Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-01 / 1. szám

£ . |h 2 ättttt M mm li'' '• : • Jlfc- ttg MBm-ü^*­WJ jOiSVBV wi3K8®5W d IOr!CpICIDSCICtCSS Dél-Dunántúl meghódítja Isztambult A magyar turisták egyre szívesebben vállalkoznak ar­ra, hogy Jugoszlávián, Bul­gárián ót Törökországba lá­togassanak. A nem hivata­los statisztika szerint soha annyi hazánkfia nem lépte még át az isztambuli vá­roskaput mint 1988-ban. Az utazók egy része a dél­dunántúli IBUSZ szervezésé­ben indult útnak török Mer­cedes buszokkal. — Az út oda-vissza két nap, de magam is tanúsít­hatom, hiszen részt vettem az egyiken, érdemes neki­vágni — érvel Herke Attila, az IBUSZ Dél-dunántúli Te­rületi Igazgatóságának ve­zetője. — A magyar turisták általában félnek a határo­kon, a két török sofőr vi­szont mindent szó nélkül el­intéz. Ismerik a helyi lehe­tőségeket, nagyon jó a köz­lekedési eszköz, a légkon­dicionált busz, a program és profi a partner, a Mó­rává Turizm. Viesner György az IBUSZ Tolna megyei igazgatója nem kevésbé elégedett: — Mindent megmutattak, amire egy idegenforgalmi szakember kíváncsi lehet. Jártunk szállodákban, ven­déglőkben, megnéztük a műemlékeket és természe­tesen részt vettünk üzleti tárgyalásokon is. Úgy tűnik, hogy török partnereinkkel, akiknek nemcsak utazási irodájuk, de egy szállítási vállalatuk, éttermük is van, sikerül hosszú távú együtt­működést kialakítani. — Húsvét előtt ismét in­dulnak török buszok a ré­gióból, de most már több városból — folytatja Herke Attila. — Sőt, partnereinkkel olyan lehetőségről is beszél­tünk, hogy szállást és prog­ramot biztosítunk egyéni tu­ristáknak is. Az első busz Pécsről megy február 11-én, utána Zalaegerszeg követke­zik, majd ismét Pécs, egy héttel később pedig Kapos­vár. Februárban egyébként, ha lesz elég jelentkező, több buszt is indítunk, és kedvezményes áron kínáljuk az utakat. A törökökkel kötött újabb üzlet lényege, hogy az uta­zás, szállás, étkezés és a városnézés költsége később, főszezonban sem emelkedik számottevően. Ehhez azon­ban az IBUSZ-nak folyama­tos létszámot kell produkál­nia és minden alkalommal legalább egy buszt meg kell töltenie. A „kis" kitérő Szekszárdig vagy Zalaeger­szegig nem számít. Kaposváron eddig 80 je­lentkező van — hallottuk Kurdi Ferenctől, a Somogy megyei IBUSZ-igazgatótól. Zalaegerszegen a februári buszra még fér néhány em­ber - mondta Körösi Fe­renc, a zalai igazgató. Most már csak kedvező időjárás kellene, hogy Dél-Dunántúl meghódíthassa Isztambult. A jelek szerint erre is van re­mény, hiszen a távprognó­zis hómentes télvégét jelez. Ferenci Demeter Szilveszter magyar hajókon a világ tengerein Wallenberg Egyesület a meghurcoltakért Levél a miniszterelnökhöz '/Megverték, megkínozfák, megbecsfelenít-erték..." Az év utolsó napjaiban megszaporodtak a MAHART tárnoki rádióállomására érke­ző táviratok, a világ tengere­it járó magyar hajókról sorra érkeznek a legénység tagjai­nak jókívánságai a rokonok­hoz, barátokhoz. Legmesszebb most a Vörösmarty tengerjáró horgonyoz tőlünk, éppen Taj­van partjainál, ahol a trópusi esők közepette is folyamato­san rakodják a szállításra vá­ró árut. Szilveszterkor persze szünetet tartanak, s hazai ízek mellett koccintanak 1989-re. A Radnóti az Arab-tengeren „úszik át az új évbe", Dániá­ból visz Srí-Lankára műtrágyát. Itt most éppen sima a tenger, könnyebb szolgálat mellett szilveszterezhetnek. Nem úgy az Ady személyzete. Ez a hajó erős hullámverésben, viharos széllel küszködve halad a Földközi-tengeren Amszterdam felé, Bangkokból származik a rakomány, faáru és rizs. Há­borgó tengeren úszik a Bod­rog is, a szovjet dunai kikö­tőből, Reniből szállít ércet. A Csokonai legénysége most szerencsésebb, a hajó a lisz- szaboni dokkban vesztegel, az esedékes nagyjavítást végzik rajta, ám szilveszterkor termé­szetesen szabadnap jár min­denkinek, s így sokan az ide látogató családtagokkal kö­zösen a városban szilveszte­rezhetnek. A svéd kormánynak mór 1957-ben bejelentették, de a magyar közvélemény csak ta­valy értesült róla, hogy Raoul Wallenberg svéd diplomata —, oki a háború alatt zsidók ezreit mentette meg a pusz­tulástól Budapesten — 1948- ban egy szovjet börtönben halt meg, a hivatalos verzió szerint szívinfarktusban. Sze­mélyéhez számos legenda fű­ződik, mint Petőfivel, vele kap­csolatban is fel-felröppent a hír, hogy látták valamelyik büntetőtáborba n. Wallenberg eltűnése 1987 augusztusáig, Geraszimov moszkvai sajtótájékoztatójáig, tabu téma vojt Magyarorszá­gon. Mégis, akadtak diákok, akik évről évre megkoszorúz­ták Wallenberg eldugott he­lyen lévő budapesti névtáblá­ját. Egyikük, Derdák Tibor magyarmecskei tanár—szocio­lógus kezdeményezésére két héttel ezelőtt Budapesten egyesület alakult, amely Wal­lenberg nevét viseli. Programjukat így fogalmaz­zák meg: „A Wallenberg Egyesület olyan baráti szö­vetség, mely kész a nyilvános- sáq előtt hangját hallatni a mé I tósá g uk ba n, ku Itú ráj u kba n, megélhetésükben vagy éppen­séggel létükben fenyegetett embercsoportok védelmében. Társaságunk saját alapítványt, saját újságot, saját parlamen­ti képviseletet hoz létre.” Derdák Tibor nemcsak sza­vakat gyárt. Lapunkban is többször beszámoltunk Ma- gyarmecskén, Gilvánfán, Be- sencén a cigányság körében végzett értékes pártfogói mun­kájáról, amelyet egyre na­gyobb hazai és nemzetközi fi­gyelem kísér. (Kár, hogy ép­pen szőkébb hazájában, az egykori siklósi járásban nézik többen értetlenül és ellen­szenvvel tevékenységét.) A cigánykérdésen kívül azon­ban jó néhány szociális és kisebbségi probléma feszül országunkban. Elég csupán az MTK-pálya szavalókórusaira, vagy a skinhead-ek garázdál­kodására gondolni. S bármi­lyen nagy áldozatokat hozott is a nemzet az erdélyi mene­kültekért, az ő sorsukkal, meg­ítélésükkel sincs minden rend­ben. Erről éppen egy — máig megválaszolatlan — le­vél tanú?íodik, amelyet Pécs­ről, névvel és címmel a mi­niszterelnökhöz címeztek, író­ja nem tagja az egyesület­nek): , Judomásunkra jutott, er­ről a magyar sajtó is adott hirt, hogy az utóbbi hetekben több magyar nemzetiségű ro­mán állampolgár, köztük sok fiatal, Erdélyből átszökve, a határon hiába kért menedé­ket hazánkban, könyörgésük ellenére visszaadták őket a román hatóságoknak. Ezeket a visszatoloncoltakat a román hatóságok embertelenül meg­verték, a leányokat a többi­ek jelenlétében megbecstele- nítették, megkinozták, leköp- dösték, majd különféle bör­tönökbe és büntetőtáborokba hurcolták.” A levélíró tiltakozik az el­len, hogy magyar belügyi tisztviselők rövid kikérdezés alapján, önhatalmúlag dönt­sék el, ki kap menedéket, s kit kell visszatoloncolni. Mert így a magyar társadalom vé­delmének jelszavával bünte­tett előéletűnek nyilváníthatnak s visszaadhatnak tudott meg- k ín zásra olyanokat is, akik odaát a tartósdíj késedelmes fizetéséért, vagy az órakparti fű engedély nélküli lekaszálá­sáért kaptak börtönbüntetést. S hogy jön ide Wallenberg? A háború végén a Horthy- konmányzat azzal védekezett, nem tudta, mi vár a zsidókra a Birodalomban, s egyébként ■is, államközi egyezmény köte­lezte a zsidók deportálásá­ra ... Ma tudjuk, mi vár a Romá­niába visszatoloncoltakra. S jóllehet, valós érdek, hogy ne áiramoljon át hozzánk a Ceau- sescu-rendszer összes társadal­mi selejtje, az eddigi hírekből úgy tetszik ki, még nem sike­rült megtalálni a megfelelő szűrőmódszert, ezzel is növel­ve a meglévő feszültségeket. Havasi János A másodperc ezredmilliomod része Tettenérni az időt „Jöjj el éj, az óra verjen / Szó11 az idő, itthagy engem” — írja világhírű versében Apolli­naire; igen, az idő megfogha­tatlanul, megragadhatatlanul tovaszáll, s most nem is kell évekre vagy hosszabb időtar­tamra gondolni: maga a pil­lanat is ilyen, csakis egysze­ri, soha vissza nem térő, meg nem ismételhető. Izgalmas, érdekes, sokszor szinte őrjítő játék ez az idő­vel. Nem is véletlen, hogy annyi szólás kapcsolódik hoz­zá, például: kifutok az időből, vagy ragadd meg a pillanatot, vagy éppen - érzésünktől füg­gően -, hol szaladnak, hol vánszorognak a percek. Azok a percek, amelyek mindig egy­forma hosszúságúak S vala­hogy ezt az időt mérnünk is kell, valamihez igazodni kell. Amihez mi igazodunk, az a G. M. T., a Greenwich Mean Time, a greenwichi idő, ame­lyet 1880-ban fogadtak el hivatalos időnek egész Angliá­ban. Elhatároztuk, felhívjuk Greenwich-et; nem kis nehéz­ségek árán, napokig tartó ku­tatás, telefonálgatások ered­ményeként végre nagy nehe­zen sikerült összeköttetést te­remteni az obszervatóriummal, ami, ma már, csak a nevében az; múzeumként működik.- Akik Londonban járnak, azok közül nagyon sokan el­látogatnak ide, biztosan ön is ezt tenné, elvégre nemigen van olyan pontja a világnak, amiről el lehet mondani, hogyha éppen odaállok, akkor egyszerre vagyok Nyugaton és Keleten - hallatszott a meg­lehetősen cossz telefonvonal túlsó végéről. — Ez első alka­lommal igazán különleges, furcsa, vagy még inkább hihe­tetlen érzés lehet. Nekem, be- (vallom, sokszor már eszembe sem jut. Itt a Royal Observa­tory falán — amit egyébként a XVII. században építtetett II. Károly a park legmagasabb 'pontján -, itt van egy óra, ami természetesen a legponto­sabb időt mutatja, ezenkívül egy rézszalag, ami a Nulla Délkört jelzi. Na, ha ez elé áll, akkor mondhatja el ma­gáról, hogy egyszerre két ég­tájon van. Fantasztikus, nem?! Egy ilyen megbízható viszonyí­tási pont meghatározására el­sősorban azért volt szükség, mert annak idején a rOjsz meghatározás következtében sok tengeri katasztrófa követ­kezett, be. Ha Greenwíchben déli 12 óra van, akkor ettől 15 fokra (nyugatra még csak 11, 30 fokra 10 óra, 45 fokkal még nyugatabbra 9 óra, s ez így megy tovább, körbe az egész iFöldön. Naponta sokszor hall­ható a Magyar Rádióban az öt sípszó, s az ötödik után a lehető legpontosabb időt mondják be. S hogy valóban ilyen nagyon pontos, azt bizo­nyítja egy olyan adat, ami a képzelettel föl sem fogható: olyan érzékeny műszerrel el­lenőrzik naponta az időt, ami a nanosecundumok mérésére is alkalmas. Ez azt jelenti, hogy ha a másodpercnek csak ezermilliomod részével tér el az óra a hosszú hullámon ér­kező időjelzéstől, már ezt is kimutatja. A szilveszter éjfél mindig ünnepélyes pillanat, biztosan az volt tegnap is — vagy ma is? Ez megint relatív, hiszen az óraütés pillanatában egy­szerre volt tavaly és idén. Ez is visszahozhatatlan; vigaszta­lásul azonban egy érdekesség: egy san franciscoi éjjeli mu­latóban minden nap éjfélkor megünneplik ezt az eseményt, 'hivatkozva arra, hogy végül is a január 1-je önkényes vá­lasztás volt, s^ az év bármelyik napján kezdődhetne az új év . .. Düesö Csilla A demokrácia két arca Utak a nagypolitikához Akinek sikerült... Napjaink talán legismer­tebb országgyűlési képviselő­je, számos új kezdeményezés eredményes szószólója a sze­gedi Király Zoltán. A fiatal, agilis „honatya" több emlé­kezetes felszólalása színhe­lyén, a Parlamentben nyilat­kozott lapunknak.- Sikeres embernek tartja magát?- Végsősoron igen, de nem abban az értelemben, ahogy első hallásra kitetszik ebből a szóból, hiszen az én parla­menti szereplésemet tulajdon­képpen kudarcok kísérték. Többször leszavaztak, előfor­dult, hogy eleve ellenállást váltott ki mondandóm, de a végeredményt tekintve mégis azt mondom, hogy mindig el­értem, amit akartam.- Milyen változásokat ho­zott életében a képviselőség?- Tartalmában alapvetően nem változott, inkább mennyi­ségében lett több a teen­dőm. Miután korábban tele­víziós riporter voltam, nem szokatlan, hogy az emberek levelekben vagy személyesen keresnek meg 'kéréseikkel, gondjaikkal.- Milyen módszerrel dol­gozik, miben rejlik eredmé­nyessége?- Tudom, sokan azt mond­ják, hogy szereplési vísíke- tegség’ben szenvedek és azért állok fel mindig. Nem. Nekem vélernényem van, amit nem rejtek véka alá. Én nem a vójtfülűeknek beszélek, nem demagógiában fogalmazom meg mondandómat. Lehet, hogy időnként sarkosan, éle­sen, de közérthetően, konkré­tan igyekszem beszélni a problémákról. A másik oldal­ról pedig el kell mondanom, hogy én nyugodtan alszom. Nekem nincsenek telekügyeim, lakásmanipulációim, úgy ér­zem, elég tiszta vagyok ah­hoz, hogy nyugodtan szólhas­sak.- Felröppent a hire, hogy egy külföldi ösztöndijat pá­lyázott meg. Hogyan lesz ez összeegyeztethető képviselősé­gével?- Igen, egy Harward-Soros ösztöndíjat pályáztam meg. Hónapokig meditáltam, mit kezdjek vele, hiszen a parla­menti munka is nagyon fon­tos számomra. Végül arra ju­tottam, hogy amennyiben konkrét döntés születik a pá­lyázatom elfogadásáról, akkor lemondok mandátumomról. — Ez azt jelentené, hogy véglegesen szakit ilyen irányú tevékenységével?- Szó sincs róla. Ha most lemondanék is, a következő választásokon feltétlenül újra indulok. És akinek nem... Vén László pécsi kárpitos motorja volt a Magyar De­mokrata Fórum baranyai szer­vezkedésének. Idejét, erejét nem kímélve egyengette a legerősebbnek látszó alterna­tív mozgalom útját a megye- székhelyen. Végül az alakuló ülésen mégsem választották be a kilenctagú vezetőségbe.- Kudarcnak érzi ezt? — Nem érzem annak, há­rom okból sem. Eleve számol­tam azzal, hogy hosszabb tá­von nem jöhetek szóba veze­tőként. Srámomra igazából csak a szerveződés elindítása volt fontos. Hogy végre mi is bekapcsolódjunk a demokra­tizálódásé folyamatba, amely­nek csupán egy része a fórum megalakulása. Fontos állomá­sa, de nem végcélja. Nem érzek csalódottságot, hiszen nincs bennem hatalom­vágy. Remélem, a mozgalom mihamarabb megtalálja azo­kat az embereket, akik tud­nak és akarnak vezetni, s akiket a tömeg is elfogad. A harmadik ok? Nem min­denben értek egyet a fórum mostani irányvonalával. Lan- qyossá, vontatottá vált a mun­ka, ez a mai helyzetben alig­ha engedhető meg. — Szakított az MDF-lel?- Nett, dehogy. A magam szerény eszközeivel továbbra is a demokratizálódási folya­matot igyekszem szolgálni. Ez nálam nem szólam, nem ön­cél, hanem józan megfonto­lás. Iparosember vagyok, sze­retném, ha működne az or­szág. Ha nem kellene kor­rumpálnom és korrumpálód­nom ahhoz, hogy fához, anyaghoz jussak, hogy ren­desen végezhessem a mun­kám. Akkor lennék boldog, ha csupán a szakmámnak él­hetnék, de ez ma illúzió. Csu­pán a körülmények javításáért avatkozom a politikába. A ku­darc nem az volna számom­ra, ha soha nem lehetnék ve­zető, hanem ha megfojtanák a demokratikus mozgalmat. Kaszás E.—Havasi J. Figyelem! Ismerje meg a Bükk-hegység gyöngyszemét, a lillafüredi Palota Szállót. MÉRSÉKELT ARAK. 1 felnőtt napi 577,— Ft-ért, 14 éven aluli gyermek napi 358 Ft-ért, teljes ellátással pihenhet e csodálatos vidéken. JELENTKEZNI: írásban vagy telefonon lehet a szállodavezetőnél. Telefon: 46/17-873. Cím: Palota Szálló, 3517 Lillafüred. 2 vasárnapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom