Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-14 / 14. szám
1989. január 14., szombat Dunántúlt napló 7 Mi újság a megyeházén? A MÁV Pécsi Igazgatóságán Folyékony vegyi hulladék ürítése a garé—batai tározónál. Fotó: Proksza László Helyi és megyei érdekegyeztetés Szalánta mellett lesz a különleges kezelést igénylő hulladékok átmeneti lerakója Egy hete közöltük Zsuffa Ervinnek, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettesnek a nyilatkozatát a különleges kezelést igénylő ipari hulladékok elhelyezésének ügyében. Szalántán és társközségeiben vegyes a fogadtatás. Érthető ez az előkészítés folyamatában, akkor, amikor a településnek és az őt képviselő községi tanácsnak kell döntenie ilyen fontos, megyei érdekeket is szolgáló kérdésekben. Kavicsot rakodnak a pécsi teherpályaudvaron Ismét előszállítási kedvezmény Tavaly zökkenőmentes volt az áruszállítás Mi a döntés tárgya? Kovács Lajos, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője segít egyértelműen tisztázni a hulladék- lerakó megvalósításával kapcsolatos stratégiát, bár osztályának nincs ebben hatásköre, a koordinátor szerepét vállalta a szakma, a főhatóságok és a helyi tanács között. De térjünk a tárgyra: A garé-bostai hulladéktárolót ma három cég - a Pécsi Bőrgyár, a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, valamint a Budapesti Vegyiművek hirdi gyára -, üzemelteti. A cél az, hogy az ott kialakult rendezetlen körülményeket megszüntessék, érvényesüljenek a környezet védelme érdekében hozott hatósági előírások, vagyis, úgy dolgozzon ez a telep, ágy szállítsák, kezeljék az ipari huHpdékot, hogy ezzel ne okozzanak ártalmakat sem a lakosságnak, sem a környezetnek. Ez a községek érdeke. Az már megyei érdek, hogy ezt a lerakót úgy korszerűsítsek, hogy hosszú távon megfeleljen a szigorú elvárásoknak, és ne tárolják itt a különleges kezelést igénylő hulladékot, hanem dolgozzák fel es vigyék vissza a termelésbe. Az is megyei érdek, hogy ht, a Baranyában keletkező anyagokat kezeljék, lévén elég sok a megyehatárokon belül 's, a régió más megoldást keressen hasonló gondjaiban. A KVM elfogadta a megyei érveket, tehát a cél az, hogy a garé-bostai telepet egy átmeneti lerakóval bővítsék és egy következő lépésben — ehhez vállalkozót keresve —, épüljön meg itt egy feldolgozó üzem. A végcél ugyanis nem a hulladék felhalmozása, hanem az újrafelhasználása. Az már közös — helyi és megyei érdek —, hogy mielőbb megszűnjenek a telepen a rendezetlen körülmények, mielőbb megkezdődjék a beruházás. Szeretnék már 1990-ben megkezdeni a munkát, aminek alapja a Szalántai Községi Tanács döntése a területfelhasználási engedély megadásában. Ezt a területfelhasználást, területrendezést egyébként A héten döntött a megyei tanács testületé arról, hogy a Baranya Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda január 1-jé- től önálló költségvetési intézményként dolgozik. Mi haszna ebből a megye polgárának? Dr. Kamarás Károly, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője a legfontosabbra utalt: nem kell az ügyfélnek hosszadalmason várakozni a munkanélküli segély folyósítására. Az iroda utalja ugyanis a pénzeket, az engedélyező papíroknak nem kell megjárni a hatóságok közötti utat, megszűnik a túlszabályozott ügyintézés. Az iroda komplex módon valósítják meg, az itt élők érdekeit mesz- szemenően szem előtt tartva. Az infrastruktúra fejlesztésében közösek az áldozatvállalások. Például a vízellátás fejlesztésében az újonnan szerveződő lakossági társulások egyértelműen több támogatást kaphatnak. A szakvizsgálatok adatai szerint, ez az egyetlen alkalmas hely a megyében a hulladék korszerű, a legnagyobb védelmet nyújtó tárolására, kezelésére. Kovács Lajos elmondta, hogy az előkészítés folyamatában mindvégig részt vehettek a szalántai tanács tisztségviselői, a garéi elöljáró. Meghívót kaptak a szakmai vitákra, tájékozódhattak a részkérdésekről is. Ságodi Istvánné, Szalánta tanácselnöke hozzátette, ők viszont a községgel együtt akarnak dönteni, eddig is több fórumon alkalmuk volt tájékoztatni, ezután is ezt teszik. Az együttműködésre készek, gondot eddig is a meglévő telep rendezetlen állapota! okoztak. rendelkezik a folyósítható pénzkerettel. Az év második felétől várható több településen az irodák megnyitása, hálózatának bővítése — a körzetközpont szerepét a megyei munkaügyi szolgáltató iroda látja el. Érdekes lehet még: hogyan lehet érdekelt a saját fenntartásában? A jogszabályokban rögzített tarifák szerint, vállalkozhat propagandatevékenységre, vállalhat a cégtől megbízást speciális igényeik teljesítésére. Az állampolgároknak díjtalanul közvetít. Gáldonyi Magdolna Szolgáltató felügyelet Egy olvasói levél kapcsán merült fel a megyei tanács igazgatási osztályán működő törvényességi felügyeleti csoport szerepe, felelőssége a lakossági panaszok ügyében. A közvélemény szerint, a felügyelet ellenőrzést, beleszólást, ráhatást jelent. Ennek a csoportnak a munkájában azonban egészen más a felügyelet tartalma. Dr. Molnár Istvánnal, az osztály vezetőjével, és dr. Toller Lászlóval, a helyettesével beszélgetve rendkívül érdekes dolgok tárultak fel az államigazgatási munka területéről. Ez a hatóság — a törvényességi felügyeleti csoport -, ugyanis arra vállalkozik, hogy a baranyai cégeket önálló tevékenységük gyakorlásában segítse. Garantálja, hogy a vállalatok a jogszabályok előírásainak megfelelően, de saját törvényeiket betartva dolgozzanak és maradéktalanul működjenek a cégeken belüli önkormányzatok. A felügyeletben, az ellenőrzésben a hangsúly a vállalati önállóság. Eszerint a hatóság nem szól bele a gazdasági döntésekbe, nem utasít, irányít, nem vizsgálja a döntések, vállalkozások végrehajtását. A csoportban dolgozó fiatal jogászok gyakran segítenek a cégeknek a különböző jogszabályokban előírt dokumentumok elkészítésében, mert a legtöbb kisvállalatnak nincs ereje megfelelni a sokasodó elvárásoknak. Egyértelmű így a hatóság napi munkakapcsolata. Az ellenőrző, felügyeleti tevékenységük is más tartalmat kap, ameny- nyiben a hibák megelőzése a szemléletük alapjaMindemellett lényeges kérdés: mi haszna van ebből a tevékenységből az állampolgárnak, a cégek ügyfelének? Látszólag közvetett: ha a cég törvényesen tevékenykedik, ha jól működik belső önkormányzati rendszere, a dolgozói közérzete jó, tudják, miben érdekeltek, miben vállalkozhatnak — nos, mindez meghatározza a partneri kapcsolataikat, a cég érdeke, az ügyfelek érdeke. Eredményesen zárta az elmúlt esztendőt a Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága: a belpiacon 13,5 millió tonna árut juttattak el a feladóktól a megrendelőkig. A Dél-dunántúlról exportra feladott áruk szállításában minden várakozást felülmúltak: 1,7 millió tonna cukorrépát, különféle gabonát, vas- és acélipari terméket vittek külföldre. — Vajon minek volt köszönhető, hogy ilyen jó eredményeket sikerült elérni? Weisz József, a vasútigazga- tó helyettese szerint, 1988. első féléve a szállítási igények szempontjából kedvező volt. Munkájukat segítette, hogy a fuvaroztatók rakodási és fogadási készsége is a várakozáson felül alakult. Ezen túl, az igazgatóság maximálisan igyekezett az elvásároknak megfelelni, így például a korábbinál kevesebb vasúti kocsival, több árut szállítottak. Ezt úgy tudták elérni, hogy szervezési intézkedésekkel gyorsították a fuvarozást: a kocsifordulási idők átlagosan 2,3 napról 2,1 napra csökkentek. Némileg meglepetés, hogy a MÁV január 1. és március 31. között előszállítási kedvezményt ad a fuvaroztatóknak, hisz tavaly mindenféle kedvezmény nélkül is — igaz, jó volt az időjárás —, nagy volt az első negyedévben a szállítási igény. (A MÁV vezetőit az akció újbóli meghirdetésére sarkallta, hogy január elsejével húsz százalékkal emelkedtek a vasút áruszállítási díjtételei, s a kedvezménnyel e sokkoló hatást igyekeznek ellensúlyozni.) Az előszállítási kedvezmény célja - csakúgy, mint a korábbi években -, hogy a fuvaroz- tatókat megnyerjék a nem fagyveszélyes áruk első negyedévi szállítására. Ezek többek között: kavics, homok, kő, mész, cement, különféle faanyagok, beton, műtrágyák . . . A kedvezményben részesülők azonban az eddigi akcióktól eltérően nem a feladók, hanem az árut fogadó cégek. Ennek két oka van. Egyrészt az árut fogadó gazdasági egység fizeti a vasútnak a fuvardíjat, másrészt ők viselik az esetleges túlkészletezés kockázatát, így őket kell megnyerni bizonyos mértékű díjvisszatérítéssel. Az előszállítási kedvezmény nem csupán más, mint a korábbi években, hanem kissé bonyolultabb is. Ugyanis az árut fogadó cég visszakap egy bizonyos összeget a szállítási díjból, ha az elmúlt három év azonos időszakának átlagát meghaladó árumennyiség fogadósát vállalja. E bizonyos többletmennyiség után januárban és februárban tonnánként 25 forintot térítenek visz- sza. Egyébként a részletesebb tudnivalókról a Közlekedési Közlöny idei első száma kimerítően beszámol. Ezzel párhuzamosan, ugyanebben az időszakban rakodási versenyt is hirdetnek, mellyel a feladókat kívánják érdekeltté tenni a téli szállításokban. Roszprim Nándor Gyorsan intézik a munka nélküli segélyeket .' \ Egy isgéwsxg koue <9 foiv&wcsl Beszélgetés dr. Láhady Tamással A felelősségbiztosítás válságjelenségeit ma már nem is tragikusan, hanem egyenesen katasztrófákban szemlélik. Mindez nem hagyhatja érintetlenül a hazai felelősségjogi kutatásokat sem, bár ez a terület a fejlett nyugati jogrendszerekhez viszonyítva, mondhatjuk: a „magyar ugar”. Azonban megszületett a közelmúltban, a téma első magyarországi monografikus ösz- szefoglalása: dr. Lábady Tamás, a megyei bíróság tanácsvezető bírója, sikerrel védte meg kandidátusi disszertációját a felelősségbiztosítás jelenkori fejlődési tendenciájáról a Magyar Tudományos Akadémián. Ez adta beszélgetésünk mottóját, s amíg az ígért kávé kifolyik, szándékosan szigorú életrajzi adatokkal kezdem: dr. Lábady Tamásról, a Pécsi Megyei Bíróság tanácsvezető bírójáról, akinek eddig több, mint 40 szakpublikációja jelent meg, közülük több idegen nyelven és külföldön Is, még jómagam is keveset tudok, bár 12 éve ismerem. Még egyetemi éveim idejéből. Előadásain zsúfolásig megtelt az előadóterem, nála a polgárjogi gyakorlatot tanultuk meg, jól, mert a mindennapi életből merített, s ehhez kapcsolta az elméletet. 44 éves. Baján született, de mégis pécsinek vallja magát, mert fiatal korát már itt töltötte, s itt is végezte el a jogtudományi egyetemet. 1970. óta bíró, a Siklósi Járásbíróságon kezdte, majd 1971-től a Pécsi Városi Bíróság, 1976- tól pedig a megyei bíróság bírája, s 1982. óta tanácselnök. Polgári ügyszakban ítélkezett mindig, ma is. 1973. óta áll kapcsolatban az egyetemi oktatással. Óraadó a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, és az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem Jogi Továbbképző Intézetében. A megyei bíróságon a fogalmazóképzés vezetője, polgári ügyszakban, s társelnöke a Magyar Jogászszövetség biztosítási jogi- szakosztályának. Kétszer kapott kiváló munkáért kitüntetést. — A témaválasztásom, a kutatásaim oka, és célja — mondja dr. Lábady Tamás —, hogy jogrendszerünkben kapjon megfelelő helyet a felelősségbiztosítás. A mai kor, mint a katasztrófák kora, szerepel majd a történelemben. Napirenden van a környezet- szennyezés, a gépkocsi- és a gyógyszerdrámák, az AIDS, az urániumbányászok daganatos megbetegedései, a csernobili reaktordráma, a brüsszeli stadion, a bécsi repülőtér. . . A cél, hogy a kár bekövetkezésének kitett állampolgárok, szervezetek kárai megtérüljenek, hogy biztonságban élhessünk, békés, nyugodt életet! A drámai folyamatokhoz fejlett jog és kártérítési rendszerek zárkóztak fel. S nálunk, ahol a kárbekövetkezés szintén adott, nincs megfelelő védelmi rendszer. A lemaradást be kell hozni. Ez a disszertációm lényege. — Nem ez az első „úttörőmunkája". 1986-ban jelent meg a Jogi Továbbképző Intézet kiadásában a „Nem vagyoni kárpótlás iránti igények a bírói gyakorlatban" című munkája. Azóta sincs folytatás.- Lesz, a kézirat az első félévben elkészül. Már várja a munkát egy Karlsruhe-i kiadó is, előzetesen jelezte, hogy megrendelne egy ilyen anyagot. A legtöbb nem vagyoni kártérítés gépkocsibalesetek következtében jelentkező, s érdekli őket, hogy mi van ebben a témában keleten, ha például egy NSZK-beli állampolgár szenved itt balesetet, mire számíthat.- A kutatás, publikálás és az oktatás mellett, ön azért elsősorban bíró.- A bírói munka teljességéhez a tudomány és az elmélet ismerete szükséges, mert különben elveszítjük azt a képességet, hogy a folyamatokat lássuk. Nap! 12—14 órát dolgozom. A hátterem, a nyugodt családi élet. Segítőtársam, a feleségem, aki munkáimat javítja, gépeli, rendszerezi. Marton Gy. r
