Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-14 / 14. szám
e Dunántúli napló 1989. január 14., szombat Adóbevallás (5.1 Szellemi tevékenységek adóztatása Ütköznek az érdekek tngatíanbecsiők Két becslő egy év alatt 1822 ingatlant értékel Pécsett, az Ingatlankezelő Vállalat INKOZ-irodájának két értékbecslője építőipari szakközépiskolát végzett. Szimán János tizenöt éve van a szakmában, Obermayer Róbert, pedig rövid ideje. Naponta járják a vár.ost, a megyét, Baranya egész területén ők becsük fel az ingatlanok értékét. Elmentem velük. Egyes munkaviszonyon kívüli szellemi tevékenységek esetében a törvény kedvezményes adózást biztosít. A rendelkezések elsősorban a kimagasló, alkotó jellegű tudományos illetve művészeti tevékenységeket* preferálják. Mely tevékenységek tartoznak ide? A találmány hasznosításából származó jövedelem. Találmányként a szabadalmi, valamint az ideiglenes oltalommal védett alkotás és a közzététel mellőzésével megadott szabadalom fogadható el. Az ipari mintaoltalmi lajstromba felvett minta és újítás tehát nem tartozik ide. A jelenlegi szabályok szerint minden feltalálót a bevétel után találmányonként 100 000 Ft adó- mentesség illet meg. Ha az egyik évben befolyó bevétel nem éri el a 100 000 Ft-ot, az elmaradt rész a következő évre átvihető. Az államilag minősített állat- és növényfajta után járó fajtajutalék kifizetéséből származó jövedelem. E két tevékenységből származó bevételnek 500 000 Ft-ig a 35%-át, fölötte pedig 50°/q-át kell jövedelemnek tekinteni. A másik nagy jövedelemtípus, amelyet a törvény szintén preferálni kíván a szerzői jogi védelemben részesülő alkotások, valamint a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott, alábbi felsorolt tevékenységek: A szerzői jogi védelem alá tartozó irodalmi, tudományos és művészeti alkotások. Azt, hogy egy adott alkotás szerzői jogi védelem alá esik-e vagy sem, a kifizetőnek és az adózónak kell eldöntenie. Vitás esetben ki lehet kérni a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményét. Az építési és területrendezési tervpályázatokon résztvevő pályaművek. A tervpályázatok értékelésének és szakmai bírálatának önálló kiadványként történő elkészítése. Az önálló szakmai publikációk (szakkcikkek, előadások). A szerzői jogi védettség kiterjed az ún. rokonjogokra — például a műszaki rajzra - a magántervezői és földmérői tevékenységre, de csak abban az esetben, ha a tervrajzon szerepel a készítő neve és a megjelenés vagy a nyilvánosságra hozatal éve. A nem munkaviszony keretében végzett lelsőoktatási oktatói tevékenység. Felsőoktatásnak az egyetemeken és főiskolákon folyó alap- illetve továbbképzés minősül, mely alatt elsősorban az óraadói és vizsgáztatói tevékenységet kell érteni. Ide sorolható a fakultatív nyelvoktatás is, ha azt • felsőoktatási intézményben végzik. A marxizmus-leninizmus esti egyetemen végzett oktatás nem minősül felsőoktatási tevékenységnek. Az igazságügyi szakértői tevékenység, amennyiben névjegyzékben szereplő magán- személy végzi. Az érdemi szerkesztői és lektori tevékenység. (Főszerkesztő, hírszerkesztő, gyűjteményes mű szerkesztője, képszerkesztő, olvasószerkesztő, a szerkesztőbizottság tagja és a rovatvezető.) Nem tartozik viszont ide az a tevékenység, amely nem minősül alkotó szellemi munkának, így pl. a tördelőszerkesztői tevékenység. Az Országos Tudományos Kutatási Alapból finanszírozott tudományos kutatói tevékenység. A műszaki szakgralikai és szaklorditói tevékenység. (A szaktolmócsi tevékenység nem kedvezményesen adózik, egyéb jövedelemnek minősül.) A restaurálás mint művészi tevékenység. A mozgástervezés, a színházi rendezés,- valamint a játékmester! tevékenység, ha az társrendezői feladatokat is ellát. Jelmez- és díszlettervek készítése. A hangszerelés,’ a televízió- és filmoperafőr/ tevékenység. Az előadóművész előadása. Ide tartozik a hivatásos előadóművész működési engedély alapján végzett, továbbá a művészeti főiskolai hallgató, a színházi stúdiók tagjai álíal folytatott előadóművészi tevékenység. Az amatőr művészeti együttesek,- ha előadóművészi működési engedéllyel rendelkeznek, tagjaik egyénenként adóznak. Az oktatási intézményekben végzett művészetoktatás (munkaviszonyon kívüli óraadói tevékenység). A szakértői névjegyzékbe felvett magánszemélyek megbízás alapján végzett műszaki szakértői tevékenysége. A műszaki alkotó munkájuk alapján Kossuth- vagy Állami Díjban részesült és felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező magánszemélyek műszaki-szakértői tevékenysége. A tudományos tevékenységet folytató műszaki szakértők munkája, így az iparjogvédelem alá tartozó műszaki alkotások megvalósításában való közreműködés, az Országos Találmányi Hivatal megbízása alapján végzett újdonságkutatás, valamint a költségvetési kutatóhelyek által megbízásra végzett, munkaviszonyon kívül teljesített műszaki szakértői tevékenység. A szerzői jogi védettségben részesülő alkotások, valamint az utána felsorolt tevékenységek esetében, amennyiben munkaviszonyon kívül folytatják, 200 000 Ft-ig a bevétel 35%-át, a fölött pedig 60%-át kell jövedelemnek tekinteni. Fontos tudni, hogy a kifizetővel 1987. december 31-ig kötött szerződésből származó jövedelmek után 20% adót kell fizetni. Az adót a kifizető szerv vonja le, ezt a jövedelmet sem összevonni, sem bevallani nem ktfll. Megosztható-e a szellemi tevékenységből származó jövedelem? Az egy-egy tevékenységből származó, ez évben megszerzett jövedelmet, amennyiben az több évi munka eredménye, és az előző év adóalapjának 50%-ót meghaladja, meg lehet osztani. Ennek engedélyezését a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül kell kérni. Jövedelem- megosztás esetén, annak 1/3 részét kell összevonni a magánszemély — tárgyévben megszerzett — egyéb adóköteles jövedelmeivel és meg kell állapítani az ezek után fizetendő adót. Ezt követően kell meghatározni az összevont jövedelemnek megfelelő legmagasabb adókulcsot. A megosztásra kerülő jövedelem 2/3 részét ennek a kulcsnak az alkalmazásával, elkülönítve kell adóztatni, és még a tárgyévben megfizetni. A jövedelem tehát nem évekre, hanem csak részekre (legfeljebb három részre) osztható még. A bevétel jövedelemtartalmát, amennyiben az bel- és külföldön egyaránt realizálódik, vagy megosztásra kerül - a kikötési útmutatóban leírtaknak megfelelően - arányos osztással kell meghatározni. Ennek alapján a 200 000 illetve 500 000 Ft alatti beviteli sávba, a belföldön és külföldön elért illetve megosztott bevétel arányában kell a jövedelmeknek kerülnie, biztosítva azt, hogy az alacsonyabb jövedelemtartalmú sávba, a különböző területeken elért jövedelmek egyaránt bekerüljenek. dr. Horváth Béláné osztályvezető, Baranya Megyei Adófelügyelőség Első utunk egy, a második világháború idején épült családi házhoz vezetett. A bentlakók örökösödés miatt értékeltették fel. Szimán János megmérte a helyiségek hosszát, szélességét, magasságát. Közben a társa felírta az adatokat es a megrendelőlap hátoldalára vázlatrajzot készített. A jegyzőkönyvbe sorra kerülnek be: csempés a fürdőszoba, köves a konyha, padlás a szoba, gázfűtéses a lakás, bővítették az épületet.- Milyen műszaki hibái vannak a lakásnak? - érdeklődnek a becsüsök.- A szigetelését kell megoldani, mert vizesednek a falak.- Miből készült ez a ház?- Annak idején terméskőből . építették meg, atíg van benne tégla. A gáz bevezetésekor a csövek helyét ütvefúró- val csinálták meg. Majd következik a kert és az udvari építmények. Alig fél óra alatt kész a becslés. Választ a megrendelők két-há- rom hét múlva kapnak. * Dr. Arnold Tibor, az INKÖZ vezetője — jogász.- Ebben az évben eddig 1822 ingatlant becsültünk fel. Tizenkettő ellen érkezett fellebbezés. Ilyenkor egy öttagú bizottság - két jogász, az irodavezető, a becslésfelvevő és az egyik becsüs -, megy ki a helyszínre és végez egy ellenőrző becslést.- Végül is saját becsléseiket vizsgálják leiül, nem lenne jobb, ha ilyen esetben a bizottságnak egy épitész és egy közgazdász is tagja /enne?- Miután évente kevés a becslések elleni panasz, nem tartjuk célszerűnek. Egyébként lehetőség van arra, hogy az ügyfél, ha nem ért egyet az újabb árajánlattal sem, a szomszédos megye INKÖZ irodáját is felkérje az ingatlan felértékelésére. Azt is meg kell mondanom, hogy aki el akarja adni, az kevesli, aki meg akarja venni az sokallja a becsült összeget. Példaként néhány fellebbezés. A Pannónia Sörgyár szeretné kisajátítani a Nyár utca egyik lakóházát. Az INKÖZ becsüsei az épületet 1 400 000 forintra értékelték. A lakó fellebbezett és szakértői vizsgálatot kért. A szakértő szerint, az épület kétmillió forintot ér. De előfordult olyan eset is, hogy a hetvenezer forintra értékelt, rossz műszaki állapotú raktárhelyiség végül is a fellebbezést követően harmincezerért talált gazdára.- Több esetben is megtörtént már, hogy a becslést követően a lakók az INKÖZ irodának ajánlották fel lakásukat eladásra úgy, hogy maguk határozták meg az árát. Az esetek legnagyobb részében azonban ezek a lakások, ingatlanok nem találtak vevőre — folytatja dr. Arnold Tibor. - Az állami ingatlanokat viszont, eladás előtt kötelező felbecsülni. ❖ Ingatlan becslésével a takarékszövetkezetek, az OTP, és az Illetékhivatal is foglalkozik. Sok esetben előfordul, hogy az áraik eltérnek egymástól. En’ nek okára kértünk magyarázatot. Dr. Radochay Csongor, a Pécsi Illetékhivatal vezetője: — Számítógépes nyilvántartást vezetünk, a hozzánk be- érkézett szerződések alapján, az eladott ingatlanok forgalmi értékéről. A becsüs miután kiment a helyszínre, egy kódolt adatlapon felveszi a szükséges információkat, amit betáplálunk a számítógépbe, és ezek alapján megállapítjuk, az ingatlan értékét. Sok esetben előfordult már, hogy az INKÖZ által becsült árnál magasabb összeget adott ki a számítógép. Elképzelhető, hogy ennek inkább az az oka, hogy nem rendelkeznek annyi adattal mint mi — hiszen ide minden szerződés befut. Az Illetékhivatal becsléseit fogadják el elsősorban, mert a számítógépes nyilvántartás lehetővé teszi, hogy minden utcára legyenek megfelelő adataik. Az Illetékhivatalnál négyen foglalkoznak ezzel a tevékenységgel, a helyszínre minden esetben ketten mennek. Persze, kevesebb hibát követ el az, aki a panellakások értékét állapítja meg, mint az, akinek egy régebben épült ház árát kell meghatároznia. A forgalmi értéknek azonban mindig a jelenlegi állapotot kell tükrözSzára koztatő szombatok I Babra-klub A József Attila Művelődési Ház programjai unatkozó gyerekeknek- Ha most otthon kellene lennem, nagyon unatkoznék — mondja a szemüveges negyedikes kislány. - A testvérem mór nagy, nincs, akivel játsz- szak, csak az utcára mehetnék. A József Attila Művelődési Központ szombat délelőtt gyerekzsivajtól hangos. Az ösz- szetolt asztalok mellett kicsik és nagyok együtt készítik a malacperselyt kartonpapírból és a takarékos méhecskét filcből, fagolyóból és műanyaglapból. Mellettem egy kislány ül, óvodás kisöccsével. A .kisfiú nagy igyekezettel rajzolja és vágja a malac részeit. Élvezi, amit csinál. Mások csipesszel válogatják az aprópénzt. A legügyesebbek társasjátékot, könyvjelzőt, kivágókat kapnak. Néhányon inkább a kergetőzést választják. Itt szabad, senki sem szól rájuk. A Meszesen működő művelődési központ legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a lakóterületén minél kevesebb unatkozó, csellengő gyerek legyen. Játékos szabadidőfoglalkozásokat tartanak részükre, ahova ügyes kezű kisiskolásokat várnak. A leggyakoribb . látogatók Babra-klub néven, önálló közösséggé szerveződve tartják összejöveteleiket. Klubtagsági igazolványt, és ezzel együtt különféle kedvezményeket kapnak. Egyebek között félárú jegyet a művelődési központ gyermekműsoraira. A Babra-klub havonként „nagy meglepetéseket" sorsol ki a tagok között. Ennek , a kis közösségnek bárki tagja lehet, aki az általános iskola alsó tagozatába jár, aki szeret tevékenykedni, s kedvet érez ahhoz, hogy némi kézügyességgel és türelemmel játékot, apró ajándékokat készítsen szüleinek, testvéreinek, barátainak. A játszóházak mellett rendszeresen szerveznek videómozit, mesedél- előttöt, gyerekdiszkót, kirándulások is szerepelnek a programban. Október közepén kezdődtek meg a foglalkozások. Első alkalómmal Kecskemétre látogattak el a klubtagok. Megnézték a Szórakaté- nusz Játékmúzeumot, a Cifra- palotát, a bugaci szabadtéri néprajzi gyűjteményt és a Pásztor múzeumot. Tóth Beáta, a tanító nénitől tudta meg, hogy működik ez a klub. Kertvárosban lakik, onnan jár ki Meszesre a foglalkozásokra, mert a környéken lakik a nagymamája is. _ A kiránduláson nagyon jól éreztem magam. A legjobban az tetszett, amikor Buga- con, a lovak szabadon futkostak. Nagy iTarcsi negyedik osztályos. Á testvére már nagy, férjhez ment, Ő is az iskolában hallott erről a klubról. — Amíg nem volt ez a klub, általában otthon ültem és olvastam. Itt viszont sok mindent csinálhatok, amihez kedvem van. Novemberben a klubtagok a Télapóról beszélgettek, ajándéktárgyakat készítettek. Karácsony előtt fenyődíszeket csináltak. December 31-én „Zenevarázs” címmel szilveszteri videódiszkón vehettek részt a gyerekek. Ezenkívül a drama- tikus játszókor előadásában megtudhattak mindent az elefántokról. Megemlékeznek a szabadságharcról, huszárcsákót és bábot készítenek. Áprilisban Bolondos játszóházbd várják őket, ahol kedvükre üvölthetnek, sikíthatnak és grimaszolhatnak. Májusban hangszereket készíthetnek, amelyeket utána kipróbálhatnak. Sz. K. * Mindezek után részlet egy beszámolóból: „Ellentmondásos a PIK értékbecsülő tevékenysége. Az értékbecslések sok esetben ténybeli tévedéseket tartalmaznak, amelyek torzítják a megállapított értéket. Ezen túlmenően az értékelések nem meggyőzőek, nem hivatkoznak kellő számú összehasonlító adatra, így a megállapításokban sok a szubjektivitás.” Mindez mit takar, ennek jártunk utána. Többek között még az is kiderült a beszélgetések során, hogy ez a munkakör nincs szakképesítéshez kötve, ugyanis egyetlen iskolatípus sem foglalkozik ingatlan- értékbecslők képzésével. Szalai Kornélia Fotó: Proksza László Mennyit ér az ingatlan?
