelőszülőhöz ki­helyezett állami, illetve az in­tézeti nevelésbe vett gyermek ufán a családi pótlék összege h„vi 2100 forint lesz. A gyer­mek három éves koráig a csa­ládi pótlék továbbra is 100 forinttal emelt összegben jár. 1989. február 1-jétől válto­zik a gyermekintézmények térí­tési díjrendszere. A jelenleg! rendszer a szülők jövedelmé­hez kötődik, a jövőben a té­rítési díjak az élelmezési költ­ségekhez igazodnak, egyidejű­leg a három és több gyerme­kesek körében, valamint a diákotthonban elhelyezett gyer­mekek után normatív kedvez­mény érvényesül. Ezen túlme­nően mód nyílik arra, hogy a szociálisan rászorulók további, akár az ingyenességig terjedő kedvezményben részesüljenek. A térítési díjrendszer válto­zásával összefüggésben 1989. január 1-jétől megszűnnek a családi pótlék folyósítására vo­natkozó korlátozások. A har- modéves szakmunkástanulók, valamint a szakmunkástanuló otthonban elhelyezettek után jövedelempótlék helyett csa­ládi pótlék jár. Minden árva­ellátásban részesülő gyermek után az eltartó jogosulttá vá­lik családi pótlékra. Az intézetben elhelyezett in­tézeti, vagy állami nevelt gyer­mek után — a vér szerinti szülő, vagy tartásra kötelezett személy jogán — megállapí­tott családi pótlékot annak a gyermek- és ifjúságvédő inté­zetnek kell folyósítani, ahol a gyermek van. Ezt a családi pótlékot az intézet a gyermek számára tartalékolja, abból csak a gyermekintézménybe való kihelyezés térítési díját fizetheti. Arra a hónapra vi­szont, amelyben a gyermek az intézetből a szülő, vagy ne­velőszülő háztartásába kerül, a családi pótlék a szülőt (el­tartót) illeti meg. Az egyetemeken, főiskolákon tanulók ösztöndíja (vagy jöve­delempótléka) átlagosan havi 300 forinttal nő. A tanácsok által végzett szo­ciális tevékenységre szolgáló keretek összességében másfél milliárd forinttal emelkednek. A szociálisan legjobban rá­szorulók védelmének fokozatos javítása érdekében sor kerül az állami gondozottak életkez­dését segítő pénzbeni támoga­tás növelésére, a nevelőszülői gondozási díj felemelésére és az e célt szolgáló intézményi hálózat bővítésére, támogatá­sára is, így például további családsegítő központok létesí­tésere, átmeneti elhelyezési formák (krízis-otthon) .kialakí­tására, öregek hetes napközi otthonának, a pártfogói háló­zatnak a bővítésére, a szociá­lis szakemberképzés beindítá­sára. ^ , SQzdasági ésszerűség, a gazdasági kibontakozás felté­teleinek megteremtése megkí­vánja, hogy az árakban kife- jezodjenek az indokolt ráfor­dítások, erősödjön a piac sze- íePe'.„az állami támogatások )e'®.nt°sen, csökkenjenek. A Mi- ^ e követelmények *L yrf-lte.Se. érdekében hozta 9 öntését a jelentős köz­P°n'' ^emelésekről. A kor- letük«a ' szervek saját terü- közt fellTlnde.n törvényes esz- de'kéhp álltak annak ér­_ n; p°9y ez áralakulás ellenő rzésselme"ett. szi9or.ú ,ár­, 1 oz indokolatlan ■ _ esek szankcionálásával zö tt °uteryez^tt keretek kö­bérek mhaí° le9yen- öogy a ményekhézdl0bbanu<1 t®,iesíl­szocinir, 'Qczodjanak, a pediq P° '|V'ka! intézkedések emelések6 de-Sí-y0.“á'k .°.Z ár‘ donto hanyadat. Változnak az élelmiszer­nyersanyag normák és a gyermekintézmények A r r A r • Jf • • térítési dijai A gyermekintézmények térí­tési díjai — miként a sajtó beszámolt róla — február 1- jétől megváltoznak. E hónap­ban azonban még — februári díjakként — a korábbi össze­get kell befizetni, mivel az új jogszabályok csak később je­lennék meg. Ezentúl a térítési díj alapja egységesen az úgynevezett mindenkori élelmezési nyers­anyagnorma lesz. Minden más szolgáltatás — nevelés, gon­dozás — ingyenes. Az élelme­zési nyersanyag normák január 9-től átlagosan napi 4—5 fo­rinttal emelkednek. (Az ebből származó többletet február 1-ig az intézményt támogató finanszírozza.) A változás miatti többlet­terhek ellentételezésére egyéb­ként a családi pótlék 300 fo­rintos emeléséből 100 forint szolgál. Ismeretes, hogy ez év­től családi pótlékban részesül­nék a szakmunkástanulók is. Az új díjrendszer szociál­politikai kedvezményeket is érvényesít. így 50 százalékos kedvezményben részesülnek a három- és többgyermekes csa­ládok, valamint azok az álta­lános iskolások, akik diákott­honban laknak. A diákotthon­ban lakó, externátusi ellátás­ban részesülő tanulók közül a középfokú intézmények hallga­tói, továbbá a szakközépisko­lák, a szakmunkásképző inté­zetek, az egészségügyi és a speciális szakiskolák diákjai, valamint a fogyatékos tanulók a norma 70 százalékát fizetik. A három- és többgyermekes szülőknek e kedvezmény meg­állapítósóhoz nyilatkozatot ál­lítanak ki. Ezentúl eltartott gyermeknek minősülnek a fel­sőoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló 25 évesnél fiatalabb diákok is. E kedvezményeken túl a rá­szorulók egyedi kedvezményt kaphatnak; az intézményveze­tő, az osztályfőnök és az ifjú­sági felelős akár ingyenessé is teheti az ellátást. A jövőben mindössze né­hány esetben lesz szükség a jövedelmek igazolására, így a felsőfokú oktatási intézmények­nél a tandíj, valamint a szo­ciálpolitikai támogqtás, s a rászorulóknál kedvezmények megállapításához. Az 1987. évi nettó havi át­lagjövedelem az irányadó azoknál, akik az új térítési rendszer bevezetésekor, vagy az 1988 89-es tanév során szo­ciális helyzetük miatt kérnek díjkedvezményt. Akik erre a tanévre már beadták a jöve­delemigazolást, újabbat nem kell benyújtaniuk. Erre vonat­kozóan egyébként új jogsza­bály készül. Személygépkocsi­árváltozások A Merkúr Személygépkocsi Értékesítő Vállalat részletes tá­jékoztatást adott arról, hogy az Országos Árhivatol hétfőtől mikent módosította az új személygépkocsik fogyasztói árát. Típus Fogyasztói ár Lada 1300 S 2105 199 000 forint Lada 1300 Combi 2104 216 000 forint Lada Samara (3 ajtós) 2108 221 000 forint Lada 1500 L 2107 240 000 forint Lada Niva 2121 302 000 forint Moszkvics 2140 156 000 forint Volga 2410 289 000 forint Volga 2412 322 000 forint Volga 3102 308 000 forint UAZ 469 Bl 201 000 forint Trabant 601 Limousin S 91 000 forint Trabant 601 Limousin Hycomat 96 000 forint Trabant 601 Combi S 102 000 forint Trabant 601 Combi Hycomat 101 000 forint Wartburg 363 W Tourist 168 000 forint Barkas B 1000 318 000 forint Skoda 120 L 176 000 forint Skoda 1203 Mikrobusz 305 000 forint FSO 1500 (Polski Fiat) 216 000 forint PF 126/650 FI. (Polski Fiat) 120 000 forint Dacia 1310 TX Limousin 171 000 forint Dacia 1310 TX Combi 186 000 forint Dacia 1310 TLX Limousin 183 000 forint A gépkocsi-előjegyzések vételárelőlege a korábbi 50 száza­lékról január 1-jétől 40 százalékra módosult. A fogyasztói ár változása és a vételárelőleg változása miatt az eddig befizetett előlegek' változatlanok maradtok. A vételárelőleg január 9-étől: Gépkocsitípus Vételárelőleg Lada 1300 S (2105) 79 000 forint Lada 1300 Combi (2104) 86 000 forint Lada Samara (2108) S> 000 forint Lada 1500 L (2107) 96 000 forint Lada Niva (2121) 120 000 forint Volga Gaz — 2410 115 000 forint Volga Gaz — 2412 128 000 forint Trabant 601 Limousin S 36 000 forint Trabant 601 Combi S 40 000 forint Skoda 120 L 70 000 forint Polski Fiat 126/650 48 000 forint Dacia 1310 TX Limousin 66 000 forint , Dacia 1310 TX Combi 74 000 forint Dacia 1310 TLX Limousin 73 000 forint Az árváltozásokkal és az 1989. évi forgalmazással kapcso­latban a vállalat autószalonjai adnak részletes felvilágosítást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom