Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-07 / 7. szám

1989. január 7., szombat

Dunántúlt napló

3

A partertekezleV állásfoglalása as MSZIUIP Pécs városi programjára

Uj tipusu helyi közmegegyezés

A városi pártértekezlet a politikai munka fő irányait az országos pártértekezlet állásfoglalása, a Központi Bizottság feladatterve és a városi pártbizottság állásfoglalás-tervezetéről folytatott taggyűlési viták tapasztalatai alapján határozza meg. A pártértekezlet fontosnak tartja, hogy a városi pártbizottság a pártszervek irányítási rendszerében, szervezetében és döntési módszereiben e demokratizmus erősítésével biztosítsa a fordulatot, a megújulást, hogy a párt vezető, irányító szerepét elvi, politikai iránymutatással, a kommunisták meggyőző, politizáló munkájával érvényesítse.

O

A városi párt- és politikai munka megújításának irányai:

o) A párt belső reformjának döntő színtere az alapszervezet. Ahhoz, hogy o végrehajtásra orientált szervezeti egységekből politikát formáló, döntésekben résztvevő közösségek legyenek, meghatározónak tartjuk, hogy:

— az irányítás szervezeti, tartalmi és módszerbeli elemei garantálják az önállóságot, a felesleges, bürokratikus elemek megszüntetését;

— a testületek irányító munkája a politizáló közösséggé válást segítse elő, az alapszervezetek közötti koordináció a különböző érdekek egyeztetését eredményezze;

— erősödjön az alapszervezetek javaslattevő, kezdeményező szerepe, továbbra Is tekintsék fontos feladatuknak a pártépítést;

— a városi pb tagjai rendszeresen tájékoztassák az alapszervezeteket a testület munkájáról, ismerjék meg véleményüket;

— a káderhatáskörök döntően az alapszervezeteknél legyenek.

f>) A társadalmi és közéleti demokratizmus szélesedése a lakóterületi politikai munka felértékelődését eredményezi. A párt munkahelyi, közéleti és Politikai szerepének gyengítése nélkül szükséges a lakó- területi ■ politikai munka megerősítése. Ezért kezdeményezek, hogy:

a párt-, tanácsi és mozgalmi szervek — városi, me- 9yei — apparátusi alapszer- vezeteinek kommunistái jelentkezzenek át a lakóhelyük szerint illetékes területi alapszervezetekhez;

a párt tagjai dönthessék el, hogy lakóhelyükön (községekben) vagy a munkahelyükön kivánnak-e a párt munkájában részt venni;

~~ az üzemi, intézményi

Partszervezetek az eddig ki- a okult kapcsolatokon túl köl- CS°n°s delegálással, állandó felhívottak cseréjével és e9yéb formákkal erősítsék ®9yüttm üködé süket a lakóte- ^ eti Pártszervezetekkel.

c) A Pécs városi pártbi- ’*ság qz eddig kialakult ^ervezen és irányítási rend- v ert Meghaladva —, élve a r°s od,a politikai, tudomákezd mŰVelődési háttérrel — eményező módon vegyen

részt a gazdasági, társadalmi, politikai, ideológiai problémák elméleti igényű felvetésében, megoldásában. A párt befolyását és vezető szerepének érvényesülését elsősorban tagjain keresztül, az érdekek nyílt, demokratikus kifejezése révén, a lakosság megnyerésével biztosítsa. Mindezek alapján:

— a városi párttestületek döntési munkájukon mindenekelőtt a város fejlődésének érdekeit tartsák szem előtt;

— kezdeményezzük a városi párt- és tanácsi vezetőtestületek — funkciójukból eredő —, ésszerű munka megosztását, a felelősség világosabb elhatárolását.

d) A társadalmi élet és a pártélet demokratizmusa elválaszthatatlan egymástól. A pártdemokrácia feltétele az állami, társadalmi, politikai demokratizálódási folyamat bővülésének. Olyan mozgalmi és politikai légkört kell teremtenünk, amelyben alapkövetelmény :

— a pórtszerűség, a pártfegyelem normáinak betartása ;

— az érdekek és vélemények nyílt ütköztetése;

— a politikai vitakultúra színvonalának emelése;

— a párttagok egyenlősége elvének következetes érvényesítése ;

— a testületi tagok közéleti szereplésének erősítése.

e) Az ideológiai-politikai

munka tartalmát az új szocializmusfelfogás kidolgozása, értelmezése, magyarázata jelentse. A párttagság politikai kultúrájának fejlesztése érdekében, az eddigi pártöktatósi formák mellett, újak alkalmazása is szükséges. Tartalmukat az elbizonytalanodást okozó kérdések, (pl. pluralizmus, szocialista piacgazdaság, jogállamiság) jelentsék. Ezért

szükséges, hogy:

— a hagyományos propagandát és agitóciót a mai követelményekhez igazodó, a politikai gyakorlat által fel vetett ideológiai problémák önálló megvitatása és a felvetődő kérdésekre történő gyors és rugalmas reagálás váltsa fel;

— a pécsi társadalomtudományi alkotóműhelyeket bekapcsoljuk az ideológiai, politikai kérdések megoldásába és magyarázatába;

_ az alapszervezetek tudatform

áló tevékenységéhez felkészült előadókat, aktívákat biztosítsunk.

f) A város közéleti és politikai demokratizálódásának feltétele a nyilvánosság biztosítása, városi tájékoztatási rendszer kialakítása. A párt munkájáról adott tájékoztatás bizalomerősítő és legitimáló erő legyen. Ezért:

— helyzetelemzéseinket, álláspontjainkat rendszeresen nyilvánosságra hozzuk, vállaljuk azok vitáját;

— a párton belüli tájékoztatási rendszer eddigi formáit gazdagítjuk;

— politikai érdekünk és rövid távon megoldandó feladat egy városi napi tömegtájékoztatási eszköz létrehozása.

g) A párt kádermunkájában is megújulásra van szükség.

_ A legalapvetőbb változást a demokratizmus és a nyilvánosság biztosítása jelentse.

— Világossá kell tenni a kollektív vezetés és személyes felelősség viszonyát.

— A politikai vezetők munkáját tényleges teljesítményük, eredményeik alapján, a nyilvánosság előtt minősítsük.

— A politikai megbízatások elnyerésénél alkalmazzuk az „egyéni program" intézményét.

— A párttisztségékben végzett munka minősítésénél élni kell a visszahívás lehetőségével is.

©

A pártértekezlet támogatja egy komplex helyi társadalom- és gazdaságpolitikai koncepció kidolgozását, a város gazdasága termelési és termékszerkezetének korszerűsítését.

— Kezdeményezi a gépipar, élelmiszeripar és könnyűipar — vállalati törekvésekkel alátámasztott — korszerűsítését, egy Iparfejlesztési Alap létrehozása lehetőségének vizsgálatát.

— Célszerűnek tartja megvizsgálni az idegenforgalom fejlesztésének lehetőségeit.

— Fontosnak tartja a struktúraváltásból keletkező foglalkoztatási gondok mérséklését, az ennek megfelelő képzési és átképzési intézkedések kidolgozását.

A pártbizottság támogassa:

— a szellemi és anyagi erőforrások hatékony felhasználását, a veszteségforrások számottevő csökkentését, a jövedelmezőség javítását, az eredményes munkát végzők megbecsülését;

— a vezetői munka színvonalának emelését, a fegyelmet és minden területen magas színvonalú munkát nyújtó és követelő magatartást;

— az oktatás és az egészségügy feltételeinek javítását;

— a tényleges rászorultsághoz igazodó szociális segítség- nyújtást;

— a lakásépítés és a lakásgazdálkodós komplex programja kialakítását, az első lakáshoz jutás feltételeinek javítását;

—- a tanácsi és vállalati gazdálkodás közös érdekeinek feltárását;

— a termelő infrastruktúra és az együttműködés magasabb szintre emelését.

©

Városunkban új típusú helyi közmegegyezés kialakítása szükséges.

Az egyes társadalmi rétegek és csoportok társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye, szerepe mára jelentősen megváltozott. Politikai érdekeik közelebb kerültek egymáshoz, közéleti aktivitásuk felerősödött, ugyanakkor egymás iránti toleranciájuk csökkent. A párt nem viszonyulhat a korábbi módon ezekhez a társadalmi csoportokhoz. így az új tipúsú közmegegyezés tartalma a bennük rejlő pozitív, progresszív erők összefogásában rejlik. Ezért az értelmiség, a munkásság és az ifjúság véleménye és érdekei számukra is érzékelhetően jelenjenek meg a városi politika alakításában.

O

A városi pártbizottság működjön együtt a város állami, társadalmi és tömegszervezeteivel.

— A városi tanáccsal való együttműködést az önállóság,

a felelősség, az állami és politikai feladatok szétválasztása, partneri viszony jellemezze. A pártbizottság város- politikai döntései hangsúlyozottan elvi jellegűek legyenek és a tanács testületének kommunista tagjain keresztül érvényesüljenek.

— A pártbizottság támogatja a KISZ megújulási törekvéseit, tiszteletben tartja a szervezet önállóságát. Igényli az ifjúsági szövetség helyi szervezeteinek politikai állás- foglalásait, kéri a párt politikai fő irányainak képviseletét.

— Érdekünk, hogy városunkban a szakszervezetek nagy befolyással rendelkező tömegszervezetek legyenek. Támogatjuk azon törekvéseiket, amelyek a dolgozók hatékony érdekvédelmének és érdek- képviseletének megvalósítására irányulnak.

— Várospolitikai céljaink megvalósítása, tömegbefolyó- sunk növelése, lakossági kapcsolataink erősítése érdekében részt veszünk a Hazafias Népfront tevékenységében. Az élénkülő közélet különböző színterein a párt tagjai használják ki a mozgalom politikai lehetőségeit.

— A szocialista pluralizmus, a demokratizálódó közélet viszonyai között természetesnek tekintjük különböző politikai szervezetek alakulását. A hozzájuk való viszonyt programjuk és gyakorlati tevékenységük alapján határozzuk meg. Közös célok esetén keressük az együttműködést, a valós politikai és gazdasági helyzettel nem számoló törekvéseikkel szemben vállaljuk a türelmes, nyílt vitát.

O

A területi és városi érdekek várható ütközése és érvényesítése új stílust, más módszereket igényel a megyei és városi párttestületek viszonyában. A városi párt- bizottságnak e tekintetben kezdeményezőbb magatartást kell kialaktiania. Igényeljük, hogy a megyei pártbizottság nyújtson több segítséget az önálló munka feltételeinek megteremtésében, különös tekintettel a város megyeszékhely jellegére és regionális funkcióira. Fontosnak tartjuk, hogy a Pécsett működő városi jogú pártbizottságok legyenek részesei a várospolitika kialakításának és végrehajtásának. Ez a testületek együttműködése mellett, az egyeztetett lakóerületi politikai munkában is valósuljon meg.

©

A pártértekezlet szükségesnek tartja, hogy a párt testületéi és tagjai következetesen lépjenek fel a szocialista alapelvektől idegen magatartás, a törvények megszegése, a korrupció, a hatalommal való visszaélés, a bírálót elfojtása, az elvtelen összefonódás minden formájával szemben.

*

A pártértekezlet megbízza a pártbizottságot, hogy munkáját a XIV. kongresszusig az állás- foglalás alapján végezze. Végrehajtására szervezze a pád testületéit és tagságát, nyerje meg a város lakosságának támogatását.

,,«z lesz maja a jo világ, amikor nem kell már félni a puskás emberektől” - irta Gorkij még az első világháború előtt. Mindez óhaj volt, mintsem jövendölés. A történelem azóta sem igazolta vissza e jó világ eljövetelét. De más miatt is problematikus ez a vágyálom: nem határolja be a „kiknek kitől és miért” kérdéskörét. Ezt a témát csak akkor kerülhetnénk meg, ha tökéletes utópiává fejlesztenénk az óhajt: az lesz majd a jó világ, ahol már nincs szükség puskás emberekre.

Amikor a munkásőrség országos parancsnoka két és fél évvel ezelőtt a testület megalakulásának 30. évfordulójára írt könyv előszavában idézte Gorkij sorait, azt nem az utópiaálmodás szándékával tette. Erre az idézetre utalva állapította meg, hogy mi megértük ezt a világot, hiszen ma „nem fél, inkább félti egy nép, egy nemzet fegyveres fiait".

Akkor, két évvel ezelőtt a kerek évfordulóhoz kapcsolódva különösen ünnepélyesek voltak a szokásos januári munkásőregység-gyűlé- sek. ünnepélyességben most sem lesz hiány, de a gyűlések hangulatát mindenképpen beárnyékolja annak tudata, hogy az utóbbi fél évben nyilvános politikai fórumokon hangzottak el olyan vélemények, amelyek a testület létének szükségességét is megkérdőjelezték. Költségvetési takarékosságból, legalább is ez volt a kiindulópontja az érveléseknek. Szójátékkal élve azt is mondhatnám: e vélemények nyílt hangoztatása is bizonyítja, hogy nálunk valóban nem félti a nép fegyveres fiait, inkább félti tőlük a pénzét. Az sem érdektelen, hogy mennyi is ez a pénz - sajtóvita is volt róla —, de lényegibb kérdés: kiknek a képviseletében szólnak, akik a népre hivatkoznak, s vajon nem sanda mészárosként vették célba a takarékosságot?

Persze a takarékosságra hivatkozni valóban népszerű, mert a takarékosság elemi érdekünk. Az az ötlet is szimpatikusnak tűnhet, hogy a munkásőrségre jutó költségvetési keretet kapja meg a rendőrség a közbiztonság erősítéséie. Annyi rendőrt azonban aligha lehetne ebből az összegből szolgálatba állítani, amennyi betölthetné a munkásőrség funkcióját. De ha mégis megtörténne, más pénzekből: az lenne csak az igazi pazarlás. Viszonylag nagyobb létszámú karhatalom esetenkénti alkalmazására legalkalmasabb, legpraktikusabb, s legolcsóbb a nem hivatásos, társadalmi munkában önkéntesen szolgálatot vállaló, de mégis szervezett erő. Sorolhatnám a példákat: elveszett gyerekek, szökött bűnözők kiterjedt területen való felkutatása, természeti katasztrófák mentési körzetének fegyveres biztosítása, tömegrendezvények rendjére való vigyázás. Egy ilyen célra létrehozott és koncentrált rendőri erő munkaidejének 90 százalékát tétlen készenlétben tölthetné. Ugyanakkor a munkásőrség már most is mind fokozottabban vesz részt a rendőrséggel karöltve köz- biztonsági járőrszolgálaton. Ez az. ami nemigen szerepel ellenzőinek érvrendszerében. Az sem, hogy a munkásőrség csak alig kap többet a közös kalapból, mint amennyibe az élsportolók központi támogatása kerül.

Könnyen meglehet, hogy igazából a munkásőrséget feltételezett jellege miatt tartják feleslegesnek. De hót mi is a jellege? Polgári fegyveres karhatalom, s nem csak most, de létrehozásakor is az volt. S mint ilyen, a magyar véderő integrált része, mint ahogy az volt az 1848-ban létrehozott nemzetőrség is. Soha nem volt feltétele a testületbe való belépésnek, hogy az MSZMP tagja legyen a jelentkező. Más kérdés, hogy ezt a nem kevés áldozattal járó szolgálatot többségükben párttagok vállalták. Mit vállaltak, s mit vállalnak a testületbe lépő újak esküjük szerint? Azt, hogy az alkotmányhoz híven becsülettel teljesítik kötelességüket, mindig hűek lesznek a nemzetközi munkásosztály vörös és a haza nemzeti zászlajához, szolgálják a szocialista Magyarország haladását, fejlődését, megvédik a dolgozó nép hatalmát, a szocialista haza érdekeit, vívmányait.

Melyik elem ezek között az elfogadhatatlan, időszerűtlen, haszontalan?

A Magyar Holocaust

A New York-i Blackburn International és a Gondolat Könyvkiadó közös gondozásában elkészült az erdélyi származású amerikai történész, Randolph L. Braham A Magyar Holocaust című kétkötetes műve. A szerző - az antiszemitizmus egyik legkitűnőbb történész szakértője - a magyarországi zsidóság több mint kétharmadának a második világháború utolsó évében bekövetkezett tragikus pusztulását dolgozta fel. A kétkötetes mű először 1981-ben jelent /meg angol nyelven.

A Magyar Holocaust a Magyarországon és külföldön megjelent történeti munkákra, dokumentumokra és memoárirodalomra, a magyar, az euró. poi, valamint az izraeli levéltárak és a zsidóüldözések dokumentumait gyűjtő különféle intézmények forrásaira épül. A könyv bevezető része összefog, lalja a magyarországi zsidóság történetére, létszámára, társadalmi szerepére és kultúrájára vonatkozó legfontosabb ismereteket. Részletesen ismerteti a német megszállás és a Sztójai-kormány tevékenységének eseménytörténetét, a zsidó, ság likvidálására irányuló titkos tervek kidolgozásának folyamatát. Bemutatja a vidéki zsidó lakosság gettókba költöztetését, deportálását és megsemmisítését. Ismerteti a végrehajtás részleteit, s közzéteszi a felelősök és az áldozatul esett ismert személyiségek nevét. Külön fejezet foglalkozik a mentési akciókkal, az ellenállással, a keresztény egyházak magatartásával, a külföldi reagálásokkal, ill. a felszabadulás utáni felelősségre vonásokkal és a jóvátétellel.

A Magyar Holocaust a könyvesboltokban nem kapható, a mű a Gondolat Könyvkiadónál (1368 Budapest, Pf.: 225)

rendelhető meg. Átvehető sze. mélyesen, s postán is megrendelhető utánvéttel.

A könyv szerzője, Rondolph

L. Braham hamarosan Magya- országra érkezik, s január 23- án 17.30-kor a TIT Kossuth Klubjában találkozik az olvasókkal.

Köszöntő

helyett