Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-01 / 1. szám

Nyilatkozatok Somogy és Tolna megyéből, Bajáról és Pécsről Mi volt a legnehezebb, félt-e a népharagtól? Az új év alkalmából kér­déseket intéztünk a környe­ző megyék és városok is­mert ' vezetőihez, akik nyi­latkozatukban visszanéznek, egyszersmind előretekinte­nek. NEM VAGYOK FÉLÖS TÍPUS Dr. Gyenesei István. Somogy Megye Tanácsának elnöke. — Félt-e a népharagtól? — Nem vagyok fél ős típus. A közvélemény amúgy is ro- 'konszenvvel, várakozással kí­séri a tanácsi munka korsze­rűsítésére vonatkozó törekvé- seinlket. Az apparátusunknak a jövőben változó felfogásban és minőségben többet kell nyúj­tania, de ezért többet is fi­zetünk. Vagyis a megyei ta­nácsok közül az országban a legmagasabb bérszint So­mogybán van! Persze ezért huszonketten mór eltávoztak 'körünkből és további 40 dol­gozó távozását kél'l megolda­ni 1989-ben. Vallom: könnyek nélkül nincs változtatás-vál- tozás. Ideges egyszer sem voltam, mert kézben tartottuk a folyamatokat, mert tudtuk, mit akarunk. Persze ezzel nem azt mondom, Hogy nem volt nyugtalan éjszakám, örömöm, hogy vezetőtársaimmal a tó­«vozák számára — öt—hat dol­gozónk kivételével — az em­berséges megoldást még az óesztendőben megtaláltuk. — Milyen célokkal, elképzelések­kel lép 1989-be? Tud-e valami olyat mondani, aminek a somo­gyiak örülhetnek? — Sok évre elegendő cé­lom és elképzelésem van, s azt várom, hogy az idén mi­nél kevesebbről kelljen vég­érvényesen lemondani. En­gedje meg, hogy egyetlen egyet sem emeljék ki, s hogy általánosságban válaszoljak: bízom abban, hogy minél több embernek és minél több alka­lommal lesz oka az örömre a szigorodó és olykor kegyetlen világunkban - itt Somogybán is. Egyébként is az élet dia­lektikája, amit számomra Fon- tane fogalmazott meg legpon­tosabban, Így hangzik: ,,Mind­az, ami örömöt okoz az em­bernek időhöz és körülmé­nyekhez van kötve, s ami ma boldogít bennünket, holnap már elveszíti szemünkben az értékét . . NAGY erőpróbák ELŐTT mcvV.o Péter Szigfrid. az ***\ T<?'"a Megyei Beolt­sa gana k első titkára: *el?nterté a legnagyobb ?988 bon QT„, 9n<!heíebb feladatot Zk? me9,e elsö litkó­- A válaszadásban - sa;_ "°s - Q • b,osé9 zavarával küzdők, mivel számos nehéz­séget sorolhatnék. Talán a legtöbb erőfeszítést azért kel­lett megtenni, hogy a koráb­bi, nemegyszer látszólagos pártegység helyett az új egy­ség megteremtésében előre­haladjunk, azért, hogy a po­litikai élet sokszínűségében felismerjük a társadalom és a párt jövője szempontjából elő­remutató, haladó, jószándékú politikai törekvéseket és ezek figyelembevételével hozzuk meg döntéseinket. Annak el­lenére optimista vagyok, hogy még mindig a körülmények és a feltételek adta lehetőségek­nél szerényebbek eredménye­ink.- M: * OI íi év indulá­sakor lelkesíthet, célt adhat ön­nek? _ A történelem számos eset ,ben bizonyította, hogy a ' erőpróbák póz,tiv töltést ad! hatnak a társadalom tagjai. csölekvesehez. Ma meggyőződésem -, ilyen erő­ket próbáló időket élünk. Politikai és gazdasági harcok­ban alakul életünk. Ezek ki­menetele a ma élők és a következő nemzedék számára sorsdöntő. Biztos vagyok ab­ban, hogy képesek vagyunk saját sorsunk kézbevételére, hogy az új közmegegyezés létrejön a nemzetünk előtt ál­ló feladatok kialakításában és végrehajtásában. Főleg, ha vitáinkban követjük azt az el­vet, hogy toleránsán, kulturál­tan nézünk szembe múltunk­kal, jelenünkkel és jövőnkkel. Tapasztalatok alapján tudom, hogy Tolna megye lakosságá­nak döntő többsége felelős­séget érez a jövőért. Szorgal­mával, tisztességével támogat­ja az igazságos 'köztehervise­lésen alapuló nehezebb évek politikáját, - elfogadva, hogy jövőnket nem elviselnünk, ha­nem közösen alakítanunk, for- máinunk kell tudni. FELFUTOTT HANGULAT BAJÁN Várnagy István, az MSZMP Bajai Városi Bizottságának el­ső titkára: — Mi volt a legnehezebb 1988- ban? — 1988 talán életem leg­nehezebb esztendeje volt. Lá­nyom érettségizett, felvételi­zett, emellett két hónapot töl­tött kórházban. Fiam megnő­sült, építkezésbe kezdett, ez is sok gonddal járt. Munka­helyemen is sok nehézséggel küzdöttem. Az országos han­gulat talán még fokozottab­ban jelentkezett Baján, az is­mert események miatt, ezért pórtértekezlet megtartására került sor, aminek megszer­vezése, lebonyolítása igen sok munkát adott, emellett sa­ját választásomra is sor ke­rült. Ezek nem minden évi események voltak, emellett ter­mészetesen a szokásos napi gondokkal járó munkát is el kellett végezni. — Mi jót ígér a bajoiaknak az új esztendőben?- Az ígéret helyett inkább kívánni szeretnék a bajciak- nak. Kívánom, hogy továbbra is békés, boldog életük le­gyen. Kívánom magunknak is és a lakosságnak is, hogy jobban találjuk meg a közös hangot az eddigieknél. Ta­nuljunk meg közösen gondol­kodni és dolgozni. A sikere­ink közösek legyenek és együtt örüljünk azoknak, amit pedig elhibáztunk, azért közös le­gyen a felelősségünk. Kívánom, hogy megélhetési gondjaik kisebbek legyenek a jövőt illetően. Sikerüljön meg­találnunk azt az utat, amely az egyéni boldogulással együtt közös dolgaink jobbátételét is segíti. Kívánok valamennyi bajai párttagnak és párton kívülinek nagyon boldog új esz'e"dőt, erőt és egészséget. benf Mlt «'"ól másként az új év­T Mindenekelőtt a régi jó kot hncke‘ -és taPaszta!ato- emellett több'1“"' elemet*"«!"! retnek bevezetni. Meg keli Újulnunk, a munkamódlzerün- két, munkastílusunkat ¡||etöen Erősítem ke l kapcsolatunkat a párttagokkal es párton kívü liekkel egyaránt. Meg kell szoknunk, vérünkké kell váljék, hogy az alulról való építke­zés módszerét kell alkalmaz­nunk jövőbeni munkánkban. Szeretném, ha nyíltabb, őszin­tébb, demokratikusabb jégkor alakulna ki, ami a közös tö­rekvéseket és a közös munkát segítené. Új pártbizottságunk­nak ki kell alakítania azt a munkamódszert, munkastílust, amellyel hatékonyabban tud dolgozni, emberközelibb kap- «ólatokat tud kialakítani, mindezekkel együtt vissza kell szereznie azt a tekintélyt, amely az eredményes munka­végzéshez feltétlen szükséges. A JÖVŐ? Piti Zoltán, Pécs Megyei Vá­ros Tanácsának elnöke, me­gyei tanácselnök-jelölt: — Mi jóval tudja biztatni a lakosságot 1989. évben? — Nem divat ma a jó dől- gokról is szólni, mert mintha kétkedéssel fogadnánk, hogy jó is történhet velünk. Tudo­másul kellene végre venni, hogy életünk nemcsak a „ró­zsaszín” és a „sötét" változá­sából áll. Ha ezt nem tesz- szük, akkor számolnunk kell azzal, hogy a negatív prog­ramnak az eredménye is csak negatív lehet. Hinni kell te­hát a kitűzött célokban, s bízni kell a jól végzett mun­ka életkörülményt javító hatá­sában. Magam részéről jó jel­nek tekintem a gazdaság „külső” környezetében végbe­ment változásokat, s a telje­sítménykényszer, „belső” fel­ismerését, melyek alapját je­lenthetik a stabilizációnak. Tanácsi szempontból jó do­log, hogy a nagymérvű gazdasági szigorítás ellenére, jelentős átcsoportosítások eredményeként alapvető céljainkat egyelőre nem kell változtatni. Nem kevesebbet jelent ez 1989. évben, mint a kiemelt rétegek 3 éven belüli lakáshoz juttatásának folyta­tása, a lakosság egészét érin­tő alapellátási formák műkö­dőképességének megőrzése, az oktatás körülményeinek új iskolák építésével történő ja­vítása, s társadalmi szükség­leteinkkel összhangban a szo­ciálpolitikai programok (min­denekelőtt a fiatal házaspá­rok, többgyermekes családok, alacsony jövedelmű idősko­rúak támogatása) reálértéké­nek növelése. Pozitívum, hogy a lakosság önkéntes közmű­társulásait a tanács továbbra is segíti anyagilag, de nyi­tott kíván lenni az önszerve­ződő közösségek egyéb kez­deményezéseivel szemben is. A klasszikusok azt mondták, hogy „a múlt év mindig szebb volt, mint az eljöven­dő”. Én hiszem, hogy ez a mondás most megváltozik, s a vitákban formálódó új nem­zeti közmegegyezés eredmé­nyeként az előttünk álló esz­tendő színesebb és gazda­gabb lesz, mint a mögénk kerülő! Az interjúkat készítette: Kozma Ferenc és Miklósvári Zoltán Közlekedési változások Keszthelyen Csaknem öt éven keresztül tekintélyvita volt a Balaton- parti városban a Festetícs- kastélypark nyugati határát 'képező út kérdése. A Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa több ízben a Miniszterta­nács, a hierarchia minden fokozata fél évtizeden át foglalkozott a néhány száz méteres út sorsáva'l, létjogo­sultságával. A Bercsényi—Georgikon Pál utca kereszteződés a most kialakított jelzőlámpás rendszerrel nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy a gép­járműközlekedés gyorsan áthaladjon a városon, 'ki­kerülve a műemlék épületek­ben gazdag belvárost. A következő 5. éves terv kör­gyűrű létesítését irányozza elő. Szilveszter hajnalán a belvárosban mór életbe lép a közlekedésváltozás élső lépcsője. Keszthely Fő te­rét, nyugati irányiban a Széchenyi utcán át lehet elhagyni. Hévíz felé. A pár­huzamos Makarenko utcán át, a Deák Ferenc—Kossuth Lajos utcáik közelíthetők meg a városba érkezők szá­mára. A Festetics-kastély keleti határát övező Sza­badság utca közismertebb nevén kastély körönd, szin­tén egyirányú lesz, Hévíz felől ez a legrövidebb út a belvárosba. A jelzőlámpás csomópont belépésével, megváltozott a tömegközle­kedés szervezése is. A helyi és távolsági autóbuszok út­vonala módosult, értelem­szerűen a megállóik is jó­részt új helyre kerültek. Néhány jó tanács azok­nak, akiknek nem úticélja Keszthely: a 71-es úton a Zalo-bíd felől érkezők a Fenyves út folytatásában, a Bercsényi utcán át gyorsan 'kijuthatnak Hévíz, Zala­egerszeg irányába. A vas­útállomás érintésével, a Rá­kóczi téri csomóponton ót, Topolco felé szabad az út, a zsúfolt belváros kikerülé­sével. Balatonfüred, Tapolca irányából pedig ugyancsak a Rákóczi téri lámpánál ta­nácsos jobbra kanyarodni, így Hévíz felé szintén gyor­san elhagyhatják a várost. Keszthely átmenő forgal­ma felgyorsult, aminek a közlekedők és a műemlé­kekben gazdag város egy­aránt csak hasznát látja. Szabó Csaba Nyilatkoztak az újságíró néninek Ötévesek a híres ikrek — Elmondjam neked, néni, hogy mit kaptam karácsony­ra? Legót, sílécet, versenymo­tort. Te mit csinálsz? Leírod azt, amit mondok neked? Ak­kor még azt is írd le, hogy távirányitásos autót, a Hupikék törpikék mesekönyvet, meg a Donald kacsát. Mindet le­írtad? Akkor jó. Biró Tamás óvodás az, aki imigyen rutinosan nyilatkozik az újságíró néninek. Ám iker­testvére, Bálint kiegészíti a listát: - korcsolyát is kap­tunk! Hamar kiderült, hogy Tamás azért hallgatott nagy bölcsen a korcsolyáról, mert első alkalommal, amikor ki­próbálták, nagyot esett vele, s azóta nem hajlandó újra felvenni. Azért testvéreivel mindennap elmegy a műjég­pályára és csúszkál, szalad­gál, míg Bálint a már idő­sebb iskolás testvérével ta­nulgatja a korcsolyázás alap­lépéseit. Nevezetes ikrek a Biró-ik- rek, életük útját figyelemmel kísértük születésük óta. Ök azok, akik a sors krfürkészhe- tetlen akaratából összenőve jöttek a világra. Nemcsak Pécs, de egy ország izgult ér­tük, amikor Münchenbe szólí­tották őket, ahol megtörtént szétválasztó műtétjük. A mű­tét világszenzáció volt, mint ahogyan az is az, hogy a re­ménytelen helyzetből vissza­hozott két kicsi lám már kor­csolyázni tanul, pedig akkor az is kétséges volt, tudnak-e majd járni? S hogy elröpült az idő! Az ikrek már ötévesek. Az anyu­ka szerint természetben tel­jesen különbözőek. Tamás, bár otthon jól eljátszik egyedül, az óvodában eleven, látszólag semmire sem figyel, mégis gyorsan megtanulja a verse­ket. Bálint nyugodt, szeret rajzolni, az építőkockákkal építeni, órákig képes ezekkel foglalkozni. Mégis ő az, aki szeret biciklizni, korcsolyázni, Tamás kevésbé. Viszont Ta­más a barátkozóbb, Bálint tartózkodó. Búcsúzóskor ajándékot ka­pok tőlük, egy-egy verset, amit az óvodában tanultak, mert egyvalamiben megegyez­nek: óvodába nagyon szeret­nek járni. Nézem, amint sza­valnak, s az jut eszembe, hogy nemcsak a szülőknek, de az orvostudománynak, a segíteni akarásnak, a szere­tetnek is a gyermekei ők. Boldog új évet kívánunk nek­tek, Biró-ikrek! Sarok Zsuzsa Nagykanizsán egymást vádolja a tanácselnök és a vezető ügyész Vannak-e szentéletű vezetők? Bár Nagykanizsán no­vember másodika óta már hivatalosan is „ügy", aml korábban csak beszédtéma volt, mégsem sikerült mind­máig kideríteni, hogy lakas. cseréje és garázsépítésé során mennyire volt erkölcs-, illetve jogsértő Mózes Pál, a városi tanács elnöke. A vá­rosi pártbizottság e heti ülésén ugyan megtette jelen­tését az ügy kivizsgálására felkért öttagú bizottság, s a fegyelmi bizottság elnöke is kész javaslattal állt elő mind a tanácselnök, mind Pedig a botrányt kirobbantó vezető ügyész, dr. Gálffy Zoltán elmarasztalására — [Cégsem született döntés. A e9yelmi bizottság vezetőjé- ne ugyanis egy kérdésre e oszolva el kellett ismernie, knía .semmilyen minősíthető, bízón6! Vádat nem sikerült bizonyítani. Felmerül a miért áz elme, akk°r va)on egyetlen 6 ™ar<>sztalás. Az nő magyal&f0'10' .tŰ’ lekUvPl°' Qme9s^tették °a kT nem írt :^Y?nh°J'g°tós le nem irt jatekszahálw.:. És Q nyilvánosság előtti perleke­déssel csak szaporították a vezető testületek megannyi gondját. Való igaz, most már nem lehet elsimítani a dolgokat, most már mindennek a vé­gére kell járni és ehhez idő kell. Tagadhatatlan, hogy igaza van annak, aki a szünetben úgy vélekedett - az időhúzás komoly károkat okoz. Kérdés persze, hogy kinek. A városnak, a város­lakóknak-e, vagy csak Nagy­kanizsa egyes vezetőinek? A szocializmusnak-e vagy csak azoknak, akik ma még fö­löttébb büszkék arra, hogy náluk nincsenek korrupciós ügyek, hogy nincsenek pana­mák? Mert panamák, úgy tűnik, vannak mindenütt. Szentéletű vezetők pedig, hm, ... ki tudja, hogy hol­nap kiről derül ki vala­mi?!... Mózes Pál tanácselnök, aki egyébiránt jelezte már, hogy a városi tanács követ­kező ülésén lemond tisztsé­géről, ezúttal már nem fog­lalt helyet az elnöki asz­talnál, a hófehér Lenin-szo- bor jobbján, hanem a te­rem egyik hátsó szegleté­be húzódva figyelte a fejle­ményeket. Amikor aztán szót kapott, akkor meglepő ma­gabiztossággal utasította vissza a vádakat, s vádolta viszont a vezető ügyészt. Mint mondta, dr. Gálffy Zoltán volt az, aki hivatali hatalmával, bizonyos ügyek „megvakarásával" fenyeget­te munkatársait, ha nem ho­zatják rendbe, záros határ­időn belül, a szentgyörgy- várí-hegyen levő hétvégi hó. zához vezető utat. Mózes Pál szerint a vezető ügyész bizonyos magas rangú elv­társakat is emlegetett, s Mátyás József, a műszaki osztály csoportvezetője már 1985-ben írásba foglalta e panaszt. Igaz, a „polgár­mester” anak idején nem iktatta ezt a levelet. . . Egy szó, mint száz, a to­vább folytatódó vizsgálatnak még bőven lesz mit kiderí­tenie. Már csak azért is, mert dr. Gálffy Zoltán vizs­gálatot kért önmaga ellen a megyei ügyésztől, s mert a megyei tanács végrehajtó bizottságának január 17-í ülésén minden valószínűség szerint Mózes Pál ellen fe­gyelmi vizsgálat indítását határozzák majd el. Mindez, ha lehet, akkor még to­vább növelte a pártbizottság tagjainak tanácstalanságát, hisz a hatalommal való visszaélés kérdése ilyen konkrétan mindmáig nem került eléjük. Persze, ha az ügy valamelyik fő. vagy mellékszereplője ismét el­unja az egyre langyosodó vitát és elkezd neveket, ügyeket mondani, akkor eh­hez előbb-utóbb hozzá kell szokniuk. Ferling József vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom