Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-21 / 21. szám

1989. január 21., szombat Dunántúlt napló 7 FSM es üli Ù^. .....................I-.............................................................i--------------------------------------------------------------­------------------»---------------------­A sápadt, téli napfény odaszegezi a tanyákat a barnára szántott földek közepébe: a fehéren villa­nó falak kiragyognak az apró épületeket ölelő fák szelektől kopaszra rázott ágai mögül. Tere van a te­kintetnek, tere a viharnak, a varjak messzibe vesző károgásának. A Dél-Al­föld síkján kanyartalanul loholó, gyér forgalmú or­szágút szürke csikja fárad­tan vész el a távolban. —--— ■ * —--------------­Ne héz a nem Békés megyé­ben élőnek elképzelni: e te­rület kétharmad része árterü­let, belvizektől erősen veszé­lyeztetett. Bár - hallom a me­gyei tanács elnökhelyettesétől, Murányi Miklóstól — Békés nemcsak az Alföld, de az egész Kárpát-medence legmé­lyebben fekvő területe, ahol a folyók — térformáló erejükkel, jelenlétükkel - alapvetően meghatározók. S nem csak azért, mert van­nak, azért is, amilyen állapot­ban vannak, s ebbe az is be­letartozik, hogy nem ritkán sa­ját hibán kívüli szennyezések ellen kell védekezni. Lent és fent - meg ami kö­zépen van. Lent a veszélyes anyagoktól fenyegetett talajvi­zek, fent a néha ózdi szennye­ződéseket tartalmazó levegő, középen a szél sodorta, kemi­káliákkal telitett humuszréteg... Környezetvédelmi modell-me- 9ye Békés? Márpedig ez a hír hozott ide bennünket. — Békés megye területének háromnegyedét szántjuk min­den évben, élelmiszertermelő országrész vagyunk, az egyik legintenzívebben hasznosított agrártérség — mondja Murá­nyi Miklós. — Ez természetesen óriási mütrágyafelhasználást jelent. A kemikáliák Ilyen tö­megű jelenléte pedig környe­zeti veszélyforrás. Ezek az anyagok jelentősen szennyezik Golyóinkat is, a belvizekkel be­mosódnak.- És a levegő? — A megyében 176 bejelen­tett légszennyező telephely és ezeken a telephelyeken 860 légszennyező forrás van. A megehgedett határértéket 11 azem évek óta átlépi. A ve- szélyt azonban nemcsak hely­ben „termeljük": műholdfel­vételek elemzéséből tudjuk, hogy a térség felsőbb légré­tegeinek szennyezettsége is ko­moly mértékű, s az uralkodó szélirány az ország északi ré- szein működő iparvidékek szennyét is gyakorta fölénk te­líti. Vagyis Békésben az a f el - adat, hogy ilyen körülmények Á lánc végén az ember mellett megvédeni az itt ter­melt élelmiszer minőségét, hogy a föld, a víz, a levegő érték maradjon a következő generációknak is.- Gondoljon bele - mond­ja Murányi Miklós —: ponto­san kell tudnunk, hogy milyen hatásoknak vannak kitéve az intenzív kemizálás révén ter­melt élelmiszereket fogyasztók- a lánc végén az ember van.- Nem attól kell félni, hogy mi lesz, hanem attól, ami van! — szögezi le Szabó András, a megye környezetvédelmi titká­ra, s a kezembe ad egy ta­tárolva, az istállótrágyának vi­szont ugyanekkora hányada szennyezi a környezetet. És ak­kor még nem beszéltünk a nagyüzemi állattartás veszé­lyes melléktermékéről, a híg­trágyáról . . Az említett program egy megállapodáson alapszik, ame­lyen a dátum 1986. május 6.: az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, il­letve a megyei pártbizottság és a tanács „közös elhatáro­zás alapján Békés megye te­rületét környezet- és termé­szetvédelmi mintaterületté kí­vánják fejleszteni." — Most már modellről be­szélünk, nem mintáról — mond­nulmányt: „Békés megye köi- nyezetvédelmi modell prog­ramja". Hogy mi van? A levegőről már szó volt, a vizekről csak annyit: a szennyvizek jelentős része közvetlenül a talajba, az élővizekbe kerül. A megyében a lakásoknak csak 17 százalé­ka van bekötve a csatornahá­lózatba, ebből is következően a felszíni és a felszín alatti v^ek egyaránt veszélyeztetet­tek. Bár Békés az ország egyik legjobb termőfölddel rendelke­ző régiójaként van nyilvántart­va, a savanyú és a szikes ta­lajok arányát tekintve mégis az élen áll:'közel 350 000 hek- ' tár vár talajjavításra. A ko­rábban megindult melioráció eredményeként 1987 végéig 100 000 hektárral végeztek. A cél ezzel nyilvánvaló: a föld termőképességének meg­őrzése, fokozása. Csakhogy: egy év alatt 120—150 000 ton­na változó hatóanyagú műtrá­gyát használnak fel, ennek két­harmada van csak megfelelően ja Szabó András. - Az utób­bit néhány cinikus megjegyzés érte . . . — Két és fél év telt el a megállapodás aláírása óta. A program viszont a múlt év szeptemberében lett kész.- Nagyon hosszú idő kellett az országos elfogadtatásához. Létre kellett hoznunk azt a közel ötven szakemberből álló csoportot, amelyik a tervet ki­dolgozta. Volt mire alapoz­nunk: az eddig 2 milliárd fo­rint értékben elvégzett melio­rációs, egymilliórdot fordítot­tunk vízvédelemre, elkezdődött a fásítási program. Ez ugyan­is újabb gondunk: a megye területének mindössze 4 száza­lékát borítja erdő, ez az or­szágban a legalacsonyabb arány. A megyében elégedetten mondják: 1968-ban három nö­vényvédő szakmérnök volt Bé­késben, öt év múlva már 120. Ám arról is hallottunk: amikor a természeti környezetért, a földért elsősorban felelős ag­rárszakembereknek tartottak tájékoztatót a programról, „megdöbbenve mondták, hogy először hallanak munkájuknak erről az oldaláról ..." Ez egy kissé sommás ítéletnek tűnik — nyilván minden agrárszak­ember bizonyos mértékig tisz­tában van vele, hogy az ágazat munkája komoly mér­tékben hat a környezetre -, az azonban tény: először a fejekben kell rendet tenni. Egy baranyai szakember véle­ménye: ha Békésben a környe­zetvédelmi modellmegyét, a programot meg akarják való­sítani, akkor ehhez elsősorban megfelelő köztudatot és szel­lemi kapacitást kell kialakíta­ni. Mert ezen áll, vagy bukik a program sikere. Annyit ér­demes a véleményéhez hozzá­tenni: program nélkül Is igaz ez, és Baranyára is. — Az üzemi környezetvédel­mi szemlélettel van a legtöbb gondunk - hallottuk dr. Fló­rián Mihálytól, a Békésben működő Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság egyik ve­zetőjétől. — A megye nem az ország legszennyezettebb ré­sze, hanem a legérzékenyebb. Vagyis: van egy nagyon fontos feladat - ám megoldása rend­kívül drága. Többletterhet je­lent az üzemek vezetőinek. Vállalják?- Nem az a kérdés, hogy vállalják-e — mondja Murányi Miklós. — Inkább az: belát­ják-e, hogy hosszú távon a környezet megóvása az ol­csóbb. Nem véletlen az, hogy a különböző létesítmények ter­vezésekor a szempontok között ma már automatikusan ott van a környezet- és vízvédelmi ha­tóság véleménye is. Békés megyében nincsen egyetlen nyílt vizű kút sem, amelyik ne lenne nitrátos, szennyezett. Ha csak ezt a helyzetet kellene gyökeresen megváltoztatni, akkor sem tű­nik beláthatónak a program vége — pedig ezenkívül is rengeteg gondot kell még megoldaniuk. Igaz, a megyei tanács egy alapot hoz létre: évi 30 millió forintot biztosít környezetvédelmi beruházások­ra — de mire elég ez? A prog­ram sokrétű, alapos. Hozzá­tesszük a Szabó Andrástól hal­lottakat: ennek egyes elemeit meg kell oldani, mások mó­dosulhatnak, s újabb felada­tok jelentkezhetnek. Vagyis a modellmegyei program soha sem fejeződik be. Ezzel együtt tanulmányozásra ugyan na­gyon is érdemesnek tartjuk a Békés megyei környezetvédel­mi modellprogramot, de — pél­dául — a higtrágyakezelés ma­radéktalan és kifogás nélküli megoldása többet érne. Mészáros Attila Várják a fiatalokat a honvéd kollégiumok A jelentkezés feltételei és rendje Az általános iskolák 8. osz- talyos fiútanulói közül azok je­lentkezését várjuk, akik kedvet es tehetséget éreznek a hi­vatásos katonai életpálya iránt. A középiskolai honvéd- kol­légiumokba — Pécsre, Szol­nokra — azok az egészséges, tehetséges fiúk jelentkezze­nek, akik a középiskolai, majd Katonai főiskolai tanulmá­nyaik befejezése után, a Ma­gyar Néphadsereg hivatásos tisztjei kívánnak lenni. A szolnoki kollégiumba el­sősorban azok jelentkezhetnek, akik a repülés iránt érdeklőd­nek és arra egészségileg is alkalmasak. A kollégiumainkba felvett fiatalok az adott város kijelölt Polgári középiskoláiban ta­nulnak. Eredményes érettségi vizsga után a Magyar Nép­hadsereg katonai főiskoláin, Közülük a legkiválóbb ered­ményt elérők — sikeres felvé­teli vizsga esetén — a baráti országok katonai tanintézetei­ben, vagy hazai egyetemeken folytatják tanulmányaikat. Tiszthelyettesképző szakkö­zépiskolába azok az egészsé­ges, tehetséges fiúk pályáz­hatnak, akik a középiskolai ta­nulmányokkal egyidejűleg vál­lalják a magas szintű szakmai ismeretek elsajátítását és a IV. évfolyamon a katonai ki­képzést, azt követően a hiva­tásos katonai szolgálatot. Tiszthelyettesképző szakkö­zépiskolák működnek: Buda­pesten élelmezési (vendéglá­tóipari), zeneművészeti; Deb­recenben elektrotechnikai mű­szerész; Orosházán gépszere­lő és -karbantartó (építőgép­szerelő), Szabadszálláson gép- járműtechnikai szerelő (autó­szerelő), szállító- és üzem­anyag-technikus; Szolnokon repülőgépszerelő és repülőgép­műszerész (rádió- és lokátor­műszerész); Tápiószecsőn mechanikai műszerész; Vácott híradásipari műszerész. A honvédkollégiumi, vala­mint a tiszthelyettesképző szak­középiskolai hallgatók ellátása és jogosultságai: teljes és ingyenes ellátás, zsebpénz és a tanulmányi eredménytől füg­gően tanulmányi pótlék, gép- járművezetői engedély meg­szerzésének lehetősége, térí­tésmentesen, ingyenes, illetve kedvezményes utazás, a diák- igazolvánnyal járó általános kedvezmények. A jelentkezés feltételei: ma­gyar állampolgárság, egész­ségi alkalmasság, az előírt tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, ma­tematika, fizika, orosz nyelv) legalább „jó" rendű tanulmá­nyi eredmény. A jelentkezés rendje: a je­lentkezési okmányokat a pá­lyázók a Baranya M.-i Had­kiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon (Pécs, Perczel u. 20.) szerezhetik be. A pályázók egyidejűleg más középfokú oktatási intéz­ményekbe is jelentkezhetnek. A pályázók egészségi alkal­massági vizsgálaton, majd a megpályázott oktatási nevelési intézményben márciusban fel­vételi vizsgán vesznek részt. A felvételi vizsga keretében az általános iskolai közisme­reti tantárgyak anyagából felmérésre és bizottsági be­szélgetésre kerül sor. Pályázati határidő: február 15. Baranya Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság Tőkés konjunktúra A fejlett tőkés országok­ban a legerősebb konjunk­túra tapasztalható jelenleg a 70-es évek eleje óta. Elő­rejelzések szerint a gazda­sági fellendülés a következő két évben is csak keveset veszít eréjéből. Alaptalanok voltak tehát az 1987. októ­beri tőzsdekrachot követő­en- felerősödött aggodalmak, hogy a nemzetközi érték­papírpiacokon bekövetkezett válság gazdasági recessziót idézhet elő. Bár az ipari országokban a múlt év tavasza óta nem nő olyan gyors ütem­ben az ipari termelés, mint korábban, mégis a beruhá­zási tevékenység általáno­san erős növekedésében rej­lik a konjunktúra ereje im­már huzamosabb ideje. * Az Egyesült Államokban 1988-ban a komor jóslatok ellenére a gazdasági növe­kedés tovább folytatódott, és az 1982-ben kezdődött fel­lendülés az eddigi leg- hosszab'bnak számít. A ne n- zeti össztermék, a GNP ta­valyi 3 százalékos növekedé­se még magasabb is, mint az előző években. A munka­nélküliségi ráta 5,3 száza­lék, 14 év óta a legala­csonyabb. Az infláció nem több 4,5 százaléknál. Válto­zatlanul magas azonban a kereskedelmi mérleg és a költségvetés deficitje. Az amerikai gazdaság növeke­dése az idén is folytatódik, bár a második félévre an­nak jelentékeny lelassulása valószínű. Éves átlagban 2,5 százalékos növekedésre szá­mítanak, a fogyasztói árak emelkedése mintegy 5 szá­zalékos lesz, a munkanél­küliség pedig egészen kis­mértékben nőni fog, szám­szerűleg 5,4 százalékra. Az export mellett a konjunktú­ra jelentős támaszai tovább­ra is fogyasztók lesznek. A tavalyihoz hasonló exportnö­vekedés azonban nem vár­ható. * A legdinamikusabban, 5,75 százalékkal japán gazdasá­ga bővült 1988-ban. A fo­gyasztás és a beruházások várható visszaesése követ­keztében azonban a kon­junktúra vészit lendületéből, és az idén a GNP 4,25 szá­zalékos növekedése várható. Az infláció, amely tavaly mindössze 0,25 százalék volt, az idén 1,1 százalék körül alakul, bár még min­dig' a legalacsonyabbnak számít a vezető ipari orszá­gok között. A munkanélküliségi ráta, amely tavaly alig 2,5 szá­zalék fölött volt, az idén is ezen a szinten mozog. A japán fejlődés sajátsága lesz, hogy az ország hatalmas kereskedelmi többlete az idén ismét növekszik és el­érheti a csillagászati 100 milliárd dollárt az export újabb nagymértékű fellen­dülése következtében. * A Német Szövetségi Köz­társaság számára az 1988- as év a maga 3,5 százalé­kos növekedésével az évti­zed legsikeresebb évének minősül. E rendkívüli fejlő­dés pilléreinek a hazai vál­lalatok 1988 közepe óta megnövekedett beruházási készsége, a töretlen fogyasz­tói kereslet, továbbá az ex­port fellendülése tekinthető. A nyugatnémet vállalatok tavaly különösen a közös pi­aci országokban értek el je­lentős exportsikereket és tudták ilyenformán piaci po­zícióikat tovább szilárdítani. Az idén a nyugatnémet gaz­daság növekedése le fog lassulni és 2,5 százalék kö­rüli lesz. A múlt évi 1,75 százalékos infláció ugyanak­kor az idén kismértékben emelkedik, várhatóan 2—2,25 százalék körül alakul. Jólle­het a foglalkoztatás az NSZK-ban az idén bővülni fog, az NSZK-ba települők nem elhanyagolható száma miatt, a munkanélküliek szá­ma változatlanul 2,25 millió marad. * Nagy-Britannia gazdasá­gi növekedése 1988-ban meghaladta az 5 százalé­kot. A megélénkülés eddig főként a nagymértékben meg­növekedett fogyasztói kiadá­sokon nyugodott, most vi­szont már a beruházások élénkítő szerepe is észreve­hetően érződik. Az ipari ter­melés eléri a kapacitások határait. Az infláció ugyan­akkor az elmúlt hónapokban lényegesen felgyorsult és a tavalyi 5 százalékkal szem­ben, az idén elérheti a 7 százalékot is. A munka- nélküliek aránya ugyanak­kor csökken, a tavalyi 8,6 százalékról 7,75 százalékra. A fizetési mérlegben viszont további rosszabbodással kell számolni, a deficit a tavalyi 13,1 milliárd fontról 15,2 milliárd fontra emelkedik 1989-ben. A trancia gazdaság telje­sítménye 1988-ban végül is a vártnál jobbnak bizonyult, s a növekedés elérte a 3,5 százalékot. Ez az idén vár­hatóan 3 százalékra csök­ken. A francia gazdaságpoli­tika egyik fontos célkitűzé­se, az inflációnak 3 száza­lék körüli szinten tartása. Ez tavaly sikerült is, 1989-ben pedig - amennyiben megfe­lelő mértékben sikerül a bé­rek növekedését lefékezni —, az áremelkedés valószínű­leg 2,5 százalék körül alakul majd. Lerontja a francia gazdaság jó bizonyítványát a magas munkanélküliség, mely tavaly 10,25 százalék volt. Ez az idén várhatóan kismértékben emelkedni fog, mintegy 10,5 százalékig. * Olaszország gazdasági nö­vekedése 1988-ban kevéssel 4 százalék fölött volt, a kö­vetkező másfél évben azon­ban a növekedés üteme las­sulni ifog. 1989-re 3 száza­lékos gazdasági növekedés várható, az infláció ugyan­akkor a jelenlegi 4,5 száza­lékos szintről várhatóan 4 százalék közelébe esik visz- sza. A munkanélküliség viszonylag magas, tavaly 11,2 százalékos szintje az idén közel változatlan ma­rad, bár kismértékben emel­kedő irányzatú. A viszony­lag stabil cserearányok és a lassuló infláció sem lesz elegendő ahhoz, hogy meg­fékezze Itália versenyképes­ségének romlását nyugat­európai partnereihez ké­pest. A fizetési mérleghiány az idén. mintegy 1,5 milliárd dollárral nő és eléri a 6 milliárdot. A költségvetés deficitje tavaly 90 milliárd dollár volt. * Ausztria jó évet zárt ta­valy, az ország exportja és ipari termelése egészen a múlt év őszéig igen dina­mikusan növékedett. Az osztrák cégek na'gy megren- . de lésál loimá nya és a vállal­kozók optimizmusa további fellendülést sejtet, mégha az nem is éri el várhatóan a tavalyit. Az osztrák GNP növekedése az elmúlt év­ben 3,5—4 százalék volt, az idén pedig 3 százalék körül alakul. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,4 százalék után az idén 5,2 százalék lesz. Az infláció az elmúlt évben 3,2 százalékos volt, az idén 2 százalék körül alakul. Az adókedvezmények az idén is kedvezően befo­lyásolják a beruházási tevé­kenységet. A magánfogyasz­tás 1989-ben is érezteti élénkítő hatását, s a kül­földi kereslet is alig csök­ken. Az export, amely tavaly a konjunktúra motorja volt, az idén 7 százalékkal bő­vül piajd — miközben Auszt­ria további piaci térnyerése folytatódik. Bognár Mária (MTI-Panoráma)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom