Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-07 / 7. szám

1989. január 7., szombat Dunántúli napló 7 Adóbevallás (2) Adókedvezmény, adó Henni vagy maradni? A személyi jövedelemadózás fontos és aktuális kérdésére, hogy kinek kell és kinek nem kell adóbevallást benyújtani, illetve milyen kedvezmények, mentességek vehetők figyelem­be. Kinek nem kell jövedelem- odó-bevallást benyújtani? Akinek alkalmazottként, vagy tagként kizárólag egy forrós­ból származott jövedelme. Eb­ben az esetben az adóztatást — külön adóbevallás benyújtá­sa nélkül -, a munkaadó vál­lalat, szövetkezet, -illetve egyé­ni vagy társas vállalkozó végzi el. Akinek az egész adóév so­rán csak nyugdíj jövedelme volt, vagy ha volt is egyéb jö­vedelme, ez a nyugdíjjal együtt nem haladta meg a 96 000 fo­rintot. Akinek fő munkaviszonyból származó jövedelme mellett volt ugyan más jövedelme is, de az. kisösszegü kifizetésnek minősült. azaz nem haladta meg a 2000 forintot vagy ta­karékbetétből, értékpapírból, il­letve lejárat előtt megszűnt, 10 éves vagy annál hosszabb tartalmú életbiztosításból szár­mazik, továbbá 1987. decem­ber 31-ét megelőzően kötött szerződés alapján munkavi­szonyon kívül végzett egyes szellemi tevékenységből szár­mazott, feltéve, hogy a kifize­tő az előbbiekben felsorolt jövedelmek után a jogszabály­ban előírt 20 százalékos adót a kifizetéskor levonta. Akinek bár több forrásból származott jövedelme, de azok együttes összege a 48 000 fo­rintot nem haladta meg, to­vábbá annak sem, akinek jö­vedelme 96 000 forintnál nem volt több és bár nem nyugdí­jas ugyan, de 67 százalékos rokkant. Aki csak adómentes tevé­kenységet folytat. Adóbevallást kell benyúj­lani az előző körbe nem tar­tozóknak. Akinek több forrásból szár­mazott jövedelme és egyéb, nemcsak a munkáltatójával számol el, másodállást, mel­lékfoglalkozást is vállalóknak, nyugdíj mellett munkát válla­lóknak, ha az éves összjöve­delem a 96 000 forintot meg­haladja. Egyéni vállalkozók­nak: munkaviszony mellett tár­sas vállalkozásban résztvevők1 nek, munkaviszonyon kívül e9yes szellemi tevékenységből jövedelmet elérőknek. Ingatlan értékesítőknek, akik jövedelme nem mentes, azok­nak, akik nagyértékű (egyedi érték 100 000 Ft-ot meghaladó mértékű), ingóságaikat érté­kesítették, fizetóvendéglátó te­vékenységet végzőknek és egyéb bérbe adóknak, ideértve az albérletet is. Az úgynevezett „szabadfog- lalkozósúaknak" (nyelvtanár, könyvelő, előadóművész, stb.). Akiknek a felsoroltakon kí­vül is több forrásból szárma- zik jövedelme (borravaló, há­lapénz, magánrendelés, stb.). Akinek külföldről származó jövedelme van, akkor is, ha °z egyébként adómentes len­ne. Aki adóelőleg visszatérítésre tart igényt. Az évközben nyugdíjba me­nőknek, munkaviszonyban álló sorkatonai szolgálatra bevonu- lóknak. Mely bevételek nem minő­sülnek jövedelemnek? Társadalombiztosítás kereté­ben nyújtott szolgáltatások: se­gélyek, járadék, ellátás, támo­gatás. A táppénz, a gyed, ter­hességi, gyermekágyi segély, baleseti táppénz adóköteles. Állami gondozott kiskorú családban neveléséért, vala­mint a betegek gondozásáért kapott díj, illetve térítés. Az intézeti állami nevelést követően kapott úgynevezett életkezdési támogatás. Tanulók össztöndija pénzbe- nl szociális támogatása, sor­katonák illetménye. A kapott tartásdíj, kártala­nítás (pl.: kisajátítási kárta­lanítás), kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést. Jogszabályban meghatáro­zott mértékű napidíj, gépkocsi átalány, utazási költségtérítés, egyéb költségtérítés. Az előb­bieken felül folyósított költség- térítésnek az a része, amellyel szemben a magánszemély tényleges költségeit — éves szinten 12 000 forintig igazol­ni tudja. Az igazolt költsége­ken felül folyósított térítés adóköteles. Jogszabályban meghatáro­zott, vagy 1987. január 1-jét » megelőzően megállapított ter­mészetbeni juttatás, illetve an­nak pénzbeni megváltása. KST-betét, iskolai takarék­bélyeg, átutalási betétszámla, látra szóló takarékbetét, csekk­számlabetét, devizaszámla ka­mara, ifjúsági takarékbetét és egyéb lakáscélú takarékbetét kamata, illetve prémiuma, ha a betét összegét lakásvásár­lásra, építésre, bővítésre hasz- nóliák fel. Biztosítási jogviszony alap­ján kapott összeg, kivéve a jövedelmet helyettesítő fele­lősségbiztosítási összeget. Földjáradék, háztáji illet­ményföld megváltásának össze­ge. Lakásbérleti jogról szóló le­mondásért kapott térítés. Lakás vásárlásához, építé­séhez nyújtott szociálpolitikai kedvezmény, vissza nem térí­tendő munkáltatói, illetve he­lyi tanácsi támogatás. Hatósági intézkedés alap­ján létrejött lakásbérleti jog­viszonyból származó jövede­lem. Örökség, ajándék, nyere­mény, valamint az illetékfize­tési költséggel járó más va­gyoni érték megszerzése. Az állami kifizetésekkel járó pénzjutalom, továbbá az egyéb kitüntetésekkel járó pénzjutalom 5000 Ft-ig, társa­dalmi munkáért járó jutalom 2000 Ft-ig. (Fontos tudnivaló, hogy az e forrásból származó pénzösszegeket a bevallásban jövedelemként, és azt csökken­tő tételként is be kell valla­ni.) Egészségügyi intézmény ál­tal fizetett donordíj és gyógy­szerek emberen való kipróbá­lásával kapcsolatban a beteg részére fizetett díj. Az egyházi személynek egy­házi szertartásért magánsze­mély által adott vagyoni ér­ték. műszak alatt legalább öt kilo­métert kellett gyalogolniuk a kartonos dobozok között, s na­ponta több mint kétszázszor kellett megemelniük a súlyos kartoték-tartókat a kért infor­mációt keresve. Egy érdeklő­désre átlagosan 3 perc alatt adták meg a választ. Az új rendszer jelentős könnyítést eredményezett. Szá­mottevően meggyorsult a ki­szolgálás, hiszen most 10 má­sodperc alatt jelenik meg a képernyőn a kívánt információ. Mely tételek csökkentik az összjövedelmet? A saját háztartásban há­rom, vagy több gyermeket ne­velők gyermekenként 12 000 Ft-tal csökkenthetik összjöve­delmüket. A kedvezményt a házastársak közül a magasabb jövedelemmel rendelkező ve­heti igénybe. A kedvezmény te­hát azt jelenti, hogy az adó­alapból levonható minimális összeg 36 000 Ft, ami a gyermek születésének évétől 14. életéve betöltéséig — tovább­tanulás esetén maximum 25. életév -, illeti meg a gyerme­ket nevelő szülőt. Az előbbi­től eltérően a gyermekek szá­mától és életkorától függetle­nül gyermekenként havi 1000 Ft-tal csökkenthető az összjö­vedelem fogyatékos gyermek esetén. Súlyosan testi fogyatékos személy jövedelméből 12 000 Ft vonható le. Alapítványra és közérdekű kötelezettségvállalásra elkülö­nített (befizetett) összeg, az arra vonatkozó okirat alapján csökkenti az összjövedelmet, ha ez az összeg a magánsze­mély adóalapját meghaladja, akkor a következő évek adó­alapjából lehet levonni, mind­addig, amíg a teljes összeget figyelembe nem vették. A kiszámított adót csök­kentö adókedvezmények. Akinek nyugdíja mellett más forrásból is van jövedel­me és az együttesen megha­ladja az évi 96 000 Ft-ot, an­nak nem kell adót fizetni a nyugdíj utón, illetve, ha a nyugdija a 96 000 Ft-ot nem éri el, akkor ezen összeg után. E kedvezmény minimális ösz- szege 11 200 Ft, ami akkor is megilleti a magánszemélyt, ha csak ez év egyetlen napján volt nyugdíjas. A legalább 67 százalékban csökkent munka- képességű, a nyugdíjassal esik egy tekintet aló. A lakáscélú megtakarítás esetén a lakáscélú megtakarí­tás 20 százaléka, de legfeljebb 7200 Ft. A nyugdíj és életbiztosítás díjának 20 százaléka, azonban itt is érvényes a 7200 Ft-os felső összeghatár. A közmű- és telefonberuhá­zási hozzájárulás 30 százaléka vonható le az adóból. (A központi antennaszereléshez fizetett hozzájárulás nem von­ható le!) Fontos tudnivaló, hogy az előbbiekről a pénzintézetnek, illetve befizetést fogadó inté­zetnek (közmű, hozzájáruláshoz tanácsoknak), legkésőbb ja­nuár 31-ig igazolást kell ad­ni. Az adókedvezmény érvé­nyesítésének nem alapfeltétele az adóbevallás benyújtása, ab­ban az esetben ugyanis, ha valakinek csak egy forrásból van jövedelme (munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony), a munkáltatónál érvényesítheti a kedvezmények alkalmazását az igazolások alapján. Fontos azt is tudni, hogy a kedvezmé­nyek többféle jogcím esetén is, csak a fizetendő adó össze­géig érvényesíthetők. A dolgozók kényelmesen, ülve végezhetik munkájukat, s sok­kal nagyobb hatékonysággal, mint korábban, ugyanis most a napi forgalom 1400-1500 hí. vás, szemben a régi 400-500- zal. A számítógép előnye az is, hogy a korábbinál jóval gyorsabban lehet átvezetni az adatmódosításokat: akár már másnap felvilágosítást adhat­nak a bekövetkezett változá­sokról. Régebben ez legalább három munkanapot vett igénybe. Rokonszenves fiatalemberrel találkoztam évekkel ezelőtt egy óvónőképző főiskolán, ahol 50 lány között, akkor egy szál magában választotta ezt a szakmát. András sok szeretettel és rá- érzéssel szólt a 3—6 évesek nevelésének egész életre ki­ható sajátosságairól, amelye­ket családi körben ismert fel korábban. Édesapja sokgyere­kes református pap egy bara­nyai faluban. ösztönösén egyengette, bővítette kisebb testvérei táguló világképét. Iz­galommal figyelve, mi s meny­nyi az, amit befogad a kis­gyerek, s hány évesen, egy-egy erdei, állatkerti séta: mozi, bábszínház után. „Mindig az érdekelt, mit kérdeznek? . . , Ezek a picik még romlatla­nul őszinték. Mindig mernek kérdezni, és mindig válaszolni kel! nekik. Akkor is, ha ez fárasztó. Aki leinti őket, hogy „hagyjál!" meg „úgy se ér­ted!" — attól a kisgyerek többé nem kérdez . . ." -, ér­velt akkor. Hozzátéve szerény mosoly- lyal, hogy „ezek persze még korántsem tudatos nézeteim, de hát azért vagyok itt a fő­iskolán, hogy megtanuljam . . ." Azóta "eltelt néhány év. Egyszer eszembe jutott, vajon hogyan indult el a pályán? S elindult-e? Fölkerestem a szüleit. Kato­na, mondták. És sok gondja van, de erről inkább ő szóljon bővebben. Éppen készültem megláto­gatni, amikor hosszabb levelet kaptam tőle. Ebből idézek: ,,A főiskolát több-kévesebb lendülettel végeztem el. Szak­mai gyakorlataim és zóró- vizsgafog'alkozásom is mind jelesre sikerültek. És ez to­vább erősítette bennem az el­határozást és hitet, hogy a gyerekek között a helyem. Sor­katonai szolgálatom 1989 feb­ruárjában jár le. Közben megnősültem, és született egy kislányunk. Fele­ségem óvónő, így igazán kö­zelről érintenek az elhelyezke­déssel kapcsolatos problémák. Amelyekről úgy érzem, kell beszélni. Mik lehetnek a ki­látásaim? . Ismert, mennyire siralmas o pedagógusok társadalmi „elismerése" . . , Egy zöldsé­gest vagy kisiparost, üzemmér­nököt, orvost, stb. sokkal job­ban megbecsülnek az embe­rek, mint egy tanárt, pláne tanítót vagy óvónőt. Lassan egy főiskolát végzett pálya­kezdő olyan komplexusokkal lép a gyerekek közé, hogy az már bűn. Devalválódásunk egyik fő oka nyilvánvalóan a krónikus alulfizetettség. Bár erről mór sokat, sokszor beszéltek. De talán nem eléggé meggyőző­en. A pénz . . . Nagy vonalakban tisztában vagyok az ország gazdasági helyzetével: tudom, változások korát éljük; most mindenkinek vállvetve, tehet­sége legjavát nyújtva. Hogy kilóboljunk . . Csak nem tu­dok belenyugodni. Nem tudok belenyugodni, hogy társadalmunk anyagilag- erkölcsileg mindössze ennyire becsülj meg azt a réteget, amelytől a felnövekvő nemze­dék oktatása, nevelése, em­berré, (sőt, kvalifikált szakem­berré) válása -, az ország jövője, sorsa függ. Tudom, ezek nagy és sú­lyos szavak. De én az életem legnehezebb döntése előtt ál­lok: megengedhetem-e ma­gamnak - s most már csalá­domnak is -, azt a luxust, hogy én is óvodába menjek dolgozni, vagy sem? Egyfelől szeretnék több gye­reket. Másfelől nemcsak arról van szó. mit fogunk enni, s jut-e valami ruhára, fűtésre, lakbérre. De szörnyű és ab­szurd érzés az is, hogy több. mint egy éve nem merek be­menni egy könyvesboltba . . . 5 ha a pályán maradok? Kettőnknek kb. 8000 Ft a net­tó jövedelme ... El kell dön­tenem, mit tegyek. Pedig jól tudom és hiszem, hogy a gye­rekek között a helyem. Tudom, hogy szükség van rám: arra, hogy férfiak is dolgozzanak az óvodákban, hiszen akárho­gyan is kozmetikázzuk a dol­got, az óvoda családpótló in­tézmény. Ma, amikor egyre több a csonka család, az anya neve­li a gyerekeket. Neki ítélik a bontópereknél, hiszen, ritka kivételekkel, ez a gyermek ér­deke. A bölcsődében csak nők foglalkoznak a gyerekekkel: az óvodában is, az általános iskolában szinte csak nők — jó esetben a tornatanár meg az igazgató férfi - tehát 14- 15 é/es korán — a személyi­ségfejlődés egyik legkritiku­sabb időszakán -, túl csak a középiskolában, szakmunkás- képzőben vagy mint állást vál­laló fiatal, találkozik először férfiakkal. De, ha nem (vagy még nem) is váltak el a szülei, az apa a fő kereső. Másodállás (ok) — hét végén meg egy bezárt szobaajtó: „Ott pihen az apád, hagyd békén!..." .Szélsőséges a példa? Nem tudom, lehet. De azért azt hiszem, valóságos bajokat je­lez, ahová rengeteg felnőtt­kori ’személyiségzavar is visz- szavezethető. Szexuális zava­roktól a legkülönbözőbb lelki- egyensúly-fölbilleriésekig sok minden. A gyerekeknek nálunk nincs férfiideálja. „A mítoszokat" ki­öltük, újat nem adtunk . . . Ezért rajonghat videósztárok, Rambo, Bruce Lee bűvöleté­ben a tizené/es. Nem ismerem a statisztikai adatokat, de becslésem sze­rint a végzett fiatal pedagó­gusok legalább 30 százaléka elhagyja tanult szakmáját. Az okokat fölösleges ismételget­ni. Ám úgy tűnik, alaposan besegít ebbe — nem megfele­lő anyagi és erkölcsi megbe­csülésünk mellett - az az ide­jét múlt. rossz fölvételi rend­szer is, amely csupán a bizo­nyos tantárgyakból való fölké­szültség mértékét vizsgálja. A pályaalkalmasságot nem!... Kik maradnak mégis? Két véglet..) Azok, akik valamilyen kedvező anyagi háttérrel megengedhetik ezt maguknak. (Az én szüleim például nem képesek ekkora anyagi áldozatra.) S marad­nak azok, akik fanatikusak és képesek havi 3900-ból eltar­tani magukat. Közben ruhóz- kodni és még szakkönyveket venni; törődni az önművelé­sükkel, színházba, hangver­senyre járni; s ha beérik egy fűtetlen albérleti szobával — és persze családot nem sze­retnének .. . Tehát, menni vagy marad­ni? A magam esetében: vagy „fanatikus" leszek, vagy va­lamilyen kiutat kell keresnem. De milyet? „Maszek ovi?” A hely kialakítására vagy fel­építésére, az „üzlet" beindí­tására mintegy 15 millió kel­lene . . . Hét végi gyermek- megőrzés? Esetleges, és hosz- szú távon nem megoldás. Bá­nya? Rakodómunka?. . . Homályos elképzelések. A valóság egyedül a várakozói... Hiszen februárig, a leszerelé­sig még annyi minden tör­ténhet. Például rendszeresen totózom és lottózom, hátha bejön . . . Akkor azt csinálha­tom, amihez értek, amit sze­retek és amit hivatásomnak érzek. Elnézést, amiért ilyen hosz- szúra nyúltam. De talán ezek­ről a dolgokról még nem be­széltünk eleget. Hiszen, ha „túl lenne tárgyalva", nem lehetne ilyen a helyzetünk. Ha úgy gondolja, hogy ér­demes, írjon róla. Nem hi­szem, hogy árthat... Állok a szerkesztő úr rendelkezésére, kérdéseire szívesen válaszo­lok." Tisztelettel, dátum, aláírás, stb. Eddig a levél. Elolvastam többször, és hosszú ideje tö­röm a fejemet: mit kérdezzek Andrástól? Azt, hogy megtett-e min­dent a jövőjük ügyében? Azt, hogy miért nem „családteníez- tek" — ami két fiatalnak a legszemélyesebb magánügye? Vagy azt, hogy miért nem hagy mindent a fenébe, miért nem a kis családjával törődik —, valahol csak sikerülne ki­fogni valami jó borravalós ál­lást? Tényleg: például a rako­dás . . . Kocsikísérőként jól meg is fizetnék. Igaz, naponta súlyos mázsákat kell megmoz­gatni, cipelni 10-12 órán át, ráadásul gyomor is kell hoz­zá, nemcsak fizikum. Hiszen próbáljon csak nem beállni a „sorba". Amikor hasonló szegény embereket kell fa­képnél hagyni'a jó áruval, na a szerencsétlennek nem fut­ja csúszóra, jattra, üveg ko­nyakokra . . . Vagy a lopást tiltja vallása. A tízparoncso- lat -, amikor még tanították az iskolában. Most mit taní­tunk „helyette"? . . . De ezek közhelyek már. Nem tudok kérdezni András­tól. És az a legszomorúbb, hogy válaszolni se tudok a kérdé­seire. Valaha, valomikor azt éne­keltük, hogy „Holnapra meg- lorgatjuk az egész világot." És nagyon komolyan gondol­tuk. Nem engedték. A kérdés meg a válasz is valahol itt kereshető. Kinek- kinek önmagában. A „beszéljünk róla!" — helyett... Az önvallomást kérte, gon­dozta és saját kétségeivel kiegészítve közlésre ajánlot­ta : Wollínger Endre Mucsi Ferencné dr. osztályvezető Baranyai Megyei Adófelügyelőség Egyszerűbb, gyorsabb tudakozódás A Magyar Postánál a sikeres próbaüzem után most már szá­mítógép segíti a szám és cím szerinti tudakozódást. A Műszertechnika Kisszövet­kezettől 1986-ban vásárolt a Posta mintegy hatmillió forin­tért számítógépet. Akkor meg­kezdődött a több mint 420 ezer egyéni előfizető adatai­nk ellenőrzése, pontosítása, javítása, majd géprevitele. Egé­szen mostanáig kartonokon őrizték ezeket az adatokat. A Tudakozó dolgozóinak egy-egy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom