Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-22 / 22. szám

Fotó: Tóth László Öregasszony: Sólyom Kati Az öregasszony megjön a piacról, kezében a lyukas, csö­pögő nájlonszatyor csirkefejjel. Öszes, egyszerű, jelentéktelen. Elnyűtt félcipőjében átlósan végigcsoszog udvari lakásajta­jához. Kapkodva nyitja, s már jön is. Kapkodva feltörl'i a vércsöppeket az udvar beton­ján - s mindeközben halk mo­notóniával mondja, mondja a magáét. Csak úgy maga elé. Mintha valakihez, de mégse, hisz közelében senki, de egyéb­ként is — senkije, mióta öz­vegységre jutott. Az egy macs­káján kívül, „akit" emberi lénynek tekint; az egyetlen, „aki" hozzá tartozik, okossá­ga, ravaszsága, emocionális törleszkedései révén. Ilyesmiket motyog: itt a finom friss csir­kefej: mindjárt teszem is a mélyhűtőbe, de előbb kapsz belőle. De hol is ez a macs­ka? .........Macs'kuszka!. .. Mer­re vagy?!" Körbejárja az udvart, s pil­lantása egyszeresek ráesik, amint lóg egy zsinóron, hurok­kal a nyakában . . . Az öregasszony rámered. Mintha nem is hinne a szemé­nek. Majd egy rémült sikollyal ott terem. Gyors mozdulatok­kal leszedi, s befelé fúló zo­kogásféle és nyögések és el­harapott vagy levegőben ma­radt félmondatok közt próbál­ja életre dörzsölni a szeren­csétlen macskatetemet. Lassú és súlyos léptekkel beviszi. A dráma elindult, életre kelt. Főhőse még jó néhány­szor kijön, majd visszatér ud­varvégi szoba-konyhájába, ám a kettő közt rendre valamilyen kontaktusba kerül az udvar- béliekkel: a tétova, ki tudja mi elől és hová menekülő Ta­nár úrral; a torokszorítóan társtalan, alkoholista-jelölt Nő­vel (Uhrik Dóra); majd az in­tézetből szökött Kölyök sokszí­nűén megrajzolt alakjával: az ingerült, sérült lelkű Apával. E szerepkapcsolatokban embe­ri viszonylatok lényege tárul elénk, ami egyben a Csirkefej- dráma lényege is. Emberek egymás közelében, egymás mellett, ordító magá­nyosságban, a kultúráiét hatá­rán; a „megesik rajta a szí­vem" valódi részvéte — vagy a féktelen indulatok végletei közepette. Sólyom Kati öregasszonya itt kezd megemelkedni: a vi­szonylatok érzékeltetésében. Amikor a Tanárnál kopogtat, hogy elsírja bánatát, ugyan­olyan intenzitású, a tragiko­mikus csapóst mélyen átérző, ugyanolyan magas hőfokú fel­háborodására számít. Toporgó türelmetlenséget, fe­szültséget, a magára erőltetett önuralom bástyája mögül nyugtatgató közhelyeket kap... Ami hisztérikus sírást, szitko­kat vált ki belőle. A Nő ajta­jánál ugyanaz a jelenet, más­fajta erőviszonyok közt, hogy az indulati állapot lehiggadá- sával, hogy a magáramara- dottság rémületének harmadik fázisában újra elinduljon va­lakik felé. Immár csak adni szeretne. Tenni és adni .. . Alakításában nehéz azt mon­dani, hogy eszköztelen, pedig annak tűnik. Nincsenek látvá­nyos gesztusai, harsány tirá­dái, hatásos megnyilvánulásai. Mégis - vagy épp ezért - az a benyomásunk, hogy legap­róbb mozzanatáig a teljesség igényével kidolgozott, kima­gaslóan szép színészi munka Sólyom Kati öregasszonya. Hi­teles és drámai erejű. Benne van a világ minden magánya, s az egyedülléttől való szenvedés mindenhol azo­nos láthatatlan stigmája. Előadás végén úgy éreztem, le kell írnom valahol: Sólyom Kati eddigi legnagyobb, leg­jobb alakítása ez. Kulturális magazinunk, az Új Tükör meg­előzött benne. Ami számomra öröm: van kivel egyetértenem. Azt már a véletlen hozta, hogy három egymást követő napon különböző szerepekben láthattam ezt a kivételes te­hetségű színművésznőt. A Csirkelej után az Ablak­mosó elfonnyodt, de még sze­retkezés utón sóvárgó hózmes- ternéjában, majd pódiumon láthattam, a gyerekeknek szó­ló - fölújított - Csipkela című műsorában. Mindháromban nagyszerűt, emlékezeteset nyújtva. W. E. 21 ősbemutató, dobozból most szabaduló alkotások Magyar filmszemle-; előzetes Huszonnégy ősbemuto- I tó, közte öt első filmes ; jelentkezése, s két, ko- j rabban betiltott, dobozó- j bál most szabaduló alko- , tás - mindez a közelgő j februári filmszemle igére- | tes választéka. A 21. al- j kálómmal megrendezendő j filmes mustrának ezúttal ; is a Budapest Kongresz- ; szusi Központ ad otthont j február 3-8. között. Nagy várakozás előzi meg a két — ez idáig j nem engedélyezett — film ! nyilvános vetítését. Jeles ■ András Álombrigád című munkáját még 1983-ban | forgatta. A kópia hosszú j ideig vesztegelt a külön­böző utómunkálatok fázi­saiban, s még a rendező elől is el volt zárva. Ma­ga Jeles András egy in­terjúban erre utalva megjegyezte: „Úgy bán­tak velem, mintha én lennék az utolsó kelle­metlen akadály a szocia- , lizmus útjában". Ugyancsak hat évig vá­rakozott a filmtár mélyén j Ember Judit Pócspetri cí­mű dokumentumfilmje. A több mint háromórás film a Szabolcs-Szatmár me­gyei községben 1948-ban történt - máig tisztázat­lan - tragikus eseménye­ket térképezi fel, egyúttal megvilágítva az egyik el­ső koncepciósper-sorozat hátterét. F- — —----------------------------------- " ........■■■■■■■■■ ----------—— ■.■■■■■■■■■■........ l| il!llll!li|p|iW €Ei WmWímkMmWmjjf'' ....................................... Fotó: Prokszo László Menedzser, avagy a csábítás trükkje . WWBMMBBagapaffs——.>aa— A nyugatnémet- férfi ajánlata: fotómodell, vacsorapartner, netán házastárs? Van egy kisváros az NSZK- ban, a svájci határ közelé­ben. Ebben a kisvárosban él Werner úr, a menedzser, aki­ről történetünk szól. Van egy város ugyancsak a határ közelében, de ez a vá­ros magyar, mégpedig Pécs. Történetünk többi szereplői itt élnek; az alig fél éve műkö­dő Grácia stúdió fotómodell- jei. A stúdió vezetője, Kovács Attiláné, Kati, aki most némi­leg módosította munkakörét; nyomoz. Werner úr, fotómodell- és manökenmenedzser, legalább­is névjegykártyáján ez áll, s beszélgetésünk során is így mutatkozott be, sokat hallott már a magyar lányok szép­ségéről, arról, hogy egzotiku­sak. Én mint újságíró kaptam meghívást két héttel ezelőtt, a Grácia stúdió, Werner úr tiszteletére rendezett össze­jövetelére. Ez utlajdonképpen egy díjátadással összekötött ismerkedési est volt. A dija­kat - egy 24 karátos arannyal bevont manikűrkészletet, egy strassz nyakéket és karkötőt, sminkkészleteket — Werner úr * fotómodell-pályózatának nyer­tesei, a három legszebb leány A „Grácia” lányai kapta. Köztük Carella, az etióp szépség, aki most fe­jezte be tanulmányait az or­vostudományi egyetemen. Ed­dig minőén rendben is volt. Az én beszélgetésem is - tol­mács közvetítésével - gyanút­lanul indult Werner úrral. Ö elmondotta, hogy társá­val együtt nyitottak az NSZK- ban egy menedzserirodát. A Grácia stúdió lányait nagyon szépnek találja, „bár kissé fé­lénkek" - jegyezte meg, de sebaj. Ö a legszebbek fotóit nyugatnémet divatlapoknak fogja közvetíteni. A legsike­resebbek pedig számíthatnak néhány nopos NSZK-beli meg­hívásra, amikor is fotózni fog­ják őket. A kérdéseimre ka­pott válaszok azonban egyre ködösebbek lettek. Hogyan került Werner úr Pécsre? „In­tuíció" - mondotta. S szer­ződéskötésre mikor kerül sor? „Erről még nem volt szó!" — válaszolta. Ennyiben marad­tunk. Néhány nap múlva Kati fel­hívott, s a következőket mondta: — Az ajándékok kiosztása után a menedzser érdeklődni kezdett: hogy melyik lánynak ki a barátja, s ő egyet kivá­lasztott a lányok közül, őt meghívná egy fotózás utáni vacsorára, s ezt az egyet ,,be- is futtatná kint". Én annyit mondtam, ha konzumnőt ke­res, rossz helyen jár! Erre ő: „Ilyesmiért nem fizetek, én melegségre vágyók!" Kati két nap múlva kiderí­tette - Werner úr otthagyta náluk ,a kocsiját javítás céljá­ból, s benne az útlevelét -, hogy a menedzser foglalko­zása: esztergályos. Még egy találkozásuk volt, amikor a számonkérésnél bevallotta a menedzser, hogy ő munka­nélküli ! Kati stúdiója úttörő, vidé­ken az első. Kati: eddig 34-en végezték el a stúdió tanfolyamát. Né­hány reklámfotózásra már van szerződésünk, s február végén a _Mecsek cukrászdában is rendezünk divatbemutatót. De alig ismernek bennünket. Ügy látszik, a külföldiek élelme­sebbek. Kár, hogy nincs egy iegalizáh közvetítési lehetőség. Marton Gyöngyi Az orgonaépíto-mester 195A óta dolgozik a Jemlich cégnél Hangversenyorgona Szekszárdim Szekszárdon március 20-ig zárva tart a zsinagógából át­alakított Művészetek Háza. Hangversenyorgonát építenek. A faszekrényt már felállították, a 30 regiszter - hangszínkap- csoló -, a két manuál — bil­lentyűsor — a helyére került. Sok munka van még addig, mire a T38 fa-, 1816 ón- és 1954 hangzósíp megszólal. Az orgona hangszínkapcsolói elő­re programozhatóak. Az orgo­nát egy világhírű cég, a Drez­dában székelő Jemlich Orgel­bau gyártotta és állítja fel. A Jemlich céget 1808-ban alapították és eddig a világ számos országában 1077 or­gonát építettek. Az alapítók maguk is híres orgonaépítő mesterek voltak, az államo­sítást követően is apáról fiú­ra, nagybácsiról unokaöccsre hagyományozódott a mester­ség, s továbbra is ők igazgat­ták a céget. A hangszerek felállítását, szerelését s han­golását a Jemlich cég szak­emberei végzik el. Szekszárdon Helmut Paufler orgonaépítő mester dolgozik.- Már Vácott is építettem orgonát - kezdi beszélgeté­sünket. - Magyarországon ez a második munkám. Szívesen jöttem, szép emlékeim voltak erről az országról. Kór, hogy most tél van és hideg. Ta­vasszal még szebb lenne a környék. Harmincöt éve dolgo­zom a Jemlich cégnél. Mint asztalos kezdtem és ezt kö­vetően tonultom meg az or­Helmut Paufler orgonaépitö- mester (Fotó: Gottvald Károly) gonaépítő mesterséget. Ál­talában a nyugati oszágokba kei ülő orgonákat építem fel. A családomban mindenki sze­reti a zenét, én mindig is vonzódtam az orgonaépítés­hez. Helmut Paufler az ismer­tebb dallamokat hallás után lejátssza az orgonán. A Jem­lich cégnél azonban hórman- négyen művészi szinten orgo­náinak, ők végzik a hangsze­rek hangolását. Szekszárdon február 8-ig elkészül az orgo­na, és azt követően ismét ket- ten érkeznek Drezdából, hogy megszólaltassák és behangol­ják.- Egy orgonaépitőnek a leg­nagyobb öröm az, ha szép a hangszer, de ennél is nagyobb, ha a megrendelő is elége­dett - folytatja tovább be­szélgetésünket Helmut Pauf­ler. — Ebben a mesterségben az a legnehezebb, hogy na­gyon precíznek kell lenni. Eh­hez kevés a mesterségbeli tu­dás, az ember lelkére is szük­ség van. Itt minden apró al­katrésznek egyszerre, zörej­mentesen kell működni, hogy semmi ne Zavarja a tiszta hangzást. Aprólékos, sziszifu­szi munka. A Jemlich cég egyaránt épít templomi és hangversenyorgo­nákat. Ugyan a kettő között nincs lényeges különbség, de a hangversenyorgonának min­den zenei előírásnak meg kell leltlnie. A koncerteken a fő­szerepet a hangszer játssza. Egyedül egy egész zenekart pótolhat.- Szekszárdon a Művésze­tek Házában a legnagyobb gondot a terem akusztikája je­lenti - fejezte be beszélgeté­sünket Helmut Paufler. — Nagy hangerővel itt nem le­het megszólaltatni, mert akkor elvesznek a hangok, az orgo­nistának mértéktartóan kell játszani. Az orgonát Lehotka Gábor orgonaművész avatja fel, az ö kezdeményezésére került a hangszer is a Művészetek Há­zába. Sz. K. Panoráma Liz Taylor ismét életveszélyben Liz Taylor - ízes ma­gyar fordításban: Szabó Bözsi -, aki most, 57 évesen is Hollywood egyik legragyogóbb asszonya, nemrég ismét életveszélyes állapotban került a Santa Barbara-i Szent János Kórházba. Viharos szerel­mei után ki hinné: ala­csony a vérnyomása, s emiatt kómába zuhant. Ezúttal is megmentették, AIDS-halál a Broadway-n New Yorkban, hetven­egy éves korában meghalt Richard Barr, aki huszon­egy éve elnöke az ameri­kai színházi producerek ligájának, s a Broadway-n Sámuel Beckett és Edward Albee műveinek színpadra segítője volt. Halálát AIDS-fertőzés következté­ben fellépett bőrbetegség ckozta. vasamapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom